Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-01 / 31. szám

1990. február 1., csütörtök Dunántúli napló 3 Sajtótájékoztató az Állami Számvevőszék munkájáról Az újonnan létrehozott Ál­lami Számvevőszék vezetői tar­tottad sajtótájékoztatót szer­dám a Parlamentben a szerve­zet munkájáról és terveiről. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke elmondotta, hogy a KGST-orszógok közül Magyar- országon alakult meg elsőként ilyen szervezet, amely a jogál­lamiság kiépítésének egyik fontos eleme. Az Állami Szám­vevőszék alapvetően az állami költségvetés realitását, a költ­ségvetési törvényben foglaltak végrehajtását kívánja megítél­ni, s erről folyamatosam tájé­koztatja a parlamentet. Emel­lett fontos feladata az álla­mi vagyon 'felihasználásának, hasznosításának ellenőrzése. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva az ÁSZ elnöke elmon­dotta: a szervezet parlament elé beterjesztett költségvetése nem tartalmazott luxuskiadá­sokat, mégis jogos volt né­hány képviselő felvetése, s ezért is döntött úgy, hogy fe­lülvizsgálja a mérleget. Ennek eredményéként sikerült jelen­tősebb megtakarítást elérni. Magyarázatként hozzáfűzte: a kezdeti időszakban nincsenek tapasztalataik azzal kapcsolat­ban, hogy mi mennyibe fog ikefülni, s így érthetően a biz­tonságra törekedve terveztek. Sándor István, az ÁSZ el­nökhelyettese beszámolt arról is, hogy már vizsgálták az MSZP által elkészített vagyon­mérleget. Az eddigi megálla­pításaik szerint ez a mérleg nem tekinthető teljesnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem könnyű az ellenőrzést el­végezni, mivel a múlt évi kongresszust követően gyorsan megindult a pártapparátus szétszéledése, a bizonylatok rendezetlenek, a gazdálkodás szervezetlen. Sándor István a KNEB múlt­jával kapcsolatban elmondot­ta : az ellenőrző szervezet a Minisztertanácshoz tartozott, s így volt olyan időszak, amikor Czinege Lajos akkori minisz­terei nök-hel yettes felügyel te tevékenységüket. Az ellenőrzé­seket szakszerűen elvégezték, azokat többnyire el is juttatták a Minisztertanácshoz, ám hasz­nosításúikról az akkori kormány döntött. így kerülhetett sor ar­ra, hogy a Honvédelmi Mi­nisztériumiban elvégzett vizsgá­latok megállapításait - ame­lyek sok tekintetben hasonlóak voltak a közelmúltban nyilvá­nosságra kerültékhez — elfek­tették. Szűrös Mátyás az újságíró­szövetség elnökségi ülésén A vitákkal, feszültségekkel terhes belpolitikai helyzetben nagy felelősség hárul a sajtó munkatársaira a békés átme­net biztosításában. Az újság­írók - az írott és az elekt­ronikus média munkatársai — mindenekelőtt azzal segíthet­nek, ha egyfajta kiegyensúlyo­zott szellemi hátteret teremte­nek a demokratikus átmenet­hez, s az indulatok szítása, a megalapozatlan követelések helyett a józanul gondolkodó emberek véleményének enged­őnek teret a lapok hasábjain, a képernyőn, a rádióban - hangoztatta Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök szerdán, az újságírószövetség elnöksége előtt. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének elnöksége kötetlen, ám a terítékre került témaköröket tekintve igencsak fajsúlyos eszmecserére invitál­ta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét. A találko­zón olyan, elsőrendű belpoli­tikai kérdéssé vált problémá­kat vettek górcső alá, mint például a megyei lapok hely­zete, a tv és a rádió kurató­riumának tevékenysége, illet­ve a sajtó függetlenségét, önállósóqát szavatoló törvény­kezés állása. Az elnöki látogatásnak köz­vetlen aktualitást adott, hogy a parlament szerdán döntött a sajtótörvény módosításáról. Szűrös Mátyás e határozatra utalva emlékeztetett arra, hogy bár a sajtó működése újabb fontos garanciális elemekkel gazdagodott, nélkülözhetetlen egy új, korszerű tájékoztatási törvény megalkotása. Ennek feladata azonban valószínűleg már a szabad választások után összeülő új Országgyű­lés feladata lesz. Addig is a sajtónak a békés átmenet elő­segítésére kell összpontosíta­nia erőit, csillapítva a magyar közéletben tapasztalható „rosszindulatú jelenségeket". Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köztársasá­gi elnök határozott véleménye: korábbi pártelkötelezettségük­kel szakítva nemzeti tájékoz­tatási eszöközökké kell vál­niuk a megyei sajtóorgánu­moknak. Az elnökségi ülésen a legélénkebb eszmecsere ép­pen e kérdés kapcsán alakult ki. A MUOSZ vezető testületé­nek tagjai emlékeztettek ar­ra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ra­gaszkodik a tulajdonában lévő kiadóvállalatok és az ezek kőiébe tartozó lapok tulaj­donjogához. Ehhez képest so­vány vigasz, hogy az MSZP szerint a tulajdonjog fenntar­tása nem kötelezi a szerkesz­tőségeket pártpolitikai célok követelésére. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott ál­láspont szerint a kiadók párt- tulajdonának fenntartása el­lentétes a megyei lapok nem­zeti média jellegével. A magyar megítélés szerint azonban pluralizmus nélkül nincs demokrácia. Bár elmé­leti tételként elfogadható a szovjet álláspont, a valóság még soha sem igazolta azt a tételt. Mihail Gorbacsovnak olyan súlyos problémákkal kell meg­küzdenie, mint a gazdasági reform, a nemzetiségi kérdés és az apparátus „áthangolá­sa". E nagy horderejű problé­mák. megoldása során a már említett lépéshátrány mellett Mihail Gorbacsovnak a Szov­jetunió helyzetéből adódó „nagyhatalmi görccsel" is meg kell küzdenie, ami az új gondolkodásmód próbaköve is egyben. Ami Magyarország és a Szovjetunió viszonyát illeti, Szűrös Mátyás nézete szerint hazánknak úgy kell alakítania politikáját, hogy egy esetle­ges szovjet konzervatív átren­deződés se gyakorolhasson nyomást a magyar belpolitika alakulására. Kft.-ket alakít a Mecseki Szénbányák (Folytatás az I. oldalról) len tehát, hogy az alapítók egy 17 milliós fejlesztő beru­házásra szánták el magukat. Mivel a kapacitás fölfuttatá­sa 51 új munkahelyet is ered­ményez, a fejlesztésre szánt összeg egy részét az állam biztosítja a területfejlesztési és szervezési alapból. Hasonló eredményeket várnak alapítói a Minal Kft.-től, amelynek ne­ve* már profiljáról is tanúsko­dik. Az új társaság a terület alumínium hulladékát felhasz­nálva minőségi öntvényeket kí­ván előállítani. A nyersanyag biztosítása érdekében az egyik alapító a MÉH, míg az oszt­rák Kimex Kft. belépésével, az általa apportként bevitt spek- tográffal nemcsak a szüksé­ges minősítés oldható meg.de a külföldi tag öt évre 60 százalékos adókedvezményt is biztosít a kft. számára. A ter­melés a szükséges átalakítá­sok után még idén tavasszal megindulhat a Car—MaT-hoz hasonlóan István-aknán helyet kapó vállalkozásban. Február 1-jétől Mediterrón- ker néven él a Mecseki Szén­bányák legújabb, az Élelmi- szerkereskedeimi Rt.-vel közö­sen létrehozott kft.-je, amely az új raktárépület elkészülté­ig bérelt telephelyen folytat­ja majd élelmiszer nagykeres­kedelmi és diszkont kiskeres­kedelmi vállalkozását.- Igyekszünk kihasználni minden, még a megye helyze­téből fakadó lehetőségeket is, itt elsősorban adókedvezmény­re; különböző pályázatokon elérhető támogatásokra gon­dolok — tájékoztatott tovább Kiss Lajos. — Fogadókészsé­günk még mindig igen széles körű, igyekszünk rámozdulni minden kínálkozó kedvező le­hetőségre. A későbbiek során pedig szeretnénk egyfajta rendszert kialakítani vállalko­zásainkban, mégpedig úgy, hogy a fémmegmunkáló tár­saságok István-aknán, az ugyancsak felmerült fafeldol­gozó profil Széchenyi-aknán, a kereskedelmi ágazat pedig Újhegyen kapjon helyet. E kis- és középvállalkozá­sok a vállalat hatalmas vagyo­nának mindössze töredékét érintik. Jelentőségüket viszont a kiadások csökkentésén, a hozamon túl az növeli nem kis mértékben, hogy szinte valamennyi új munkahelyet is teremt, amiből nem lesz elég egy ideig a megyében. Kaszás E. Február 1-jei áremelések Lakbérek, vízdíjak, helyi és vasúti közlekedés, élelmiszeipari termékek, szolgáltatások A Minisztertanács ez év január 8-án hozta nyilvánosságra az Or­szággyűlés által jóváhagyott gaz- daságpoliikai program és állami költségvetés alapján elhatározott idei fogyasztói áremeléseket. Ennek megfelelően csütörtöktől emelkednek a lakbérek, a vízdijak, a helyi köz­lekedés tarifái, a vasúti és a köz­úti személyszállítási díjak, továbbá egyes távközlési szolgáltatások árai. Ugyancsak február 1-jén újabb élel­miszeripari termékek és szolgáltatá­sok árai növekednek. A lakbérek átlagosan 35 száza­lékkal emelkednek. A komfort nélküli és a félkomfortos állami bérlakások bérleti dijai változatla­nok maradnak. A komfortos állami lakások bére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfor­tosoké 15-ről 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér konkrét megállapításánál a műszaki álla­pottól és a településen belüli fek­véstől függően a korábbinál na­gyobb differenciálással élhet. A ta­nácsi szervek február végéig kiér­tesítik a bérlőket a megváltozott lakbérek összegéről. Az IKV-k ugyancsak írásban tájékoztatják a lakókat a fizetendő vizdijakról. Ahol a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, ebben az évben a díjfizetés a bérlemények komfort- fokozatának, szobaszámának függ­vényében, differenciált normatívák alapján történik. A kormány intézkedései nyomán, ugyancsak február 1-jétől a vasúti közlekedésben 20 százalékkal emel­kednek a személyfuvarozási tarifák. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokat érinti. Az új menetdija­kat a pályaudvari pénztáraknál ki­függesztették. Hasonló mértékben emelkednek a közúti személyszállí­tási dijak. Mind a vasúti, mind a közúti dijaknál a munkába járás­nál, valamint a tanulók iskolába járásánál meghatározott szociálpo­litikai kedvezmények változatlanul érvényesek. Ugyanakkor a tanintéze­tek által igénybe vett különjárati autóbuszok tarifái 15 százalékkal emelkednek. Az MTI értesülése szerint a taxi- tarifák is emelkednek, de az órák átállítása valamennyi kocsiban még heteket vehet igénybe. Az emelés mértékéről még szerdán délután is tanácskoztak. A helyi közlekedési tarifák átla­gosan 45 százalékkal emelkednek, ennek mértéke Budapesten nagyobb, vidéken kisebb. Arányosan emel­kednek a bérletek, a tanuló- és nyugdijasbérletek árai, de a 70 évén felüliek ingyenes utazási le­hetősége továbbra is megmarad. A BKV-nál a villamos vonatjegy ára 8, az autóbuszoké 10 forint lesz. Amíg az új jegyek elkészülnek, az utasoknak az új viteldijnak meg­felelő összértékű régi fajta jegye­ket együttesen kell érvényesíteniük. A Magyar Távközlési Vállalat ar­ról tájékoztatott, hogy ugyancsak 1990. február 1-jétől, a belföldi táv­hívási dijakat átlagosan 30-35 szá­zalékkal emeli. Egyidejűleg azon­ban a helyi és a távhívással lefoly­tatott, úgynevezett éjszakai díjked­vezményt a hétvégére is kiterjesz­tik, azaz szombaton 14 órától hét­főn reggel 7 óráig olcsóbban lehet telefonálni. A kézi kapcsolás pót­díja belföldön 50, nemzetközi vi­szonylatban 100 forint lesz. Az éb­resztés díja 6 forintra emelkedik, de ha a hét mind az öt munka­napjára kér valaki ébresztést, az 25, ha pedig egész hónapra folya­matoson, akkor 120 forintba kerül. Változik továbbá a késedelmes számlabefizetés dija. Az első ké­sés 50, minden további későbbi be­fizetés 150 forintba kerül. A helyi és a nemzetközi beszélgetések dija nem változik. A kormány közleménye szerint a 15 éve változatlan telex előfizetési díj kétszeresére emelkedik, és ezen­túl havonta 1000 forint lesz. A Fürdöigazgatóság bejelentése alapján, február 1-jétöl átlagosan 6,20 forinttal emelkednek a fürdők, strandok belépői, szolgáltatásai; a budapesti Gellért, illetve a Palatí­nus strandoké ennél jóval nagyobb mértékben. A Csemege Vállalattól szerzett információk szerint néhány élelmi­szer ára is emelkedik csütörtöktől, sőt, február 5-én további áremelé­sek várhatók, de ez utóbbiról még nem közöltek részleteket. A február 1-jei változásokról: a VOSZK átlag 10 százalékkal emeli a palackozott égetett szeszes italok árát. Hasonló mértékben drágulnak a Debreceni Á. G. gyümölcsborai és égetett szeszes italai. A Füszért tájékozta­tása szerint jó néhány fűszerféle is többe kerül ezentúl, s emelte több csemegecikk árát a Vörös Csillag Tsz is, így például a Túró Rudi 3,90 helyett 4,50-be kerül ezentúl. „ATTIKA” Építőipari Kft. azonnali belépéssel FELVESZ:- kőműveseket,- ácsokat, I - segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség I Pécsiek előnyben! Jelentkezés személyesen, Pécs, Főiskola u. 13. sz. alatt Osztrák-magyar vegyes vállalat iroda céljából, exkluzív kivitelű, legalább 2 helyiségből álló bérleményt keres a belvárosban vagy a Mecsek-oldalban. Jelentkezni: 19-053-as telefonon, egész nap. Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üzemvezetősége FELVESZ: fúrási szök­és betanított munkásokat. Jelentkezés: VIKUV kaposvári üzemvezetősége, Kaposvár, Vörös Hadsereg u. 2., munkaügy. — Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Megint jönnek, kopogtatnak Ez esetben nem az ablak reng belé, jó érzésünk berzen­kedhet több ízben. Sok levelet és telefont is kaptunk az ajánlási szelvények­kel kapcsolatos vélhető visszaélésekről. Reméljük, nem ez lesz a jellemző a választási hadjárat további részében, mint ahogy abban is bízunk, hogy nem lesz igaza egyik olvasónknak. Ő telefonon jelezte: rossz ötletünk volt múltkor. Leírtuk ugyanis, hogy aki visszaélésekről tud, vagy maga is tapasztal hason­lót, szóljon. Olvasónk szerint ezután az egymással vetekedő pártok majd azt mondják embereiknek, hogy adják ki magu­kat más párt „toborzójának", és így a másik párt kerülhet bajba. Itt tartanánk? Vannak örömtelibb hírek is. Megtudtuk, hogy a lapunkban megjelent országgyűlési képviselőjelölt-jelöltek közül néhányon igazi jelöltnek érezhetik magukat a március 25-i igazi válasz­tásokra, hiszen bemutatták az illetékes választási bizottság előtt a 750 összegyűjtött ajánlási szelvényt. Természetesen február 23-ig továbbra is lehetősége van mindenkinek arra. hogy akár saját magát jelölve, független pályázóként induljon. Jelentkeznie az adott választási bizott­ságnál csaik alkkor kell, ha összegyűjtött 750 ajánlási szel­vényt. Szerkesztőségünk is ismételten azt kéri: a mostantól in­duló független jelölteket csak azután mutatjuk be, miután a 750 ajánlási szelvénnyel a választási bizottságoknál jelent­keztek. Csap-da Manapság már a vízdíj ■sem mindegy. Pedig hát vala­mikor voltak emberek, akik­nek legkellemesebb szórako­zása az volt, hogy hetente eláztatták az alattuk lakókat - nemes bosszút állva hózbeli sérelmeikért. A régi szép időknek vége. Pécsett például, ahol köztu­dottan a legdrágább a víz Magyarországon (az illetéke­sek szerint azért, mert a Du­nából kell ellátni a várost) van lakás, ahol évente több ezer forintos többletkiadást jelent a díj emelése. A tömbházakban a jelenle­gi gyakorlat szerint a házmes­ter, vagy a közös képviselő a lakások számával osztja el a lépcsőhózra jutó összköltsé­get. Van akinek jó ez, de vannak, akik háborognak a gyakorlat miatt. „Eddig nem­igen firtattuk, hogy miért fi­zetünk mi, egyedülállók ugyan­annyit, mint azok, akik né- gyen-öten laktak egy lakás­ban, tehát elvileg többször annyi vizet is használtak el, mint mi . . . Most viszont any- nyira felmentek az árak, hogy szólnunk kell" - hallottuk egy magát megnevezni nem kívánó telefonálótól. (Vajon miért fél az illető?) „Kis­nyugdíjas vagyok, az a lehe­tőségem sincs meg, hogy 8- 10 ezer forintért külön vízórát szereltessek fel . . . Mit tehet­nék?" Nem tudjuk. Talán a lakó- közösséggel kellene megbe­szélni a dolgot. Majd meglátjuk(?) Nyilvánosságra hozták a világhírű Gallup közvélemény­kutató intézet adatait három fontos politikai kérdésről, 1989 végén készített felméré­seket alapul véve. A világ 36 országában készített kutatás szerint Magyarország a leg­borúlátóbb. 1990-re a magyarországi megkérdezettek közül 15% vár jobbat, 58% rosszabbat, 15% vólitozatlain körülménye­ket gondol, 12% nem vála­szolt. Az 58 százalékos „rosz- sZabbvárás" után 35 száza­lékkal ' Ausztrália következik, míg a japánok öt százalék­nyian vélekedtek így. Meg­jegyzendő, hogy az uruguayi­ak 66, az olaszok 59 száza­léka jobb körülményekben bí­zik. A második kérdés a sztráj­kokkal foglalkozik. A magya­rok itt is listavezetők, hatvan százaléknyi megkérdezett vé­lekedett úgy, hogy nőni fog a sztrájkok száma. A másik véglet Japán, ahol csupán nyolc százalék esélyt adnak a növekedésnek. Érdekes, hogy a Szovjetunióban megkérde­zettek 34 százaléka szerint csökkenni fog a sztrájkok száma idén. A magyar vála­szolók nyolc százaléka véleke­dett így. A harmadik kérdés a nem­zetközi békével foglalkozik. Két véglet: békésebb: Szov­jetunió 64%, Franciaország 10%, (a magyar arányszám 22%). Konfliktusosabb: Mexi­kó 42%, Belgium 3%. A ma­gyar arányszám itt 29%. Kamatadó­Zsolnay Úgy tűnik, nem volt hi­ábavaló a Zsolnay gyári munkások felhívása ka­matadó-ügyben. A porce­lángyárban már az elmúlt héten több mint ezer alá­írás gyűlt össze, s egy- re-másra kapja rovatunk is a leveleket, s telefono­kat. Az érdeklődők álta­lában azt tudakolják, mi­ként lehet csatlakozni a felhíváshoz. Nos, mint már megír­tuk, a Zsolnay Porcelán- gyár portáján kell leadni az összegyűlt aláírásokat (személyi számmal együtt). Ezúton is kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy levelei­ket ne rovatunkhoz, a szerkesztőségbe küldjék, hiszen az akciót nem a Például szervezte, mi csu­pán tájékoztattunk a kez­deményezésről. Választási segítség A Baranya Megyei Tanács és a Baranya Megyei Könyvtár az 1989-ben létrehozott Politikai Információs Bázis szolgáltatásaival kívánja valameny- nyi képviselőjelölt munkáját segíteni. A Megyei Könyvtár épületében mű­ködő (Pécs, Geister E. u. 8.) Politikai Információs Bázis az alábbi szolgál­tatásokkal áll rendelkezésre: Az utóbbi években megjelent politikai könyvek és időszaki kiadványok válogatott gyűjteményével, a hetente megjelenő ,.Tájékoztató" c. bibliográ­fiával, melyben a Baranya megyéről megjelent cikkekről, valamint a rádió és televízió adóin sugárzott, Baranya megyét érintő legfontosabb műso­rokat gyűjtjük össze, a különböző politikai pártok és egyesületek műkö­dése során keletkezett dokumentumokkal, a városi és megyei tanács ülé­seinek előterjesztéseivel, s ezen ülések jegyzőkönyveivel, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának kiadványaival. Továbbá bármely társadalomtudományi témában a tájékoztató szolgálat tényre, adatokra vonatkozó kérdéseket megválaszol, illetve bibliográfiát állít össze meghatározott témakörökben. A dokumentumok közül a könyvek otthoni használatra kikölcsönözhetők, az összes többi helyben használható. Valamennyi dokumentumról készít­hető fénymásolat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom