Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-20 / 19. szám

1990. január 20., szombat Dunántúli napló 5 Doktor Möbios hentes és mészáros A Duna-gate kapcsán A mozgássérültek oktatását — akár nyugati autókon is — az Autóközlekedési Tanintézet vál­lalta fel Fotó: Proksza László Minden rokkant mozgássérült? Ki kaphat vámkedvezményt a nyugati autójára? Az alkotmány- bíróságról, az állam­biztonságról Beszélgetés ár. Adóm Antal egyetemi tanárral Divatba jött a múlt szá­zadi -férfiú, akinek az «életrajzát egy lexikon la- koni'kus tömörséggel így foglaja össze: ,,Möbius August Ferdinand (1790- 1868). Német matemati­kus, úgy az analitikus, mint a szintétikus geo­metria terén maradandó nevű". Majd a nevét leg­inkább megörökítő Mö- bius-sralagról imigyen szól a szócikk: ,,Egyszerű mo­dell arra nézve, hogy a kétoldalú felületeken kívül vannak egyoldalúak is. így állítható elő: a papi­rosból kivágott hosszúkás ABCD téglalapot (hol AB és CD az átlók) ragasz- szűk össze (kellő megcsa- varás után), úgy, hogy A a C-re, B a D-re essék. Ha előzőleg a papiros két oldalát két különböző szí­nűre festettük, akkor mo- dellünkön folytonos az egyikről a másikra való átmenet, vagyis modellünk egyoldalú I elüle"t. Ennyi, és nem több. Amiből sem­mi egyéb nem tudható meg, mint az, hogy Mö­bius űr matematikus-geo­metrikus volt, akinek a húshoz annyi Iköze volt — nagy valószínűséggel —, hogy megette. Kétségtelen: a szalag vonzó 'formájú valami, ami újabban különböző célok formájában jelenik meg. Jómagam semmi kivetni­valót nem találtam ob­iban, amikor az Apáczai- iközpont sei-fi-klubja pár éve ezt a nevet és a sza­lagot választotta jelképül, hiszen az. .ilyen egyoldalú felület meglehetősen fan­tasztikus gondolatok elin­dítója lehet. Aztán vala­mi háromszögletűré igazí­tott Möbius-szalag-féle ijeent meg az Agraker szimbólumaként. Legutóbb a pécsi húsipari vállalat» nál vélték a világ leg­jobb ötletének, ha a cég ezután a jobb sorsra ér­demes matematikus nevét fogja viselni márkanév­ként, s a szalag lesz a szimbólum. Miért? örök rejté'y marad számomra ez a hihetetlen társítás. Ha csak az nem munkált ebben a inévválasztásban, hogy melléküzemként va­lami matematikai vagy geometriai jellegű tevé­kenységet fog folytatni a friss sütetü Möbius-válla- lat. Pl. szép 'ásson áttér a számítógépgyártásra, vagy térképészettel kezd foglalkozni. Gondolom, .ilyesmiről szó sincs. Ak­kor pedig talán valamely neves báliért kellett vol­na inkább névadóul vá­lasztani. Elnevezések reneszán­szát éljük. 'Régi, elhamar­kodottan szerencsétlen ne­vek váltatnak le, s újak - többnyire ugyanolyan elhamarkodottan szeren­csétlenek — emeltetnek a piedesztálra. Valaha illett mindent Leninről vagy Sztálinról, Kossuthról vagy 'Petőfiről, Adyról és vörös csillagról elnevezni. Ma­napság viszont az átke­reszteléseknél az idegen nevek évadját éljük, s mintha csak összebeszél­tek volna a keresztapák, nagy többségük angolos hangzású inevet választ. Hogy a honpolgáraik so­kasága nem tud mit kez­deni ezekkel? Kit érdekel! Fő, hogy a nyugatiák megértsék. Azaz' egy fe­nét értik! Hiszen a ne­vek inagy többsége nekik sem mond semmit, hiszen semmi közük az általuk fémjelzettnek vélt tevé­kenységhez. Mint Möbius- inaik — és nem Möbiusz- nak! — sem a húsiparhoz. Hársfai István Baranyáiban csaknem 8000 mozgáskorlátozott ember • él, legalább hatvan százalékuk jo­gosult lenne autóra. De nem minden esetben azók részesül­nek ebben a kedvezményben, akiknek a legnagyobb szüksé­gük lenne rá, hanem azok, akik a lehetőségeikkel élni tudnák. 1978 óta működik a mozgássérültek egyesülete a megyében minden állami tá­mogatás nélkül. A tagdíjak­ból, valamint a megyei és a városi tanácstól .kapott éven­kénti támogatásából tartják fenn magukat. — Nagyon elkeserítő, hogy szinte ellenőrizhetetlen, való­ban a rászoruló mozgáskorlá­tozottak hoznak-e be vámked­vezménnyel nyugati autót — mondja Gál Péter, a Mozgás­sérülték Baranya Megyei Egye­sületének elnöke. — Sajnos az egyesületnek nincs elég nagy apparátusa ahhoz, hogy meg­felelően ellenőrizni tudja, kik kapnak ezt a lehetőséget ki­használva autót. Ha rajtunk múlna, megvizsgálnánk, az igénylő valóban rendszeresen szállítja-e kezelésre, gyógytor­nára, iskolába, munkáiba moz­gáskorlátozott családtagját. Erre a gyógyintézetektől, isko­láktól, munkahelyektől kap­nánk egyértelmű választ. Az ENSZ évekkel ezelőtt a tagállomokna kötelezővé tet­te: törődniük kell a nehéz- sorsú emberékkel. Ennek érde­kében alakultak meg az egye­sületek is. A pécsi mozgáskor­látozottak egyesületének 800, a megyei egyesületnek 1300 tagja van. — A vámkedvezménnyel be­hozott nyugati autók egyhar- mada lesz mindössze a moz­gáskorlátozottaké — mondja Gál Péter. - kétharmadát ar­ra kevésbé jogosultak hozzák be. Mór próbáltunk ellene ten­ni, az egyesület tagjainak ki- küldtünk egy körlevelet, kértük őket: jelezzék, ha szabályta­Január elejétől öttagú veze­tőség irányítja a Pécsi Szol­gáltató Kisvállalatot, amely a dolgozók küldöttgyűlésének ta­valy novemberi határozata alapján felszámolását kérte. lanságot látnak. Egyetlen be­jelentés sem érkezett. 1986 augusztusában jelent meg az az egészségügyi mi­niszteri rendelet, amelyik ki­mondja, hogy a meghatározott mozgásszervi vagy egyéb be­tegségük miatt mozgásukban tartóson korlátozott, tömegköz­lekedési eszközt egyáltalán vagy csők nagy nehézségek árán használni tudók kaphat­nak személygépkocsit. Ha‘- évente egy alkalommal vásá­rolhatnak a mozgáskorlátozot­tak részére fenntartott gépjár­művet. Erre engedélyt a lakó­hely szerint illetékes megyei főorvos adhat. Elsősorban azok kaphatnak ilyen gépjár­mű vásárlására jogosító enge­délyt, akiknek a személygépko­csi használata a munkavégzés­hez, tanulmányaik folytatásá­hoz — beleértve a rehabilitá­ciós átképzést is — elenged­hetetlen. 1988 decemberében ez kiegészült a vámkedvez­ménnyel is, és áfát sem kell fizetni. A megyei tanács egészség- ügyi osztályán dr. Erdőd! Gyu- iáné foglalkozik a mozgáskor­látozottak ügyeivel. Az utóbbi hónapokban több száz autóra kértek igazolást, hogy a vám- mentességet megkaphassák. — A kérvényeket a lakóhely szerint illetékes tanácshoz kell benyújtani, mert ott mindenki jobban ismeri egymást. Egy formanyomtatványt töltenek ki az igénylők, amelyen választ kérürtk arra, milyen jellegű a betegsége, rendelkezik-e jogo­sítvánnyá!, van-e már autója. Ha nincs, akkor a közeli hoz­zátartozója is szállíthatja. Eb­ben az esetben azonban egy nyilatkozatot kell aláírnia a kérvényezőnek arról, hogy nincs a tulajdonában olyan személygépkocsi, amelyet újon­nan három éven belül vásá­rolt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a jogszabályok nem egyértelműek. A jogszabályi A több mint száz dolgozóból az év elejére mindössze negy­vennégyen maradtak a cég­nél, ők az eljárás végéig — ami akár hónapokig is eltart­hat — folytatják a imun­hézagok miatt ugyanis olyan mozgásszervi betegségiben szenvedők is autóhoz juthat­nak, amelyek külsőleg nem lát­hatók, és nem is teszik indo­kolttá a kedvezményes autóvá­sárlást. A vámkedvezmények elbírá­lását 1988 december végén adták át a megyéknek. 1989. január elsejétől egy újabb megkötés lépett életbe, hogy a nyugati autót csak három év eltelte után lehet tovább­adni. Persze, autót csók azok tudnak vásárolni, akiknek van munkahelyük, szakmájuk, és nem segélyeken .élnek. Gondot jelent azonban, hogy a sok ágyban fekvő mozgássérült­nek még egy taxiesökket sem tudnak adni, mert nincs rá pénz. Ausztriában, Finnország­ban ez nem jelent problémát, ott elintézik a színházjegyet, elmennék a mozgásképtelen emberért autóval, és haza is szál lit jók. így a súlyosan moz­gássérült emberek sincsenek állandóan a négy fal közé be­zárva, meglátogathatják a ba­rátait, a rokonaikat. Persze, vannak kivételes ese­tek is. A Malomvölgyi szociá­lis otthonban él egy 15 éves súlyosan mozgásikorlátozott fiú, aki a Nevelési Központban ta­nul. A szállításra az ATI munkatársai egy járművet alakítanak ki részére, és meg­szervezik, hogy a jogosítványt is megszerezhesse rá. Pécsett az ATI-ná!l foglalkoznak a m ozgó sko rlá tozottak oktató sá - val is, itt szerezhetnek jogo­sítványt. A mozgáskorlátozottak szá­ma ijesztő mértékben emelke­dik. Munkahelyi ártalom, köz­lekedési és háztartási baleset következtében egyre többen szereznek maradandó káro­sodásokat, válnak mozgáskorlá­tozottakká. Sz. JC. kát. Működik a fénymá­solórészleg, a szabóság és dolgoznak az építők, a kár­pitosok, a ponyvavarrók. A vállalatot irányitó testü­let tagjaitól megtudtuk: egye­Mint ismeretes, az alkot­mánybíróság január 8-i ülésén úgy határozott, ihogy az SZDSZ- nelk és a FIOESZ-nek á Bel- ü g ymi niszté ri um bi ztomsá g i szolgálata ellen tett feljelen­tésében foglaltakra figyelem­mel, megvizsgálja a titkos in­formációszerzésre, adatgyűjtés­re és a telefonbeszélgetések lehallgatására vonatkozó mi­nisztériumi ibelső utasításokat. Hogyan képzelhető el ez a vizsgálat? A kérdésre dr. Ádám Antal, a JPTE Állam- és Jog- tudományi Karának egyetemi tanára, alkotmánybíró vála­szol :- Az alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében az alkotmánybíróságnak egyik fel­adata a jogsza'bályók utóla­gos vizsgálata, hogy azok összhangban állnok-e az al­kotmánnyal. 'Ez az úgyneve­zett utólagos normakontrol1. Amennyiben a Belügyminiszté­rium jogszabályait, beleértve ki nem hirdetett belső nor­máit is, alkotmányellenesnek találja, megsemmisíti azokat.- Többen hiányolták az ál­lambiztonsági törvényt. Lesz-e ilyen törvény Magyarországon, és mit kell tartalmaznia?- Folyik az állambiztonsági törvény előkészítése, erről mint alkotmányjogász, tudók. Dr. Diczig István konzultált erről velem, s kérte, Ihogy a jogi kar oktatói véleményezzék a törvénytervezetet, de azt ez- idáig nem ka ptuk meg. Ál lám - biztonsági törvény több or­szágban, például az NSZK- ban is létezik. A törvénynek tartalmaznia kell egyebek kö­zött, hogy az állambiztonsági szolgálatot milyen szervezet végzi, kinek az alárendeltsé­gébe tartozik, milyen felada­tókat lát el, milyen eljárási rendben, mely korlátok között működik. Meghatározandók to­vábbá a parlament és a tár­sadalom ellenőrzési jogai és eszközei az állambiztonsági szolgálattal szemben. Rendel­kezni keli a működési rend megszegőinek szönkcionálásá- ■ ól is.- Az ön értelmezésében mit jelent az állambiztonság?- Az állam szuverenitásából fakad. Legfőbb összetevői az lőre mindenkit tudnak foglal­koztatni, hiszen a termelő- munkán kívül a leltározást, a mérlegkészítést és a költözte­tést is el kell végezniük. Bár a működő részlegeknek van elegendő megrendelésük, elő­fordulhat, hogy a munkabér kifizetése gondokat okoz. Mindez annak a következmé­nye, hogy a kisvállalat a múlt év végére gazdaságilag mű­ködőképtelenné vált. Az APEH vizsgálata kiderí­tette, hogy 1986-lban 77 000, 1987-ben 7 859 000, 1988 - ba n pedig 9 142 000 forinttal több eredményt mutattak ki a vál­lalatnál a ténylegesnél. Az ellenőrző hatóság ezenkívül 48,3 millió adóhiányt is talált. Mindezt tetézte, hogy a vál­lalat akkori vezetői magas prémiumokat vettek fel, a fel- tételezések , szerint megalapo­zatlan gazdásági vállalkozá­sokba kezdtek, amelyekhez több tízmilliós hiteleket hasz­náltak fel, amit végül is nem tudnak visszafizetni. A csődbe jutott pécsi cég jogi képviselője mérleghamisí­állaim függetlensége, területi sérthetetlensége, és az alkot­mányos alapintézmények ille­gális megtámadhatatlansága. A történelmi tapasztalatok szerint az állami és politikai szervek működésében különb­séget kell tenni a társadalmi- politikai legitimitás és a le­galitás között. A társadalmi­politikai legitimitás az álla­mi iés politikai szervek és te­vékenységük társadalmi elfo­gadottságát fejezi ki. A lega­litás a hatályos jogszabályok követését jelenti. Szerencsés, ha ez a kettő egybeesik, de ha a törvények nem megfele­lő tartalmúak, akkor előfor­dulhat, hogy a legalitás nem re ndeIkezi'k tó rsadalim i -politiika i elfogadottsággal. S amennyi­ben a társadalmi erők képe­sek /rá, akkor a formális le­galitást forradalmi tettekkel szüntetik meg. Ez történt most Romániában. Magyarországon, a jelenlegi átalakulások kere­tében a legális alkotmányo­zást társadalmi-politikai a - kotmányozás, azaz legitimáció készíti elő és alapozza meg. Ennek tanúi lehetünk például a politikai Egyeztető tárgyalá­soknál. — Az alkotmánybíróság az említett vizsgálat befejezése­kor minek alapján hozza meg a döntését? — A hatályos alkotmány és a vonatkpzó nemzetközi egyez­ményeink alapján. — Minden ország maga dön­ti el, mely nemzetközi egyez­ményekben vesz részt? — Igen, de az ország nem­zetközi tekintélye nagymérték­ben függ attól, részese-e az emberi és állampolgári jogok­ról szó ó nemzetközi megálla­podásoknak. Magyarország az ilyen tárgyú jelentősebb nem­zetközi egyezményekhez csat­lakozott, és belső jogszabá­lyokba foglalva kihirdette azo kát. — Az alkotmánybíróság mi­korra szándékozik elvégezni a vizsgálatokat?' — A törvény határidőt nem állapít meg, de az a'kotmány- bíróságnak kötelessége, hogy az alkotmányosság mielőbbi érvényesülését előmozdítsa. B. A. tás, a pénzügyi fegyelem meg­sértése, adócsalás és korrup­ció miatt feljelentést tett a volt igazgató és a főkönyvelő ellen, akik időközben távoztak a vállalattól. Az előkerült do­kumentumok szerint abban, hogy a Pécsi Általános Szol­gáltató Kisvállalat idáig ju­tott, szerepe volt egy tanácsi tisztviselőnek is, aki mint a vállalat technikusa utazgatott a vezetőkkel Olaszországba, „gépátvétel céljából". A botrányos körülmények kö­zött tönkrement és megszűnés előtt álló kisvállalattól a dol­gozók többsége elmenekült, aki csak tehette, felmondott, vagy másutt vállalt munkát. Akik maradtak, megpróbálják tisztességesen elvégezni a ko­rábban felvállalt feladatot, és eleget tesznek a szerződéses kötelezettségeiknek. Azt azon­ban egyikük sem érti, miért nekik kell vállalniuk a hibás gazdasági döntések következ­ményeit, a csődöt, a felszá­molást? Ferenci Demeter Fele még működik— fele már nem Az irodagép-műszerészek egy csoportja a pécsi ROYAL Kft. alkalmazottjaként folytatja mun­káját Egy pécsi kisvállalat végnapjai Jogtalan prémiumok, adócsalás és korrupció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom