Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-31 / 30. szám
▲ A Szövetség a vidékért, a haza jövőjéért” VW Az Agrárszövetség a vidéken élők, a mezőgazdaságban dolgozók, a földért, a faluért és az ország jövőjéért egyaránt felelősséget érző emberek szövetsége. Az Agrárszövetség országos egyesület, célja nem a hatalom megszerzése, hanem annak biztosítása, hogy azok, akik a vidékért és a mezőgazdaságért felelősséget vállalnak, részt vehessenek a jövő formálásában. Ma sokan beszélnek a falvak népéről, az élelmiszer- termelés fontosságáról, a vidék felemelkedéséről, de az ajánlott politikai programok egyike sem tükrözi teljesen a mai magyar valóságot, nem felel meg maradéktalanul a mezőgazdaság, a falvakban élők és dolgozók tényleges érdekeinek. Meggyőződésünk, hogy amikor jelöltjeink a vidéken élők érdekeit és jogait képviselik, s a mezőgazdasági termelés biztonságát követelik, ezzel a városi emberek, az ország, az egész társadalom érdekeit is szolgálják. Az élelmiszertermelés biztonsága a társadalom politikai stabilitásának egyik alapja. AGRÁRSZÖVETSÉG Képviselőjelöltjeink: dr. Iglói Zoltán, Litter József, dr. Hajas András, Szarka Elemér, dr. Simon Ferenc, Fabi József Az 1. sz. választókörzetben dr. Iglói Zoltánt, a baranyai tömegtájékoztatás elismert személyiségét a Hazafias Választási Koalíció mellett az Agrárszövetség is támogatja a mandátum megszerzésében és jelöltjének tekinti. Az Agrárszövetség alapvető erkölcsi kérdésnek tairtja, hogy felhívja az ország 'közvéleményének a figyelmét arra, hogy a 'mezőgazdaságban olyan súlyos válság van, amelynek megoldása vagy megoldallan- sága az egész nemzet jövőjét meghatározza. Programúinkban nem kívánunk átfogó és részletes politikai 'megoldást ajánlani a nemiét minden sorskérdésé- ben. íKépviselőink ezért az agrárvilág és a vidék esély- egyenlőségéért vállalt felelősségük mellett lelkiismeretűk szerint foglalnak állást sors- kérdéséinkben. iNem 'köti őket pártpolitikai vagy 'ideológiai fegyelem. Teljes személyes felelősséggel viseltetnék választóiknak, Ihogy az Országgyűlésiben mindig a nemzet javát és a közijét szolgálják. lEgy történelmi korszak lezárult. Ámde az áj korszak nyitányán a vidék, a falu és a mezőgazdasági termelők hátrányos helyzete sem gazdaságilag, sem pedig szociálisan nem szűnt meg. 'Életünk minden területén kialakult a vidék és a mezőgazdaság modellszerű másodrendűsége. Jövőnk formálásánál szembe kell néznünk a múltunkkal is. (Ezt nem lehet megkerülni, mert a vidéken élőik, a mezőgazdaságban dolgozók szenvedték meg leginkább az elmúlt évtizedeket. Amikor a múltat értékeljük, világosan meg kell mondanunk, Ihogy a törvénysértések egyik legfőbb szenvedője a 'parasztság volt. Világosan meg kell mondani azt is, hogy amikor a múltat politikailag, jogilag, erkölcsileg és anyagilag rendezzük, ez r»em mehet azoknak a rovására, alfcik a mai napig a falun, a mezőgazda- ságiban maradtaik. Éppen ezért tisztességes és igazságos rendezést akarunk, s nem fogadjuk el, hogy a törvénysértések orvoslása 'jegyében úja'bb 'igazságtalanságok szülesse- nék azoknak az emibereknek a kárára, akik tisztességgel, becsülettel vállalták sorsukat. A múlt rendezésének legsúlyosabb pontja a tulajdon és különösen a földtulajdon kérdése. A tulajdonlás ma kulcskérdéssé vált, hiszen az ezzel kapcsolatos sérelmek politikai jellegűvé váltak, . ugyanakkor nemzeti érdek az is, hogy tí parasztság és a magyar mezőgazdaság tulajdonviszonyai a 'jövőben is alkalmasak legyenek arra, hogy az ország kenyere megteremjen. A tulajdon reform ezért nem választható el a imáit rendezésétől, a sérelmek orvoslásától. jogát törvényi szinten helyre kell állítani. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagok - im'lnt tulajdonosok — megállapodás keretében rendezhessék a földihasználat módját. A tagsági Viszony megszűnése esetén a tag alanyi jogává kell tenni, 'hogy a szövetkezet használatéiban levő saját tulajdonú földjéről rendelkezzen. A kívülálló örökös is szabadon dönthessen táskőrébe tartozik. Ennék alapján a szövetkezeti tagság maga 'döntse el, 'hogy a közös tulajdonban lévő föld tulajdonát a tagok között .milyen feltételekkel és milyen arányban nevesíti. Az Agrárszövetség fontosnak tartja, hogy a szövetkezetek tagjai ellenérték fejében jussanak földtulajdonhoz, így ugyanis jogilag és politikailag is megfe I lebbe zbetetle nü! tuA belföldi élelmiszer-ellátás és a nemzetgazdaság szempontjából kritikus élelmiszer- export a mezőgazdasági termelés jövedelemipozíciójának helyreállítása nélkül nem biztosítható. Az Agrárszövetség azt vallja, Ihogy az agrárágazat saját maga képes a külföldi adósságállomány egy- iharmadát visszafizetni. Ehhez természetesen megfelelő feltételrendszert kell biztosítani. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztése Hogyan történjék a múlt rendezése? Nemzetközi tapasztalatok alapján el kell fogadnunk azt, hogyha hazánkban term'észe- 1 tes piaci gazdaságfejlődés ment volna végbe, akkor is jelentősen csőikként volna a mezőgazdaságból élők száma. (Nálunk Is az történt — és tudjuk, hogy ez mennyire volt „önkéntes” —, hogy akik elhagytok a mezőgazdaságot, azok átengedték az életteret az otthon maradóknak. Álláspontunk szerint ezért elégtételt kell adni az elmúlt idő- szűk földjogi szabályai által okozott tulajdonsérelmek orvoslására. Bhhez alaipelvnek tekintjük az alábbiakat: Az elégtétel — nem történhet a ima mezőgazdaságból élők és a imái falu sérelmére, az nem Okozhat űjolbb sérelmeket; — legyen végleges, hogy még egyszer ne [kelljen és ne lehessen visszatérni e 'kérdésre, ellenkező esetben a bizonytalanság tovább veszélyeztetheti a mezőgazdasági termelést: — a tulajdonjog elemei ne váljanak szét; — önmagában ne módosítsa a mezőgazdasági termelők körét. Tényként kell elfogadni, hogy a múltot meg nem történtté tenni nem lehet és nem lehet mindent elölről kezdeni. Az Agrárszövetség álláspontja szerint az elégtétel erkölcsi és anyagi lehet. Társadalmi bocsa na tké rés sei politikailag is, jogilag Is az Ország- gyűlésnek rehabilitálnia kell ■mindazokat, akiktől elvették a ■földet, és akiik gazdasági vagy politikai kényszerből elhagyták a mezőgazdaságot. Az anyagi elégtételt egy, az Országgyűlés által létrehozott Nemzeti Földtulajdon Rehabilitációs Alap felállításával tartjuk megoldhatónak. Ebbe az alapba kerüljenek czők oz összegek, amelyekből az Országgyűlés által megválasztott kuratórium utalja ki a jogosultak kérésére az őket megillető kártalanítást. Az Agrárszövetség eseménynaptára 1989. április 28. Tizenkét dühös ember megfogalmazza a fóti felhívást. 1989. május 2. A fóti felhívás első nyilvános vitáján országosan zászlót bont az agrárreformkörök mozgalma. 1989. május 16. 12 megye részvételével megalakul az Agrárreformkörök Ideiglenes Országos Választmánya. 1989. május 31. Blsö egyeztetés az agrárreformkörök, valamint az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és agrárszektora képviselői között. 1989. augusztus 10. A dunapataji országos tanácskozáson kimondjuk az Agrárreformkörök Egyesületének megalakulását. 1989. szeptember 23. Elfogadjuk az Agrárreformkörök Egyesületének alapszabályát és vitára bocsátjuk program- nyilatkozatát. 1989. oktáber 9. Közzétesszük felhívásunkat a Nemzeti Agrár Kerekasztal összehívására. 1989. október 18. Az agrárreformkörök, a Magyar Néppárt, az országgyűlés agrárszektora, az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, az CFISZ és a Magyar Vidék Társaság közös felhívást tesz közzé a- Nemzeti Agrár Kerékasztal összehívására. 1989. november 20. Az országgyűlésben összeül a Nemzeti Agrár Kerekasztal első plenáris ülése 22 párt részvételével. 1989. november 28. Megkezdi munkáját a Nemzeti Agrár Kerekasztal Tulajdonreform Bizottsága. 1989. december 2. Összeül az Agrárreformkörök Egyesülete (Agrárszövetség) országos nagygyűlése. A vidéken élők és a mező- gazdasági termelők olyan agrárpolitikát, iparfejlesztést, te- lepüléspólitikát várnak, amely a vidéki lakosság életfeltételeinek tartás javulását biztosítja, mérsékli a főváros és a vörösök és falvak, kistelepülések közötti különbségeket. Ezt az erőforrások igazságos, a 'helyi döntésekre alapozott elosztásán keresztül kell megvalósítom. Az Agrárszövetség az ország közvéleimíényének figyelmét különösen az elnéptelenedő, elmaradott térségekre kívánja irányítani, amelyeknek a fejlesztése központi erőforrásokat is szükségessé tesz. Van-e jövője a szövetkezésnek? arról, hogy földtulajdonát a szövetkezetből kivegye, használati díj ellenében visszahagyja vagy értékesítse. A szövetkezeti közös tulajdonban lévő föld a szövetkezeti vagyon szerves részét képezi. Felette a rendelkezés joga 'minden korlátozás nélkül a szövetkezeti tagság, mint önkormányzati tulajdonos hala jdonosaklká válnak, s nem kérdőjélezihető meg többé a iföldtulájdan-renderés törvényessége. 'Az állami gazdaságok esetében a tulajdonviszonyok rendezése kizárólag az állami tulajdon általános rendezése keretében oldható meg. A helyi önkormányzatok földtulajdoni és használati jogait is rendezni kell. A pártállami irányítás által 'kialakított bürokratikus üzem- szervezési megoldások és az egyre erősödő gazdasági válság következtében a szövetkezetek működőképessége és mozgástere beszűkült. A tulajdonosi érdekeltséget háttérbe szorító bérmunkás mentalitás felborította a 'hagyományos vállalkozói értékrendet. A szövetkezetek nehéz helyzetbe jutottak. Divatossá vált a szövetkezetek válságáról beszélni. Vannak, akik a megoldást a szövetkezetek felszámolásában és az agrárágazat iprivatizá'lásóibaa látják. Meggyőződésünk, hogy nem a szövetkezés, hanem az agrárágazat van válságban, annak minden résztvevőjével együtt. A szövetkezők és 'képviseleti szerveik kilátástalan küzdelmet folytatnak az egyre „korszerűbb” formáiba öltöztetett állami beavatkozások, elvonások ellen. A szövetkezőknek vissza kell adni a ‘megújulásukhoz szükséges feltételéket. Az Agrárszövetség meggyőződéssel vallja, hogy a szövetkezés szabadsága állampolgári jog, a jogállamiság kiépítésének egyik tartópillére. A szövetkezés nem üzemforma, nem azonos a nagyüzemi termeléssel. A szövetkezés a társadalmi önszerveződés egyik fontos területe a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén egyaránt. A szövetkezés és a magántulajdon nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. A szövetkezési szabadság lényegéhez tartozik, hogy a szövetkezők a közösen szervezett tevékenységüket a törvényes keretek között szabadon állapíthassák meg. A jövő szövetkezetében a tagsági viszony meghatározó eleme nem a termelésben való személyes részvétel, hanem a tulajdonosi, vagyoni közreműködés lesz. A készülő szövetkezeti törvénynek a szövetkezet fogalmát olyan tágan kel! meghatároznia, hogy az ne jelentsen korlátot a szövetkezet tevékenységében, a tag és a szövetkezet közötti kapcsolatok alakításában. Az önrendelkezés garanciája az önkormányzat! Szabad vállalkozást és létbiztonságot! Átfogó tulajdonreformot akarunk! Az Agrárszövetség álláspontja szerint lis átfogó tu- lojdonrefonmra van szükség. Demokratikus és egészséges gazdasági fejlődés csak egy olyan vegyes tulajdonon alapuló nemzetgazdaságban mehet végbe, amelyben a ma-' gántulajdon, a szövetkezeti tulajdon és az állami tulajdon egyaránt törvényi garanciát 'kap, s működtetésükben a gazdaszemlélet érvényesül. A tulajdonviszonyolkat olyan irányba kívánják fejleszteni, ■hogy az ésszerűtlenül végrehajtott állami tulajdoni koncentrációt felváltsa egy észszerű mértékű privatizálás, az egyéni és a közösségi tulajdon harmonikus együttélése. ■A mezőgazdasági termelésiben meghatározó szerepet játszó szövetkezeteknél a tulajdonreform végrehajtásának egyik alapproblémája, hogy a vagyon létrehozásában 'közreműködő tagok egy része már nem él, vagy nem a szövetkezetben tevékenykedik. lErre tekintettel a jelenlegi törvényes előírások csak a szövetkezeti vagyon ötven százalékáig teszik lehetővé a tagi vagyoni rész nevesítését. Az Agrárszövetség álláspontja szerint a szövetkezeti, tulajdon oszthatatlanságának elvét meg Ikell szüntetni és a szövetkezeti vagyon egészének oszthatóvá ikell válnia. A szövetkezetek földön 'kívüli közös vagyonát a tagok 'között részarány (üzletrész) formájában teljes egészében fel Ikell osztani. Ezt a részarányt elővásárlási sorrend kikötésével forgalomképessé Ikell tenni. A tulajdonreform megkülönböztetett területe a termőföld, amely alapvetően ibefolyásolja a mezőgazdasági termelő és értékképző folyamatot. A szövetkezeti togök tulajdonában lévő földék esetében a tulajdonosok rendelkezési Az Agrárszövetség álláspontja szerint a gazdasági rendszerváltás alapvető követelménye, hogy biztosítsuk a sza'bad vállalkozás feltételeit, de létbiztonságot nyújtsunk azok számára is, akik nem tudnak vagy nem akarnak vállalkozni, csupán munkavállalóként a bérükből kívánnak megélni. A kormány biztosítson esély- egyenlőséget a gazdasági élet minden ágazatában és szektorában működő gazdálkodó szervezet és munkát végző dolgozó számára. Ennek keretében a mezőgazdasági termelésben a vagyonarányos nyeAz Agrárszövetség meggyőződéssel vallja, hogy életünk hétköznapjaiban mindenütt és mindenki számára biztosítani keil az önrendelkezés jogát. Éneikül nincs garancia arra, hogy sorsunkról ne mások és ne nélkülünk döntsenek. Az önrendelkezés, az önkormányzat azonban csak papiroson leírt, üres jog marad, iha az önrendelkezés anyagi feltételei hiányoznak. Az elmúlt évtizedekben a magyar vidék úgy és azént foreség 1992-ig érje el az ipar átlagos vagyanarónyos nyereségszintjét. Az Agrárszövetség elengedhetetlennek tartja az átfogó 'bérreform megvalósítását. Véleményünk szerint nem az élelmiszerárak magasak, hanem a fizetések alacsonyak. Addig is, amíg egy ilyen bérreform inem valósul meg, az arra rászoruló fogyasztói rétegeknek támogatást kell nyújtani. Míg a gazdaság területén az állam visszavonulását követeljük, addig a szociálpolitika területén az állam nem adhatja fel funkcióit. kozódott le másodrendűvé, mert erőforrásai a központi célok megvalósítását és nem önnön maga fejlesztését szolgálták. Nem elég ezért a fejlesztési erőforrások elosztásánál a ma is még meglévő hátrányos megkülönböztetéseket felszámolni, hanem meg kell adni az anyagi esélyét is annak, hogy elmaradott térségeink valóban felzárkózhassanak. Valódi egyenlőséget a nemzetiségeknek! Milyen agrárpolitikát támogatunk? Az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság nagy áldozatokkal járó, de eredményes utat járt be. Az eredményekben szerepe volt annak, hogy a meghatározó szerepet betöltő szövetkezetekben az ideológiai szándékok ellenére megmaradt a vegyes tulajdon, az egyéni kezdeményezés. A szövetkezetek, állami gazdaságok és a kisgazdaságok pénzügyi helyzete 1982 óta fokozatosan romlik. A kialakult válsághelyzet nem írható sem a gazdálkodási forma, sem a Közép-Európa viharos történelmében a nemzetiségek sorsa sehol sem. volt irigylésre méltó. Elismerve azt, hogy Magyarország még a legutóbbi hónapokig is a nemzetiségi jogok garantálásának kivételes szigete volt a környező országok elnyomó vagy hátrányosan megkülönböztető nemzetiségi gyakorlatához képest, önkritikusan meg kell állapitanunk, hogy a nemzetiségek részére a maguk hétköznapjaiban biztosított valós jogok tekintetében nálunk sincs minden rendben. Az anyanyelv használatát, a nemzetiségi kultúrák megőrzését nem csupán a kulturális élet bizonyos területein, hanem mindenütt biztosítanunk kell, kezdve az anyanyelvű sajtótól az iskoláig, az államigazgatástól a parlamentig. Az Agrárszövetség programjáról bővebben tájékozódhat a Kossuth rádióból: február 6-án 6.20, 7.20 A tv-ből: február 2-án 21.30-kor február 20-án 20.05-kor. Az Agrárszövetség olyan agrárpolitikát igényel és támogat, amely ösztönzi természeti adottságaink, gazdasági lehetőségeink, meglévő kapaci- tásaink kihasználását és biztos jövőt kínál a mezőgazdaságiban dolgozóiknak. gazdálkodás minőségének számlájára. Az a központilag kialakított gazdasági környezet következménye.
