Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-24 / 23. szám

Képviselőjelöltek, 3. számú választókerület, Pécs Magyar Néppárt Oláhné Csalog Judit Kereszténydemokrata Néppárt Ursprung János Magyar Szocialista Párt Dr. Vonyó József 1940-ben születtem. Az ELTE Bölcsész­karának elvég­zése után kü­lönböző isko­latípusokban dolgoztam. Szentlőrincen szembekerül­tem a „szo­cialista munkaiskola" vezetői­vel, ezért a tanári pályának egy időre búcsút kellett mon­danom. Jelenleg újságíró va­gyok, a Helyzet című lap munkatársa — közben tehet­séggondozó népi kollégiumo­kat szervezek. Értékrendem, törekvéseim középpontjában a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlő­ség áll, eszményem az a tár­sadalom, melynek minden ré­tege és minden tagja szá­mára adott képességei kibon­Erdélyi, re­formátus, ér­telmiségi csa­lád .leszárma­zottja vagyok. Szüleim 1944- bert menekül­tek Kolozsvár­ról Magyaror­szágra. 1945- ,'ben születtem, s 1971-ig Budapesten, azóta Pécsett élek. 1963-ban érett­ségiztem kitűnő eredménnyel az óbudai Árpád Gimnázium­ban. A Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen folytattam ta­nulmányokat, ahol Népköztár­sasági ösztöndíjban részesül­tem. Először a Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen dolgoztam, majd 1971 óta folyamatosan a JPTE Közgazdaságtudomá­nyi Karának oktatója vagyok. 1988-ban megszereztem a közgazdaságtudomány dokto­ra fokozatot s 1989-ben egye­temi tanárnak neveztek ki. Nem voltam és nem is kívá­nok semmiféle pártnak a tag­ja 'lenni. .Idén presbiternek vá­lasztottak meg. Széles körű szakírói munkásságom ered­ményeképpen hét önálló, há­rom társszerzővel írt könyv, hetvenöt tanulmány, valamint számos tankönyv szerzője va­gyok. Rendszeresen tartok elő­1955-ben születtem Pa- tosfán, egy Somogy me­gyei .kisközség­ben. Munkás­csalódból szár­mazom. 1973- ban a Sziget­vári Szak­munkásképző Intézetben szereztem kőműves szakmát. A nagyobb kereset lehetőség reményében 1974-től dolgozom a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat IV-es bá­nyaüzemében csillés, segédvá­jár, vájár beosztásban. 1989- ben az üzem kollektívája a szakszervezeti bizottság titká­rának választott. Munka mellett több évig az ifjúsági mozgalomban dolgoz­tam. majd szakszervezeti tiszt­ségviselő lettem. Társadalmi, politikai ismereteimet a SZOT iskoláin szereztem. Nős va­gyok, három gyermekem van. Pártonkivyliként a munkó­takoztatása, az értelmes és hatékony alkotómunkának a lehetősége. Ennek érdekében sürgősen regenerálni kell a le­pusztított falvakat, az elha­nyagolt kisvárosokat, emberi lakhellyé tenni a külvárost is: a modernizáció ne a vidék továbbnyomorodásának, még hátrányosabb helyzetének, ha­nem a felemelésének eszköze Ipgyen. Meggyőződésem szerint a polgárosodás útján minden népnek a maga adottságai ismeretében kell megválaszta­nia és a maga módján végig­járnia. Karakterünket nem vállalva, idegen sémákat kö­vetve nem juthatunk messzire. Hiszem: van harmadik út, ma­gyar út. adásokat nemzetközi konferen­ciákon, angol és orosz nyelven is megjelentek munkáim. Feleségem dr, Rédey Kata­lin, a JPTE adjunktusa, s két középis!kóics fiam van. Programomat az alábbiak­ban fogalmazom meg: létre 'kell! Ihozni a terv (pa­rancs)-gazdaság helyett az al­kalmazkodó piacgazdaságot. A képzetlen, vállalkozásra al­kalmatlan és a 'beosztottak bizalmát nem élvező vezetők­től' meg kell szabadulni. A bá­nyák problémáinak megoldása fontos feladat. A szociális biz­tonság alapja a gazdasági biztonság. Felülről történő kiválasztás helyett mindenütt alulról történő jelölést és tit­kos választást kellene elérni. Több törvényre és kevesebb jogszabályra van szükség. A keresztény erkölcsi normákat újból hivatalosan el kellene ismerni. Esélyegyenlőség alap­ján szükséges az egyházak szabad működését biztosítani. Szükség van az oktatási intéz­mények autonómiájára, ami jelenti a tanszabadságot és a tudomány szabadságát is. Ma­gyarország legyen valóságos híd Kelet és Nyugat között. sok érdekében kívánok dol­gozni. Eddigi életutamnak rendkívül meghatározó szere­pe van. A jelen helyzetben nem lehet fontosabb feladat, mint annak tudatosítása, hogy évtizedeken keresztül a mai napig is óriási terhek nehe­zednek a fizikai dolgozók vállára. A perspektívátlanság, a munkanélküliség elfogadha­tatlan élethelyzet. A felgyor­sult politikai események, a pártok csatározásai a dolgo­zó ember számára pozitív vál­tozást nem ígérnek. Támoga­tom a társadalmi esélyegyen­lőséget. A munkások nem válhatnak kiszolgáltatottá. A történelem bizonyította, az or­szágot nem lehet úgy vezet­ni, irányítani, hogy a mun­kásosztály nevében és meg­kérdezése nélkül szülessenek olyan döntések, amelyek őket hátrányosan érintik. Ibafán szü­lettem 1935- ben. Édes­apám földmű­ves volt. A második világ­háborúban halt meg a fronton. Édesanyám háztartásban dolgozott. Néme;t származá­sunk miatt 1945-ben minden tulajdonunkat elkobozták és kilakoltattak bennünket. Az általános iskola elvégzése után a Bányaipari Mélyfúró Technikumban végeztem ta­nulmányaimat Pécsett. Amíg tanultam, édesanyám napszá­mosként keresett jövedelméből éltünk. Technikusként dolgoztam 1954-,tői 1973-ig. Munkahe­lyeim: a Tokodi és a Miskolci Mélyfúró Vállalat. 1956-ban üzemünk munkástanácsának titkárává választottak. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem Gé­pészmérnök Karán 1973-ban szereztem diplomát. Baranyá­ba 1975-ben költöztünk vissza és a Sellyéi Vízgazdálkodási Társulatnál helyezkedtem el. Jelenlegi munkahelyem a Me­cseki Ércbányászati Vállalat. Feleségem nyugdíjas. Két fel­nőtt gyermekünk egyike or­Borsodi bá­nyatelepen szü­lettem. Apám tanító volt, majd 1942-ben nyugdíjazásai követően szü­lei földjén gazdálkodott Szaimárban. Én műszaki pá­lyára készültem, de édesapá­mat 1956-os tevékenységéért elítélték, engem pedig kizár­tak a műszaki egyetemről. Előbb villanyszerelő voltam, majd különböző műszaki mun­kakörökben dolgoztam. 1975- ben közgazdasági diplomát szereztem, azóta gazdasági beosztásokban tevékenyked­tem. Jelenleg a Mecseki Szén­bányák anyagellátó üzemének vezető könyvelője vagyok. 1960-ban nősültem, feleségem gyógytornász, két felnőtt gyer­mekünk ‘van. 1963-ban költöz­tem Komlóra, azóta itt élek. Az SZDSZ gazdasági-társa- da Imi-politikai programját képviselem, amelynek lényege a rendszerváltás. Híve vagyok a magántulajdonon alapuló piacgazdaságnak mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, mind a szolgáltatás­ban. Nem a régmúlt kapita­lizmusát akarom, hanem A komlói kórház 43 éves belgyógyász főorvosa va­gyok, Szentlő­rincen szület­tem. Nagy­apám a kom­lói bánya asz­talosa, mánfai származású, apóm baranyai kisfalvakban tanító volt. 1953-ban költöz­tünk vissza Komlóra, ahol apóm tanítói állást kapott. vos, a másik közgazdász. Ko­rábban egyetlen pártnak sem voltam tagja. A választások után egy el­lenzéki nagykoalíciót szeretnék látni az ország kormányaként, amelyben ott van minden je­lentős ellenzéki párt. Demok­ratikus, igazságos, a közjót szolgáló parlamentre van szükség. A létrejövő új or­szággyűlés legsürgősebb fel­adatának azt tartom, hogy nagy alapossággal és ugyan­akkor nagyon rövid idő alatt mérje fel az ország jelenlegi helyzetét és hozzon nyilvános­ságra minden olyan dokumen­tumot, adatot és információt, amely szükséges a tisztánlá­táshoz, ugyanakkor nem sér­ti az ország érdekeit. Ez el­engedhetetlen feltétele annak, hogy a magyar nemzet tisz­tában legyen azzal, hogy mit kell tennie, s mit képes tenni az ország új vezetése. Az or­szág irányításában elsőbbsége legyen a szakértelemnek és a hozzáértésnek. Istennel ha- zánkért>és a családokért! olyan modern piacgazdaságot, amely az alkotó tevékenység ösztönzése mellett magasszin­tű szociális biztonságot nyújt az állam polgárainak. Vallom, hogy meg kell szüntetni az állami irányítás közvetlen eszközeit. Hosszú távú elem­zéssel kell megalapozni egyes 'iparágak (pl. energiaipar, bá­nyászat) és a benne működő vállalatok gazdaságos terme­lésének körülményeit. Ugyan­csak hosszú távra kell meg­hirdetni azokat a feltételeket, (feltételrendszereket), amelyek között a bel- és a külpiacra termelőknek számitaniok kell. A mezőgazdaságban vissza kell adni a föld értékét, fel kell szabadítani Ónnak adás­vételét. A piac döntse el, hogy egy adott területen a kis magángazdaság, vagy a nagyüzem tud nagyobb ha­szonnal termelni. A földet vissza kell adni annak, akitől törvénytelenül és ellenérték nélkül vették el, és most ma­ga, vagy leszármazottja akar­ja megművelni. Vissza kell adni a falunak az önkormány­zatot, a sok éves hátrányos megkülönböztetés után most számára előnyös megkülön­böztetést (pozitív, diszkriminá­ciót) kell alkalmazni anyagi, szellemi téren egyaránt. Választási programom: Komló sorsóról az új kom­lói önkormányzat döntsön. 1. Az új, komlói önkormány­zat tulajdonába kerüljenek teljes jogkörrel a Komlói üze­mek, vállalatok, beleértve az önállósult komlói, mázaszász- vári, nagymányöki bányaüze­met, a komlói szénelőkészí­tővel és a komlói hőerőmű­vel együtt! 2. A visszakörzetesitésröl, a löld tulajdonáról, a mezőgaz­dasági termelés formájáról 45 éves va­gyok. Tősgyö­keres bara­nyai: Sellyén születtem. Sik­lóson voitam gyermek, 1963 óta élek Pé­csett. 1989 de­cemberétől a Janus Panno­nius Múzeum osztályvezetője vagyok. 1972-től a tanárképző történelem tanszékének okta­tójaként dolgoztam. Mindenekelőtt tanárnak te­kintem magam - történelem- tanárnak. S egyben a XX. szá­zadi magyar társadalom- és politikatörténet kutatójának. Eddigi tanulmányaimban azt vizsgáltam, hogyan reagál a társadalom és az egyes em­ber a gazdaság, a politikai élet jelenségeire: miért és ho­gyan szerveződnék politikai párttá emberi közösségek, s ezek különböző történeti szi­tuációkban - az állam kere­tei között - hogyan és miért tudnak használni vagy ártani egy népnek. Szakmai ártalom is tehát, hogy mindig foglal­koztattak napjaink aktuális problémái, azok történelmi gyökerei, megoldási lehetősé­gei. febru­ár 21 -én szü- I lettem Komlón. I Nagyapám a I század elején I telepedett le ebben a vá- rosban bó- ' V/ nyászként. Szü- Wm leim nyugdíja­sok. Apám géplakatos, majd művezető volt a Szénelőkészítő üzem­ben. Anyám varrónő. Tanulmányaimat szülőváro­somban végeztem. A Kun Bé­la Gimnáziumban érettségiz­tem. Egy év sorkatonai szol­gálat után á Pécsi Tanárkép­ző Főiskolán tanultam. A tanári oklevél megszerzé­se után általános iskolában tanítottam, közben az ELTE történelem szakát végeztem el 1979-ben. 1981-ben szereztem történelemből doktorátust. Et­től az évtől kezdve dolgozom a komlói gimnáziumban, ahol régóta a: erdélyi magyarság helyzetével foglalkozó szak­köri vezetek. Oktatómunká­mért 1987-ben miniszteri di­cséretben • részesültem. 1977-ben nősültem. Felesé­gem tanárnő. Két gyermek apja vagyok. döntsön az, akit leginkább érint: o falvak népe, a köz­ségi önkormányzatok! 3. Az egészségügyi, szociá lis, oktatási és kulturális igé­nyek valódi kielégítéséről (kórházrekonstrukció, nyelvta­nítás, ipari tanulók oktatása, stb.) ne a megye, hanem a helyi intézmények, a város önkormányzata döntsön! 4. A jogállamiság alapja a város új önkormányzati szerve legyen, ahol a választott tes­tületek döntenek a lakosság véleménynyilvánítása után, a nemzetiségek bevonásával! 5. Kiemelten kezelje a kor mán y az infláció megfékezé­sét, mely a' fiatalok és nyug­díjasok helyzetét katasztrofá­lissá teszi. Szellemi javakat halmoz­tam, vagyonom egy szövetke­zeti lakás, tartozással és ka­matadóval. Megválasztásom esetén a családi hátteret ál­talános iskolai igazgató fele­ségem biztosítja, terheit vele együtt 10 és 15 éves fiaim vi­selik. A parlament és a képvise­lők legfontosabb feladatának egészségesen működő gazda­ság és társadalom kialakítá­sát tartom. Ennek feltételei: 1. A vagyono, vagy szakmai felkészültsége — munkája — következtében anyagi -biztonsá­got, sze'lemi függetlenséget és szabadságot élvező szuverén állampolgár, aki képes maga megteremteni családja jólété­nek feltételeit. 2. Olyan közösségek (falvak, lakókörzetek), melyek maguk alkotják az életüket szabá’yo- zó törvényeiket, alakítják ki azokat az intézményeket (be­leértve a parlamentet is), me­lyek valóban a nevükben és érdekükben döntenek. Mindehhez úgy kell végre­hajtani a gazdaság átalakítá­sát, hogy közben az egyének és közösségeik ne roppanja­nak össze, energiájukból ne csak az ország, hanem saját jövőjük megalapozására is fus­son. Baranya megye északi ré­szét magában foglaló körzet, Hegyhát alapjában véve két jól elkülöníthető részre cszlik. Komlón meghatározó az ipar, a' bányászat. A má­sik rész alapvetően mezőgaz­dasági környék. Így két lé­nyeges szempontot kell szem előtt tartani. Komlón nagy gondot kell fordítani a szer­kezetváltás megoldására, mun­kahelyteremtő akcióra és nagy valószínűséggel jelentős szo­ciális problémák kezelésére. Vidéken első lépésként a helyi önkormányzat személyi és anyagi feltételeit kell meg­teremteni, valamint a földkér­dést az igények és lehetősé­gek alapján rövid időn be­iül megoldani. A tulajdonvi­szonyokban valódi váltásra van szükség, ami nem refor­mokkal, hanem rendszervál­tással oldható meg. Lényeges kérdés még a láisközségek stá.usónak ren­dezése, valamint az egyesített települések szétválasztásának elősegítése, (pl. Mázaszász- vár). Mint pedagógus szeretném hangsúlyozni azt a vélemé­nyemet, hogy az értelmiség aktív támogatása nélkül nem lehet az országot kivezetni a mélypontról. 6. Olyan szociális piacgaz­daság megvalósitását akarjuk Magyarországon is (finn és spanyol példára), mely vállal­kozásbarát, de kizárja az el­szegényedés tömeges megjes- lenését. 7. Magyarország önálló ma­gyarságának deklarálása mel­lett csatlakozzon az egységes Európához! Tisztelettel kérem a válasz­tókat, segítsenék abban, hogy egy új nemzedék a jogálla miság és a népképviselet új gyakorlatát honosíthassa meg Komlón éppúgy, mint egész Magyarországon! Hazafias Választási Koalíció Dr. Sipos Béla Független jelölt Szabó László Képviselőjelöltek, 4. számú választókerület. Komló Szabad Demokraták Szövetsége Magyar Demokrata Fórum Fekete Gedeon Dr. Hoppá József Magyar Szocialista Párt Dr. Kiss Huba

Next

/
Oldalképek
Tartalom