Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-14 / 44. szám
IO Dunántúli napló 1990. február 14., szerda Az érem másik oldala A szerkesztőség postájából rovatunkban „Furcsaságok a nyugdíjemelés körül" címmel megjelent írásra több idős olvasónk küldte el véleményét. íme, szemelvények a levelekből: Veszélyes hulladékból meleg víz Környezetkimélés magas fokon Debrecen után Szegeden is megoldódik az orvosegyetem egyik nagy gondja A cikket szeretném megtoldani egy-két észrevétellel. Nekem és sok ezernek a nyugdíja 6050-6200 forint között van — a nyugdíjemelés 400 forint. Akinek a nyugdíja 19 000, tehát az előbbinek a háromszorosa, az 300 forint emelést kapott, tehát háromszoros nyugdíj ellenében 100 forinttal kevesebb. Azt hiszem az arányt nem kell részleteznem. Még egy toldalék: aki 5940 forintos nyugdíjat kapott, az most 1050 forintos emeléssel többet kap, mint aki 6100 forint nyugdíjat kapott saját jogán. Ezt sem sokallom, csak a velem hasonlók jártak nagyon rosszul. S nincs olyan szerv, amely hasonló dolgokban pártfogásba venné a nyugdíjasokat. - Sztárerevics József, Erdőfű. * Jó lenne felvilágosítást adni arról, mennyi hasznát veszi egy sir felé közeledő 70 éven felüli a kedvezményeknek. A nyugdíjaztatás után kapott utazási kedvezményből egyetlen karika sem hiányzik. Pedig akkor még fiatalabb voltam. Igaz, ezt a kedvezményt minden nyugdíjas megkapta. Amióta ingyen utazhatok, azóta egyszer ültem fel nagy keservesen Harkányig egy buszra, mert a szükséges gyógyteót Siklóson nem kaptam meg. Most már van, így nem igen hiszem, hogy ezt is igénybe veszem valaha. A tévédíjról: mivel az egyetlen fiam novemberben, 50 éves korában meghalt, addig fizettem, azóta valóban nem kell, de mikor nézek én tévét, vagy a hozzám hasonlóak? Fájdalmukat enyhítik legalább addig, amíg alszanak. Lakbér? Az még kétséges, hogyan lesz. Ha esetleg kedvezményes lenne? Mennyi arcpirítást kell elszenvedni az örökös panasszal és magyarázkodással, mire meq is kan valamit a 70 éven felüli. — id. Bera Gézá- né. Siklós. * Január 10-én és 17-én reklamáltam még a karácsonyi egyszeri házastársi pótlékért. A mai napiq nem kaptam ;meg, méa válaszra sem méltattak. Félek, hoqy leveleim papírkosárba kerültek intézkedés nélkül. Az iqazi furcsaság az, hogy nem érnek rá válaszolni sem az ügyfélnek. Hátha az újságot olvassák, ezért leirom a nyugdíjas törzsszámomat: 1. sz. 742-61 815-5. - Pataki Ferenc, Vasas. * Mint „illetékes" szeretnék válaszolni a közölt levél némely kérdésére: Idén töltöm be a 70. évemet, 1963-ban mentem nyugdíjba, mint leszázalékolt bányász. Akkor 1800 forint volt az alapom. Most a várható emelésekkel lesz 6280. Nem sajnálom a nálam későbbi időpontban ment nyugdíjasokból sem a kiegészítést. Milyen alapon irigyelhetné valaki a 70 éven felüliektől az ingyen utazást és a többi kedvezményt? Talán nem számit arra, hogy eléri ezt a kort? A nyugdíj értékének csökkenésével kapcsolatban ajánlom a figyelmébe, hogy az infláció nagyon sok kispénzű állampolgárt érint. - Sztjepánovics Ferenc, Mázaszászvár. * Nem szoktam panaszkodni, de a cikkre válaszolva elmondom, hogy 80 éves, míg a feleségem 70, és mindketten nyomorékok vagyunk. Én két éve combnyaktörést szenvedtem, míg 60 éves koromig soha beteg nem voltam. 1971- ben mentem nyugdíjba 2892 forinttal, azóta csomó éven keresztül évi 2 százalékos emelést kaptam, míg az infláció 5-6 százalékos volt. Ez volt az első eset, hogy valamit differenciáltak. Egykor Budapesten laktam, az első bombázásnál meghalt az édesanyám. Siófokra kerültem mint osztálymérnök, ott annyit kerestem, hogy havi fizetésem nem ért egy kiló szilvát. Sosem panaszkodtam, néha sikerült egy kiló pacalt szereznem. Megfogadtam, hogy burgonyán is megélek, tűrök, csak háború ne legyen. Ezért nem sajnálom senkitől azt, amit kap. Csak ne kelljen átélnie azt, amit mi öregek átéltünk! Mi nem 13 százalékot vesztettünk a nyugdíjból, hanem sokkal többet. Egyébként 18 éves nyugdíj után egy ízben utaztam kísérettel Budapestre az arany oklevelem átvételére, mert egyedül a törött lábam miatt nem mertem elindulni. Azt üzenem a levélírónak, kívánom, hogy jó egészségben érje meg a 70. évet. - Tóth Károly, Pécs. * Én 71 éves nyugdíjas vagyok, akinek a nyugdija a levélíró által említett 10 000 forint körül mozog. Ezt a nyugdíjat én 43 évi folyamatos munkaviszonnyal érdemeltem ki, amelybe, bizonyíték hiányában, már nem voltak beszámíthatók a 13 és 20 éves korom közötti munkaviszonyaim! (Az akkori munkaadóim valószínűleg be sem jelentettek, mint alkalmazottat.) Sajnos, nincsenek meg a fizetési jegyzékeim, Így nem tudom kiszáimftarti, hogy az elismert 43 év alatt havi részletekben mennyi öregségi járulékot fizettem be, és az kamatos kamatjával mekkora összeget tett ki, amikor nyugdíjba mentem. Ha ebből a nyügdiijösszeg- ből él férj és féleség úgy, hogy az összeg felét a feleség, másik felét a férj kapja, járt nékilk karácsony előtt 2000 -f 2000, tehát 4000 forint egyszeri juttatás. Ha 1980 —85 körött mentek mindketten nyugdíjba, az emelés fejenként 750-750, összesen 1500 forint. Ha ugyanolyan körülmények között él a nyugdíjas férj és feleség, ugyanannyi a nyugdíjjövedelmük, csak éppen az egészet a férj kapja, a feleség egyetlen vasat sem. Még házastársi pótlék sem jár néki. Ez a házaspár karácsony előtt egyetlen fillért sem kapott, és az emelés összege mindössze 500 forint. A feleség és a családanya tehát ma is nem létező állampolgár. A lakbérem, amely jelenleg is több mint 1000 forint, igaz, csak a jelentős összegű vízdíjjal emelkedik, no, meg minden a bérbe adót terhelő munkát a jövőben én fizethetek egy olyan lakásban, melyet egy iskola által elhagyott helyiségekből saját költségemen én alakítottam lakássá. A mondottakkal szemben a 70 éven felülieknek adott csekélyke kedvezmény, egy csepp a tengerben. Az utazási kedvezmény? Ha megérem, két év múlva ingyen utazhatok el az 55 éves érettségi találkozóra. Egyebekben a levélíró is ugyanabban a hajóban evez, mint én két évvel ezelőtt, amikor a 70 éven felüli nyugdíjasok 10 százalékos emelést kaptáik, én, az akkor 69 éves, csak 2 százalékot. íme, ez az érem másik oldala I Dr. Csatlós Loránd, Pécs Szeged, a Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem IkOzártháza. Annyian vagyunk, hogy alig tudunk mozogni egymástól. Vannak itt szakemberek és érdeklődök a minisztériumóktól és szakhatóságoktól, egészségügyi intézményekből, az ország minden pontjáról. A főszereplő a Vk—300-as konténeres berendezés, valamint az ezt megalkotó MEGAMORV Kazánfejlesztő és Kutató Iroda tulajdonosa és vezetője, Morvái Ferenc. Minden apró részletre is kiterjedő kérdések, a műszaki megoldások legapróbb részleteit is vizsgáló tekintetek. A kazánház előtti betonozott ud- vorrészen tucatszám állnak a hermetikusan lezárt (kórházi veszélyes hulladékot rejtő) gurítható konténerek. Az egyiket begurítják a kazán etető-szájához, ráalkasrtjá'k az emelő- 'berendezésre, gombnyomásra megemelkedik és tartalma (kartondobozókban és jól lezárt PVC-zsá'kakban) be ömlik a kazánba. Utána a konténer a vegyszeres fertőtlenítő-mosó berendezésibe kerül és tisztára mosottan, fertőtlenítve máris gurítják ki. Induláskor 500'kilónyi anyag, de folyamatos üzemnél már 10 percenként 1 m-nyi kórházi veszélyes hulladék megsemmisítésére képes maximálisan környezetkímélő módon az új berendezés. o Hogy mindez milyen segítséget jelent a szegedi egyetemnek? Dr. Rovó István, az egyetem főmérnöke: hogy az egyetemünkön keletkező kórházi hulladékot, amely a veszélyes hulladék kategóriába tartozik, meg kellene semmisítenünk. Évente ez mintegy 2000 m kórházi és 8000 m kommunális hulladékot jelent. A Kereskedelmi Minisztérium közvetítésével jutottunk el Morvái úthoz, aki vállalta mindazon feltételék teljesítését, amit a magyar törvények és hatósá- gók előírnak.- Egy 'hasonló berendezés már nyolc hónapja üzemel ideiglenes jelleggel a debreceni orvosegyetemen. Ez itt annak a továbbfejlesztett változata. Ha a mostani műszaki átadáson a szakhatóságok nem veszik át a berendezést, önök mit tehetnek?- Ha nem kapjuk meg rá a végleges üzemeltetési engedélyt, akkor Morvái úr viszi a kazánját.- Mennyibe kerül ez a berendezés?- Az áfával együtt 32 millióra szerződtünk Morvái úrral. Ebből 12 milliót a környezetvédelmi, 8,5 milliót az Egészségügyi Minisztérium áll, a többit az egyetem. Szerdán este a Felsőmalom utcai múzeum tetőtéri előadóterme ugyan csók megtelt érdeklődőkkel. A Pécsi Város- szépitő és Városvédő Egyesület 'helytörténeti szakosztálya a pécsi utcanevekkel kapcsolatban hirdetett vitát, s a megjelentek nagy száma tanúsította: fölöttébb nagy az érdeklődés Pécsett e téma iránt. Észrevételek, javaslatok tömkelegé hangzott el, melyek olyan érzést kelthettek, hogy még egy 'Pécs szükségeltetne ahhoz, hogy mindama névbeli adósságot ietörleszthessük, amit nemcsak az elmúlt évtizedek, de a megelőzők sora is felhalmozott. Általános volt az egyetértés abban, miszerint -, a Belvárosban leginkább -, meg kellene szaibadulni azoktól az utcanevektől, melyeket a politikai kurzus erőltetett a városra anélkül, hogy az új 'név-, adóknak akár a legeseké- iyebb közük is lett volna, Pécshez. De mely neveket vá- Ha maradhat, akkor ez a berendezés csak az egyetemnek log dolgozni?- Reméljük, hogy későbbiék során a többi szegedi egészségügyi intézmény veszélyes hulladékait is megsemmisíthetjük. o Dr. Dési Illés professzor, az egyetem Közegészségügyi és Járványügyi Intézetének igazgatója, az egyetemi környezetvédelmi bizottság elnöke és A szemétégető kazán „etetője1 egyben környezetvédelmi szakmérnök állja a kíváncsiskodók rohamát.- Professzor úr, mit jelent ez a berendezés környezet- védelmi szempontból és lóként az egyetemnek?- Rengeteget. Egyrészt megszabadulunk a fertőző és mérgező hulladékoktól, mely- lyel nemigen tudunk 'mit kezdeni. Többsége eddig kikerült a városi szeméttelepre, nem kis költséget okozva és a szeméttelepi guberálók miatt komoly fertőzési lehetőséget rejtve magában. Kisebb, nem elvi jelentőségű dolgokat még korrigálni kell a berendezésen, de elvileg így is kitűnően vizsgázik. A kéményből kikerülő gázok értéke messze alatta van a megengedettnek, így a környezetet a füstgázok sem szennyezik. A berendezés mindenképpen szükséges, jó és hasznos. Nem győztük hangoztatni, hogy az egyetemünket elöntötte á hulladék, attól a gondunktól most egyszer s mindenkorra megszabadulunk. iMég egy nagy gondunk orvoslására is ígéretet tett Morlasszuk? Madas József pécsi utcanév-történetéből tudjuk, hogy eleink ugyancftíik sű- irűn váltogatták a hajdani Pécs utcáinak a 'nevét, -sí akadt, amelyik tucatnál is jóvá! többet viselt a török uralom utáni időkben. Természetesen olyan nevekhez keli' visz- szatérni —, ez a nézet is han-t got 'kapott —, melyek a régi’ pécsiek napi szóhasználatában máig isiéinek, akik pl1, 'következetesen Ferenciek utcát mondanak a Sállái utca helyett, Apáca utcát a Geisler Eta utca helyett, 'Mór utcát a, Zetkin Klára utca helyett, Ir- gallma-sak utcát a Bem utca helyett.... illetve amelyek az ezredfordulóhoz közelitő Pécs két éven belül a szerves oldószerek környezetkímélő megsemmisítését is megoldja. o Kérdezünk, nézelődünk. Egyetlen ember van, aki úgy ahogy van, leszereltetné az egész kazánt. A 'kazánháztól nem messze lakó özv. Vincze Antalné rokkantnyugdíjas egészségügyi szakdolgozó.Kétkedik és ostrom alá veszi Morvái Ferencet. A feltaláló-vállalkozó hogy eleget tegyen a kétkedőknek, bedobatja a. kazánba az özvegyasszony által ‘idehurcolt, összekötözött kórházi habszivacs matracot. Kint a kéményből az eddig alig látható fehér füstpárát fekete korom váltja fel. Többen 'kétkedni kezdünk a berendezés hatásosságában, ám a magyarázat leszereli a kétkedőket.- 'Ez kérem szabálytalan, ilyen az üzemelés során nem fordulhat elő, hogy nem kevertem 'hanem szólóban semmisítsenek meg habszivacsot — mondja a feltaláló.- Mi a szelektív gyűjtés lényege? - kérdezzük többen is.- Az, hogy a kazánba megfelelő arányban keverve kerüljön be minden elégetni való, de főként az, hogy a konténerekbe 'kerülő hulladékot eleve szelektíve gyűjtsék. A későbbi szakhatósági nyilatkozattételeken épp e kérdéssel foglalkoztak legtöbben. Mégpedig: mennyiben lehet megnyugtatóan megoldani a szelektív gyűjtést. Ez az egész megsemmisítési folyamat legkényesebb pontja, itt nem a minden részletre gondosan ügyelő automati'káé, hanem számára sem ellentmondásosaik. A nézetek között voltak türelmetlenek, amelyék az ille- táksesek által a választások utánig kért moratóriumot követő radikális változtató sókat sürgették. Szerencsére a türelmesebbek nézete kerekedett felül, s ez óva intett mindenkit a kapkodástól, az el- hömarkodástól, hiszen újabb rossz megáldásökat szülhet. Vélhetően még erre a tanácsra —, azaz a névadásokban jogosult végrehajtó bizottságára — kellene bízni az elkerülhetetlenül legsürgősebb változtatásokat, a többit viszont már az új önkormányzat feladatává 'kell tenni. S hogy a az eréberé a főszerep. Az emberé, aki lehet fegyelmezetlen is akár. .. o Morvaiék amerikai felkérésre ihét éve kezdték az -ilye fi típusú ikazánák kifejlesztését, s bevallottan a miénknél sokkalta szigorúbb környezetvédelmi 'követelményeket támasztó piac (USA, Koreai Körtársaság, Szovjetunió) meghódítása célja. Természetesnek veszi, hogy a hazai ilyen igények kielégítésére is készen áll.- Nekünk biztosra kell mennünk, hogy a berendezésünk mindazt tudja, amit joggal elvárhatnak tőle. Az üzemünkben már elkészült az újabb hasonló megsemmisítő berendezés, melyet észak-a merikai felkérésre gyártunk mintegy 400 000 dollárért. Azt a kazánt amerikai felkérésre nemrég minősítette a nyugatnémet Hartford cég és megkaptuk rá az U bélyegzőt, ami azt jelenti, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is maradéktalanul megfelel. Ez a szegedi berendezés tízszer többet tud, mint amennyit a hazai hatóságok jelenleg előírnak.- Mikorra várható, hogy ez a berendezés folyékony anyagokat is képes lesz megsemmisíteni?- Ha a minisztérium betartja az ígéretét, és közvetlenül velem köt szerződést, akkor biztos, hogy egy éven belül az is meglesz. Azzal együtt lesz teljesen komplett ez a berendezés. Q Néhány vélemény a szegedi bemutatón. Stocker Miklós, a pécsi Megyei Kórház főenergetikusa: Ez a berendezés egyetlen kórháznak nagy. Más is gyárt hasonlót Magyarországon, de ilyen célra a Vk-300-as a legjobb. Perényi József, a POT'E környezetvédelmi előadója: Pécsnek is nagyon kellene egy ilyen berendezés. Dr. Polgár Antal, a Baranya Megyei Tanács környezetvédelmi titkára: A kórházi veszélyes hulladékok csak mintegy 40 százalékát égetik hagyományos, tehát nem ilyen -környezetkímélő kazánokban és a többi a kommunális szeméttelepekre kerül . . . Halaszthatatlan lenne Baranyában e kérdéskör komplex megoldása. És egy, Szegeden, Morvái Ferenc által tett bejelentés: A Pécsi Bőrgyárnak már gyártunk egy hasonló berendezést. A szegedi műszaki átadáson a Vk-300 megkapta az ideiglenes üzemelési engedélyt. Murányi László túlzott mértékű átkereszteléseket el kell 'kerülni, -nem árt gondolni annak a vonzatára sem, ami nem csak az utca-, táblák -cseréjéből, hanem a névváltozással járó egyéb, -m eg szám Iá Iha ta tla n proced ú - ró-ból is áll. A PVVE helytörténeti szakosztálya végül is úgy foglalt állást, hogy dr. Pesti Jánost, a JPTE Tanárképző Kara névtannal foglalkozó ton-árát bízza meg annak a bizottságnak az irányításával, amely igen körültekintő munkával, jól megalapozott javaslatot dolgoz ki a Pécsett esedékes és szükséges utcanéwáltoztató- sókra. H. I. vai úr: ezzel a kazánnal egyMelyiket válasszuk? Utcanevek reneszánsza Pécsett A PVVE javaslatokat dolgoz ki
