Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-18 / 48. szám

Fodor Antal (jobbról) beállít egy jelenetet. Fotó: Proksxa László Siker lesz, garantálom! Fodor Antal a Pécsi Baléit ój produkciójáról Első színpadi próbáját tartották tegnap a Pécsi Nemzeti Színházban a ba­lett-társulat következő pro­dukciójának. Az élei és a halál rítusai című balett-est két részből áll majd: az első a Him­nusz az élőkért címet viseli, második Ravel Bolerója. A koreográfus Fodor Antal, a Pécsi Balett kezdeti, nagy korszakának népszerű tán­cosa, az Állami Operaház koreográfusa, világjáró mű­vész, aki jelenleg a svájci Luganában egy televíziós társaság megrendelésére dolgozik: ugyanez a társa­ság portréfilmet forgat róla.- Mit igér az emelkedett hangulatú cím? A próbán egy feszület alatt egyházi zenére és slágerre láncol­nak ...- Igen: Heinrich Schütz Német requiemjére és a 40- es évek elejének osztrák slá­gerére, de megszólal Vival­di Stábot Matere és Masa- joshi, ma élő japán szerző zenéje is. A darabnak nincs irodalmi értelemben vett cselekménye - szerintem a tánc a sejtetés művészete. Az elején Pál apostol sza­vai a szeretetről és az, hogy behozzák Krisztus testét, megadja az alaphangot: az áldozatról, az egymást fel­tételező életről és háláiról lesz szó. A továbbiakban a néző asszociációira számí­tok: hétköznapi életünk tör­ténései, gesztus- és mozgás­világa tűnik majd fel. A ka­tarzist a második részben a Bolero oldja majd fel, amely szerintem az élet, a termé­kenység és a vágy rítusa. — A pécsiek számára ké­szült a két koreográfia?- Nem. Az elsőnek 1988 nyarán Bécsben volt a be­mutatója, az osztrák nyári játékok, a Spectaculum megrendelésére csináltam. Megkaptam a Dante Uni- versitet Kircbe-t, kiváló éne­keseket, kórust és élőzenét hozzá. S még ilyet is: egy kilométeres körzetben elol­tották a közvilágítást, a kö­zönség ezer gyertya fényé­ben étkezett. A Bolerót a sevillai arénában mutattuk be 2500 ember előtt. A si­ker mindkét helyen fantasz­tikus volt.- Most is sikerre számit? — Az előadás világszínvo­nalú lesz, ezt garantálom. Azért hoztam kipróbált da­rabokat, és ezérfc nem al­kudtam meg sehol: amelyik ponton úgy láttam, hogy nem tudom a legjobbat nyújtani, oda vendéget hoz­tam az Operából. Kissé nyersen fogalmazva: én a pénzemet nem itthon, ha­nem külföldön keresem meg, téhát nekem nem mindegy, hogy mit látnak tőlem és mit Írnak rólam. A március 2-i premierre több külföldi impresszárió jön, és már most előrehaladott állapot­ban vannak a tárgyalások több nyugati turnéról. Tehát a produkciónak kiválónak kell lennie és az is lesz.- Miért fontos önnek eny- nyire 'Pécs?- Mert szép emlékek fűz­nék ide. Vad, fantasztikus tíz évet töltöttem itt, amikor sztárok voltunk, szerettek bennünket a lányok, ési a város szerette a Pécsi Ba­lettet. A Pécsi Balettnek most szüksége van a publi­citásra, és meg is érdemlik: remekül dolgoznak, jó han­gulatban és igen jó színvo­nalon. Ismerje meg újra és szeresse meg őket a pécsi közönség!- Pécs és Lugano között min dolgozik imég?- Az Operában a Mind­halálig tánc előkészítésén dolgozom, a Magyar Tele­vízióban Soproni József ze­néjére egy modern zenei vi- deoklipet csinálok, Barcelo­nában pedig - a világkiál­lítás és az olimpia alkalmá­ból tervezett művészeti soro­zat egyik részeként - An­dalúzia tartomány műsorát tervezem, rendezem. G. T. Férfiasság­fiola A csodagyógyszerekről rendszerint utólag derül ki az igazság. Persze, nem mindegy, hogy a csoda mikor következik be, vagy mikor marad el. Az utóbbi éppen a férfiasság-fiola esetében történt a brit szi­getországban. A szer rek­lámja kétségkívül ígéretes: „A húszévesek életerejét adja vissza a nyolcvana­saiknak." Ki ne szeretne új­ból húszéves lenni? Die hogy ez nem mindenkinek sikerült, ezt nemcsak az irigy idő, hanem bizonyos esetekben maga a csoda­szer is ellenjavallta. Az esetről a leghitelesebb for­rás tudósít, a brit orvosi szaklap, a British Medical Journal. A cardiffi királyi urológia két szaktekintélye ebben leírja, hogy hosz- szú ideig kezeltek egy idős urat, „akinek problémái voltak a nőkkel”. A vizs­gálat csak akkor vezetett eredményre, amikor a pá­ciens végső elkeseredésé­ben kifakadt: rajta még a csodafiiola sem segített... Elemeztek tehát a bemuta­tott gyógyszert, s megálla­píthatták a következőt:tu­lajdonképpen a gyógysze­részt kellene kezelni, ugyanis a véredények tá­gulását előidéző papave- rin helyett „papaver som- niferom”-ot, azaz mákki­vonatot rakott bele. Vagy­is olyan mértékben meg­nyugtatta a fiatalodásra vágyakozó urat, hogy az édesdeden végigaludta minden nagy reményűnek induló kalandját. Galéria a Mecsek-oldalban Eddig több mint ezer festményét megvásárolták A pécsi mecsekoldal Szőlész dűlői részéről a kilátás is fes­tői, nem csoda, hogy gyakran megihleti e táj Bánkúti Gertrú- dot. A két évtizedes festői múl­tat magángalériája, valamint kiállításai őrzik. Pécsett ő volt az első, aki önerőből hozott létre ilyen jellegű bemutatót, ahol az elmúlt év negyven napján mintegy 1500 ember látta képeit, amint ezt a ven­dégkönyv bejegyzései tanúsít­ják. Bánkút! Gertrúd képzőmű­vészeti tanulmányait magán­úton végezte, oktatói Bőkor Im­re, Vén Emil és Altorjal István voltak. Családi hagyományként nyúlt tizenévesen az ecsethez, és ma már két gyermeke közül a kisebbik, tízéves fiú próbál­kozásait figyelheti. Nem tagja egyetlen művészeti csoportosu­lásnak sem, de határainkon túl is ismerik képeit. A közeljövő­ben Graz és London egy-egy kis galériájában állít ki. Mivel a festészetből él, alkotásainak döntő többségét eladja, csak kedvenceit tartja meg magá­nak. Több mint ezer festménye kelt már el itthon és külföldön. Ez évben ismét megnyitja ma­gángalériáját augusztus 20-tól szeptember 30-ig. Gyura B. Székely Péter szobrai Pécsett Nemzeti kinccsel gyarapszik a város „A szabad ember." A szalbad ember? Meghök­kentő, monumentális szobor kapta ezt a bombasztikus, másfelől naivan egyszerűnek tetsző, közönségességében hol nyugalmas, hol fölingerlő cí­met. önirónia vagy fenyegetés annak, aki a szabadságot neim hordozza a sejtjeiben. Szalbad ember? Ugyan! A méreteiben hatalmas, 4,5 méter magas, tíztonnás (!), szürke gránitból összerakott szobor és négy kisebb társa minden jel szerint ősszel már látható lesz Pécsett. Ha a ter­vek nem módosulnak, nem változnak, akkor a Káptalan utcából nyíló Uitz Béla-udvar- ban. Hiszen itt vannak, itt van az egész szoborcsalád már Pécsett, egyelőre gondosan becsomagolva. Alkotójuk, egy vallóban szalbad erhber szállt meg így a szobraival: a világ­hírű, 'Franciaországiban élő magyar szobrászművész, Szé- kely Péter, vagy ahogy isme­rik, Pierre Székely, aki élet­művének — termékeny szabad­ságának - egy darabját aján. dékozza ezzel a szoborcsalád­dal a városnak. Hogy derűre, akaraterőre és optimizmusra nyitott szelleme Pécs a törté­A szobrászművész Pécsett kiállítandó szobrai egyelőre be van­nak csomagolva - képünkön néhány, az életműből választott más alkotása látható. nelem évszázadait jövőidejűvé ringató, mediterrán szellemé­ben is jelen legyen. Édesapja kiváló ötvös, édes. anyja az Iparművészeti Főis­kolára jár, s már is úgy tűnik, a rajzkészség elegendő útra- valónak. Szép Bélánál Óbu­dán fafaragást, az üllői úton agyagot formálni tanul, Orbán Dezsőnél már művészetelméle­tet is. De a legjellemzőbb ta­lán az a munkatábori élmé­nyekben is edződő önfejűség, amely - miután 1946-ban Franciaországba jut - a szob. rászi pályán őt elindítja, és az a sokféle hatás, amelyet mindig a szive, az akarata szerint hasonít át, tesz a saját világává. Gyökértelenül is igy lel gyö­kereket a természet sinus-rit­musú csodáiban, az első élő sejtek lüktetését és Bretagne- nál a tenger moraját megőrző kövekben, a márvány színei­ben, a gránit nemes ellenál­lásában, hogy ma már New Yorktól Japánig, Kínától Fran­ciaországig ismerjék a nevét, aki mindamellett az építészet, ben, a grafikában is érték- alkotó, életművé növő kirán­dulást tett. Vitaiizmusa, szo­borrítusai, a mitikus őserőket szólító monstrumai, kozmikus víziói Henry Moore művészetét idézik fel először. Jó barátja Villány a nyári fényben hal­ványrózsaszínen viliódzó kövei­nek is, és március elején, omi- kor Pécsre látogat, a város­nak sem első alkalommal lesz várt és szeretett vendége. B. R. Radio mellett.. Tavaly valamelyik politikus — ha jól emlékszem, inkább valami politológus — azt találta mondani: félő, hogy egy polgárhábo­rú felé rohan az or­szág és ez megdöbbentett - most is -, bár nem hiszek ebben és jobb lenne nem falra festeni az ördögöt. Az biztos, hogy amíg a józan eszűek a békés átmenetet, együttműködést szorgalmaz­zák. mások - különböző szinten és különböző pártál- lásúak - a demagógia fegy­verével próbálják megtorolni vélt, vagy valós sérelmeiket. Talán át sem gondolják, mi­lyen veszélyes játék ez. A közelmúltban egyik új­ság levelezési oldalán olva­som egyik levélíró (Dr. K. E., Vác) megáílopítását: ..... a volt munkásőrség fegyvereit is katonaruhába bújtatott munkásőrök őrzik, tehát lesz erő, ami majd letöri a láza­dást, mert ők nem törődnek majd azzal a sók halottal, ami ennek a következménye lesz...” A - különben ma­gyartalan — fogalmazásból tehát kiderül, hogy lesz majd itt egy „lázadás" és akkor majd a katonaruhába bújt munkásőrök lövöldözni kez­denek, mondjuk a lázadó tö­megre. A levélíró nem sokat tudhat'a mun/kásrőség erköl­csi világáról, ha azt feltéte­lezi róluk, hogy bármikor is egy tömegre lőjenek. De kü­lönben is a munkásőrség megszűnt, tehát a feltétele­zés puszta említése is értel­metlen. Mint ahogy az is érthetetlen, hogy honnét sze­di az ilyen tapasztalatot, mi­szerint a munkásőrök kato­naruhába öltöztek volna? Ha ez így van, ahogy ő állítja, mit gondol, meddig maradna ez titokban? Amikor nap­jainkban már minden - na­gyon helyesen — a nyilvá­nosság előtt zajlik le, erről többek között gondoskodik a hazai tömegtájékoztatás is. Természetes, hogy a kamera ráállt egy kesrkenős, öreg parasztnénire, természetes, hogy ráállt egy csizmás, tkucsmás parasztemberre, szó­val, ahogy ez megvan írva abban a bizonyos nagy­könyvben. Aztán a paraszt- ember azt mondta: „Jogtala­nul vették el tőlünk annak idején a földet (ez igaz), egy gonosz demagógia? Miért nem nevezte meg a téeszt, s annak elnökét vagy egész vezérkarát? Mert blöf­fölt. De azt mondom most ‘is, mint az előbb: joga van azt állítani, amit akar. De iha nem tud hitelesebb ér­vet felhozni, akkor a műsor szerkesztőjének lett volna kötelessége, a rövidke kis in­Botrány és demagógia... Egy ilyen feltételezés nem állná meg a helyét egyetlen napig, egyetlen óráig -sem. Csupán rosszindulatból vala­ki - vagyis a levélíró - le­írta és megjelent egy újság­ban. Ilyen egyszerű. Arra jó, hogy gyűlöletet szítson. De mondjuk, hogy ehhez egyéni­leg joga van. De a lapnak - nincs. A tévé közvetítette a föld­művelők fővárosi tüntetését. most meg a téeszelnökök el­adják a gépéket és magán­célra fordítják... !” A riport­nak ezzel vége. Jóhiszemű vagyok, tehát elhiszem, hogy a riportanlay a saját gon­dolatát közölte a nézőkkel. A mondat első félét illetően, biztos. De így általánosság­ban megvádolni a téeszek elnökeit, hogy eladják a szövetkezet vagyonát saját zsebre, hát mi ez, ha nem terjút kidobni az adásból. A naiv riporternő kérdezek-féle- lek-játékáról nem is beszélve. A rádió híradása is tele volt a héten arcpirító hírek­kel: dunántúli városban ran­dalírozó valakik a Lenin- szobrot akarták ledönteni. Aztán behatolnak, FIDESZ, MSZP és más pártok iroda- helyiségeibe. Aztán: inzultál- ják Grósz Károlyt, akit — ha jó! értettem a tévéből — az MDF emberei védelmezték meg a kis, de annál hango­sabb „tömegtől”. Az esetek­kel kapcsolatosain az érintett pártok - nagyon tisztességes módon és szinte azonnal - elhatárolták magukat. Akár­mekkora tömeg lehet, akár­milyen békés szándékú, köz­tük mindig akadnak randalí­rozók, az esztelenül ordíto­zok, a köveiket hajlgálók, üveggel dobálózók, kirakato­kat beverő hecckampóny-lo- vagok, akik - érdekes mó­don — mintha egyívásúak lennének azokkal, akiket rendszeresen láthatunk a té- vé-hiradóban: akár nyugati labdarúgópályákon vagy ha­zai pályák és utcák tömeg- botrányairól szóló híradások jóvoltából. Hogy stílusos le­gyek: befejezésként megem­lítem, hogy negyven száza­lékkal több bűncselekmény történt hazánkban tavaly, mint előtte évben. vasamapi it tenger vnore)a Bretegne-böl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom