Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-23 / 22. szám
1990. január 23., kedd Dunántúli napió 3 Ebédelnek a gyerekek Pécsett, a fehérhegyi bölcsődében Nem maradhatnak éhei a gyerekek! Á szakácsnők piacra járnak, befőznek, tésztát gyúrnak A bölcsődék eddigi tériitési dija - ezzel együtt az étkezési norma — napi 24 forintról 30-ra emelkedett. Január 8-tól már ezzel az összeggel gazdálkodnak az intézmények, a szülők pénztárcáját viszont februártól terheli az új térítés. Hogy megtudjuk, miként látják gazdasági jövőjüket az érintett bölcsődevezetők, hármat meglátogattunk közülük. Pilkholler Józselné, a módszertani bölcsőde helyettes vezetője: Pécs 16 területi bölcsődéje az Egyesített Egészségügyi Intézmények felügyelete alá tartozik. A gyerekek mindennap főzeléket kapnak feltéttel, ezenkívül bizonyos előirt ételeket (például tejtermék, kenyér, gyümölcslé stb.) is kell fogyasztaniuk. A húsra szintén szükségük van, akármilyen drága is. Igyekeztünk többet vásárolni a drágulások előtt, amiből csak lehetett. Szerencsére, nagy raktárunk van, és ez néhány termékből hosszabb tárolást tesz lehetővé. De hát egyszer majd kifogyunk . . . — Nem maradhatnak éhen o gyerekek! — mondta Varga Jánosné, az Ajtósi Dürer úti 13. számú bölcsőde vezetője. - Igaz, nagy a bizonytalanság a jövőt illetően, de színvonalasért nem engedhetünk még az ellátásban. Valakinek elő keü majd teremtenie a hiányzó pénzt akkor is, ha netán ebből a normából nem tudunk kijönni. Bár igyekszünk gazdaságosak lenni: alkalmazottaink házilag savanyítanak, befőznek, piacra járnak, varrnak, mirelitet tesznek el, akárcsak otthon a jó háziasszonyok. Olykor-olykor a szülők ir segítenek ruhát varrni, ajándékot készíteni stb. Ugyanakkor a Tejipari Vállalattól például segítségül az összes bölcsőde ncgykereskedelmi áron kapja a tejet, tejterméket. Almát, zöldséget, tojást igyekszünk magánúton beszerezni - szépet, frisset és olcsón.- Igaz, hogy az extragyü- •mölcsákről már lemondtunk (banán, narancs, mandarin), de alma mindennap kerül az osztaira - hallottuk Lankovics Ervinétől, az 1. számú, Frankel Leó utcai bölcsőde vezetőjétől. - Nekünk nagy gondunk, hogy raktárunk kicsi, esek szárazáru tárolására alkalmas. Hűtőládánk mindösz- sze 60 literes, ami bizony csak egy k's családra méretezett, de kaptunk ígéretet az Egyesített Eú. Intézettől nagyobbra. A krumplit zsákban vagy zománctóiban tároljuk, másra nincs lehetőségünk. Sajnos, a vállalati patronálások (játékok, ajándékok) is elmaradoztak, így erre is csak szűkösen jut. Azért egyelőre nem panaszkodhatunk, még nem éreztük a bőrünkön (és a gyerekekén) a túlzott drágulást. Igyekszünk beosztani, ami van. Persze, könnyebb lenne még több gyermekkel, mert a gazdálkodás egyszerűbbé válna. A tárgyi és személyi feltételek a gyermekintézményben tehát egyelőre megvannak. A bölcsődék dolgozói pedig szemmel láthatóan sokat vállalnak azért, hogy továbbra is legyen mit a gyerekek elé az asztalra tenni, s hogy szerep tetteljes, nyugodt légkörben nőjenek, erősödjenek a kicsik. Gyura Barbara Idén a Foglalkoztatási Alapból számottevő összeget fordítanak a munkanélkülivé váltak átképzésének támogatására. Az új rendelkezések értelmében a munkanélküli segélyre jogosultaknak anyagilag is érdemes lesz jelentkezni az átképzésre. Az átképzés ideje alatt -, választásuk szerint — a munkanélküli segély 110 százalékát, vagy az elsajátítandó szakmában elérhető országos átlagbér 75-90 százalékát kaphatják meg. A Foglalkoztatási Alapból kiegészítik a munka mellett tanfolyamokra jelentkezők átképzés miatti időkiesésének átlagkeresetét is, ha bizonyos időn belül felszámolásra vagy létszámleépítésre kerül sor az adott vállalatnál. Az átképzés támogatását csak olyan esetben lehet igénybe venni, ha a rászorulóknak a munkaerő- közvetítők a napi ingázási körben nem tudnak felajánCímzetes egyetemi tanárok Címzetes egyetemi tanári cimet adományozott dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter hétfőn, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem javaslatára dr. Daróczy Juditnak, dr. Vidai Erzsébetnek, dr. Hermecz Istvánnak, dr. Jakab Imrének, dr. Konyár Évának, dr. Orosz Mihálynak, dr. Pintér Endrének, dr. Rosty Ernőnek; a Debreceni Orvostudományi Egyetem javaslatára dr. Barabás Györgynek, dr. Trón Lajosnak; a Pécsi Orvostudományi Egyetem javaslatára dr. Domány Sándornak, dr. Kádas Istvánnak, dr. Pataklalvi Albertnek, dr. «Sulyok Endrének; a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem javaslatára dr. Kovács Gábornak; az Orvostovábbképző Egyetem javaslatára dr. Bősze Péternek, dr. Füst Györgynek, dr. Halmos Tamásnak, dr. Katona Ferencnek. lani egészségi állapotuknak, s képzettségüknek megfelelő munkahelyet. Az átképzési támogatáson kívül, meghatározott esetekben, megtéríthetők az oktatási, utazási, szállás-, valamint élelmezési költségek. A nehezebb elhelyezkedési körülmények miatt kiterjesztik a közhasznú foglalkoztatás támogatási rendszerét is. Egy sor szolgáltató tevékenységet ellátó szervezet abban az esetben, ha közhasznú foglalkoztatásra vállalkozik, költségtérítést kaphat a Foglalkoztatási Alapból. Ilyen területek például: a közérdekű fásítás, a parkerdőgondozás, folyószabályozás, a közúti, vasúti közlekedést, az infrastruktúra bővítését segítő tevékenység, a szociális gondozás, a múzeumi, műemlékvédelmi kisegítés. így átmenetileg azok kaphatnak munkát, akik önhibájukon kivül nem tudnak elhelyezkedni, és munkába állásuk harminc napon belül nem biztosítható. Ü] eszközök a munka- nélküliek támogatására Átlagosan hat százalékkal emeli az OTP a betétek kamatait Az OTP arra törekszik, hogy a betétek átlagos kamata ne legyen alacsonyabb az árindexnél, ezért ebben az esztendőben átlagosan 6 százalékkal emelkednek a kamatlábak — jelentették be az OTP hétfőn tartott -sajtótájékoztatóján. A takarékpénztár a lakossági megtakarítások értékének megőrzésére az idén jelentősen emeli a betétek és értékpapírok hozamát. Az átlagkamat várhatóan eléri a bruttó 21,5 százalékot -, ám a bruttó és nettó kamat közötti különbözetet, a kamatadót a törvényben meghatározott betéteknél -, az idén is a pénzintézet vállalja magára. Az átutalási betétek évi kamata már január 1-jé- től 14 százalék az eddigi 12 százalék helyett, február 1-jé- től pedig az egy évre lekötött kamatozó betétekre is nettó 19, a kétéves lekötésű- ekre 19,5, a hároméves lekö- tésűekre pedig 20 százalékot térit a pénzintézet. Az ifjúsági, az új otthon és a lakástakarékossági betét -, ameny- nyiben azt öt éven túl használják fel —, február 1-jétől évi 22 százalékkal kamatozik az eddigi 18 százalék helyett. Ha ' a pénzt nem lakásmegoldásra fordítják a betétesek, akkor a kamat csak 17,6 százalék. A takaréklevél ösztönzésére, ez év január 1-jétől annak kamatai is emelkednek, március 1-jétől pedig a címletek tetszőleges növelésére biankótakaréklevelet bocsát ki az OTP. Az' alapcímlet 100 ezer forint lesz, s ez többszörözhető. A takarékpénztár arra számít, hogy a betétállomány mindezen ösztönző intézkedések hatására az év végére jelentősen növekedni fog. A takarékpénztári értékpapírok kamata szintén emelkedik: a Takarékpénztári II. kötvényre például az idén a 12 százalék kamaton felül 6 százalék prémiumot is adnak. A Letéti jegy I. 1990-ben 18 százalék kamatot és 6 százalék prémiumot hoz. Január 1-jétől a letéti jegyek évközi beváltásánál az árfolyam havi 1 százalékról 1,5 százalékra változott. Január 15-től előjegyzés formájában már váltható az új értékpapír, az OTP pénztárjegy. Ennek évi kamata bruttó 22 százalék. A tájékoztatón a hitelekről is szó volt. Elmondták: a múlt évben a lakosság részére ösz- szesen 62 milliárd forint hitelt nyújtott az OTP, több mint egymillió alkalommal. Lakáshitelt 185 ezer igénylésre 41 milliárd forint összegben folyósítottak. Rövid lejáratú hitelt 850 ezer alkalommal, összesen 21 milliárd forint értékben adtak. Ebből 13 milliárd volt a személyi kölcsön, amelyet 550 ezren vettek fel. Természetesen a hitelkamatok is növekednek az idén: a hosszú lejáratú hitelek kamata máris 24,5 százalék, plusz 1 százalék kezelési költség. A rövid lejáratú kölcsönök -, a személyi és áruhitelek -, kamata február 1-jétől 28 százalékra emelkedik az eddigi 20 százalék helyett. A 4 százalékos kezelési költséget viszont 2 százalékra csökkentik. Az OTP kereskedelmi banki műveleteiről elmondták: legfontosabb partnereik a tanácsok és tanácsi szervezetek, a kisvállalkozók és kistermelők, de egyre több a bankkapcsolat a nagyobb vállalatokkal is. Az elmúlt évben az OTP tanácsi ügyfeleinek mintegy 11 milliárd, a vállalkozóknak 24 milliárd forint hitelt folyósított. A kisvállalkozóknak és kistermelőknek nyújtott hitelek összege 60 százalékkal nőtt a megelőző esztendőhöz képest, s az év végén megközelítette a 12 milliárd forintot, A tanácsok részére csaknem 17 ezer, a kisvállalkozásoknak mintegy 200 ezer, a vállalatoknak pedig csaknem ezer bankszámlát vezet az OTP. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Csoda-dinár Áruféleségek sorát értékelték le a napokban Jugoszláviában — adja hírül az újvidéki Magyar Szó. A régóta nem észlelt jelenség közgazdászok szerint a konvertibilis dinár bevezetésének köszönhető. Az örömbe déli szomszédainknál azonban némi üröm is vegyül, hiszen a kormány a decemberi fizetésemeléseket érvénytelenítette, s ez az első becslések szerint majdnem 40 százalékos reálbércsökkenést idézett elő. Jugoszláviában az idei tervezett infláció 13-14 százalék körül lesz, bár a belgrádi statisztikai intézet vizsgálata azt is megállapítja, hogy a „jugók” átlagkeresete konvertibilis dinárra átszámolva tavaly 800 dinár körül mozgott. Ha figyelembe vesszük az érvényes szorzót (1 DM = 7 konv. dinár), ez 111 nyugatnémet márkát jelent havonta, ami magyar pénzre átszámolva sem sok, hivatalos árfolyam szerint körülbelül 4300 forint. A többszörös szorzásra azért van szükség, mert a Magyar Nemzeti Bank jelenleg nem jegy zi a dinárt. Mint a HVG-ből kiderül, a jegyzésre a jövőben csak akkor kerülhet sor, ha a „dinár árfolyama a jövőben hosszabb ideig stabilnak mutatkozik". Év eleje óta egyébként a dinárcsekk beváltása is szünetel. Igaz, erre nincs is szükség, hisz több mint három hónapja a magyar turisták csekk helyett konvertibilis valutát kapnak, ha Jugoszláviába szeretnének utazni. (A baj csak az, hogy ez is szűkös valutakeretünk terhére megy'. . .) Vér-bíróság (II.) Múlt héten megjelent Vér-bíróság című írásunk kapcsán, melyben Kosa Géza pécsi lakos és a megyei véradó peréről számoltunk be, kapcsolatba kerültünk dr. Kerekes Endrével, a Vértranszfúziós Állomás vezető főorvosával is. Az ügyről véleménye a következő: — Pontosításra van szükség. Kása Géza véradó egy rendkívül fontos, vérplazmából készülő gyógyszer előállítása érdekében vállalkozott arra, hogy más véradó vérével őt immunizáljuk, s ezzel ellenanyagtermelést váltsunk ki a szervezetében. Nagyon sajnáljuk, hogy az immunizáló anyagtól non A non B okozta májgyulladást kapott. Jelenleg a világon nincs olyan egyértelmű laboratóriumi módszer, ami a kórokozó vírust kimutatja- A nemzetközileg is elfogadott nemzetközi ellenőrzés mellett is vannak meg nem előzhető veszélyek, így elsősorban ez a fajta májgyulladás. Nagyon sajnáljuk, hogy a készített interjúban félreértésre okot adó, szakmailag nem helytálló vélemény jutott napvilágra, mely a véradóknál alkalmazott különleges plazmaferrezises eljárást a hagyományos plazmaferre- zises eljárástól nem különíti el. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem az egyre növekvő térítésmentes plazmaferrezissel plazmát adó véradóknál, sem a szokásos véradásnál semmilyen fertőzési veszély nincs, hiszen minden esetben véradónként kü- lön-külön egyszer használatos eszközöket használunk. Reméljük, a főorvos úr szakmailag helyes tájékoztatása olvasóinknak megnyugtatására elegendő. Miből? Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvivője rengeteg kérdést kapott hét végi baranyai látogatásán. Többen felvetették, honnan volt pénze a Szabad Demokraták Szövetségének a népszavazással kapcsolatos kampány lebonyolítására. Az ügyvivő válaszát magnófelvétel alapján idézzük:- Elképzelhetők félreértések ez ügyben, de semmi titkos adatunk nincs. Tehát: a hírközlő szervek felduzzasztották költségeinket. Számlákkal tudjuk igazolni, hogy a népszavazással kapcsolatos kampány három és fél millióba került, mert számos nyomda, kisvállalkozó önköltségi áron segí- iett, lemondtak az SZDSZ miatt a nyereségről. Plakátjainkét aktivisták ragasztották ki, díjmentesen. Csak ott fizettünk, ahol ez elkerülhetetlen volt, tévéreklámok voltak legjelentősebb költségeink. A 3,5 millió forint kereskedelmi bankkölcsönből volt. A kampány előtt vettünk fel ötmilliót, örültünk, hogy van olyan bank, amely bízik bennünk. Valóban kaptunk külföldi támo’gatást is, néhány tízezer dollárt, elsősorban külföldi magyaroktól. .Más ellenzéki pártok is kaptak ilyen pénzeket. Agykontroll - szombaton újra Pénteken jön ki a nyomdából az Agykontroll című sikerkönyv harmadik kiadása, s mint dr. Dómján Lászlótól megtudtuk, elsőként a baranyaiaknak szeretnék kielégíteni vásárlási igényeit. A pénteken megjelenő könyvet szombaton délelőtt tehát már kapni lehet Pécsett, a Széchenyi tér és a Kossuth Lajos utca sarkán, délelőtt 9 órától. (Ár: 98 forint.) Az agykontrollról, melynek lényege, hogy különböző gyakorlatokkal a jobboldali agyfélteke funkcióit, működését erősíti, a DN Panoráma januári számában két és fél oldalas írásban számolunk be, s februártól a lapban már dr. Dómján László tanácsadó rovatát is olvashatják. A januári szám az újságárusoknál még kapható. r Mester Ákos - Pozsgayról „Pozsgayval nekem ma számos vitám van. Ebből nem csinálok titkot, elmondtam neki magának is; egy sor olyan dolog van a tevékenységében, ami nekem nem tetszik. De ettől nem vagyok hajlandó elfelejteni, milyennek ismertem meg korábban. Pozsgay Imre a nyolcvanas évek elején a vele készített interjúkban olyanokat mondott, amikkel komoly felelősséget vállalt, karrierjét is kockára tette. Azután: akkor ment el Lakitelekre találkozni a politikai ellenzékkel, amikor ez csak nátrányt jelenthetett. Amikor népfrontfőtitkárként hajszál híján megbuktatták, bátran kiült a Radnóti Színpadra, és interjút adott, holott tudnivaló volt, hogy a Belügyminisztérium erre szakosodott emberei szép számmal megtisztelték jelenlétükkel az előadást. S ami szintén nem csekélység: ő volt az, aki elsőnek mondta ki a magyar politikai vezetők közül — mellékesen: a 168 óra műsorában —, hogy 1956-ban népfelkelés volt, és nem ellenforradalom. Amúgy pedig az a véleményem: napjaink egyik íegnagyobb 'hibája, hogy fehéren és feketén ítélik meg az ügyeket és az embereket. Pedig az ügyek bonyolultak, és az embert nem egyszínű szövetből szabták. És ez érvényes a közszereplők .színkép- elemzésére' is." (Az idézet az Esti Hírlapból való, a monológ Mester Áko- sé.) wÉmm.mmrn mat ,.Mt — 4* — mm ■#-. • . SflrCpSC^prCPwiflpw ‘IBBWOWMBWp •