Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-06 / 5. szám

1990. január 6., szombat Dunäntaii napló 5 Jönnek áz új technikusok n szakközépiskolákból Az első fecskéit Pécs három szakközépiskolá­jának mintegy 260 tanulója kapja kézhez tavasszal a tech­nikusi oklevelet, sikeres szak­mai vizsga esetén. Négy éve döntött a Művelődési Minisz­térium, hogy a középfok újra képezzen technikusokat - Pé­csett a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola, a Pollack Mihály Építőipari Szakközépisko.a és a Széche­nyi István Gimnázium és Szak- középiskola. A négy év vegyes tapasz­talatokat hozott. A Zipemovsz- kybain dr. Szederkényi József igazgató és Pelikán István mű­szaki igazgatóhelyettes nem elégedetteki Pontosabban: sa­ját egykori techniikusmúltjukra való tekintettel bíznak abban, hogy egyszer megfelelő tárgyi feltételék mellett tudásuk leg­javát nyújthatják a tanulók­nál Erre azonban egyelőre még várni kell. Amíg 43 ötö­dikes szakmai tankönyv közül 11-et kopnak kézhez a peda­gógusok, valamint rossz tan­terv felhasználására kénysze­rülnek, nem is várható előre­lépés. — Amikor indult ez a kép­zés — mondja az igazgató —, iskolánkban a tárgyi feltéte­lek, berendezésék, műszerek 70-80 százaléka rendelkezésre állt. Csakhogy négy év alatt olyan fejlődésen ment át a technika, főleg az elektronika, hogy anyagilag nem tudtuk követni. Eszközparkunk teljesen elavult, éppen ezért a mosta­ni technikusképzés nem lehet megfelelően magas színvonalú, pedig a személyi feltételek meglennének. A mai fejlett­ségi szint eléréséhez 25 mil­lió forintra lenne szükségünk. A műszerek olyannyira drá­gáik, hogy egyetlen darab 200 000 forintba is kerülhet. Nemrég lépett életbe a szak­képzési törvény, amely szerint a vállalatok az 1988. évi bér: összegük 1,5 százalékát köte­lesek befizetni a szakképzési alapba az Ipari Minisztérium­inak, vagy odaadhatja a szak­mai utánpótlást végző iskolá­inak. Ez ügyben szeretnénk lé­péseket tenni .. . Hasonló cipőben jár a Pol­lack Mihály Szakközépiskola is, ahogy ezt Durucz István igazgatótól megtudtam. E ren­deletre hivatkozva járják a megye, illetve a régió válla­latait. Különös akadály azon­ban, hogy az első félévi be­fizetések már megtörténtek, és Baranyából az Ipari Mi­nisztériumhoz 415 millió forint befolyt — nem sikerül egyelő­re — a baranyai iskoláknak megkapniuk. A tantervi rendszerek szin­tén megikérdőjelezhetők. A két előírt közül önkéntesen vá­laszthatott az iskola. A gép­ipari és az építőipari a 2 4" 3, míg a Széchenyi eleinte a 4 -4" 1 mellett döntött, de jelenleg áttérőben vannak az előzőre. A 2 é 3 azt jelenti, hogy a középiskola második osztá­lyának elvégzése után dönti el a tanuló, hogy melyik ága­zatra szakosodik. Illetve a ne­velők felmérik, alkalmas-e az ötéves képzésre, vagy csak négy évet tanuljon a növen­dék. Ez utóbbit a Zipernovszky Szakközépiskola alkalmazza. Az építőiparinál automatikus az átmenet, nincs tanulmányi fel­tételekhez kötve. A kettő plusz három egy spirálrendszerű kérés: amit az első két év­ben megtanultak, ugyanazt kezdik elölről harmadikban, csak bővebben. Szakmai szem­pontból az első kék: osztály szinte a nullával egyenlő. A 4 -f- 1-es fogalom (Szé­chenyi) azt takarja, hogy az érettségi megszerzése után fő­iskolához hasonlóan, pontha­tárt állapítanak meg - idén ez 72 pont volt -, s aki ezt eléri, az mehet tovább. Ez az ■iskola abban is más a töb­bitől, hogy megpróbálja főis­kolásként kezelni az ötödéve­seket - zárthelyi vizsga és beszámoló a feleletek és dol­gozatok helyett stb. A napjainkra kialakult vé­lemény szerint a megfelelő rendszer a kettő közti, úgy­nevezett Ágoston-féle oktatás lenne, melyet 1991-től kíván­nak bevezetni, az új tanterv- vei együtt egy széles alapú, lineáris vezetésű technikuskép­zést jelentene, s azt is ígé­rik, hogy 1992-re új tanköny­veket kapnak a diákok. A negyedik év végén köz­ismereti tárgyakból érettségiz­tek a tanulók. Általában az osztályok egynegyede tanult tovább felsőoktatásban, el­enyészően kevés azoknak a szánna, akik megelégedve az érettségi bizonyítvánnyal, be­fejezték tanulmányaikat. Érdekes, mindhárom iskolá­ban annak ellenére, hogy te­rületi, sőt országos beiskolá- zásúok, döntő többségben pé­csi vagy baranyai hallgatóik vannak. Ez főleg a Széche­nyiben jelenthet gondét — mondta Judt Tamás, az isko­la műszaki igazgatóhelyettese —, mert a postai távközlés- technikusokból a jövőt nézve Pécsett túlképzés adódhatna, de reméli, hogy a leendő tech­nikusok szívesen helyezkednek ej más megyékben is, mivel a posta területi fejlesztéseket végez a régióban, jelenleg Zalaegerszegen is. Egyébként elhelyezkedési gondokkal előreláthatóan nem­igen kell szembenézniük. A Zipernovszkyban gépgyártás- technológus, gépszerkesztő és -ka rbantartó, vi 11 amose ne rg ia - ipari, vHIamosgép- és beren­dezésű ipari, eléktronikai és gépjánműüzemi, a Pollackban magas- és mélyépítői, a Szé­chenyiben távközlési és autó­szerelői szákon végeznék a technikusok. Szakmájukon be­lül 30—40 szakág közül válo­gathatnak. Gyura Barbara A gépésztechnikusok korszerű számitógép-vezérlésű szerszámgépeken tanulnak a pécsi Ziper­novszky Szakközépiskolában Horváth Norbert felvételei Leendő technikusok a pécsi Polláck Mihály Epi töipari Szakközépiskolában Biotechnológiai laboratórium a POTE-n Hibridóma-sejtbank Az orvosi biotechnológia a Pécsi Orvostudományi Egyete­men éveken át a hiányzó tu­dományágaik közé tartozott. Tíz ■évvel ezelőtt dr. Németh Péter kezdeményezte a biotechnaíó- giái fejlesztő laboratórium ki- alákítását, ahol az alapkuta­tásokhoz szükséges monóklo- nális ellenanyagokat is előál­lítanak. Az Országos Műszaki Fej­lesztő Bizottság Fehérje és Biotechnológiai Irodája ez- ■idáig 9,5 millió forint támoga­tást nyújtott a labor létreho­zásához. Az egyetem udvará­ban elkezdték az egykori böl­csődét felújítani és átalakí­tani. A biotechnológiai fejlesztő laboratóriumok Európában a legtöbb helyen a pathológiai intézetek része, s a pécsiek is így kívánnak működni. A laboratórium létrejötte nem attól a pillanattól kezdő­dik, amikor végre 'beköltözhet­nek az épületbe, hanem az évek óta végzett kutatásaik, eredményeik folytán. Az új épülettől és a korszerű 'beren­dezésektől természetesen a fel­tételek javulását, a munka 'Za­vartalanabbá tételét várják. A laboratóriumnak három fő kutatási vonulata van. Az egyik a diagnosztikumkénf felhasz­nálható manóki an ól is ellen­anyagok kutatása. Az autoim­mun betegségek diagnosztizá­láséiban alkalmazhatók többek között. A biokémiai kutatások mellett endokrinológiai jelle- gűéket is végeznek, ho'rmondk, honmonreceptorök elleni mono- klanális ellenanyagok előállí­tásával. Ilyen például az on- tiinzulin, mely az aktív inzulin/ mégha tó rozósá ra hasznaiba ­tó föl. Haematopathológiai ku­tatásaik a nyiroksejtek köl­csönhatásainak vizsgálatát cé­lozza meg. A laboratórium megbízott vezetője, dr. Szekeres György:- Az OMFB támogatása ar­ra irányul, hogy a laborató­riumon belül kialakítsunk egy hibridóma-sejtbonkot. A hib- ridómák 'termelik a monoklo- nális ellenanyagokat. A cél, hogy legyen egy központi sejt­bank, ahol mínusz szózkilenc- venbat Celsius fokon, folyé­kony nitrogénben hosszasan tárolhatók a hibridómák és bármikor elővehetők, felhasz­nálhatók. A világon kevés ilyen bank működik, mert a külföldi laboratóriumok többsége olyan jól van fölszerelve, hogy ma­guk megoldják ezt a kérdést. Magyarországon viszont koránt­sem ez a helyzet, de gyakran előfordul, hogy külföldiek is visznek náluk nem tenyésztett hibridómá'kat. Ez a sejtbank jelentős szolgáltatássá fejlőd­hetne. — Ügy gondolja, hogy a sejtbank tudományos jelentő­ségén túl jól menő üzlet is le. hetne? — Feltétlenül. Az egészség­ügy és a tudomány menedzse­lése külföldön már nem isme­retlen fogalmak. Kellene egy talpraesett kereskedelmi társa­sági amely feltérképezné a külföldi piacot. Devizát lehet­ne keresni azzal, hogy meg­termelnénk keresett világszá- mökat, melyek az alapkutatá­sokból a gyakorlatban is fel­használhatók. Ebből profitál, hatnánk anyagilag is. A ma­gyar'' szemlélet ugyanakkor nem ilyen, sokszor olyan kuta­tásokat forszíroznak, melyeket mások, máshol már sokkal ma­gasabb színvonalon folytatnak, folytattak. Ezeket az eredmé­nyeket át kellene venni és olyan területeken kutatni, ame­lyeken mi járunk elől! Fran­ciaországban, ahol többször jártam tanulmányúton, igen kiváló a tudományos piacku­tatás. így elkerülhető a szelle­mi és anyagi erők szétforgá- csolódása, s nagyobb sikerrel lehet más területek kutatására figyelni. Nagyon szeretnénk, ha a mi laboratóriumunk és sejtbartkunk is így működhet­ne, s ha találnánk egy meg­felelő kereskedelmi céget, kft.-t, a bank működése biztes nyereséget ígér. — ön említette, hogy amint elkészül a fejlesztő laborató­rium, szeretnének ország-világ előtt is megmutatkozni ... — Ügy képzeljük el, hogy a laboratóriumunk abszolút 'nyi­tott laboratórium lesz, vagyis fogadni szeretnénk máshonnan - a POTE többi intézetéből, a régióból, de az ország bár­mely részéből - jövő kutató­kat is, akik használhatnák mű­szerparkunkat. „Hátsó szán­dékunk”, hogy mindenkitől megtanuljuk azt, amit mi még nem tudunk, és fontos, úttörő. jellegű ismereteket. B. A • • U zenei rögzítő-háború A vásárlás csak a kálvária kezdete A kereskedelem nem akarja tudomásul venni a telefonhá­lózat elmaradottságát, ezért egyre több, korszerűbb készü­léket és üzenetrögzítőt kínál. Ez alapjában véve jó dolog, mert végre úgy érezzük, még­is csak a kereskedelem van értünk és nem- fordítva. De a telefon vagy az üze­netrögzítő megvásárlása még neim minden, ez csak a kál­váriák kezdete. .. Baranya megye területén egyetlen szerv, a posta me­gyei távközlési üzeme tud fel­világosítást adni üzenetrögzí­tő felszereléssel kapcsolatban. Siklósról, Mohácsról, Szigetvár­ról, Komlóról is a pécsi pos­ta távközlési igazgatóságának kell benyújtani egy kérvényt, amelyben szerepelnie kell az előfizető nevének, telefonszá­mlának, lakáscímének és az üzenetrögzítő típusának. Ám ez még a jobbik eset, van, amikor magát a készüléket is be kell mutatni. Ez alapján az igazgatóság kiadhatja a típusengedélyt, amiről értesítik az ügyfelet és a távközlési üzemet, hogy végezzék el a beszerelést. Az átfutási idő több hetet vesz igénybe . . . De így elveszik a 72 órás csereszavatossógi határidő. Mi van, ha a több hetes várako­zási idő elteltével, beszerelés­kor derül ki, hogy használha­tatlan a készülék? — hábo­rodnak fel a vásárlók. Itt el kell oszlatni egy tévhitet! A kereskedelmi felügyelőségtől kapott tájékoztatás értelmé­ben az olyan készülékek ese­tén, melyek beszerelése szak­embert igényel (ilyen az üze­netrögzítő is), nem a vásár­lástól, hanem a beszereléstől kell számítani a 72 órás cse­reszavatossógi határidőt. Te­hát nem veszítik el a vásár­lók a csere lehetőségét, amennyiben a készülék meg­vétele és felszerelésének me­nete folyamatosnak tekinthető. Több hónap vagy év eltelté­vel nem érvényes a folyama­tosság.- A magyar kereskedelem­ben kapható készüléket is kü­lön engedélyeztetni kell? - kérdeztem Reiner Ágostont, a pécsi távközlési üzem veze­tőjét. — Igen, mert attól, hogy a hazai üzletékben kapható, még nem biztos, hogy van hozzá típusengedély Is. Ne­künk vigyáznunk kell a már meglévő rendszerre, még ha olyan is, amilyen. Éppen ezért nem mindegy, hogy mit csat­lakoztatunk a telefonhoz, ne­hogy a f|álózat működését akadályozza, zavarja. Ezért van szükség a típusenge­délyre. — A megye városaiban lé­vő postahivatalok nem tudnak felvilágosítást adni az üzenet- rögzítő beszerelését illetően . .. — Való igaz, hogy ma még nincs a postának a felfutó igényekhez alkalmazkodó ügy­félszolgálati hálózata. Most hirtelen kinyíltak a kapuk, óriási igény lenne erre. Vi­szont nem tudunk azonnal rea­gálni, mert ehhez szervezetet, működési módszert, tarifát kell változtatni. H. Zs. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom