Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-11 / 41. szám
K Idén ilyet többet nem látunk A holdfogyatkozás három fázisa Elfogyott o Hold Szerte Európáiban a legkülönbözőbb „kaliberű" távcsöveik meredtek az égboltra pénteken este 17 óna 28 perctől 23 óra 2 percig, ám imiinden műszer nélkül szalbad szemmel is jól, látható volt a mindig különös, 'bár nem különösen ritka égi jelenség, a teljes holdfogyatkozás. A telihold korongján igazán érzékletesen mutatkozott a Föld árnyékkúpjának térnyerése, majd levonulása, illetve az ilyenkor tapasztalható jellegzetes hamuszürlke fény. Bizonyára sokán elféled- ték már a hajdan fizikából tanultaikat, hogy mi is a jelenség oiko. Legegyszerűbben magyarázva az, hogy a Föld kering a Nap körül, a ___________________________i_ H old pedig a Föld körül. A Höld négyszázszor közelebb van a Földhöz, mint a Nap, viszont négyszázszor kisebb is csillagunknál, ezért mindkettőt nagyjából azonos méretűnék látjuk. Ha a Hold Föld körüli pályasíkja egybeesne a Föld Nap körüli pályasilkjával, akkor minden teiiholdikor észlelhetnénk egy teljes holdfogyatkozást, s minden újholdkor a földgömb egy hozzávetőleg 300 kilométer széles sávjában egy teljes, vagy gyűrűs teljes napfogyatkozást, hiszen az előbbi esetben a Föld árnyéka teljesen eltakarná a Nap elől a Holdat, a másik esetben viszont a Höld kerülne a Föld és a Nap közé. Am a Hőid pályasíkja mintegy 5 százalékkal elhajlik a Föld pálya síkjától, így hol alatta, hol fölötte jár, s csak két csomóponton metszi azt. 'Ezért hold- vagy napfogyatkozás csak akkor következik be, amikor éppen akkor van holdtölte, illetve újhod, amikor a Hold a pályasíkok metszéspontján, vagy annak köreiében hálád át. A Hold ugyan havonta kétszer áthalad e metszéspontokon, de az áthaladásnak időpontja viszonylag ritkán esik egybe a holdtöltévé., vagy az újholddal. Persze, hogy mi a ritka csillagászati jelenség, az meglehetősen viszonylagos. Például teljes holdfogyatkozás idén több nem lesz. Ezék a csillagászati jelenségek ugyanis előre és visz- sza is pontosan kiszámíthatók. A fogyatkozások száma évente legalább kettő, s legfeljebb hét. Ha csak két fogyatkozás van egy évben, az mindkettő napfogyatkozás. Ha bét, akkor abból négy vagy öt napfogyatkozás, s a többi holdfogyatkozás. Minden ezer évben átlagban 1543 holdfogyatkozás van, amiből 716 a teljes, 827 a részleges. A napfogyatkozások száma ezeréves átlagban 2375, amiből 838 a részleges, 733 a gyűrűs, 105 a gyűrűs teljes és 659 a teljes. Évezredek óta ismeretes tény, hogy a fogyatkozások sorrendje 18 év és 11 naponként ismétlődik. Ezen periódus alatt 29 holdfogyatkozás és 41 napfogyatkozás van. Mint az adatókból is kitűnik — bármily meglepő is — a napfogyatkozások száma sókkal nagyobb, mint a 'holdfogyatkozásoké. Mégis jóval ritkábban látunk napfogyatkozást, különösen teljes mértékűt. Ennek aka, hogy tőlünk a napfogyatkozások zöme egyáltalán nem látható: nagyon ritkán fordul elő, hogy épp beleesünk abba a nem egészen 300 kilométeres zónába, amelyen a teljes napfogyatkozás elvonul. Akár évszázadok is eltelhetnék ennek ismétlődéséig. Európa területéről például éppen idén 'július 22-én lesz majd látható teljes napfogyatkozás, de ezt teljes egészében csak Skandináviáiban észlelhetik majd. Megfigyelésére Baranyáiból is indulnak amatőr csillagászok Finnországba. A következő teljes napfogyatkozás, amely hazánkat éri, 1999. augusztus 11-én lesz. D. I.--------------- .. .. . ........II"1.............!; ------------------------------33 E mlékérmék az 500. évfordulóra Egy arany Mátyás 5000 forint Valamikor a legnagyobb címletű pénzeinken szerepelt igazán jeles történelmi évfordulóra emlékezhetünk ez év április 6-án: Mátyás király halálának kereken 500. évfordulójára. A megemlékezések sajátos vetülete, hogy az 500. évfordulóra több emlékérem kibocsátását is tervezik történelmünk egyik legnagyobb királya ról. A tervezett érmék sorából kétség kívül kiemelkednek a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátani szándékolt érmék, amelyeket az Állami Pénzverde készít majd. Mint Verzár Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője elmondotta, tulajdonképpen három érméről van szó: két ezüst- és egy aranyérméről. Mindegyik pénzként is funkcionálhatna, hiszen címletmegjelöléssel kerülnek „forgalomba". A két ezüstérme 900 ezrelékes nemesfémből készül, 500 forintos címletmegjelöléssel. Kibocsátásának mennyiségi kerete az ilyenkor szokásos 30 000 darab, de végül is a piaci igényektől is függ, hogy menynyit vernék majd ezekből. Az 5000 forintos címletmegjelölésű aranyérme 2 du'kátos lesz, vagyis hozzávetőlegesen 7 gramm aranytartalmú. A Mátyás-aranyérmének külön érdekessége, hogy Magyarországon már igen régen bocsátottak ki aranyérmét: legutóbb 1968- ban, Semmelweis születésének 150. évfordulójára. A mostani inflációs időben kétes érdekesség, de a tervezett arany Mátyás-érme lesz a legnagyobb címletjelzésű pénzérme: maximum ez idáig csak 1000 forintos címletüket adtak ki. Nyilvánvaló, hogy legfeljebb néhány száz kerül belőle a „piacra”. iMég egy összéhasonlítás némi baranyai vonatkozással: 1966-ban a szigetvári Zrínyi Miklós halálának, a vár eles- tének 400. évfordulójára kibocsátott érmek között aranyból 1000, 500 és 100 forintos címletű is volt, ezüstből pedig 50 és 25 forintos címletjelzésű is. Igen hosszú névsort lehetne összeállítani arról, hogy híres magyar történelmi személyek, művészek és tudósok közül, kik ■szerepeltek már emlékpénzérmeken. Meglepő viszont, hogy messzibb időre visszatekintve milyen kevés a Hunyadi Mátyás-emlékérem. Az igazság szerint a múlt században az emlékérmék verésének korántsem volt ekkora divatja, mint mostanában. Pénzeken sem szerepelt Mátyás királyunk portréja, még a saját maga által kibocsátott pénzérméken sem. A forintot megelőző két nemzeti valutánk papírpénzein 1945-ig viszont igen előkelő helyet kapott: a legmagasabb címletű bankókon szerepelt, mégpedig azok több vá1tozatában is mind a 100 koronásokon, mind a 100 pengősökön. A két világháború közötti időszaknak egyik legmagasabb kitüntetése * is Mátyás nevét, illetve portréját tartalmazta. A művészetek és tudományok legjelesebb művelőinek adományozható Corvin-'koszorú, Corvin-lánc és Corvin-díszjel- vény közül az utóbbi kettőn a nagy király portréja is szerepelt. A Corvin-díszjelvényt csak külföldi személyek kaphatták. Az évfordulóra nemcsak a Magyar Nemzeti Bank bocsát ki Mátyás-érmét. A Magyar Numizmatikai Társaság és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete május 19-én nemzetközi numizmatikai konferenciát rendez Mátyás király emlékére. Ebből az alkalomból kibocsátanak egy Mátyás-csegelyt - szögletes „érmét” - ezüstből és bronzból, valamint a Székes- fehérváron koronázott és eltemetett királyok sorozatának 5. tagjaként ezüst és bronz kivitelű Mátyás-érmét. Az Érem- gyűjtők Csongrád Megyei Szervezete szintén ezüst és bronz Mátyás-érmét jelentet meg az évfordulóra. Dunai Imre Nyolc-tíz perc iszonyúan hosszú tud lenni! Márpedig az országos átlag szerint ennyi idő telik el egy-egy tűz keletkezésétől csak az észleléséig. Pécsett, a Kertvárost tekintve még rosz- szabb a helyzet. Amikor a napokban a megyei tűzoltó- parancsnokságon a meghívott pártok képviselőit tájékoztatták a tűzoltóság, a tűzvédelem helyzetéről -r Bebesi lenő őrnagy, városi parancsnok ezen belül a pécsi viszonyokról — némi rémülettel hallgattam: mi minden kellene ahhoz, hogy a Kertváros ilyen szempontból ,.lerendezett” legyen . . . Természetesen mindenekelőtt pénzre lenne szükség. Miért van a tűzvédelem szempontjából nyugtalanító helyzetben a Kertváros? Itt ma már megközelítőleg 80 000 ember él. Több mint Szek- szárdon, vagy Zalaegerszegen. Bár - mondja Bebesi Jenő — tulajdonképpen le van védve, de . . . Az ideális természetesen az lenne, ha a tűz keletkezését követően azonnal közbe tudnának avatkozni. Csakhogy a már említett 8— 10 perc a Kertváros esetében jóval több.- Már a 8—10 perc is szabad égést jelent. Azt csinál a tűz, amit „akar” . . . Ezt követően kapjuk mi a jelzést, ennek ideje is változik, mert vagy van azonnal elérhető telefon, vagy nincsen. A mi telefonhelyzetünk pedig közismert. A jelzést követően riasztunk, s indulunk a helyszínre. A Kertváros nekünk éppen a város másik oldalára esik. Gondoljunk a közbeeső utak forgalmi állapotára, a gyakori dugókra, s arra: a piros lámpánál nekünk is meg kell állni. A tűz közben ég, mégpedig az első hét percben folyamatosan emelkedik az általa okozott kár értéke, de utána már — mondjuk így — mértani hatvány szerint. S ha oda is értünk, akkor még három perc van vissza, amíg az első sugárcső működni kezd. Vagyis a Kertváros esetében jó esetben 12-15 perc telik el az oltás megkezdéséig .. . Mindezt még néhány szemponttal ki kell egészíteni, többek között azzal is, hogy a Kertváros állandóan növekszik. Most épül például a bevásárlóközpont, összesen csaknem 9000 négyzetméteres alapterületével, vele szemben benzinkút, kicsivel „odább” a polgári repülés indul ... A tűzoltók pedig változatlan erővel és helyzetből kell hogy farkasszemet nézzenek a potenciális veszéllyel.- Elsősorban nem a kárba veszhető értékekre figyelünk, sokkal fontosabb szempont az emberi élet veszélyeztetettsége! - mondja a pécsi tűzoltóparancsnok. — Mindezzel szemben csak az jelentené a megoldást, ha kifejezetten operatív feladatokra — vagyis a tényleges tűzvédelemre - létrehoznának egy kertvárosi őrsöt. Erre régen szükség lett volna, korábban is gondolnia kellett volna a költségvetésnek a 80 000 lakosú városrészre . . . Mészár-** A. Fönnállásom óta egyetlen egyszer sikerült egy nagy üzletet lebonyolítanom, tizenhét esztendős koromban. Amerikai hadifogoly lévén a bérmálásra kapott karórámat eladtam egy néger katonának három doboz cigarettáért, plusz egy húskonzervért. Jól jártam, hiszen helyzetemnél fogva az idő megállt fölöttem, mérésére tehát szükségem nem volt. A kalmórkodásra aztán még lett volna alkalmam, hazatérésem után, amikor használt és kinőtt gönceimet tejért, vagy lisztért próbáltam becserélni szülővárosom környékének falvaiban, de sikertelenül. Soha, semmit nem tudtanr eladni. Talán éppen emiatt tisztelem és csodálom mai napig is azokat, akik kereskednek, vagy — főként manapság — ilyenolyan vállalkozásba kezdenek. Elképzelem, milyen kockázatot vállalnak a vállalkozók, akik jóformán mindenüket feltesznek egy cél érdekében és várják, ,,bejön”-e bátorságuk, reményük gyümölcse. Nyilván bejön, hiszen a magánvállalkozások idejét éljük — igaz, nagyon lassan - nálunk is, mondjuk így, hogy a nyugati példák alapján. Jómagam örülök annak, hogy viszonylag szabadon kereskedhet mindenki, ha képessége adódik, jipart is válthat, sőt a termőföld szabadabb forgalmazása előre viheti majd a mezőgazdasági termelést, vagy állattenyésztést Is. Gyorsabban, egyszerűbben, -mint eddig. Mert ha kinyitom a rádiót, bizonyára hallok valami szakemberi csevegést a válfbírta el, föladta az ipart, és átváltott állattenyésztésre: Babarcszőllősön - immár négy esztendeje — fejőstehenekkel küszködik. Ma már húsz tehenük van, néhány 'borjúval, néhány fiatal hús- marhával. Főprofil: a tej. Napi annyit mint Gasteigerék, ■nem szállítja a megszokott helyre az árut, hanem lakása közelébe. A két gyűjtőhely — amely maga a falu főutcája az árokszélen — között körülbelül 800 méter a távolság. Nos, a szalántai Tejben fürdő nyomorúság... lalkozás szabadságáról, hogy mást ne mondjak: a vállalkozók szervezetbe tömörülve még képviselőjelölteket is indítanak a tavaszi választáskor. Szóval, nincs itt gond egy szál sem. Aztán pénteken délben megkeres a szerkesztőségben egy nyúlánk, barna lány, Gasteiger Stella és elmondja, milyen gondok nyomasztják szüleit és őt is. Apja kőműveskisiparos volt, ám a szabályzók, SZTK-kötele- zettségek, adók terhét nem 280—300 liter tejet adnak a tehenek, a tejet a tejipar veszi át, illetve vette át a múlt hét péntekjéig. A tejet szokás szerint és évek óta a falu felső végén állítják ki tíz-tizenkét nagy kannáiban, az árut az ipar megbízásából egy teherautó átviszi Szalántára, a szállító lakására, ahol is ő minősíti, majd tartályokba ürítve a kannákat visszaadja. Csakhogy egy másik gazda, aki a falu alsó végén lakik és közel sem kínál átvételre megbízott sofőr és egyben átvevő, nem teszi meg ezt az utat a teherkocsival, azt mondja, a tejipari vállalat ezt neki nem fizeti meg. Nos, most már egy hete nem szállítja el Gasteigerék napi tejmennyiségét, amely nagyjából már több mint ezernyolcszáz liter. A család túrót készített a tejből, hogy ne vesszen kárba, bár anyagilag erre rendkívül ráfizetnek, mert hiszen még a tej sem hozott annyi hasznot, mint amennyit sokan elképzelnek. Mert a bekasz- szált pénzért a szalmától kezdve a különböző takarmányokig mindent meg kell vásárolniuk, mindig emelkedő áron. A lány panaszra ment a Baranya Megyei Tejipari Vállalat igazgatójához, aki ígéretet tett arra, hogy rendezik az ügyet. Ki is adott egy utasítást, de a tejet ennek ellenére a szállító nem viszi el. Mit is mond manapság a hivatalos, és persze több új párt gazdaságpolitikája? Szorgalmazni, erősíteni a kisvállalkozásokat, mert rájuk épül az ország gazdasága. (A népgazdasági meghatározás már elavult. . .) Hát itt tartunk most: a sok ezer és ezer kisvállalkozó közül ismét egy, aki nyakát töri, megadja magát és lerongyolódik. Mert ki van szolgáltatva. Mert sok a tej .. . JoAvasamapi Tűzveszélyes a Kertváros?
