Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-24 / 54. szám

1990. február 24., szombat

Dunántúli napló

7

Önbizalom, hit, távlatok

Új társadalmat építünk

Súlyos örökséget vesznek át, embert próbáló nehéz feladatot vállalnak most azok a pártok, amelyek a választás után a kormányban, vagy annak konstruktív ellenzékeként az országot ebből a súlyos és sokoldalú válságból európai szintre kívánják felemelni. A pártok kidolgozták elgondolásaikat, a programok elkészültek.

Néhány megoldásra váró, kiemelkedően nehéz feladatot neveztünk meg és adtunk át megválaszolásra minden induló baranyai pártnak. Arra kértük őket, mutassanak kiutat, adjanak távlatot, a mainál több önbizalmat és megalapozott hitet a jövőt illetően. Egy- egy témában, egymás mellett közöljük elgondolásaikat. Választás lesz, a választónak látnia kell a különbözőséget, de az azonosságokat is.

Első témánk:

Az utóbbi évtizedek alatt kialakult a szegények és az egyre szegényebbek milliós rétege. Ugyanakkor egy vagyonos csoport is létrejött, — nem mindig csak teljesítményük arányában.

Az egyik oldalon azok álltak, akik rendelkezésre voltak jogosultak az államosított termelőeszközökkel, a másikon azok, akiknek a végrehajtás jutott osztályrészül.

Kérdésünk:

Egy igazságosabb társadalom Ígéretét hogyan kívánják realizálni, vagyis azt, hogy „ne legyen többé úr és szolga, szélsőségesen gazdag és nyomorúságosán szegény?"

Trombitás Zoltán, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőjelöltje, Pécs 2. sz. választókerületben:- Amikor polgári demokráciáról és piacgazdaságról beszélünk, nem a múlt századi kapitalizmust állítjuk példaképül, mint ahogyan egyesek tudatlanságból vagy szándékos ferdítéssel szeretnék elhitetni (a közvéleménnyel. A FIDESZ programja a lehetőségét teremtené meg annak, hogy Magyarországon is kialakuljon egy olyan középosztályi társadalom, ahol a polgárok döntő többségének alapvető életesélyei egyenlőek. Az egyenlő esélyeknek elsősorban az a mércéje, hogy az emberek olyan életet éljenek, amit jónak és egyáltalán élhetőnek ta rtanak.

Ami a gazdaság és szegénység kérdését illeti, biztosan lesznek a jövőben is, akik tehetségük, szerencséjük, vagy más miatt gazdagabbak lesznek a többségnél és lesznek szegények is, mint a világ minden országában. Fontos azonban, hogy se a szegények, se a gazdagok ne alkossanak zárt kasztot a társadalomban, mint eddig. Ne legyen eleve esélytelen a fel- emelkedésre senki!

Ez nem puszta vágyálom, hanem megvalósítható program. Sarkpontjai a személyi szabadságjogok biztosítása, az emberek személyi és gazdasági függetlenségének megteremtése, az információhoz való hozzájutás szabadsága. Konkrét lépései pedig a gazdaságtól az oktatásig, a kultúráig a mindennapi élet ál- lamtalanítása, az önkormányzatok és a legkülönfélébb társulások, közösségek ön- szerveződések újraélesztése. A hatalom, az információ, a tudás monopóliumainak felszámolásával értelmét és alapjait veszíti el egy úr—szolga viszony, elérhetjük, hogy a Magyarországon élők ne az állam és a pártaparátcsíkok alattvalói, hanem a haza polgárai lehessenek.

Végül hadd ajánljam az aggódók figyelmébe Sütő András véleményét, hogy „. . . a szabadság veszedelmét . . . csak a szabadság teheti ártalmatlanná.”

Csirke Ernő, a Független Kisgazda-, Polgári és Földmunkás Párt megyei elnöke:- A Független Kisgazda Párt célja a szabad és jóléti társadalom megvalósítása,

ahol a vállalkozás szabadsága mindenkinek biztosított.

A piac értékítélete szerint azok elérhető jövedelme, akik kockázatot vállalva - saját vagyonukat is bevonva - vállalkoznak, mindig magasabb. Magasabbnak is kell lennie, hisz ez a gazdaság motorja. Ez még nem jelenti azt, hogy a kockázatot nem vállaló, csak a munkaerejével vagy tudásával vállalkozónak szegénynek kell lennie. Sőt, az új közegben ennek is valódi ára lesz. Ha követni tudjuk a nyugati demokráciákat gazdasági vonalvezetésben is, úgy az alkalmazottaknak, az úgynevezett bérből-fizetésből élőknek is olyan bért kell biztosítani az új magyar társadalomban, amelyből tisztességesen meg lehet élni.

Dr. Iglái Zoltán, a Hazalias Választási Koalició képviselő- jelöltje Pécs, 1. sz. választó- kerületében:

— Bizonyos vagyok benne, hogy az új gazdasági-társa- dalmi-politikai viszonyok között a gazdagok még gazdagabbak lesznek és a szegények még szegényebbek. Addig nincs is baj, amíg azok gyarapodnak anyagilag, akik többet tesznek és jobban dolgoznak, akik vállalkoznak és kockáztatnak, akik a tehetségüket és a tudásukat váltják nagy pénzre. A baj ott lesz (és már van), amikor az élősködők és a harácsolok kezén halmozódnak fel a látható vagy láthatatlan vagyonok.

Mit lehet tenni?

Kemény, de igazságos adórendszert kell megvalósítani. Ne a munkabéreket adóztassák, amiből alig tudunk megélni, hanem a jövedelmeket. Ámde a tisztességesen szerzett jövedelmet méltányos módon adóztassák. Annak idején mór Mária Terézia is óvott attól (a jobbágyterhekre utalva), hogy a gyapjúval együtt a bőrt is lehúzzák a birkáról.

S még egy mondat a nagy jövedelmekről, (ha úgy tetszik, a nagy vogyonokról): olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy a bárhol akkumulálódó pénztőke visszaforgat- tassék oda, ahonnan jött: a vállalkozásba, az üzletbe, a termelésbe. S ne a luxusfogyasztást szolgálja.

A szegények ügye?

Voltak, vannak és lesznek szegények — részben önhibájukból, részben a körülményeik szerencsétlen alakulása miatt. De legalább azt a szintet - életnívót - biztosítsuk számukra, amelyet régen úgy neveztek: tisztes szegénység. Mert a nyomort soha, semmilyen körülmények között nem tudom elfogadni Magyarországon I

Ónozó ~Lajos, a Keresztény- demokrata Párt képviselőjelöltje a 4. sz., komlói választó- kerületben.

— Az urak országában születtem, ahol a népi őserőt, a józan paraszti észt, és a nemzetfenntartó valóságot a magyar parasztság testesítette meg. Ez a népréteg a maga körében - okossága és igénytelensége folytán - jól elboldogult, bár a szociális támogatóst hírből sem ismerte. Ha azonban hivatalos ügyben az urak elé kellett mennie, olyan kisebbségi érzés kínozta, azt sem tudta, melyik lábára álljon, hogyan gyűrögesse kezében a kalapját. Maguk között sűrűn sóhajtoztak: csak ne vóna ennyi úr, akiket nekünk kell eltartani!

Aztán elérkezett a várt fel- szabadulás, amelyet akkor annak is érzett a nép. Kevesebb lett az úr, demokráciát ígértek, és a földosztás is meghozta az „ezeréves juss’ birtokbavételét. Azt már kevésbé értették, miért jelent meg a plakáton: „Ma a demokráciáért, holnapra a szocializmusért". Hiszen azt remélték, a demokráciának holnapja is lesz.

A fokozatosan kiépülő pártállam létrehozta a „Húsosfazék Társaság"-ot. Aki közel került o ,,fazék"-hoz, az megszedhette magát. így jött létre a kivitelezettek és kisemmi: zettek kasztja.

A nagy emberkülönítő, a pénz, olyan mértékben osztotta gazdagokra és szegényekre a magyar társadalmat, amilyen még nem volt a történelmünk folyamán. És ez lesz a jövő társadalma is, hacsak a gazdagok — égi sugallatra — nem követik a jótéteményeiről híres Batthyány Stratt- mann László emberséges példáját.

Dr. Wéber lános, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjelöltje.- Urak, szolgák - szegények, gazdagok. Ez lesz a jövő társadalma? Nem. Európában a 21. század küszöbén nem lehet korszerű gazdaságot teremteni a szociális és etikai szempontok figyelembevétele nélkül. Nem haladhat előre az a nép, mely a leszakadók tömegét hagyja hátra1 Ezért az esélyegyenlőség a Magyar Demokrata Fórum központi gondolata, mégha jólétet nem is ígérhetünk azonnal mindenkinek. Olyan társadalom a célunk, amelyekben a politikai jogok tekintetében, egyéni képzettsége birtokában s a tulajdon alapján mindenki otthon érezheti magát: gazdának tudhatja magát hazájában. Az előrejutás, érvényesülés alapja a tehetség és a szorgalom lesz, nem pedig a politikai-anyagi előjogok. Programunk csak azok érdekeit sérti, akik eddig hatalmilag garantált vagy más módon „kiérdemelt” monopóliumból eredően élveztek kiváltságokat, előnyöket.

Gödi István, a Magyar Liberális Néppárt országos választmányának tagja:

— A jövő társadalmáról ma annyit lehet biztonsággal

prognosztizálni, hogy tulajdonosi társadalom lesz. Ott feltétlenül érvényesülni fog a tehetség és a szakképzettség. Soha nem lesz egyenlőség tehetséges és tehetségtelen,

szorgalmas és hanyag között. De igenis vissza akarjuk adni a becsületesen elvégzett munka igazi értékét.

A Magyar Liberális Néppárt programjának alaptétele a munkástanácsok által ellenőrzött, munkás - alkalmazotti részvényen alapuló vállalat — működtetés. Azt senki nem feltételezheti, hogy a munkás ellensége lesz önön érdekeinek, biztos, hogy nem szolga, de dolgos résztulajdonosa lesz a gyárnak, ahol dolgozik.

A szegény-gazdag ellentétpár aránytalan kialakulását egy emberi léptékű, jó adórendszerrel meg lehet fogni. (Lásd Svédország).

Igaz viszont, hogy a nem kellő körültekintéssel létrehozott privatizáció közepes munkanélküliséget okozhat, és erre nagyon oda kell figyelni, mert létrehozhatjuk a huszadik század végére az egyetlen európai proletariátust, a magyart. Ennek pedig beláthatatlan politikai következményei lehetnek.

Csalog Judit, a Magyar Néppárt megyei elnöke.- Az elmúlt negyven évben proletarizálódott a kis- és középpolgárság, leblokkolódott a teremtő energiák nagy része, létrejött egy alulteljesítő, s ezért előbb-utóbb tömeges elszegényedésre ítélt társadalom. Ebből az állapotból a teljes, gyökeres polgári átalakulás, a minél szélesebb tulajdonosréteg létrejötte, az energiák minél teljesebb körű felszabadítása lenne a reális kiút. Ezzel szemben a kormány, fenntartandó a veszteséges struktúrát, tovább, csontig szipolyozza a termelőerőket, megbénítja a vállalkozást és az alsó- és középrétegből elvon minden felhalmozhatót. A középréteg eltűnik, felmorzsolódik, létrejön egy lefelé létminimum körül - a nivellálódó társadalom, mely továbbra teljesítmény visszatartásra motivált, s mely mozgásképtelen és tehetetlenül szorong egy szűk „elit" totális gazdasági, társadalmi és kulturális uralma alatt. Mely jóllehet „polgári” ideálokra hivatkozik: valójában csupán eredendő kiváltságait használja ki kapitalisztikus módon (is).

Ez a fajta, a diktatúra és állam-szocializmus talaján

képződő „kapitalizáció" alulmúlhatja az igazságtalanság és terméktelenség eddig megismert mélypontjait is — ha nem lesz a társadalom egészét átható strukturális váltoDr. Szili Katalin, a Szocialista Párt országgyűlési képviselőjelöltje Pécs, 2. sz. választókerületében.

— Az urak-szolgák viszonya felhangjában is feudális kicsengésű. Reményeink szerint egy polgárosodási folyamat indulhat el az országban. Polgárosodás pedig nincs személyi magántulajdon nélkül. Ezen az alapon tovább növekednek a vagyoni és jövedelmi különbségek, amelyek már ma és a közeljövőben is reálissá teszik a szegény-gazdag megkülönböztetést. Ezt elfogadjuk két feltétellel. A jövedelemkülönbségek, teljesítménykülönbségek nyomán alakuljanak ki, a legszegényebbek se éljenek a létminimum alatt. A szólamokban megnyilvánuló egyenlősdiből mindenkinek elege van, A rendszerváltásnak tehát lesznek vesztesei és nyertesei. A veszteségeik nemcsak az infláció, a munkanélküliség, a pályakezdés és családalapítás bizonytalanságai, hanem a tulajdonszerzés esélyegyenlőtlenségei is. Mindezekre a szocialista pártnak mint baloldali pártnak már rövid távon is antiinflációs gazdaságpolitikát, hatékony szociálpolitikát és demokratikus tulajdonreformot kell képviselnie. Ezért szorgalmazzuk az önkormányzati és a dolgozói tulaidont, o hatékony munkavállalói érdekvédelmet, a szociális ellátásban az állami felelősség további fenntartását.

*

Dr. Bödő László, az MSZMP megyei Koordinációs Bizottságának elnöke:

— Milyen lesz a jövő társadalma? Meggyőződésem,

1990

Választások,

változások

hogy olyan, amilyenné alakítjuk az egész társadalom ösz- szefogásával. Ebben azonban ellentmondás van, mert a társadalom nem egységes e fontos kérdésben. A jobboldal sem, de a baloldal még any- nyira sem. Ugyanakkor a lakosság közel fele közömbös, s mint kívülálló figyeli a történteket, mintha semmi köze nem lenne hozzá. Ha ez így marad, akkor — ha nem is egycsapásra, kialakul az urak és szolgák viszonya. A gazda- gok-szegények állapota már kialakult, sőt az utóbbi időben ez a különbözőség felgyorsult. Már a kontraszt a tervezett rendszerváltással még nagyobb lesz. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. A gyári dolgozók, az alkalmazottak, és a minap „figyelmeztetett” műszakiak, valamint a mezőgazdaságban dolgozó egyszerű emberek még nem mondtak véleményt. Az átmenet csak akkor lehet békés, ha az új parlamentben erős baloldal jelenik meg. Az a gazdasági-társadalmi program, hogy a kommunisták nélkül minden jobban fog menni, nem túl meggyőző!

*

Dr. Angyal Ottó, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt alelnöke, képviselőjelölt Pécs, 2. sz. választókerületben:

— A szociáldemokrácia történetileg azért jött létre, mert a szociáldemokraták felismerték, hogy a piacgazdaság törvényszerűségeinek fonalára akasztott húsvéti sonka a bérből és fizetésből élő milliók számára elérhetetlen távolságra kerül. Elismerjük a társadalom anyagi szempontok szerint történő rétegződését, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a gazdag ne legyen nagyon gazdag, a szegény ne legyen nagyon szegény. A szociáldemokrácia olyan társadalmi eszményt vall magáénak, amely összeegyezteti a szabadságot az egyenlőséggel, a hatékony gazdaságot az igazságossággal, a piaci versenyt a társadalmi szolidaritással. A nyugat-európai szociáldemokrata pártok gyakorlata bizonyítja, hogy ez lehetséges.

*

Dr. Varga Levente, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőjelöltje, Pécs, 1. sz. választókerületében.- Nem attól lesz igazságos egy társadalom, ha senkit nem engedünk meggazdagodni! Ez volt az elmúlt (!) majd fél évszázad társadalmának egyenlősdielve, mely hazug szólamokkal leplezte és a szomorú tényekkel szemben is tagadta, hogy létezik s növekszik hazánkban a szegénység, s ez a rezsim volt, mely bebizonyította, hogy megtol- lasodott vörösbárói nem váltak urakká, pénzükkel nem lettek Úriemberekké, de éppen hogy szolgákká, a rendszer kiszolgálóivá süllyedtek. Mert emberi tartás és belső érték teszi az urat, és talpnyaló gerinctelenség a szolgát!

Európa történelmi értéke, eszmei, anyagi, s hatalmi fel- emelkedése a kezdetektől elválaszthatatlanul összekapcsolódott a szabad személyiség értékeinek tiszteletével. Éppen ez: az egyén képességeire épülő értékrend emelte és emeli a civilizált társadalmakat, a sok millió egyenlőnszür- ke szolga fölött uralkodó des- poták rendszerei fölé. Ha elfogadjuk, hogy az adottságainál és neveltetésénél fogva minden ember különböző, ha tudomásul vesszük, hogy képességei és hajlandósága szerint, s ezek révén nyújtott teljesítménye szerint értékeljük embertársainkat, akkor nem tagadhatjuk annak jogosságát, hogy ez az értékteli különbözőség anyagi különbségekben is megnyilvánuljon.

Nem attól kell féltenünk hazánkat, hogy az okos, tehetséges és szorgalmas emberek meggazdagodnak, hanem

hogy népünk legjobbjai, kitűnő tudósok, ötletdús feltalálók, szorgalmas munkások ezrei távoznak évente külföldre, mert tulajdon hazájukban az irigység, a bürokrácia és az ostoba egyenlősdiszemlélet gáncsolja minden jó törekvésüket!

*

Fabi Józsel, a Szövetség a Faluért - Vidékért és az Agrárszövetség képviselőjelöltje a

7. sz. szigetvári választókerületben.- Felelőtlenség lenne olyan illúzióban ringatni magunkat, hogy a parlamenti demokrácia és reprivatizálás megszűnteti a szegénységet. A jövő társadalma sem lesz homogén, lesznek szegények és gazdagok, de hogy ki, melyik csoporthoz tartozik majd, bízzunk benne, hogy azt a tehetség és a szorgalom dönti el.

Úr és szolga ma nincs, de nem is lesz.

A jövő társadalmát is emberek, és nem angyalok fogják alkotni. De megnő az egyén felelőssége atekintet- ben, hogy mi válik belőle.

A mi programunk a gazdaság rendbehozatalát tekinti elsődleges feladatának, mert csak erre az alapra támaszkodva lehet olyan ígéreteket tenni, amelyek nem merítik ki a szociális demagógia fogalmát.

Bízom abban, hogy a választópolgárok felismerik, hogy nem az üres jelszavak, a lincshangulat, az anarchia, hanem a deáki bölcsesség, a gazdasági és politikai tisztánlátás lesz a jövő társadalmának rendező elve!

*

Kovács Józsel, a Vállalkozók Pártja Baranya Megyei Szervezetének elnöke.

— A piac- és pénzgazdálkodás megváltozásával ki fog alakulni egy természetes rétegződés, ami annak a következménye, hogy a munka, a kockázatvállalás és a befektetés arányában fognak alakulni a jövedelmek. Aki többet vállal, többet dolgozik, többet kockáztat, több pénzt tud befektetni, annak természetszerűleg több lesz a pénze, jobbak lesznek a megélhetési viszonyai. Aki szellemi tőkéjét, ügyességét, rátermettségét jobban tudja kamatoztani, magasabb megélhetési szinten tud élni, mint az, aki egyik napról a másikra él tehetség és kockázatvállalás nélkül. Az indokolatlan egyenlősdit meg kell szűntetni, mindenkit úgy kell díjazni, hogy csak annyi juttatást kapjon, amennyit letesz a társadalom asztalára. Ha megteremtjük a válalkozá- si esélyegyenlőséget, akkor kialakulhatnak a rétegkülönbségek, amelyek minden jóléti polgári társadalom velejárói.