Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-24 / 23. szám

Képviselőjelöltek, 3. számú választókerület, Pécs Fiatal Demokraták Szövetsége Dr. Barth Andrea Magyarországi Szociáldemokrata Párt Buczó Zoltán 1961-ben születtem Pé­csett. A Nagy Lajos Gimná­ziumban érett­ségiztem, mojd 1984-ben jogi diplomát sze­reztem a Pé­csi Jónus Pan­nonius Tudo­mányegyetemen. Férjnél va­gyok, férjem 'vállalati jogász, két gyermekem van, 'jelenleg kisfiámmal vagyok gyeden. Mikor a FIDESZ képviselő­jelöltnek választott, azért vág­tam bele, mert mindig is fog­lalkoztattak a politikai és szo­ciológiai 'kérdések, és mert a ‘FIDESZ programját 'hitélesnek tartom, és érdemesnek arra, hogy érvényesülhessen. Programomból hiányoznak a nagy ígéretek, elhatárolom magam a szociális demagó­giától, nem kecsegtetünk sen­kit nagy béremelésekkel, de kidolgoztunk egy olyan prog­ramot, amely lehetőséget 'biz­tosít az egyéni boldog uras­hoz, mindenkinek, aki saját erejére támaszkodik. Vállalom a FIDESZ radika­lizmusát. Nem hiszek a fél­megoldások nagy nemzeti kompromisszumában, inkább a 'következetességben, mégha az rövid távon nem is nép­szerű. Szociálpolitikai kérdésekben indokoltnak tartom a hang­súlyt a helyi kérdésekre 'he­lyezni. Pécs és környéke mun­ka nélküliség szempontjából például válságövezetnék szá­mít. A szociálpolitikáiban lehető­ség lenne néhány olyan intéz­kedésre, amely nem igényel1 nagy anyagi 'hátteret, pl. a részfoglalkoztatás bevezetése. 'Pécsett és környékén sajnos kiemelkedő fontosságú a kör­nyezetvédelem ‘kérdése, a Ff DESZ narancssárga és kék színe mellé szívesen festék né­mi röldet. Nem a hallgatag többség (értsd : „dolgozó nép") nevében lépek föl, de aki egyetért velünk, ne legyen hallgatag, hanem mellettünk tegye le a vöksát, a szó szo­ros értelmében Is. Születtem Pé­csett 1958. de­cember 2-án egy négygyer­mekes . család legfiatalabb tagjaként. Édesanyám háztartásbeli, édesapám 'bá­nyakőműves volt. Jelenleg a Testnevelési Főiskola másodéves levelezős hallgatója vagyok judo sza­kon, amelyben 2. dán fokoza­tom van. Eredetileg grafikus szerettem volna lenni, ez irá­nyú érdeklődésemet általános iskolai szaktanárom nem tá­mogatta, így a művészeti szak- középiskolába nem vettek fel. 1979-ben másik iskolában le­érettségiztem. 11 éves korom óta klasz- szikus gitáron játszom, s 18— 19 évesen felvételiztem a kon­zervatórium gitárszakára, siker­telenül. Ennek ellenére kato­naságom ideje alatt kétszer nyertem a hadseregben Ki- Mit-Tud?-ot. Többször felvételiztem a Pé­csi Tanárképző Főiskolára, de egy helyi pártfunkcionáriussal történő nézeteltérés miatt ele­ve kudarcra voltam ítélve. Jelenleg a KÖZMŰ Gmk. tagja vagyok és az Apáczai Csere János Nevelési Központ alkalmazásában judoedzőként dolgozom. Soha nem voltam a KISZ, illetve az MSZMP tagja, de a szociáldemokrácia eszmerend­szere magával ragadott. A piacgazdaság, emberi szabad­ság, méltóság, szociális biz­tonság összeegyeztethetőségé­nek tudata, nyugaton elért eredményei elismeréseként a Szocdem Párt tagja lettem 1989. szeptember 4-én. Jelen­leg a megyei választmány tag­ja, valamint az Ifjúsági Szer­vezet megyei titkára vagyok. A programom sarkalatos pontjai a következők:- az egészséges életmód feltételeinek megteremtése.- a protekcionizmus meg­szüntetése, az esélyegyenlőség megteremtése, a fiatalok első lakás- és munkahelyhez való hozzájutásának a lehetősége állampolgári jogon,- egészségesebb társadal­munk érdekében a tisztessé­ges megélhetést biztosító 8 órás munkaidő, s az ez által megnövekedett szabadidőben az egészséget és kondicioná- lis képességeket megőrző sporttevékenység mind széle­sebb körben vcló elterjesz­tése. Független Kisgazda Párt Bőgner Miklós Ffécsett szü­lettem 1952- ben, pécsi szü­lők gyermeke­iként. A ‘kato­nai szolgálat másfél éve 'ki­vételével e vá­rosban töltöt­tem eddigi 38 évemet. A pécsi egyetemen tanul­tam a jogi diplomáért, majd tíz évig egy élelmiszerüzem jogtanácsosa voltam. Közben közgazdasági kiegészítő dip­lomát is szereztem vállalati szervezés-vezetés szakon. Négy éve a Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen dolgozom. A Független Kisgazdapárt­hoz 1988 decemberében csat­lakoztam, és azóta a pécsi szervezet egyik vezetőjeként működöm. Városi értelmiségi létemre három tényező von­zott a 'kisgazdákhoz: — a párt múltjának törté­nelmi hitelessége,- a keresztényi eszmékre való épTtés kendőzetlen meg­hirdetése, — a vidéki- kisemberek ér­dekelnék ínyilt felvállalása. • Vallom, hogy amikor min­den eddig meghirdetett tár­sadalmi érték megrendülni lát­szik, vissza kell térni az ala­pokhoz: a keresztény etikához, mint minden európai kultúrnép erkölcsi fundamentumához. Gazdaságunknak reprivoti- zálásra van szüksége, mert az egyéni gyarapodás vágyának lendítő ereje csak a magántu­lajdonnal érvényesülhet, le­gyen az ipari vállalkozás, vagy földművelés. Nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem, csak a munkánk eredményei­vel eddig sáfálkodók oktala­nul tékozolták el annak hasz­nait. Ideológiai kötöttségektől mentes, a közgazdasági tör­vényszerűségeknek engedel­meskedő nemzetgazdaság lesz alapja az új Magyarország­nak. Ha 'bizalmat kapok, mint 'képviselő e célok valóra vál­tósáért akarok dolgozni. Szabad Demokraták Szövetsége Bretter Zoltán Kolozsvárott születtem, s most Pécsett élek, ahol édesapám és fiam született: 32 éves va­gyok. Édes­anyám törté­nelemtanárnő, édesapám fi­lozófus, tanár. 1977-ben érett­ségiztem és felvételiztem si­kerrel a kolozsvári Babes-Bó- lyai Tudományegyetem törté­nelem-filozófia szakára. 3 éven keresztül szerkesztettem a .‘ko­lozsvári, ECHINOX nevű, há­romnyelvű diáklapot, vezettem irodalmi kört. Publikáltam ‘kü­lönböző román és magyar la­pokban. Nyolc éve élek Magyaror­szágon. édesapám halála után édesanyámmal települtünk qt. Az Eötvös Lor%nd Tudomány- egyetem filozófia-szociológia szakán folytattam tanulmá­nyaimat. 1984-1987 között az ELTE aspiránsa voltam. 1987-től dol­gozom a Tanús Pannonius Tu­dományegyetemen tanársegéd­ként, filozófiát tanítok. Fog­lalkoztat a társadalom, a po­litika elméleti leírása, de tu­dom, hogy a gyakorlatot nem hozzáigazítani kell az elmé­lethez, s aztán kommunista jövőt jósolni, ahogy ez az utóbbi 40 évben ezen a tájon kötelező volt. A marxista el­mélet most már bizonyítottan nem volt jó, mert több prob­lémát hagyott hátra, mint amennyit sikerrel megoldott. Ezzel szemben, liberális min­tára, problémákat kell elmé­leti és egyszerre gyakorlati módon megragadni. S amed­dig a probléma megoldódik, addig jó az elmélet. Az iskolát is szabadság- cpntrikus intézménynek képze­lem el. Mint tanár, nem bí­zom abban a műveltségben, amelyik passzív befogadáson alapul, ezzel szemben bízom az alkotó emberben, egyéni­ségben, állampolgárban. Magyar Liberális Néppárt Czukor Antal 1938-ban születtem Pé­csett, pedagó­gus családból származom. Villamosmér­nök vagyok. Munkahelye­men, a Sopi- ana Gépgyár­ban fejlesztő­mérnökként dolgozom. Nős vagyok, két gyermekem van. 1956-ban érettségiztem a Nagy Lajos Gimnáziumban. Középiskolás koromban az irodalom és a történelem iránt éreztem elhivatottságot, de tudtam, hogy soha nem le­szek képes a Rákosit és Sztá­lint dicsőítő kantáták megírá­sára, pedig az akkor alapve­tő követelmény volt íróktól. Ezért a természettudomá­nyok felé fordultam, de sajnos az egyetemre nem jutottam be. mert az 1956-os forrada­lom idején nemzetőr voltam. Ezért és más 56-os tetteimért féléves börtönbüntetésre ítél­tek. Szabadulásom után bá­nyászként, majd villanyszerelő­ként dolgoztam. A büntetésem elévülése után végezhettem csak el a Budapesti Műszaki Egyetemet levelező tagozaton, örömmel fogadtam a múlt évben kialakult politikai vál­tozásokat, de én magam nem kívántam belépni a politikai életbe. Elhatározásomat akkor változtattam meg, amikor vilá­gossá vált, hogy a gazdasági változások vészesen elmarad­nak a politikai változások mellett és olyan emberek be­szélnek a gazdaságátalakítás­ról, iparszerkezet megváltozta­tásról, akik még soha termé­ket előállító munkafolyamat közelében sem voltak. Ez kí­sértetiesen emlékeztet az öt­venes évek bolsevista tempó­jára, amikor képzetlen embe­rekből gyárigazgatók lettek. A sok szimpatikus pártprogram közül, azért választottam a Magyar Liberális Néppárt programját, mert ezt tartom képesnek arra, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot. Csak néhányat a program­ból :- az infláció azonnali megfékezése,- a forint stabilizálása,- az új tulajdonformák ki­alakítása,- a piacgazdaság kialakí­tása tömeges munkanélküliség nélkül,- iparszerkezet átalakítása,- elfogadható, átlagos eu­rópai életszínvonal. Szövetség a faluért, a vidékért Választási Párt Dr. Gáspár Jenő Peílérden él, 35 éves, jo­gász. Nős, há­rom gyermeke van. Középis­kolai és egye­temi tan u'lmá - nyait Pécsett folytatta, öhol 1979-ben szer­zett jogász- diplomát. Azóta az állam- igazgatásiban dolgozik. 1985- bea került haza Péllérdre, ahol g 'községi közös tanács elnökének választották meg, amely tisztséget jelenleg is el­látja . — Beosztásaim során köz­vetlenül megismerhettem a vi­dék, a foki problémáit, eddig megvolt lehetőségeit. Pellérdet és a hozzátartozó 'községeket körülölelő zártíkertekben kiala­kult ikisikertgazdálikadás révén a városi állampolgárokkal is kapcsolatba kerültem. Mint a Pécs Városi Tanács ügyrendi és igazgatási ‘bizottságának nem tanácstag tagja, széles körű információkkal rendelke­zem a választókerületről. Cé­lom. hogy erőteljes ‘képvisele­tet szerezzék a vdéki, és ezen belül a falusi érdekeknek. Programom vázlataként ki­emelendő: piacgazdaságon ADN választási melléklete alapuló gazdasági biztonság megteremtése, mely alapja a szociális biztonságnak is. Az állam, a gazdaság valameny- nyi programja emberközpontú és em'berpárti legyen, mely programok engedjék meg az emberi méltóság ‘beteljesülé­sét. A készülő túl'ajdonreform kezelje egyenlőként az élet­képes magán-, szövetkezeti és állami tulajdont. Szűnjön meg a vidéki és falusi infrastruktu­rális elmaradottság, a színvo­nalbeli különbség, mert ez is Agrárszövetség Dr. Hajas András Zalákop- pónyban szü­lettem 1947- ben. A közép­iskola elvégzé­se után kerül­tem Pécsre. A MÉV Ércdúsító üzemében vol­tam vegyipari szokmunkás, majd a Vasas zet öntödéjében dolgoztaim, öt év munka után kerültem az egyetemre, jogászként 1974-től egy rövid megszakítással az agrárágazatban dolgozom, je­lenleg a szentlőrinci Úttörő Tsz tagjaként. Abban a két évben, amikor az említett két év kitérőt tettem. Pécs két nagy lakásszövetkezetében, az „Ércbónyász"-ban és a „Kert­városiban dolgoztom. Nem voltam és nem va­gyok tagja semmilyen párt­nak. 15 éve vagyok szákszer­vezeti tag. Jelenlegi vállalt tisztségem: alapszervezeti tit­kár. Az 1989. év végén alakult Termelőszövetkezeti és Társulási Dolgozók Szak- szervezetének országos elnöke vagyok. Három qyermekem van. Családom körében naponta átélem, hogy az az iszonyatos csődtömeg, amit az elmúlt évek gazdaságpolitikája felhal­mozott, miként szorítja el ma már a bériből és fizetésből élek lélegzetét is. Hivatásom­ból adódóan naponta látom azt is,» hogy a vidék és ben­ne faluváros lakossága a ‘min­dennapi élet valóságában el­vesztette állampolgári esély- egyenlőségét. Politikai ,és gazdasági rend­szerváltást akarok. Olyan rendszerváltást, amelyben a vidéki Magyarország szélsősé­gektől mentesen, saját kezébe veheti sorsát. Amelyben átfo­gó, a földre is kiterjedő tu­la j d o n re nd ezés, re'habi li tó c i ó válásul meg, de úgy, hogy az egymáshoz fűződő sérelmek és •követelések láncolata ne újabb, jóvátételt igénylő sé­relmek útján szűnjön meg. Vallom, hogy a jó politkai közérzet fontos, de a demok­ratikus Magyarország népe most már elsősorban az or­szág és állampolgárainak gaz­dasági felemelkedését kívánja, méghozzá olyan mádon, hogy azt ne elsősorban a munka­helyek elvesztése, a bérből és fizetésből élők terheinek foko­zása. a csődtömegnek a la­kosság nycltá'ba varrása útján oíd"a meg a leendő ország­gyűlés és kormány. Ipari Szövetbe Magyar Demokrata Fórum Dr. Mednyánszky Sándor Pécsett szü­lettem, csalá­dom több ge­neráción ke­resztül ebben a városban élt. Jelenleg 56 éves va­gyok. A politi­kával, - első éves egyetemi hallgatói koromban — 1956­ban kezdtem foglalkozni. Részt vettem az egyetemi if­júság pécsi megmozdulásai­ban, a forradalmi tartalmú „Pécsi Egyetem" című lap ok­tóber 14-i számában cikkem jelent meg a diákság meg­mozdulásáról. Ezután a Vá­rosi Munkástanács elnökhe­lyettese, dr. Gyenes István (Maiéter Pál apósa) vett ma­ga mellé titkárnak. 1957-től 1963-ig különböző fizikai mun­kakörökben dolgoztam. 1963- ban Szigetváron lettem könyv­táros, majd könyvtári igazgató. 1980-ban megbíztak az ak­kor épülő Nevelési Központ könyvtárának megszervezésé­vel, jelenleg is ennek az in­tézménynek vagyok az igazga­tója. 1964-ben jog- és állam- tudományi doktorátust szerez­tem a pécsi egyetemen, 1980­ban az ELTE-n bölcsész dip­lomát. Feleségem a pécsi Művé­szeti Könyvesbolt vezetője, lá­nyom másodéves főiskolai hallgató. Teljes mértékben azonosulok az MDF Alapítólevelében és nemrég megjelent részletes programjában lefektetett el­vekkel. Az országos tenniva­lók közül rendkívül fontosnak tartom, hogy a választások eredményeként viszonylag ho­mogén parlament és kormány kezdje el az átalakítás sok­rétű és bonyolult munkáját. Hosszabb időszakra érvényes, kiszámítható politikát kell folytatni, — ez alapvető felté­tele a nyugodt, alkotó légkör­nek és az erre épülő gazda­sági tervezésnek. Befektetni, vállalkozni csak ilyen körül­mények között lehet. A mun­kahelyek megszüntetésével egy időben gondoskodni kell új munkalehetőségek teremté­sével, ipartelepítéssel Bara­nyában is. A kertvárosi lakó­telep számtalan speciális problémája közül kiemelem a- közlekedés kérdését, (korsze­rű és megfizethető legyen) bevásárló és művelődési cent­rum építését, esztétikusabb környezet kialakítását. szükséges az esélyegyenlősé­gen alapuló vállalkozások ki­alakulásához. A falu és város között ne legyen elléntét, egy­másra utalva saját fejlődésük­kel a másik 'fejlődését is se­gítsék. Az emberközpontúság megköveteli a család tekinté­lyének visszaállítását, a csalá­di élet feltételeinek lényeges javítását. Az arra hivatottak, de az egyes embereik is töre­kedjenek orra, és tevőlegesen járuljanak ibozzá, ihogy Euró­pában „európaiak" legyünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom