Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-22 / 21. szám

1990. január 22., hétfő Dunäntüii napló Nyílt levél az Országgyűlés elnökének A Magyar Újságírók Orsiágos Szövetségének a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Néplapnál dol­gozó tagjai az alábbi nyílt le­velet küldték az Országgyűlés elnökének. Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés kulturá­lis bizottsága 1990. január 16-án foglalkozott a megyei napilapok helyzetével. A bi­zottság állásfoglalása sze­rint fel kell gyorsítani a me­gyei napilapok semlegessé válását. Ezzel q törekvés­sel egyetértünk, hiszen hó­napok óta folyik a vita a megyei napilapok önállósá­gáról anélkül, hogy meg­nyugtató, az újásgírói mun­kát segítő megegyezés szü­letett volna. önállóságunk eddig csak deklarált és nem valósá­gos, hiszen a lapok, a ki­adó vállalatok tulajdonosa a Magyar Szocialista Párt, adózott nyereségünk felét az MSZP-nek fizetjük be. Kérjük a Tisztelt Ország- gyűlést, hozzon olyan dön­tést, amelynek alapján a megyei napilapok önállósá­ga nemcsak deklarált lesz, hanem tényleges. Teremt­sen olyan helyzetet, hogy a megyei napilapok ne le­gyenek egyetlen párt poli­tikájának kiszolgálói sem, a lapkiadó vállalatok pártok­tól függetlenül, önálló gaz­dálkodást folytathassanak. Tegye lehetővé a Tisztelt Országgyűlés, hogy az adó­zott nyereség egésze a me­gyei lapkiadó vállalatoknál, napilapoknál maradjon, és azt fejlesztésre, a lap fenn­maradásának biztosítására fordíthassák. A növekvő inf­láció ugyanis a megyei na­pilapok létét veszélyezteti. Meg kívánjuk jegyezni, hogy az MSZP pénztárába történő befizetésnek elke­rülhetetlenül politikai jelen­tősége is van. Ennek a ténynek esetleges későbbi ellenérzésétől mentesülni akarunk. * A Dunántúli Napló ezt a függetlenséget az elmúlt hónapokban elvileg és gya­korlatilag megteremtette, miként 'arról az olvasók és a politikai pártok is lát­hatják a választási küzde­lem idején. Mivel azonban a jogi rendezés még hátra van, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Bara­nya Megyei Csoportjának vezetősége és a Dunántúli Naplónál dolgozó MUOSZ- tagok - miként a többi me­gyei lap is és MUOSZ-cso- port is - csatlakozik a Szol­nok megyei kollégák felhí­vásához. Átmeneti hely a volt pálos kolostor Űjraalakul a pécsi székesegyházi énekiskola Neves személyiségek lettek az egykori „hecsedlikböl” Hétfőn, kedden zárva Kis­kereskedők munka­beszüntetése „Mi kereskedni akarunk, nem adminisztrálni" — ol­vasható azon a tájékozta­tó lapon, melyet a kiske­reskedők kiragasztottak Iboltjaik ajtajára, kirakatá­ra. A január 22-re és 23- ra hirdetett munkabeszün­tetésről a Kiskereskedők Országos Szervezete el­nöksége közleményt is megfogalmazott, miszerint akciójuk nem a lakosság ellen irányul, hanem az c* célja, hogy az Országgyű­léshez eljuttatott kezde­ményezést alátámassza. Dr. Székelyhídi Gyula, a iKISOSZ megyei titkára úgy fogalmazott, hogy a ke­reskedők nem az áfa csökkentetését követelik, ha­nem adminisztrációs elfog­laltságaikét, ugyanis az új rendelet értelmében július elsejétől kezdve fokozato­san életbe kell lépnie a kötelező nyugtaadásnak. A kiskereskedők úgy gondol­ják, hogy ez több fajta terhet is ró rájuk. Sok­helyütt a megvásárolandó pénztárgép jószerint el sem fér az üzletben, s nincsen akkora személyze­tük, hogy az adminisztrá­ciót is elvégezzék minden apró vásárlásnál, ugyanis minden eladott árucikk után kétpéldányos bizony­latot kell kiállítaniuk. Al­kalmazhatnak pénzügyi szakembereket, hiszen a könyvelés is bonyolultab­bá válik. A kereskedők kétnapos munkabeszünte­tésükkel tehát el szeretnék érni a forgalmi adó- átalány visszaállítását, az egységes áfamérték be­vezetését és a nyugta­adásra kötelezettség elő­írásának visszavonását. Számlát, kérésre egyéb­ként is adtak a vevőknek ezekben az üzletekben is. A kereskedők véleménye szerint a követelések tel­jesítése nem csökkenti az állami költségvetés bevé­teleit. Hétfőn, kedden tehát számíthatunk arra, hogy találunk a városban, a megyében is bezárt bolto­kat. Hogy melyek nem nyitnak ki, arról tájékoz­tatnak az említett plaká­tok. A munkabeszüntetés­hez való csatlakozás ön­kéntes alapon történik. B. A. Több mint 100 évvel az ala­pítása, és közel 50 évvel o megszüntetése után a közel­múltban ismét felmerült a pé­csi székesegyházi énékiskola létrehívásának gondolata. Du- lánszky Nándor pécsi püspök 1888 őszén a regensburgi egyházzenei iskola mintájára alapította a 8 és 14 év közöt­ti fiúkat tanító és énekeltető iskolát, amelynek első karna­gya Glatt Ignác volt. A tanulóévék utón a kimon­dottan egyházi műveket elő­adó kórus egyre inkább szer­ves részévé vált a város akko­ri zenei életének, későbbi uta­zásaik alatt országos, sőt nemzetközi hírnevet is szerez­tek magúknak az itt tanuló növendékek. Az énekkart rá­diószereplésekre, színházi fel­lépésre hívták meg, és az időközben egyre nagyobb re­pertoár azt is lehetővé tette, hogy , a székesegyházi és egyéb szereplések során szinte nem is ismételte magát a kó­rus. A szomorú véget az 1953. esztendő hozta, amikor az Ál­lami Egyházügyi Hivatal arra való hivatkozással, hogy lété­nek nincs jogalapja, föloszlat­ta az intézetet. Egy évvel ezelőtt dr. Cser­Németh Miklós miniszterel­nök kérésére Beck Tamás ke­reskedelmi miniszter a közel­múltban jelentést készített a január 8-i élelmiszerár-eme­léseket megelőző ellátási hely­zetről. A jelentés leszögezi, hogy az áremelés alakulásában a Ke re ske d e lm i M i n i s z t é ri u m nők nem volt szerepe,' sőt a fo­lyamatosan életbelépő szabad árok bevezetését a tárca nem -is javasolta. A problémát nem az áremelést megelőző egy­két nap kínálati hiányossá­gaiban, hanem az áremelés rendszerében kell keresni, vagyis abban, hogy az ár háti József pécsi püspök, adott megbízást az Ágoston téri plébániát vezető Báthory Lászlónak az énekiskolai ha­gyományok felelevenítésére, az ötletet azóta az új püspök, Máyer Mihály, is támogatja. Báthory plébános, aki annak idején maga is az énekiskola növendéke volt, a most folyó szervezőmunkán kívül kedves, élményeiről is szívesen mesélt.- Mindössze egy fényképem van abból az időből, amely az énekiskolát ábrázolja, az al­bumba alá ez a szövág ke­rült: „Ahol legboldogabb éveimet töltöttem". így gon­dolom ma is, annak ellenére, hogy bizony szigorú napirend szerint éltünk. Természetesen az iskola újbóli létrehívásánál új formát is találnunk kell az intézeti életnek, hiszen a régi már nehezen lenne össze­egyeztethető a gyerekek mai életvitelével .. . Szerettük vol­na, hogy az iskola az 1953- ban államosított épületbe, a mostani Vegyipari Gépészeti Tedhnikum kollégiumába ke­rüljön vissza, ám a legújabb információnk szerint ott a nyu­meg ha tá rozója nem az árha­tóság, hanem a MÉM. Bekö­vetkezhet egyébként olyan helyzet is, hogy a magas árak miatt készletek halmozódnak fel, jelentős károkat okozva ezzel a kereskedelemben. Január 2-a és 5-e között egyes alapvető élelmiszerek­ből a szokásosnak többszörö­sét vásárolta a lakosság. A nagyarányú felvásárlást dön­tően a szabadár bevezetése, valamint a MÉM korábbi, a; kereskedelemmel nem egyezte­tett és pontatlan tájékoztatása is előidézte — hangsúlyozta a miniszter jelentése. A kereske­gotnémet 'konzulátus kap majd helyet. Átmeneti megoldást je­lenthet, ha az iskola létrejöt­tével a kiürülő pálos kolostort vehetjük birtokba, a távlati cél azonban mindenképpen egy új - intézeti épület felépí­tése, amelyhez jelentős segít­séget várunk a vá rostál is. A szeptemberi induláshoz a kö­zeljövőben meg kell kezde­nünk a növendékek szervezé­sét is. Ebben komoly segítsé­get jelent az itteni plébánián, elmúlt ev szeptembere óta működő énekiskolás napközi, ahol a gyerekek a tanulás és játék mellett hittannal és énekléssel is foglalkoznak. Szeptembertől tehát való­színűleg újra felcsendülnek a liturgikus énekek, az egykor a ruhájuk után „becsedliknek" nevezett énekiskofások ajkain. Amennyiben az intézmény új­ra egykori szerepét tölti be, benne nemcsak a városnak, de az egész országnak sok öröme lehet, hiszen annak idején zenei nagyjaink közül nem egy nevelkedett a pécsi énekiskolában. Kaszás E. delmi vállalatok a meg növe­kedett igényekhez igazították rendeléseiket, amit azon­ban az élelmiszeripar a kisze­relő, csomagoló kapacitás mértékéig tudott csak teljesí­teni. Alapvető élelmiszerekből — például sertéshúsból és ét­olajból, valamint cukorból — a hiányok enyhítésére a Keres­kedelmi Minisztérium jelentős -tételeket importált. A további importot illetően a tárca meg­tette a szükséges lépéseket, az élelmiszer behozatala azonban olyan kényszerintéz­kedés, amelyet helytelen lenne állandósítani — szögezte le a jelentés. Sertéshúst, étolajat, cukrot importáltunk A kereskedelmi miniszter az áruellátásról Például Szerkeszti: Bozsik László és Pausko Zsolt Aggódó diplomaták A Vasárnapi Hírekben ol­vastuk: „Országszerte feltűnést keltett és vihart kavart a rá­dió Vasárnapi Újság című mű. sorában egy héttel ezelőtt el­hangzó jegyzete. Ebben sok egyéb mellett ez volt hallha­tó: „Ébresztő, magyarság! Megint félrevezetnek! Elmúlt az őszirózsás forradalom, ez már a Kun Bélák időszaka, még akkor is, ha Lenint szid­ják az új Lenin-fiúk. Mi jöhet erre? Terror. Katonák. Vég és végső összeomlás." Győrffy Miklós, aki a műsort vezette — mint ezt a lapok közölték —, lemondott tiszté­ről. Mint ezt a Vasárnapi Hí­rekkel most közölték, a műsor elleni tiltakozásul egy további hasonló beosztású munkatárs is úgy döntött, hogy a jövő­ben nem vezeti a Győri Béla szerkesztette műsort. A Magyar Rádió Politikai Adások ' Főszerkesztőségének munkatársai levélben foglaltak állást Csurka Istvánnak a Va­sárnapi Újság múlt vasárnap elhangzóit jegyzetéről. A levél élesen bírálja a Vasárnapi Újság szerkesztőjét. A Magyar Rádió elnöksége megismer­kedve a levél tartalmával, ez­zel egyetértett, és szükséges­nek vélte, hogy ez a rádióból is ismertté váljon. Amit hatá­rozottan el kell utasítanunk, az az író jegyzetének hangvétele és szellemisége — állapítja -meg a levél. — A Magyar Rádióban nem hangozhatnak el szélsőséges nézetek, a nemzeti tömegkom­munikációs intézmények nem közvetíthetnek alkotmányelle­nes gondolatokat, amelyek gyűlöletkeltésre, vallási és faji uszításra alkalmasak. A Vasárnapi Hírek diplomá. ciai forrásokból szerzett infor­mációi szerint a Magyar De­mokrata Fórum tisztségviselői előtt az elmúlt napokban több nyugati ország — köztük NATO-államok — Budapesten akkreditált magas rangú dip­lomatái aggodalmukat és csa­lódásukat fejezték ki. Értesülé­sünk szerint hangoztatták: a Nyugat a stabilitás körülmé­nyei között végrehajtott rend­szerváltásban érdekelt és a fél­reérthető hangulatkeltés de­stabilizál. Emlékeztettek rá: ezt több izbén kifejtették Antall Józsefnek is. Csalódásuk oka pedig az, hogy az MDF el­nöksége az adott ügyben nem volt hajlandó elhatárolódni Csurka István mondandójától, és tagjai elfogadták azt a kü­lönös érvelést, hoqv a szóban forqó iegyzet írói munkássáarí­nak része. V.” „Black Box-gate?” — kérdezi a Vasárnapi Hírekben Loson- czy-Vas László újságíró, majd leírja, hogy mintegy másfél hete a Fekete Doboz egyik munkatársa lakást bérelt az V. kerületi Néphadsereg utcában, az ott működő belügyi objek­tummal szemben. Onnan na­pokig filmezte az objektumba bejáró, illetve az onnan távo­zó személyeket. A tényközlés után néhány kérdés is következik, melyek közül a legfontosabbnak a következőt törtjük: „Nem sérti netán az illető belügyes tisz­tek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak személyiségi jo­gait ez a tevékenység?” Hogy újabb „gate-ről" van szó, Loscnczy-Vass azzal tá­masztja alá, hogy a Végvári­ügy során alkalmazott mód­szereket az állambiztonsági tisztek szakmai szóhasználatá­ban „illegális behatolásnak” és „konspirólt kutatásnak" ne­vezik. Ezzel egyetértünk. De. Véleményünk szerint a filmezés maga nem bünteten­dő, ilyen alapon az a turista is büntethető lenne, aki a pé­csi Székesegyházat veszi vi­deóra, s a filmen az éppen arra járókat is megörökíti. Ez nem személyiségi jog kérdése. Büntetőjogi szankciókról akkor lehetne szó, ha a belügyi ob­jektumot egy béreit lakásból filmező operatőr a későbbiek­ben törvény által tiltott célra használná fel felvételeit. Reméljük, ilyesmire ezek után nem kerülhet sor... Tarifaemelés helyett ötletek Lapunk szombati számában némileg félreérthető módon jelent meg a Volán-taxik érvé­nyes tarifája. „Hétfőtől mi lesz . . .?” Ennyiben maradtunk. Molnár István, a Pannon Volán Taxi Kft. ügyvezető igaz­gatója tegnap délutáni tele­fonhívásunkra: „Mindenekelőtt határozottan kijelentem, hogy a legközelebbi, a kft.-t érintő áremelésig a régi tarifákkal dolgozunk: 14 forinttal indul az óra. 10 forint 50 fillér a 'kilométerdíj, három forint a várakozási díj percenként. Megjegyzem, hogy a legutób­bi benzináremelés többletkölt­ségeit saját reklámbevételeink átcsoportosításával, egy kft. által felajánlott tombolajegy nemsokára létrejövő árusításá­val, valamint taxisofőrjeink fel­ajánlott többletmunkájával tudjuk kompenzálni . . . Még annyit: kft.-nk tagjai decem­berben valamennyien teljesí­tették a megállapított tervet, sőt... Elképzelhető, hogy to­vábbi bővítésre is lesz lehető­ségünk. Azzal pedig, hogy nem emelünk árat, tíz százalékos forgalomnövekedésre számí­tunk . . . Ellenvélemény „A »Képviselői pénzek» című cikk­ben olvasottakat felháboritónak tartom. Hogyan tudnak majd kép­viselni bennünket olyan emberek, akiknek egészen mások lesznek a problémáik, mint az ország lakos­ságának általában? Nek)ik nem lesznek megélhetési és utazási gondjaik, nekik nem kell megsza­kítani az élő, eleven kapcsolatot távolba szakadt szeretteikkel azért, mert nem tudják előteremteni az útiköltséghez szükséges összeget, őket nem zavarja majd az élel­miszerárak, a gyógyszerek, a köz­lekedés, az energia árának emel­kedése, a lakáskamatok vagy lak­bérek növekedése, az alacsony nyugdijak, az elszegényedés. Szá­mukra nemcsak a nyugati ár-, de bérszínvonal is megvalósul, ha megszavazza az országgyűlés a cikkben leirt jövedelmet. De ha bennünket képviselnek, akkor miért a miniszterelnök pén­zéhez akarják viszonyítani bérüket? Miért nem érik be mondjuk, a min­denkori nyugdíjminimum vagy mini­mális bér 4—5-szörösével mint brut­tó jövedelemmel? Akkor jobban át tudnák érezni a nyugdíjasok, a fia­tal pályakezdők és általában a bérből és fizetésből élők gondjait, és azt szem előtt tartva megfon­toltabb döntéseket hozhatnának a jövőre nézve. Ho egy egész országnak kell a múlt bűnei miatt vállalni a nehéz­ségeket, a nadrágszij-huzogatósdit, akkor ez vonatkozzon egyformán mindnyájunkra. Ne dobjunk ki kö­zel 200 millió forintot az ablakon/’ (Név és cím a szerkesztőségben.) A képviselői pénzekről szóló vi­tát a január 23-án kezdődő or­szággyűlési ülésszak döntéséig fa* púnkban befejezettnek tekintjük. Módszerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom