Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-08 / 7. szám

Á tartalomból Elesettek és elhagyatottak (3. oldal) Jövőkutató a gazdasági kibontakozásról (6. oldal) XLVII. évfolyam, 7. szám 1990. ianuár 8., hétfő Ara: 4,30 Ft Horn Gyula Izraelben Össztűz a péniMrcankra Hétvégi nagyüzem o Koniumban. Szinte mindenre új árcédula kerül. Fotó: Szundi György Mától több ezer új árat kell tudnunk Az eladó kétszeres szenvedője az áremeléseknek Amikor a boltvezető isme- irősömet vigasztalni igyekszem, Ihogy nem is 'kelI 'kinyitniuk az üzletet, a személyzetet így is tudja foglalkoztatni az áreme- fések átvezetésével — alig úszom meg ép bőrre1!. „Elhiszi, Ihogy hétfőn reggel feleik be­jönni?!" — mondja vigasztalá- rml, s kétszeresen is megér­tem őt. Hogy október elejétől minden hétvégén túlműsza- ikat kénytelen elrendelni az árváltozások átvezetésére, és ez mennyibe kerül a boltnak? Mi vevők hajlamosaik vagyunk, hogy a legegyszerűbb (legke­vesebb árut érintő) áremelés esetén is a boltosökon vezes­sük le a mérgünket. Hát még ilyen ár-víznél, mint a ma reg­geli, amikor özönvízszerű az áremelkedés, amikor szinte alig marad (még néhány hétig legfeljebb) olyan élelmiszerbolt­ban kapható portéka, amit nem kell akár többször is újabb és újabb árcédulával feléke site- ni. Pedig a boltos duplán szenvedője az áremelésnek: neki kell átáraznia mindent, ugyanakkor ő is vevő. Nem 'beszélve a szemérmesen el­hallgatott harmadik félelem - okról: létszámot ugyan csök- keniteniök illik, de a bolti lo­pások száma ugrásszerűen (Folytatás az 5. oldalon) A Minisztertanács közleménye egyes központi fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről A Minisztertanács az Or­szággyűlés által jóváhagyott 1990. évi gazdaságpolitikai program és állami költségve­tés alapján a következő fo­gyasztói ár- és szociálpolitikai Intézkedésekről döntött. 1990 első hónapjaiban a la­kosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgálta­tást érintő áremelésre kerül sor. Az áremelések a ráfordí­tások növekedésével, a terme­lői és fogyasztói ártámogatá­sok csökkentésével, az adózá­si feltételek változásaival van­nak összefüggésben. Az élelmiszerárak a mező- gazdasági támogatások jelen­tős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költség- változások következtében ja­nuár 8-áa, illetve egyes ter­méknél azt követően számot­tevő mértékben emelkednek. Ez időponttól az élelmiszerek körében csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej, O féhér kenyér, a kifli és a zsemle marad hatósági árfor­máiban, ezért ezek kivételével a tájékoztatás a termelők ál­tal ajánlott órákra épül, és így egyes kereskedelmi egysé­geknél eltérő árakkal is talál­kozhat a vásárló. A húsipari termékek árai átlagosan mintegy 32 száza­lékkal emelkednek. Ezen be­lül az átlagot meghaladó mér­tékben drágulnak a sertés tő­kehúsok. így például 1 kg sertéscomb és rövidkaraj ára 170 forintról 250 forintra emel­kedik. A baromfiipari termé­kek átlagosan 26-28 százalék­kal drágulnak. A húst tartal­mazó konzervek árai is emel­kednek. A tej és tejtermékek árai mintegy 42—43 százalékkal emelkednek. így például a maximált árformába tartozó 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej literenkénti ára 12,90 forintról 18.20 fo­rintra emelkedik. A 20 száza­lékos zsírtartalmú, 0,2 literes poharas tejföl ára 13 forint­ról 18,40 forintra, a 0,10 kg- os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 11,60 forintról 18,90 forintra, az eidami sajt kilo­grammonkénti ára 152 forint­ról 205 forintra változik. A malomipari termékek kö­zül a liszt ára 22 százalékkal, a rizsé 16 százalékkal emel­kedik. A sütőipari termékek árafi várhatóan mintegy 26 százalékkal növekednek. A maximált árformába tartozó fehér kenyér kilogrammonkénti ára 12 forintról 14,80 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli ára darabonként 1,30 forintról 1,70 forintra változik. A zsír-, zsirszalonna- és ét­kezési szalonna-áraik átlagosan 32 százalékkal emelkednek. így például 1 kg sertészsír ára 34 forintról 45 forintra emelke­dik. Az étolaj, a margarin és a cukor árváltozását a terme­lők még nem kezdeményezték. Az élvezeti cikkek közül a fogyasztási adó emelése és a termelői ráfordítások növeke­dése miatt a cigaretta, a sör és az égetett szeszesitalok kb. 20—22 százalékos drágulásával kell számolni a termelő válla­latok árközlései alapján. A rubel viszonylatból be­hozott személygépkocsi árak döntően az adó emelése és kisebb részben az importáraik növekedése miatt január 8-án átlagosan mintegy 25 száza­lékkal emelkednek. így például a Lada 1300-S típus új ára 255 ezer forint, a Lada-Sama- ra (3 ajtós) ára 285 ezer, a Trabant Limousin 102 ezer, a Wartburg 1,3 Limousin 253 ezer, a Dacia 1300 TX Limou­sin 217 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vá­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdte választási kampányát a Magyar Szocialista Párt Országos választási kampány indító aktivaérte- kerletet tartott a Magyar Szocialista Párt vasárnap Villányi úti választási centrumában. A választó- kerületek és megyei vá­lasztási irodák, a megyei és városi párttestületek több mint 400 munkatársa és aktivistája meghallgat­ta Nyers Rezső pártelnök beszámolóját a párt hely­zetéről és az országos vá­lasztmány szombati ala­kuló üléséről. Hámori Csa­ba a parlamenti frakció tevékenységéről tájékoz­tatta a résztvevőket, Pozs- gay Imre, o szocialisták választási munkájának irá­nyítója pedig a pártkam­pányának fő kérdéseiről beszélt. Végül a párt vá­lasztási feladatainak rész­legvezetői válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. Nacionalista nagygyűlés Szófiában Az ország minden ré­széről érkeztek résztvevők arra a több ezer főnyi nagygyűlésre, amelyet a bolgár főváros központjá­ban, a NevsZki székesegy­ház előtt rendeztek vasár­nap délután. A jelszavak — „Bulgária a bolgároké” — „Bulgáriában bolgár I neveket” — félreérthetet­lenül nacionalisták voltak. A gyűlés szónokai között volt Georgi Atanaszov miniszterelnök, Atanasz Szemerdzsiev belügymi­niszter, Atanasz Dimitrov, a nemzetgyűlés elnökhe- I lyettese, Hriszto Dobrev, a néphadsereg vezérkari fő­nökének helyettese és má­sok. Utóbbiak józanságra j intő szavainak nemigen volt foganatja. Megegye­zés született arról, hogy hétfőn délelőtt a kormány képviselői találkoznak a tüntetők küldöttségével és megvitatják a nemzetisé­gi kérdést. Izrael: Horn Gyula külügyminiszter január 7-én Izraelbe érke­zett. A Ben Gurion repülőtéren röviddel >megékezése után megbeszélést tartott partnerével, Moshe Arensz izraeli külügy­miniszterrel. MTI-telefotó Horn Gyula külügyminiszter vasárnap délelőtt háramnaipas hivatalos látogatásra Izraelibe érkezett. A Tel Aviv-i Ben Gurion re­pülőtéren vendéglátója, Mo­se Arensz izraeli külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy Horn Gyula személyében 1967 óta először látogat Izraelbe kül­ügyminiszter kelet-európai or­szágból. Újságírók kérdéseire vála­szolva Horn Gyula elmondta, hogy Magyarország, lévén kis ország, csak csekély mérték­ben járulhat hozzá a közel- keleti rendezéshez. Ez ügy­ben egyébként Magyarország egyetért a közös piaci külügy­miniszterek 1980-as vélencei nyilatkozatával - mondta Horn Gyula. (A velencei nyilatkozat lényeae az, hogy a paleszti­noknak is joguk van nemzeti otthonhoz és a tárgyalásokban szerep vár a PFSZ-re is.) Horn Gyula úgy vélte, hogy a magyar-izraéli kapcsolatok gyorsan fejlődnek és remé­nyét fejezte ki, hogy mostani látogatása is hozzájárul a jobb viszonyhoz. Repülőtéri nyilatkozatában Mose Arensz ugyancsak a bővülő kapcsolatrendszer egyik lépésének nevezte azt, hogy a decemberi gazdasági egyez­mény után most izraeli-ma­gyar kulturális egyezményt is aláírnak. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország példája nyo­mán néhány hónapon bélül más kelet-európai országok is fölveszik a diplomáciai kap­csolatot Izraellel. Úgy véleke­dett, hoqy a Szovjetunió egye­lőre belpolitikai okokból tar­tózkodik ettől a lépéstől. Horn Gyula délután meglá­togatta a II. világháborúban elpusztított zsidók emlékhelyét a ieruzsálemi Jad Vesémet, maid tárgyal Mose Arensz- szel. Hétfőn fogadja öt Samir miniszterelnök és Simon Pe- resz első miniszterelnök-helyet­tes, pénzügyminiszter is. Magyar—izraeli kulturális egyezmény Horn Gyula külügyminiszter vasárnap délután Jeruzsálem­ben kulturális, oktatási és tu­dományos egyezményt írt alá izraeli vendéglátójával Mose Arensszel. Az aláírás után Arensz el­mondta: az izraeli kormány szeretné, ha a két ország kö­zött még számos egyezmény alapozná meg a szoros kap­csolatokat. Horn emlékeztetett arra, hogy csak tavaly szeptember­ben újították fel a magyar— izraeli diplomáciai kapcsola­tokat — ezt történelmi lépés­nek nevezte —, s azóta ez a mostani már a harmadik keretegyezmény a sokoldalú ■ka pcsola tck kim u nká lá-sá ra. Korábban már aláírták Ma­gyarország és Izrael egészség­ügy! és gazdasági együttmű­ködési egyezményét. Zárolták az iratokat Jelentéstételre kötelezték a Belső Biztonsági Szolgálat csoportfőnökét A Szabaddemokraták Szö­vetsége és a Fidesz 1990. ja­nuár 5-én törvénysértéssel vá­dolta meg a Belügyminiszté­rium Belső Biztonsági Szolgá­latát. A minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Horváth István belügyminiszter ezzel összefüggésben elrendelte a Belső Biztonsági Szálgálat ez ügyben érintett osztálya irat­anyagának azonnali zárolását. Az intézkedés célja az, hogy az iratok csorbítatlanul állja­nak az ügyészségi Vizsgálat rendelkezésére. A miniszter egyidejűleg Horváth József ve­zérőrnagyot, a Belső Bizton­(Folytatás a 2. oldalon) Az Alsó-Balokány utca végén található Pécs egyik leggondozatlanabb épülete, melybe siváv élet költözött. Riportunk a családgondozási csoport munkájáról a 3. oldalon. Fotó: Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom