Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-23 / 22. szám

1990. január 23., kedd Dunántúli napió 3 Ebédelnek a gyerekek Pécsett, a fehérhegyi bölcsődében Nem maradhatnak éhei a gyerekek! Á szakácsnők piacra járnak, befőznek, tésztát gyúrnak A bölcsődék eddigi tériitési dija - ezzel együtt az étke­zési norma — napi 24 forint­ról 30-ra emelkedett. Január 8-tól már ezzel az összeggel gazdálkodnak az intézmények, a szülők pénztárcáját viszont februártól terheli az új térí­tés. Hogy megtudjuk, miként látják gazdasági jövőjüket az érintett bölcsődevezetők, hár­mat meglátogattunk közülük. Pilkholler Józselné, a mód­szertani bölcsőde helyettes ve­zetője: Pécs 16 területi böl­csődéje az Egyesített Egész­ségügyi Intézmények felügye­lete alá tartozik. A gyerekek mindennap főzeléket kapnak feltéttel, ezenkívül bizonyos előirt ételeket (például tejter­mék, kenyér, gyümölcslé stb.) is kell fogyasztaniuk. A hús­ra szintén szükségük van, akármilyen drága is. Igyekez­tünk többet vásárolni a drá­gulások előtt, amiből csak le­hetett. Szerencsére, nagy rak­tárunk van, és ez néhány ter­mékből hosszabb tárolást tesz lehetővé. De hát egyszer majd kifogyunk . . . — Nem maradhatnak éhen o gyerekek! — mondta Varga Jánosné, az Ajtósi Dürer úti 13. számú bölcsőde vezetője. - Igaz, nagy a bizonytalan­ság a jövőt illetően, de szín­vonalasért nem engedhetünk még az ellátásban. Valakinek elő keü majd teremtenie a hiányzó pénzt akkor is, ha netán ebből a normából nem tudunk kijönni. Bár igyekszünk gazdaságosak lenni: alkalma­zottaink házilag savanyítanak, befőznek, piacra járnak, varr­nak, mirelitet tesznek el, akár­csak otthon a jó háziasszo­nyok. Olykor-olykor a szülők ir segítenek ruhát varrni, aján­dékot készíteni stb. Ugyanak­kor a Tejipari Vállalattól pél­dául segítségül az összes böl­csőde ncgykereskedelmi áron kapja a tejet, tejterméket. Al­mát, zöldséget, tojást igyek­szünk magánúton beszerezni - szépet, frisset és olcsón.- Igaz, hogy az extragyü- •mölcsákről már lemondtunk (banán, narancs, mandarin), de alma mindennap kerül az osztaira - hallottuk Lankovics Ervinétől, az 1. számú, Fran­kel Leó utcai bölcsőde veze­tőjétől. - Nekünk nagy gon­dunk, hogy raktárunk kicsi, esek szárazáru tárolására al­kalmas. Hűtőládánk mindösz- sze 60 literes, ami bizony csak egy k's családra méretezett, de kaptunk ígéretet az Egye­sített Eú. Intézettől nagyobb­ra. A krumplit zsákban vagy zománctóiban tároljuk, másra nincs lehetőségünk. Sajnos, a vállalati patronálások (játé­kok, ajándékok) is elmara­doztak, így erre is csak szűkö­sen jut. Azért egyelőre nem panaszkodhatunk, még nem éreztük a bőrünkön (és a gye­rekekén) a túlzott drágulást. Igyekszünk beosztani, ami van. Persze, könnyebb lenne még több gyermekkel, mert a gazdálkodás egyszerűbbé vál­na. A tárgyi és személyi felté­telek a gyermekintézményben tehát egyelőre megvannak. A bölcsődék dolgozói pedig szemmel láthatóan sokat vál­lalnak azért, hogy továbbra is legyen mit a gyerekek elé az asztalra tenni, s hogy szerep tetteljes, nyugodt légkörben nőjenek, erősödjenek a kicsik. Gyura Barbara Idén a Foglalkoztatási Alap­ból számottevő összeget fordí­tanak a munkanélkülivé vál­tak átképzésének támogatásá­ra. Az új rendelkezések értel­mében a munkanélküli segély­re jogosultaknak anyagilag is érdemes lesz jelentkezni az átképzésre. Az átképzés ideje alatt -, választásuk szerint — a munkanélküli segély 110 százalékát, vagy az elsajátí­tandó szakmában elérhető or­szágos átlagbér 75-90 száza­lékát kaphatják meg. A Fog­lalkoztatási Alapból kiegészí­tik a munka mellett tanfolya­mokra jelentkezők átképzés miatti időkiesésének átlagke­resetét is, ha bizonyos időn belül felszámolásra vagy lét­számleépítésre kerül sor az adott vállalatnál. Az átképzés támogatását csak olyan eset­ben lehet igénybe venni, ha a rászorulóknak a munkaerő- közvetítők a napi ingázási körben nem tudnak felaján­Címzetes egyetemi tanárok Címzetes egyetemi ta­nári cimet adományozott dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter hétfőn, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem ja­vaslatára dr. Daróczy Ju­ditnak, dr. Vidai Erzsébet­nek, dr. Hermecz István­nak, dr. Jakab Imrének, dr. Konyár Évának, dr. Orosz Mihálynak, dr. Pin­tér Endrének, dr. Rosty Ernőnek; a Debreceni Or­vostudományi Egyetem ja­vaslatára dr. Barabás Györgynek, dr. Trón La­josnak; a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem javasla­tára dr. Domány Sándor­nak, dr. Kádas Istvánnak, dr. Pataklalvi Albertnek, dr. «Sulyok Endrének; a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem ja­vaslatára dr. Kovács Gá­bornak; az Orvostovább­képző Egyetem javaslatá­ra dr. Bősze Péternek, dr. Füst Györgynek, dr. Hal­mos Tamásnak, dr. Kato­na Ferencnek. lani egészségi állapotuknak, s képzettségüknek megfelelő munkahelyet. Az átképzési tá­mogatáson kívül, meghatáro­zott esetekben, megtéríthetők az oktatási, utazási, szállás-, valamint élelmezési költségek. A nehezebb elhelyezkedési körülmények miatt kiterjesztik a közhasznú foglalkoztatás támogatási rendszerét is. Egy sor szolgáltató tevékenységet ellátó szervezet abban az esetben, ha közhasznú foglal­koztatásra vállalkozik, költ­ségtérítést kaphat a Foglal­koztatási Alapból. Ilyen terü­letek például: a közérdekű fá­sítás, a parkerdőgondozás, folyószabályozás, a közúti, vasúti közlekedést, az infra­struktúra bővítését segítő te­vékenység, a szociális gondo­zás, a múzeumi, műemlékvé­delmi kisegítés. így átmeneti­leg azok kaphatnak munkát, akik önhibájukon kivül nem tudnak elhelyezkedni, és mun­kába állásuk harminc napon belül nem biztosítható. Ü] eszközök a munka- nélküliek támogatására Átlagosan hat százalékkal emeli az OTP a betétek kamatait Az OTP arra törekszik, hogy a betétek átlagos kamata ne legyen alacsonyabb az árin­dexnél, ezért ebben az esz­tendőben átlagosan 6 száza­lékkal emelkednek a kamatlá­bak — jelentették be az OTP hétfőn tartott -sajtótájékozta­tóján. A takarékpénztár a lakos­sági megtakarítások értéké­nek megőrzésére az idén jelentősen emeli a betétek és értékpapírok hozamát. Az át­lagkamat várhatóan eléri a bruttó 21,5 százalékot -, ám a bruttó és nettó kamat kö­zötti különbözetet, a kamat­adót a törvényben meg­határozott betéteknél -, az idén is a pénzintézet vállalja magára. Az átutalási betétek évi kamata már január 1-jé- től 14 százalék az eddigi 12 százalék helyett, február 1-jé- től pedig az egy évre lekö­tött kamatozó betétekre is nettó 19, a kétéves lekötésű- ekre 19,5, a hároméves lekö- tésűekre pedig 20 százalékot térit a pénzintézet. Az ifjúsá­gi, az új otthon és a lakás­takarékossági betét -, ameny- nyiben azt öt éven túl hasz­nálják fel —, február 1-jétől évi 22 százalékkal kamatozik az eddigi 18 százalék helyett. Ha ' a pénzt nem lakásmeg­oldásra fordítják a betétesek, akkor a kamat csak 17,6 szá­zalék. A takaréklevél ösztönzésére, ez év január 1-jétől annak kamatai is emelkednek, már­cius 1-jétől pedig a címletek tetszőleges növelésére biankó­takaréklevelet bocsát ki az OTP. Az' alapcímlet 100 ezer forint lesz, s ez többszöröz­hető. A takarékpénztár arra számít, hogy a betétállomány mindezen ösztönző intézkedé­sek hatására az év végére jelentősen növekedni fog. A takarékpénztári értékpa­pírok kamata szintén emelke­dik: a Takarékpénztári II. köt­vényre például az idén a 12 százalék kamaton felül 6 szá­zalék prémiumot is adnak. A Letéti jegy I. 1990-ben 18 szá­zalék kamatot és 6 százalék prémiumot hoz. Január 1-jétől a letéti jegyek évközi bevál­tásánál az árfolyam havi 1 százalékról 1,5 százalékra vál­tozott. Január 15-től előjegy­zés formájában már váltható az új értékpapír, az OTP pénztárjegy. Ennek évi ka­mata bruttó 22 százalék. A tájékoztatón a hitelekről is szó volt. Elmondták: a múlt évben a lakosság részére ösz- szesen 62 milliárd forint hi­telt nyújtott az OTP, több mint egymillió alkalommal. Lakáshitelt 185 ezer igénylés­re 41 milliárd forint összeg­ben folyósítottak. Rövid lejá­ratú hitelt 850 ezer alkalom­mal, összesen 21 milliárd fo­rint értékben adtak. Ebből 13 milliárd volt a személyi köl­csön, amelyet 550 ezren vettek fel. Természetesen a hitelka­matok is növekednek az idén: a hosszú lejáratú hitelek ka­mata máris 24,5 százalék, plusz 1 százalék kezelési költ­ség. A rövid lejáratú kölcsö­nök -, a személyi és áruhite­lek -, kamata február 1-jé­től 28 százalékra emelkedik az eddigi 20 százalék helyett. A 4 százalékos kezelési költsé­get viszont 2 százalékra csök­kentik. Az OTP kereskedelmi banki műveleteiről elmondták: leg­fontosabb partnereik a taná­csok és tanácsi szervezetek, a kisvállalkozók és kistermelők, de egyre több a bankkapcso­lat a nagyobb vállalatokkal is. Az elmúlt évben az OTP tanácsi ügyfeleinek mintegy 11 milliárd, a vállalkozóknak 24 milliárd forint hitelt folyósí­tott. A kisvállalkozóknak és kistermelőknek nyújtott hitelek összege 60 százalékkal nőtt a megelőző esztendőhöz képest, s az év végén megközelítette a 12 milliárd forintot, A ta­nácsok részére csaknem 17 ezer, a kisvállalkozásoknak mintegy 200 ezer, a vállala­toknak pedig csaknem ezer bankszámlát vezet az OTP. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Csoda-dinár Áruféleségek sorát értékel­ték le a napokban Jugoszlá­viában — adja hírül az újvi­déki Magyar Szó. A régóta nem észlelt jelenség közgaz­dászok szerint a konvertibilis dinár bevezetésének köszönhe­tő. Az örömbe déli szomszé­dainknál azonban némi üröm is vegyül, hiszen a kormány a decemberi fizetésemeléseket érvénytelenítette, s ez az el­ső becslések szerint majdnem 40 százalékos reálbércsökke­nést idézett elő. Jugoszláviá­ban az idei tervezett infláció 13-14 százalék körül lesz, bár a belgrádi statisztikai intézet vizsgálata azt is megállapít­ja, hogy a „jugók” átlagke­resete konvertibilis dinárra át­számolva tavaly 800 dinár kö­rül mozgott. Ha figyelembe vesszük az érvényes szorzót (1 DM = 7 konv. dinár), ez 111 nyugatnémet márkát je­lent havonta, ami magyar pénzre átszámolva sem sok, hivatalos árfolyam szerint kö­rülbelül 4300 forint. A több­szörös szorzásra azért van szükség, mert a Magyar Nem­zeti Bank jelenleg nem jegy zi a dinárt. Mint a HVG-ből kiderül, a jegyzésre a jövőben csak akkor kerülhet sor, ha a „dinár árfolyama a jövő­ben hosszabb ideig stabilnak mutatkozik". Év eleje óta egyébként a dinárcsekk bevál­tása is szünetel. Igaz, erre nincs is szükség, hisz több mint három hónapja a ma­gyar turisták csekk helyett konvertibilis valutát kapnak, ha Jugoszláviába szeretnének utazni. (A baj csak az, hogy ez is szűkös valutakeretünk terhére megy'. . .) Vér-bíróság (II.) Múlt héten megjelent Vér-bíróság című írásunk kapcsán, melyben Kosa Géza pécsi lakos és a megyei véradó peréről számoltunk be, kapcsolatba kerültünk dr. Kerekes Endrével, a Vértranszfúziós Állomás vezető főorvosával is. Az ügyről véleménye a következő: — Pontosításra van szükség. Kása Géza véradó egy rendkí­vül fontos, vérplazmából készülő gyógyszer előállítása érdeké­ben vállalkozott arra, hogy más véradó vérével őt immunizál­juk, s ezzel ellenanyagtermelést váltsunk ki a szervezetében. Nagyon sajnáljuk, hogy az immunizáló anyagtól non A non B okozta májgyulladást kapott. Jelenleg a világon nincs olyan egyértelmű laboratóriumi módszer, ami a kórokozó vírust ki­mutatja- A nemzetközileg is elfogadott nemzetközi ellenőrzés mellett is vannak meg nem előzhető veszélyek, így elsősorban ez a fajta májgyulladás. Nagyon sajnáljuk, hogy a készített interjúban félreértésre okot adó, szakmailag nem helytálló vé­lemény jutott napvilágra, mely a véradóknál alkalmazott kü­lönleges plazmaferrezises eljárást a hagyományos plazmaferre- zises eljárástól nem különíti el. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem az egyre növekvő térítésmentes plazmaferrezissel plazmát adó véradóknál, sem a szokásos véradásnál semmilyen fer­tőzési veszély nincs, hiszen minden esetben véradónként kü- lön-külön egyszer használatos eszközöket használunk. Reméljük, a főorvos úr szakmailag helyes tájékoztatása ol­vasóinknak megnyugtatására elegendő. Miből? Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvivője rengeteg kérdést ka­pott hét végi baranyai láto­gatásán. Többen felvetették, honnan volt pénze a Szabad Demokraták Szövetségének a népszavazással kapcsolatos kampány lebonyolítására. Az ügyvivő válaszát magnófelvétel alapján idézzük:- Elképzelhetők félreértések ez ügyben, de semmi titkos adatunk nincs. Tehát: a hír­közlő szervek felduzzasztották költségeinket. Számlákkal tud­juk igazolni, hogy a népsza­vazással kapcsolatos kampány három és fél millióba került, mert számos nyomda, kisvál­lalkozó önköltségi áron segí- iett, lemondtak az SZDSZ miatt a nyereségről. Plakát­jainkét aktivisták ragasztották ki, díjmentesen. Csak ott fizet­tünk, ahol ez elkerülhetetlen volt, tévéreklámok voltak leg­jelentősebb költségeink. A 3,5 millió forint kereske­delmi bankkölcsönből volt. A kampány előtt vettünk fel öt­milliót, örültünk, hogy van olyan bank, amely bízik ben­nünk. Valóban kaptunk kül­földi támo’gatást is, néhány tízezer dollárt, elsősorban kül­földi magyaroktól. .Más ellen­zéki pártok is kaptak ilyen pénzeket. Agykontroll - szombaton újra Pénteken jön ki a nyomdából az Agykontroll című sikerkönyv harmadik kiadása, s mint dr. Dómján Lászlótól megtudtuk, elsőként a baranyaiak­nak szeretnék kielégíteni vásárlási igényeit. A pénteken megjelenő könyvet szombaton délelőtt tehát már kapni lehet Pécsett, a Széchenyi tér és a Kossuth Lajos utca sarkán, délelőtt 9 órától. (Ár: 98 forint.) Az agykontrollról, melynek lényege, hogy különböző gyakorlatokkal a jobboldali agyfélteke funkcióit, működését erősíti, a DN Panoráma ja­nuári számában két és fél oldalas írásban számolunk be, s februártól a lapban már dr. Dómján László tanácsadó rovatát is olvashatják. A ja­nuári szám az újságárusoknál még kapható. r Mester Ákos - Pozsgayról „Pozsgayval nekem ma szá­mos vitám van. Ebből nem csi­nálok titkot, elmondtam neki magának is; egy sor olyan dolog van a tevékenységében, ami nekem nem tetszik. De ettől nem vagyok hajlandó el­felejteni, milyennek ismertem meg korábban. Pozsgay Imre a nyolcvanas évek elején a vele készített interjúkban olya­nokat mondott, amikkel ko­moly felelősséget vállalt, kar­rierjét is kockára tette. Az­után: akkor ment el Lakite­lekre találkozni a politikai el­lenzékkel, amikor ez csak nátrányt jelenthetett. Amikor népfrontfőtitkárként hajszál hí­ján megbuktatták, bátran ki­ült a Radnóti Színpadra, és interjút adott, holott tudni­való volt, hogy a Belügymi­nisztérium erre szakosodott emberei szép számmal meg­tisztelték jelenlétükkel az elő­adást. S ami szintén nem cse­kélység: ő volt az, aki első­nek mondta ki a magyar po­litikai vezetők közül — mellé­kesen: a 168 óra műsorában —, hogy 1956-ban népfelke­lés volt, és nem ellenforrada­lom. Amúgy pedig az a vé­leményem: napjaink egyik íegnagyobb 'hibája, hogy fe­héren és feketén ítélik meg az ügyeket és az embereket. Pedig az ügyek bonyolultak, és az embert nem egyszínű szövetből szabták. És ez érvé­nyes a közszereplők .színkép- elemzésére' is." (Az idézet az Esti Hírlapból való, a monológ Mester Áko- sé.) wÉmm.mmrn mat ,.Mt — 4* — mm ■#-. • . SflrCpSC^prCPwiflpw ‘IBBWOWMBWp •

Next

/
Oldalképek
Tartalom