Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-08 / 7. szám
e Dunántúli napló 1990. január 8., hétfő Jövőkutató a gazdasági kibontakozásról Félő, hogy az elkövetkezendő években hazánk a környező országők mögött mind társadalmi, mind gazdasági téren nagymértékben lemarad. Ugyanis Magyar- országon olyan mély gazdasági és társadalmi válság bontakozott ki, amelynek felszámolása hosszú éveikbe telhet — jelentette ki Bidai Erzsébet, a közgazdaságtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia jövő- kutatási bizottságának elnöke az MTI munkatársának, aki a magyar gazdaság jövőképéről kért tájékoztatást. — A gazdaságban szinte visszafordíthatatlan károk keletkeztek az elmúlt években — húzta alá —, hiszen az adósságterhek olyan mérték, ben növekedtek, hogy azok mór-mór elviselhetetlen terhet jelentenek. A felvett hitellék túlnyomó többsége a veszteségek finanszírozását szolgálta, és szolgálja ma is. 'Ezeket az összegeket nem fehetett fejlesztésre fordítani, azok — ellenőrizhetetlenül „elfolytak”. A másik neuralgikus pont, mely pillanatnyilag sújtja az egész nemzet- gazdaságot: az elszabadult infláció. Ez korlátozza mind az egyének, mind pedig a vállalatok mozgásterét, — szabadságát. Továbbá o tulajdonreform sem úgy zajlik, ahogyan arra szükség lenne, mivel a tapasztalatok szerint ez ötletszerűen megy végbe, s félő, hogy ha ezen nem változtatnak, akkor a nemzeti vagyon kiárusítása következik be. E válsághelyzetnek a magyar népesség döntő többsége a kárvallottja, míg csupán egy szűk réteg - főként az ügyeskedők — nevezhető haszonélvezőjének. — A jelenlegi, helyzeten miként lehet ön szerint változtatni?- A jövőről csak akikor lehet tárgyilagosan beszélni, ha tudományos alapossággal föltárják, ellenőrizzük és megismerjük múltunkat és jelenünket egyaránt. Ennek 'tudatában azt lehet mondani, hogy a legsürgetőbb feladat a rövid távú úgynevezett válságkezelő program kidolgozása. Ennek koncepcionálisan tartalmaznia kell a választ a jelenlegi gazdaságpolitikai gyakorlat valamennyi felvetett kérdésére. Vagyis: az eladósodási folyamatot le kell állítani, mégpedig úgy, hogy nem kell minden áron a fizetőképesség megőrzésére törekedni — s ennek terheit a lakosságra hárítani! —, hanem az adósságok egy részét le kellene irattatni —, amire égy stabil kormánynak jó esélyei lennének. Át kellene ütemeztetni az adósság visz- szafizetését, illetve haladékot kellene kérni a törlesztésre. így időhöz jutna ás stabilizálódhatna a magyar gazdaság. Mindezt a kutatóink által végzett modellkísérletek is igazolják, ugyanúgy, mint azt az állításunkat, hogy azonnal le kellene állítani a nemzeti vagyon kiárusítását, azaz a privatizáció mostani formában való végrehajtását. Lényeges lenne ezenkívül az antiinflációs gazdaságpolitika' kialakítása, amelynek segítségével megfékezhető lenne az áremelkedés. Ezt klasszikus közgazdasági beavatkozásokkal,, például árstoppal és egyéb más intézkedésékkel lehetne elérni. Mindezekkel megalapozhatnánk egy olyan nemzeti takarékossági programot, amely a pazarló költség- tényezőket kiküszöbölné a gazdaságból, ezért nem a lakosság terhére tennénk. E program végrehajtása után teremtődnének meg azok a feltételek, amelyek szüksége- esék a gazdaság fejlődéséhez.- Végül is kijuthatunk-e a jelenlegi zsákutcából? Vannak-e tudományosan is indokolható kitörési pontok?- Ez attól függ! E ponton mutatkoznak a legnagyobb kérdőjelék. Ugyanis attól függően, hogy a válságmenedzselő program megvaló- sul-e, vagy sem, alakul a gazdaság jövője is. Ha az ismertetett program alapján a válságból sikerül kilábalnunk, akkor megindulhat a fejlődés; ha nem, akkor nagy valószínűséggel azzal kell számolni, hogy a társadalom tűrőképessége kritikus ponthoz érkezik.- Tételezzük fel a legkedvezőbb helyzetet - azaz, hogy sikerül úrrá lenni legalapvetőbb gondjainkon ókkor mindenekelőtt az infrastruktúrát kellene fejleszteni, hogy a különböző ágazatokat talpra tudjuk állítani, az infrastruktúra hiánya ugyanis az általános fejlődés gátjává vált. Kitörési pont lehet az agrárágazat, hiszen ez hagyományosan olyan terület, ahol van szellemi és anyagi tőkénk egyaránt, így van mire épiteni. Ezenkívül iparágközi területéket is meg kellene vizsgálni, hol van nagy szellemi munkahányad, s miként lehetne kis anyagigénnyel nagy nyereséget elérni, mint például az elektronikában, vagy ennek is egy speciális területén, a szoftver-fejlesztésben. Ilyen húzóágazat lehet a biotechnológia és a gyógyszeripar. Kiemelt szerepet kell kapnia az oktatás modernizálásának is. A gazdaságban úgy kell rendet teremtenünk, hogy a továbbiakban a vállalatok érdekelték legyenek munkájuk eredményességének fokozásában. Moszkvában folytatják a barguzini csontok vizsgálatát A Magyar Tudományos Akadémia szakemberei a múlt héten a Megamorv-Petőfi bizottság által készített dokumentumok alapján Ulan-Udében tanulmányozták a barguzini temető 7. számú ‘ sírjában talált csontokat. A vizsgálatok után szombaton Ulan-Udéban megállapodást irt állá a Szovjet Tudományos Akadémia Burját Tagozatának elnöke, a Megamorv-blzottság vezetője és az MTA képviselője. Ennek érteimében a jövő héten Moszkvában szovjet szakemberek bevonásával ellenőrző vizsgálatnak vetik alá a maradványokat. Az MTA-bizottság vezetője az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: a moszkvai vizsgálat eredményéről a jövő hét második fefében adnak tájékoztatást. ÖTLETPÁLYÁZAT A SEVILLAI VILÁGKIÁLLÍTÁS MAGYAR PAVILONJÁRA Magyarország a spanyol kormány meghívására 1992- 'ben részt vesz a Sevillai Világ- kiállításon. Ennek előkészítésére a magyar kiállítás kormánybiztosa, Beck Tamás kereskedelmi miniszter ötletpályázatot hirdet a magyar nemzeti pavilon és a kiállítás tartalmi és épitészeti kialakítását szolgáló koncepció kidolgozására. A pályázati kiírást és mellékleteit már átvehetik az érdekeltek a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban. Új tesztkocsi a Kerminél. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán vizsgálják az új 1320-as, öt sebességes, 65 lóerős Dacia gépkocsit. A vizsgálat folyamán 30 ezer kilométer megtétele után adnak szakvéleményt a gyártók, illetve a kereskedők felé. Nyitott égbolt Szombaton sikeresen teljesítette magyarországi misszióját a kanadai légierő C—130 Herkules típusú óriás repülőgépe, amely a „Nyitott égbolt" kezdeményezés keretében próbarepülésre érkezett hazánkba. A közös kanadai—magyar személyzettel végrehajtott háromórás tesztrepülés Magyar- ország keleti és nyugati területei felett igazolta, hogy technikailag semmi sem gátolja a szabad katonai ellenőrzésnek teret engedő „Nyitott égbolt" koncepció átültetését a gyakorlatba. Erről a végkövetkeztetésről tájékoztatták a sikeres próbaút után a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a kísérlet magyar és kanadai résztvevői a Ferihegyi légikikötőben rögtönzött sajtó- értekezleten. Mind magyar, mind kanadai részről megelégedéssel nyugtázták a kísérletben részt vevő partnereik együttműködési készségét. Ez a gördülékeny kooperáció annál is inkább elismerést érdemel, mert alig fél év telt el azóta, hogy' Bush elnök egy beszédében felelevenítette az elsőként 1955-ben megfogalmazott „Nyitott égbolt" kezdeményezést, s kanadai—magyar közös kivitelezésben máris megtették az első gyakorlati lépést a koncepció megvalósításának irányába. A most végrehajtott teszt lényegét összefoglalva a magyar és a kanadai szakemberek elmondták az újságíróknak, hogy ezúttal a kanadai légierő gépe nem hajtott végre ellenőrzési feladatot, így ebhez szükséges műszereket, eszközöket sem helyeztek el fedélzetén. (Erről egyébként a gépet átvizsgálva a magyar vendéglátók maguk is meggyőződhettek.) Egyelőre csak azt kívánták felmérni, hogy röviddel a bejelentkezés után technikailag miként lehet teljesíteni egy esetleges „rajtaütésszerű" ellenőrzési igényt. John Barrett, a kanadai delegáció vezetője szerint a kísérlet kielégítő választ adott enre a kérdésre. A kanadai fél bejelentkezése utón három nappal már meg is érkezett a magyar repülési engedély, mégpedig a leendő „Nyitott égbolt" egyezmény szelleméhez hiven bármiféle útvo- nalmódositás nélkül. A kana- doi küldöttségre - mondotta John Barrett - jó benyomást tett, hogy a magyar partner mindenben teljesítette a benyújtott igényeket. A- próbarepülés útvonala egyébként - a dolog természetéből fákadóan — több jelentős magyar, sőt szovjet katonai objektumot érintett. Ezzel kapcsolatban az újságírók azt tudakolták, a magyar katonai vezetés egyeztette-e a repülési tervet az illetékes szovjet katonai parancsnoksággal. Schmidt István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg repülőfőnöke elmondta: az útvonal engedélyezéséről a magyar honvédelmi vezetés önállóan döntött; a repülés ózonban a szovjet alakulatok objektumait is érintette, ezért a korrektség megkívánta, hogy előzetesen tájékoztassák a szovjet felet. A tervről egyébként előzetesen Csehszlovákiát is tájékoztatták. John Barrett ezzel kapcsolatban köszönetét mondott a csehszlovákiai katonai vezetésnek a légi tranzit- út biztosításáért. A próbarepülés tapasztalatait o magyar fél részéről Tóth Tibor, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese foglalta össze. Hangsúlyozta: Magyarország aktivan támogatja a „Nyitott égbolt” koncepció megvalósítását, amelyet a nyíltság, a bizalom elmélyítésének fontos eszközeként értékel. A koncepció gyakorlati m egva I ásító sokor fe I me rü I het- nék ugyan eltérő megközelítések, de az ellenőrzési rendszer alapgondolata feltétlen támogatást érdemel. Magyar részről egyébként a kelet-nyugati együttműködés egyfajta szimbólumát látják a „Nyitott égbolt" kezdeményezésben. Remélhetőleg a most sikerrel végződött próbarepülés hozzájárul a február 12—28 között Ottawában rendezendő „Nyitott égbolt" konferencia eredményes lebonyolításához. A tanácskozás sikere esetén Budapest szeretne otthont adni a tárgyalások második szakaszának az év áprilisában. Micsoda év volt! Visszatekintés 1989-re Január 7. — Meghalt Hiro- hito japán császár, utódja az 55 éves Akahito. 10. — Kuba megkezdi csapatainak kivonását Angolából. Február 3. - Paraguayban megdöntik Stroessner diktátort, az új elnök Andrés Rod- riauez. 15. — Az utolsó szovjet ka» tona is távozik Afganisztánból. Március 26. - Többjelöltes parlamenti választások a Szovjetunióban, később Gorbacso- vot választják államfőnek. Április 7. - Lengyelországban ismét legálisan működhet a Szolidaritás, amely a júniusi parlamenti választásokon fölényesen győzött és Mazo- wieczki lett a kormányfő. 9. - Tbilisziben 19-en meghalnak a hadsereg és a tüntetők összecsapásakor. 17. - Kínában diáklázadás kezdődik, amelyet országos méretű tiltakozó hullám követ. A pekingi vezetés végül tankokkal veri le a tüntetőket. Több százan meghalnak az összecsapásokban. 25. — Megkezdődik a szovjet csapatkivonás Magyarországról. Május 14. - A peronisták győznek az argentin választásokon. 15. - Kínai—szovjet csúcstalálkozó Pekingben. 20. — Rendkívüli állapotot hirdetnek Kínában, később Csao Ce-jangot Csiang Cö- min váltja fel a KKP élén. 23. - Egyiptom ismét tagja az Arab Ligának. Június 3. — Meghal Khomeini ajatollah, Irán új államfője Rafszandzsani, aki nyitást ígér a Nyugat felé. Július 2. - Elhunyt Andrej Gromíko volt szovjet külügyminiszter és államfő. 13. — Kubában árulás és kábítószercsempészésben való részvétel vádjával kivégeznek négy tábornokot és bebörtönöznek több tisztet és minisztert. Augusztus 9. - Japánban hosszas korrupciós botrány után Kaifu Tosiki az új kormányfő. Szeptember 10. - Magyar- ország kaput nyit a keletnémet menekülteknek. 20. — Dél-Afrikában Frederick de Klerk a lemondott Botha elnök utódja. 26. — Vietnam befejezte csapatai kivonását Kambodzsából. 28. — A Hawaii-szigeteken meghal a három éve megbuktatott Ferdinand Marcos fü- löp-srigeti diktátor, Október 7. — Gorbacsov Berlinben tárgyal, nem sokkal később Egon Knenz váltja fel Erich Honeckert az NSZEP élén. Lemond a PB és a KB, később Krenznelk is mennie kell, utódja a 42 éves Gregor Gysi. Gysi és az új kormányfő Hans Madrow azonnali reformokat ígér. Megnyitják a Berlini Falat, Mod- row találkozik Kohl kancellárral. Honecker több közeli munkatársát letartóztatják, időközben pedig megkezdődnék a kerékasztal tárgyalások. November 6. — A namíbiai választásókon a SWAPO ge- rillaiszervezet képviselői győznek. 10. — Bulgáriában Todor Zsivkov élveszti minden hatalmát, utódja a volt külügyminiszter, Petar Mladenov. Kor- mányátalakítósók következnek, majd lassan beindulnak a puhatolózó tárgyalások a kerékasztalról. Közben több tízezer bulgáriai török menekült indul vissza Törökországból. 17. — A prágai rendőrök brutálisan leverik a reformo- Ikát követelő tüntetőket, egy hét múlva lemond a CSKP PB, leváltják Milos Jakest, utódja ideiglenesen Karel Uíbánek. Á decemberi kongresszuson ő is távozik. Pártelnök Ladislav Adömec, volt kormányfő, első- titkár pedig VaSil Mohorita. A CSKP időközben elvesztette alkotmányos vezető szerepét. A megalakult koalíciós kormányban kisebbségbe kerültek a kommunisták. Az év végén Alexander Dubceket parlamenti elnökké, Václav Havelt — a Polgári Fórum vezetőjét — pedig államfővé választották. 22. — Libanonban meggyilkolják az alig néhány hete hivatalba lépett Mouavad elnököt. 28. — Radzsiv Gandhi lemond, miután pártja súlyos vereséget szenved a választásokon, utódja Visvanat Pra- tap Szing. December 2—3. — A máltai szovjet—amerikai nem hivatalos csúcstalálkozón megállapodnak abban, hogy felgyorsítják a stratégiai támadófegyverék ötven százalékos csökkentéséről szóló szerződés előkészítését, új lendületet adnák a bécsi tárgyalá- sáknók és 1990 nyarán ismét találkoznak. December 17. — A véres temesvári tüntetés utón Románia népei a diktátor ellen fordulnák. Ceausescu ugyan' még elutazik Teheránba, de a hazatérése utáni nagygyűlés rendszerellenes megmozdulássá válik. A hadsereg által támogatott tömegek ország szerte véres harcot vívnak a Securitate alakulataival, elfogják, majd rövid tárgyalás után kivégzfk a Ceausescu- házaspórt. A megalakult Nemzeti Megmentés Frontjának Tanácsába több ismert ellenzékit-, illetve a diktátor által menesztett politikust választanak. Az új államfő Ion Iliescu, a kormányfő Petre Roman, az időközben meggyilkolt Milea védelmi miniszter utódja pedig Nicolae Militäru tábornok. Az új vezetés azonnal érvényteleníti a korábbi népéllenes törvényéket és demokratikus programot terjeszt elő. December 20. — A Litván KP felválik az SZKP-'ből, Gorbacsov sebtében összehívja az SZKP KB-t és egyelőre sikerül elérnie, hogy más köztársasági pártok ne kövessék a litván példát. — 24 ezer amerikai katona indít inváziót Panama ellen, hogy elfogja az Egyesült Államokban kábítószercsempészéssel vádolt Manuel Noriega tábornokot, Panama legfőbb katonai vezetőjét. Noriega a vatikáni nagykövetségre
