Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-02 / 32. szám

1990. február 2., péntek Dunontan napló Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) pár Miklós (Budapest, 14. vk.)( Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), Dauda Sándor (Buda­pest, 45. vk.). Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szat- már-Bereg m., 8. vk.), Zsolnay Katalin (Komárom-Esztergom m., 3. vk.), Lakatos László (Győr-Sopron m., 4. vk.), Kiss Elemér, a Minisztertanács Hi­vatalának elnöke, Vass Jó- zsefné (Békés m., 15. vk.), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), Antal Imre (Pest m„ 19. vk.). Raffay Ernő válaszolt a vi­tában elhangzottakra, Hámo­ri Csaba nem kívánt reflek­tálni. Ezután kért szót Kállai Ferenc országos listán meg­választott képviselő, majd is­mételten szót kért Raffay Er­nő. Hozzászólt még Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár-Be- reg m., 18. vk.). A vita ezzel lezárult, s a módosító indít­ványok összegzésére, vélemé­nyezésére összeült a jogi bi­zottság. Az Országgyűlés szerdán este leszavazta a képviselő­jelölteik állami támogatásá­ról szóló határozattervezetet, de Sarlós István indítványára ismételten napirendjére tűzte. A témához újólag hozzászólt Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a tárca megbí­zott vezetője, illetőleq Kovács Mátyás (Komárom-Esztergom m„ 4. vk.). Határozathozatal következett, s az Országgyűlés elfogadta, hogy 100 millió fo­rintot fordítsanak az állami költségvetésiből az ország­gyűlési képviselőjelöltek támo- Igatására. Személyi kérdések megtár­gyalásával folytatódott a par­lamenti ülésszak. Az Országos Választási Bizottság tagiává megválasztották Barcsay Sán­dort. A Budapest-Bécs Világkiál­lítás előkészítésének ellenőrzé­sére létrehozott ideiglenes bi­zottság tagiainak sorába vá­lasztották Czoma László (Za­la m., 5. vk.) képviselőt. A Tisztelt Ház interpellá­ciókkal folytatta munkáját. Földy Ferenc (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 18. vk.) a bod­rogközi-hegyközi vasút vissza­állítása tárgyában interpellált. Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisz­tériumi államtitkár válaszolt. Az Országgyűlés a választ el­fogadta. Técsy László (Szabolcs-Szat- imár-Bereg m., 19. vk.) azt szorgalmazta, hogy a mező- gazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől szüntessék meg a keresetszabályozást. Az Or- szógqyűlés a képviselői indít­ványt elfoqadta. Király Ferenc (Jász-Nagy- kun-Szolnok m., 5. vk) a honvédelmi miniszterhez inter­pellált katonai szervezési és személyi kérdések ügyében. A képviselő azt kérte, hogy in­terpellációjára akkor térjenek vissza, amikor a honvédelmi bizottság már befejezte vizs­gálatát. és ielentését az Or­szággyűlés elé terjeszti. Kovács András (Heves m., 10. vk.) a hazai termelésű cu­korrépa jugoszláviai feldolgo­zása tárgyában a pénzügymi­niszterihez és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterihez Interpellált; Szabó Ferenc mezőgazda- sági és élelmezésügyi állam­titkár írásos és Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtit­kár szóbeli válaszát sem a képviselő, sem az Országgyű­lés nem fogadta el, így a kérdés megtárgyalásra vissza­került a mezőgazdasági bi­zottság elé. Az interpellációik sorát meg- szalkítva visszatértek az előző napon tárgyalt népi kezdemé­nyezésekben megjelölt témák egyikére, amely országgyűlési 'határozatot igényéi. Ennék tar­talma, hogy az Országgyűlés módosítsa-e a magánszemélyek jövedelemadójáról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket. A parlament reformbizottsága megtárgyalta a kérdést, s nem lát lehetősé­get e törvények módosítására. Ezt az Országgyűlés elfogadta. Vodila Barna (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 15. vk.) még a volt belügyminiszterhez inter­pellált a rendőrök élet- és muinka'körü I menyeinek javító sa érdekében. Gál Zoltán belügyminisztériu­mi államtitkár válaszát mind a 'képviselő, mind a parlament elfogadta. Berecz János (Szaiba'cs-Szat- már-Bereg m„ 6. vk.) a vá­lasztási ajánlószelvényék nyil­vánossága tárgyaiban interpel­lált a belügyi tárca képviselő­jéhez. Gál Zoltán belügymi­nisztériumi államtitkár vála­szolt. Az interpellációtól füg­getlenül 'kért szót Kovács Lász­lómé (Buda,pest, 7. Vk.), hogy felhívja képVisélőtársali figyel­mét a választások tisztaságá­ra. Ezután visszatértek a kép­viselői felvetésre, illetve az államtitkári válaszra, amellyel az Országgyűlés is egyetértett. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) a művelődési miniszter­ihez interpellált a bécsi, a ró­mai és a párizsi magyar kultu­rális intézet igazgatói állásá­nak pályázati úton történő be­töltése tárgyéiban, miszerint be- ra a választások utón kerüljön sor. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszát az Ország- gyűlés elfogadta, a képviselő kitartott eredeti álláspontja mellett. Az elnöklő Horváth Lajos ezután javaslatot tett az Ál­lami Vagyonügynökség ügyve­zető igazgatójának a szemé­lyét jelölő bizottság tagjaira. Miután az egyik képviselő sze­mélyes okok miatt visszalépett, a döntést elhalasztották. Az dbédszünet utóin az Or­szággyűlés Hámori Csaba, il­letve Raffay Ernő önálló kép­viselői indítványáról döntött. A plenum Hámori Csábo törvény­javaslatát fogadta el: ennek érteimében mindazok, akik 1980-tól magas köztisztséget töltötték be, kötelesek va­gyonnyilatkozatot tenni egy parlamenti vizsgáló bizottság élőtt. (Raffay Ernő előterjesz­tése ettől annyiban különbö­zött, hogy ő 1968-ig visszame­nőleg javasolta a vagyonnyi­latkozatot.) Ezután arról döntötték, hogy a február végi ülésszakon na­pirendre tűzik Bozsó Lajosné (Budapest, 10. Vk.) kamatadó ügyében tett önálló indítvá­nyát. 'Bállá Éva (Budapest, 46. vlk.) az MSZP vagyonáina'k el­számoltatásáról hozott népsza­vazási döntés végrehajtása tár­gyában interpellált a minisz­terelnökhöz. Bercsényi Botond kormánybiztos válaszát nem fogadta el sem a képviselő, sem a törvényhozó testület. László Béla (Szo'bolcs-Szüt- imár-Bereg m., 14. vk.) ugyan­csak a miniszterelnökhöz inter­pellált megyéje 1990. évi egy­séges pénzalapjának hiánya tárgyában. Békési László pénz­ügyminiszter írásbeli válaszát és Kunos Péter kiegészítését László Béla nem fogadta el, s javaslatára az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy e té­mában ezúttal nem dönt. (Erre utóbb a parlament visszatért, s miután László Bé­la nem vonta vissza interpel­lációját, szavazásra 'került sor: sem a iképviselő, sem az Or­szággyűlés nem fogadta el az á'|lo|mtitkár válaszát.) Ezt követően a 'parlament megválasztotta azt a jelölő­bizottságot, amely az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyére tesz javaslatot. Ezt követően Jakab Róbert- né bejelentette, 'hogy a Mi­nisztertanács Hivatalának el­nöke levélben refléktált a Té­csy László interpellációja kap­csán kialakult jogvitára. Técsy László ezt tudomásul vette. Ezután kérdések következ­tek. Tamás Gáspár Miklós a te­levízió élén történt változá­sokkal kapcsolatban tett fel kérdést, amelyre — az állam- miniszter távoli létében — Ki ss Elemér, a 'Minisztertanács Hi­vatalának elnöke válaszölt. Ezt követően, az Országgyű­lés megválasztotta azt .a bi­zottságot, amely hivatott meg­vizsgálni az érintettek va­gyonnyilatkozatait. 'Bánffy György 'kapott szót, aki az IMOF rövid nyiltatkoza- tát ölvasta fel. Rálffay Ernő a m egb í zott 'belüg y mi nlisztertől az egykori 'Munkásőrség teljes és végleges íelszámölósóról érdeklődött. A 'képviselő az erdélyi és a romániai magyar nemzetiségű menekültek ál­lampolgársági státusának ren­dezése tárgyában, Kovács László 'külügyi államtitkárhoz is 'kérdést 'intézett. IHeílner Károly az Esztergom —Pálkámy közötti Ouina-'híd megépítéséről érdeklődött Udvari 'László a közlekedési, 'híiközfési és építésügyi állom- titka rtól. 'Az interpellációk és kérdé­sek tárgyalását befejezve vé­gétért az Országgyűlés ja­nuári ülesszalka, amelyen Ja­kab Rábertné és Horváth La­jos felváltva elnökölt. Legkö­zelebb február 27-én ül össze a parlament. A Müemlékhelyreállitó Kisszövetkezet dolgozói bontják az Or­szágház kupolája csúcsára szerelt ötágú csillagot február 1-jén. — Történészek egymás közt A Magyar Liberális Néppárt sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) dóval szemben „négy tétel­ben” foglalták össze a párt által szükségesnek tartott in­tézkedéseket. Rendkívül szigorú ár- és bérstop - ha kell, a tör­vénytelen áremelés révén nyert haszon tíz-húszszorosával kell büntetni a magasabb árakat bevezetőket. Másodszor: kö­vetkezetesen végrehajtott pénz­reform, a pénz iránti biza­lom helyreállítása, a piaci aránytalanságok megszünteté­se. Harmadszor: a gazdasági reform elindíthatósága érdeké­ben az új pénz megszilárdítá­sa. Végül a külföldi aktív tő­ke nagymértékű beáramolta- tása, s ennek révén világpia­con eladható termékek gyár­tása. Kérdésünkre Sz. Nagy Sán­dor elmondta, hogy e lépé­sek megtételéhez, az eredmé­nyei jelentkezéséhez mintegy három évre lenne szükség. Egy év alatt megáldható a párt véleménye szerint a gazdasági egöllzáoió, másfél év múlva már mozdulna a külföldi tőke. Ugyancsak fontosnak ítélte meg a privatizáció ellenőrzé­sét.- Az a véleményünk - hal­lottuk az elnöktől —, hogy a privatizáció jelenlegi gyakor­lata a visszaélések sorozatát szüli. Az ellenőrzés érdeké­ben haladéktalanul létre kell hozni a munkástanácsokat. hogy ezek a testületek máraz első lépéstől kifejthessék a kontroll szerepét. Ugyancsak a lehető leghamarabb szükség van a vagyonkataszterre, illet­ve biztosítani kell a munkás­részvényeket. — Mi lenne e folyamat vé­ge? — Szilárd pénz, értékará­nyos termelői és fogyasztói árak. A mi pártunk gazdál­kodni akar, és nekünk meg is kell mutatnunk, hogyan csináljuk. Véleményünk szerint a kereskedelmi folyamatokból ki kell iktatni a közbeeső „maffiákat". A termelőnek és a fogyasztőndk közvetlenül (jeli- találkoznia, üzleteket szándékozunk nyitni - Pécsett is -, a fővárosban két nyílt piacot, a csatlakozó üzletsor­ral. önálló gazdasági vállal­kozásunk a már működő Pajzs Betéti Társaság, ennek profitja fogja eltartani a pár­tunkat, nem külföldi tőke és nem is állami támogatós. — Minket — mondta a Ma­gyar Liberális Néppárt orszá­gos elnöke - nem az érdekel, hogy melyik párt adja majd a miniszterelnököt, ihainem az: mi van a Mari-néni kosará­ban, azaz: milyen az életszín­vonal, hogyan lehet azon ja­vítani. Nem eszmékben gon­dolkodunk, hanem emberek­ben. Nem harcolunk más pár­tok ellen, hanem egészen egy­szerűen mást csinálunk, mint azok. Mészáros A. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt MDF: szó sincs ilyesmiről Dr. Wéber Ionos, az MDF pécsi szervezeténeik inevöben válaszolt Traj Ferencnek, a nyugdíjasok péoSi egyesülete vezetőségi tag'jámülk. Traij Fe­renc közleménye szerdai szá- imunlklban jelent meg, s lénye­ge az volt, hogy egyesületük 'helyteleníti ,/az MDF január 27-ém meg,tartott nyugdíjas összejövetelén elhangzott prog­ram ázom kitételét, amely sze­rint a nyugdíjaik emelését a fiatalok jövedelmének csök­kentésével 'kívánják megolda­ni”.- Ilyesmi nem szerepel az MDF programjában, s termé­szetesen ml magunk sem ér­tenénk egyet egy ilyen megol­dással - hallottuk dr. Wéber Jánostól. - A Traj Ferenc ál­tal idézett megoldás az MDF szerint is a generációk szem­beállítását vonná maga irtán. Nagyon nem szeretnénk az igazságosztó szerepében tet­szelegni, de a dolog minden­esetre elgondolkodtató. Egy­részt: Traj Ferenc aláírásával és az egyesület pecsétjével hi­telesítette levelét, másrészt va­lószínűnek tartjuk, ha elhang­zott is Ilyen kijelentés, az csák elszólás lehetett. Ha vi­szont el sem 'hangzott a mon­dat - reméljük erről szó Sincs —, abban az esetben a — is­mételjük: hitelesített — közle­mény, léhet, hogy kemény a kifejezés, de szerintünk, pro- vokádió. Vajon kinek az érdeke? Peren kívül 'Hiába, mii magyarok már csák ilyenek vagyunk. Mindig az egyszerűbb ímegöldásan jár az eszünk. Itt van például az új, job- iban mondva1 módosított sajtó­törvény, mely „újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmé­ben ilyen esetekben — a saj­tóval szemben indított polgári perben - a bíróság 500 ezer forint kártérítést szabhat ki." Mivel a képviselők nem fo­gadták el, hogy a megítélt összeget a Sértett 'kapja, ezért a törvény értelmiében a bírság összegét közérdekű célokra kell felhasználni. Magyarul: ezzel is az állomkassza jár majd jól. Illetve ... Nos, elgondolkodtunk azon, ha métám tóm miniket, illetve a mii személyiségi jogainkat sér­tené meg valamilyen sajtó­szerv, mit tennénk? (Tekint­sünk e! attól, hogy imagunlk is újságírók vagyunk — hiszen kivételes esetekben az újságíró is ember. ..) Valószínűleg azt a megol­dást választanánk, mellyel mi járunk jól. S ha myilvánvaló, olyan jogsértés ért 'bennünket, omiit szinte 'bizonyítani sem 'kell, méreg ide, 'harag oda, valószínűleg megegyeznénk egy méltányos áriban a jó­gáinkat sértőikkel. Valószínű­leg ő is belemenne ebbe a megoldásba, méghozzá peren kívül. Hiszen ;ho 500 ezernél 'kevesebbet kérünk, ő is jöb- 'bam já r. .. Hétfőn: agykontroll az IH-ban Akik eddig csak hallomásból ismerték Jósé Silva Agykontroll-mód­szerét, azok hétfőn este a pécsi Ifjúsági Házban 18 órakor kezdődő be­szélgetésen többet is megtudhatnák róla, s ha megtetszik a dolog, akár meg is vásárolhatják a helyszínen a könyvet. Akiknek pedig már meg* van, de kíváncsiak a könyv magyar fordítójára, s a módszerhez fűzött szóbeli tájékoztatóra, azok a könyvárusítással és dedikálással egybekö­tött beszélgetésen találkozhatnak dr. Dómján László budapesti orvossal. A hétfőn megrendezendő progromra a belépődíj 50 forint. „Kisember -vita III. A Moróczy Tibor által írt levélre több válasz is érke­zett. Alábbi egyetlen a sok közül: „Kedves Sorstárs! Sokunk­ban megfogalmazódott, amit ön papírra vetett. Annak el­lenére és talán éppen azért, mert az országépítő munká­ban mi is kivesszük részünket, hogy ne mondjam: túlnyomó részünket. Igaz, nagy szere­pe van az értelmiségnek is, már amennyire a mi „egysze­rű emberek” tennivalójának, munkájának eredményes­sége érdekében hasz­nálja tudását. ök tudá­sukkal (eszükkel), mi butuska kisemberek pedig józan gon­dolkodásunkkal, két kezünkkel (erőnkkel) dolgozunk - együtt, egymásért. Ez a szerep azon­ban nem 18-3 az értelmiség javára a 21 képviselőjelöltből. A munka színterén nem ez az arány. Én nem tudom elhinni, el­képzelni, hogy a nagyobb tudású, más érzelemvilágban élő értelmiségi közvetíteni tudja az egyszerű fizikai­szellemi dolgozó kisemberek örömét, bánatát, érdekeit. El tudja mondani tudományos, okos szavakkal, de nem érzi át és megérteni sem tudja. Ki fogja a bérből és fize­tésből élők érdekeit képvisel­ni? - kérdezi. Talán a kis­ember. önnek már írt január 30-án egy (szintén) kisember, aki mellesleg annyira kisem­ber (jellem), hogy neve sincs, ö azt kérdezi, mi lesz az or­szágból, amikor 40 évig kis­emberek képviselték? Csak azt felejti el a „szintén", hogy azok nem minket képviseltek. Az ideológiát szolgálták. Tisztelettel: Tóth Ferenc, Keszü. 1990. február 1. Véres dollármllliárdok Bár a svájci kormány 1990-től a banktitok felfüg­gesztésének megkönnyítését tervezi, azért azután sem lesz könnyű hozzájutni a diktátorok által elhelyezett dollármilliárdokhoz - adja hírül az MTI-Panoráma. Mint a cikkből kiderül, Ceausescu feketekasszáján kívül jó néhány volt véres­kezű diktátor bankszámláját kezelik Svájcban. Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek négy éve elűzött és azóta elhunyt uralkodója, a rossz napokra gondolva közel másfél milliárd dollárt mene­kített ki az országból, s helyezett el svájci bank­számlán. A sors fintora, hogy bár a maníliai hatóságok be tudják mutatni a számlák nagy részét, a banktitok szentsége miatt eleddig csu­pán 2 millió dollárt szolgál­tattak nekik vissza. A szintén négy éve megbuktatott Ba­by Doc esete valamelyest hasonlít Morcoséra. A kü­lönbség csak annyi, hogy Haiti rémurának zárolt be­tétjeiről egyetlen cent sem jutott vissza az országba. Ezek szerint tehát Romá­niának is fel kell készülnie a banktitok elleni szélma­lomharcra. A Ceausescu ál­tal állítólag Svájcba men­tett 400 millió dollár addig is, amíg vissza kerüI(?) jo­gos tulajdonosához, Romá­nia népéhez, a nagyhatal­mú bankárok tőkéjét gyara­pítja . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom