Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-18 / 17. szám

1990. január 18., csütörtök Dunántúli napló 3 Megyei pártélet Pécsváradon és a szomszédságá­ban lévő hat településen csaknem húsz csoportja működik a Kisgazda- pártnak. A tagok többsége fiatal, 30-35 évesek és sok köztük a mun­kás, akik azt szorgalmazzák, hogy ne szűnjön meg a szénbányászat megyénkben. Január 21-én 15 óra­kor a helyi művelődési házban megtartandó ülésen, amikor körzeti szervezetbe tömörülnek a kis-cso- portok, főtéma épp a bányászat és a helyi ipar fejlesztése lesz. A Kis­gazdapárt komlói és városkörnyéki szervezete, - amely 19 településről toborzott tagokat, uqyancsak a szénbányászat megóvásáért agitál. Január 12-i nagygyűlésükön is ezt hangsúlyozták. A komlói kerület tagjai több mint négyszázan van­nak, többségük bányász. Megalakult a Szociáldemokrata Párt ifjúsági és gyermekmozgalmá­nak pécs-baranyai szervezete. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozga­lom (SZIM) és a gyermekszervezet célja, hogy szociális érzékkel ren­delkező, demokratikusan gondolkodó fiatalokat neveljen, tevékenységüket Összefogja. Ideiglenes vezetői: Bu- czó Zoltán, Kovácsné Katona Mó­nika, Angyal Tünde, Szilágyi Zita, Szénási Róbert, Szabó Krisztina. Érdeklődni lehet a komlói szocdem alapszervezetnél, Pécsett, a Dischka Győző u. 2-ben, valamint a József Attila Művelődési Központban. A Zöld Párt pécsi szervezete is indul a választásokon, a képviselő- jelölteket január 19-én, 17 órakor választják Pécsett, a József utcá­ban lévő Rácz Aladár Közösségi Házban. A párt Pécsett most azt tartja fontosnak, hogy független szakértők bevonásával erős ellen­őrző funkciót tölthessen be és mér­sékelhessék a környezetszennyezési ártalmakat. Nag» hangsúlyt fektet­nek a levegőtisztaságra, a bánya­rekultivációra, az erőművi pernye elhelyezésére. Panoszügyekben a kö­vetkező személyek hívhatók: Béré- nyi Gábor ügyvivő, aki építőmér­nök. telefon: 20-198. (Lakáscím: Szalai A. u. 8/B.) Hanák Klára nyelvtanár, tel.: 18-768., Ilosvai Zsuzsa iparművész. Nádor Gábor fotós, akik a 90-880-as telefonon ér­hetők el. A Magyar Néppárt megyei szer­vezete gazdaiskolát indít Szentlö- rincen, az ottani mezőgazdasági szakközépiskolában. A szervezési feladatot Németh István gyöngyfái gazdálkodó látja el. Érdeklődni a fenti iskolában lehet. Az MSZMP Baranya Megyei Koor­dinációs Bizottsága megyei aktívát rendez Pécsett, a Bázis Vállalat újmecsekaljai központjában. Az ak­tíva résztvevőit Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke tájékoztatja a párt tevékenységéről, választási prog­ramjáról január 22-én, hétfőn 16 óra­kor. A Szabad Demokraták Szövetsége nagygyűlést tart Komlón 1990. ja­nuár 19-én 17 órakor a színházte­remben, Mázaszászváron január 20-án de. 10 órakor, Sásdon január 20-án du. 16 órától. Meghívott vendégeink: Kőszeg Ferenc orszá­gos ügyvivő, a Beszélő szerkesztője, valamint gazdasági szakemberek tájékoztatják önöket kulcsfontosságú kérdésekben. A Magyar Demokrata Fórum mohácsi szervezete január 20-án - szombaton — nagygyűlést tart a volt pártház épületében. A nagygyűlés vendége Csurka István, író-politikus, az MDF országos elnökségének tagja, valamint dr. Biró Ferenc, a párt mohácsi térségének képviselő- jelöltje. Mohács és vidéke minden érdeklődő polgárát szeretettel és tisztelettel várja az MDF helyi szervezete 15 órától. * Tegnap este Pécsett, az Olimpia étteremben választópolgárok előtt mutatta be a Magyar Demokrata Fórum Pécs három országgyűlési válsztói körzetének jelöltjeit, dr. Andrásfalvy Bertalant, Papp And­rást és dr. Mednyánszky Sándort. Komlón a Szabaddemokraták he­lyi szervezete megnyitotta a válasz­tási irodáját. Cím: Lenin tér 1. (emelet). Telefon: 83-015. Ügyelet: hétfőtől péntekig 7—21 óráig, szom­baton 7—19 óráig, vasárnap 9—13 óráig. Kérjük mindazokat, akik je­löltünket, Fekete Gedeon közgaz­dászt kívánják támogatni, ajánló cédulájukat kitöltve és aláírva szí­veskedjenek irodánkba eljuttatni, vagy megbízólevelünkkel ellátott tagtársunknak átadni. A Pécsváradról Mohácsra vezető úton Nagypall és Ge- resdlak között fekszik a Me­csek egyik völgyében Fazekas- boda. A néhány száz telket számláló kisközségben sok az ■idős ember. Legtöbben már évek, évtizedek óta egyedül élnek. Tíz évvel ezelőtt szüle­tett meg a gondolat, segíteni kellene a magányosan élő időseken. Az ötletből valóság lett, tegnap adták át az idő­sek klubját. , Fazekasbodán a postával szemben, egy családi házban kapott helyet az idősek klub­ja. A tanító lakott itt valami­kor. Halála után a felesége beköltözött Pécsre. A geresd- laki tanács megvásárolta a há­zat, amiben kialakítottak me­legítő konyhát, pihenőt, étke­zőt, és egy társalgót, bevezet­ték a központi fűtést. Mindez egy hónap alatt elkészült. Az igényeknek megfelelően lehe­tőség van mosásra is, mert a tanács egy automata mosógé­pet is vásárolt. A házban kellemes meleg van. Csányi Jánosné klubveze­tővel a pihenőszobában be­szélgetünk. — Mohácsról járok ki Faze- kasbodára. Szeretem az idős embereket. Pályázat útján let­tem az idősek klubjának ve­zetője. Egy hete annak, hogy fogadtuk az első klubtagokat. Egyre többen jönnék, jól érzik itt magukat. Sóikat beszélge­tünk. Ismerkedünk egymás csa­ládjával. A társalgóban most is sokan üldögélnek, vidáman beszélget­nek. A hosszú egyedüllét után ismét van kihez szólniuk. Di­m csérik az ételt, amit a geresd- iloki Dózsa Termelőszövetkezet ■konyhájáról kapnak. Mesélik, hogy többen eleinte nem is akartak jönni, de eltöltőitek néhányt órát a klubban és utána úgy döntöttek, ők is klubtagók lesznék. Mindennap ihomar elmegy az idő reggel nyolctól délután négyig. A klub nyitott minden idős em­ber előtt, mindenki annyit időt Lölt el ott, amennyihez ked­ve van. Vannak, akiknek ház­hoz viszik az étéit, mert már nagyon idősek, betegek. Szerdán ünnepélyes keretek között adta át a fazekasbo- daiakoak az idősek klubját Kiss György, a Geresdlaki Községi Közös Tanács elnöke. Az általános iskolások műsor­ral kedveskedtek az idős em­bereknek. Sz. K. Dr. Diófási Lajos ismerteti az új metszési módszereket Hat megye több mint száz nagyüzemi szakembere vett részt azon a szőlőmetszési bemutatón, amelyet tegnap dél­előtt rendeztek Pécsett, a KÉÉ [Dél-dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének szentmiklósi telepén. A bemutatót dr. Diófási La­jos, az intézet igazgatója ve­zette. A nyolcvanas évtized időjárása nem kedvezett a szőlőtermelőknek - mutatott rá elöljáróban. Három jó év — 1982—83—84 után öt rossz év jött, amire nincs példa a rendelkezésre álló irodalom­ban. Tavaly a vegetációs idők. 'ben október kivételével — hő- és napfénythióny sújtotta az igen meleg igényes szőlőt. A szeszélyes időjárás miatt szókatlan időpontban jelent­keztek a gombabetegségek. A lisztharmat ellepte a zsenge fürtöket, a peronoszpóra a hűvös nyár miatt csak augusz­tusban robbant, a botritisz vi­szont már virágzás előtt és alatt fellépett. A kocsánybé- nulás a Rajnai rizlingnél fürt- leválást, a Zweigeltnél fony- nyadóst okozott. Félmillió hektoliter bor nö­vény-egészségügyi okokból esett ki tavaly, s ez a gondo­sabb növényvédelemre, s fő­ként a megelőzésre hívja fel a figyelmet, mert a már ki­robbant járványok gyakran megáliíthatatlonok. A legújabb kutatási eredmények szerint a lisztharmatnál gyorsan kiala­kulnak új rasszo'k, amelyek rezisztendiával rendelkeznek, ezért ennél a gomba betegség­nél van legnagyobb szükség a szer-rotációra. A peronoszpóra tavaly az interspeciflkus — Zalagyöngye, Bianka, Pölöskei muskotály — fajtáknál is fel­lépett, kissé tehát ezeket is permetezni kell. A védekezést augusztus végéig, de legalább Szent István napig folytatni kell. Nem gépkocsival, de gyalog kell járni az ültet­vényt, és benézni a levelek alá és a zöldmunkát sem le­het elhanyagolni. Hangsúly a megelőzésen van, nem pedig a drága szereken. Pécsett, az intézetben tavaly hétszer permetezték, mérsékel­ten modern szerekkel és Ihektáronként 5400 forint anyagköltséggel sikerrel meg- védték o termést. (Van, ahol tízezer forinttal sem volt eredményes a védelem.) A szü­reti eredmény? Jó közepes mi­nőség, gyenge közepes meny- nyiség. Virágzásig jó termést ígért a szőlő, de a ihideg jú­niusban a muskotályok és a csemegék tömegesen rúgták el a Virágot. A végén sok hor­dó, szárazon maradt. A tőke­formák közül az ernyőművelés adta a legjobb eredményt az Intézetben. Ernyőn a Sau- vignon 10—12 tonnát termett hektáronként. A kék fajták közül a Zweigelt lett a rekor­der, 11-16 tonnával. A festő Kármin szőlő 15 tonnát adott. A Pécsi ÁFÉSZ szakcsoportja átlag 14 tonnát szüretelt, ez a régió nagyüzemi rekordja, második a paksi tsz. 9,6, har­madik a bólyi és a decsi tsz. 7—8 tonnával. Mi várható 1990-re? Az in­tézetben most végzik a rügy­vizsgálatokat. A vessző béé rés jobb, mint tavaly. A rügyek egészsíégi állapota normális, nincs az átlagosnál nagyobb rügypusztulás. A rügyek termé­kenysége viszont az esetek 80 százalékában 5—15 százaléikikal gyengébb az átlagosnál. Az aszályos területen különösen a Rizlingszilváni, a Tramini, a Cirfandli, az- Oportó, a Kék­frankos és a Merlot fajtáknál kevés a rügyekben a fürtkez­demény, ezért a metszésnél ajánlatos növelni a terhelést. — Rné — Hétfőtől sztrájkolnak a magánkereskedők Az adminisztrációs terhek el­leni tiltakozásul hétfőtől sztráj­kolnak a magánkereskedők. A munkabeszüntetés két napig tart, ez alatt az idő alatt az országban sehol sem nyitják ki üzleteiket, szolgálják ki a vá­sárlókat. A vidéki kiskereske­dők által kezdeményezett de­monstrációval egy hibás kor­mányzati döntésre szeretnék felhívni a figyelmet és azt szorgalmazni, hogy az Ország- gyűlés vegye fontolóra a for- gaímiadó-átalány visszaállítá­sát, az egységes áfa-mérték bevezetését, és hogy vonják vissza a nyugtaadásra vonat­kozó előírásokat. Amint azt dr. Székelyhídi' Gyula, a KISOSZ Baranya me­gyei titkára elmondta: a kis­kereskedők nem az adó mér­tékének csökkentését akarják, hanem a túlzott adminisztrá­ciótól szeretnének szabadulni. Január 1-jétől érvényes rendel­kezések alapján ugyanis még egy doboz gyufa eladása után is kétpéldányos bizonylatot kell kiállítaniuk. Márpedig — mint mondják — a nyugtának ára, és árnövelő hatása van. Tavaly még választhattak a magánkereSkedők a különféle elszámolási lehetőségek között, mára viszont sokkal bonyolul- tabb lett még a könyvelés is. Emiatt a boltokban kénytele­nek pénzügyi szakembereket alkalmazni, ami egyrészt több­letmunkát jelent, másrészt ugyancsak árnövelő tényező. A magánkereskedők nehezmé­nyezik, hogy a vendéglátó szakmára érvényes eljárás nem teszi lehetővé a beszerzés sze­rinti átlagadókulcs alkalmazá- zását. A KISOSZ megyei titkárától kapott információk szerint Ba­ranyában az elmúlt évben 350- nel gyarapodott a magánke­reskedők száma, így napjaink­ban már több mint 1500-an vannak, akik ezt a tevékeny­séget vallják fő kenyérkereseti forrásnak. Számukra minden­képpen kedvezőtlen az admi­nisztrációs terhek növekedése, amiről egyébként az a vélemé­nyük, hogy az állami és szö­vetkezeti kereskedői em gyakor­latával összehasonlítva egyfaj­ta diszkrimináció. A KISOSZ Baranya megyei elnöksége támogatja az orszá­gos munkabeszüntetést, és ar­ra hívta fel tagjait, hogy ja­nuár 22-én és 23-án tartsák zárva üzleteiket. Mint hangsú­lyozták, akciójuk nem a vá­sárlók ellen irányul, hisz a zárt ajtók mögött a magánke­reskedők ezen a két napon is a fogyasztók ellátása érdeké­ben munkálkodnak. F. D. Az új napközi otthon társalgója f Választási párt alakult Baranyában Szövetség a faluért - a vidékért A Baranya Megyei Faluszö­vetség az elmúlt év decembe­rében tartott közgyűlésén el­határozta, hogy minden esz­közzel és minden fórumon erő­síteni kell a falvak érdekkép­viseletét. Ennek érdekében, ha szükséges, választási pártot is létre kell hozni (melynek ter­mészetes támogatója és bá­zisa maga a Faluszövetség). A közgyűlés ugyanis úgy lát­ta, hogy az országgyűlés vá­lasztási szabályai olyan (kény­szer-) helyzetet teremtettek, mely azt eredményezi, hogy csak így lehetséges a közsé­gek (a vidék) sorsát megha­tározó parlamenti döntések­ben képviselni a falun élő polgárok érdekeit, s közrehat­ni abban, hogy végre meg­szűnjenek azok a súlyos hát­rányok, amelyek a vidéket érintették. Végre el kell jut­nunk addig is - hangoztatták sokan -, hogy rehabilitáljuk az elsorvasztott településeket, s teremtsük meg azt az esély- egyenlőséget, ami biztosíthat­ja, hogy valóbán egyenrangú (és egymásért való lis) lesz a község és a város. Harcolni kell azért, hogy olyan törvé­nyek szülessenek, melyek biz­tosítják a helyi társadalma­ikon, a gazdaságilag is garan­tált önkormányzatokon nyug­vó stabilitását a falvaknak, azon településeknek, melyek jövője meghatározhatja a vá­rosokban élő polgártársakét is. Tény az, hogy főként az utóbbi hónapokban - több párt is „arccal a falu felé fordult”, s közülük jó néhány­nak olyan programja van, amely számos ponton talál­kozhat a Faluszövetség eddi­gi tevékenységével, céljaival, mégis szükségesnek látták lét­rehozni a Szövetség A Falu­ért - A Vidékért választási pártot, mely a napokban tar­totta alakuló ülését Pécsett. E kislétszámú párt tagjai, az ál­taluk választott intézőbizott­ság (melynek vezetője Kakas Sándor pécsváradi tanácsel­nök) teljes egészében azono­sulva a Faluszövetség célki­tűzéseivel, s hitet tettek amel­lett, hogy minden eszközzel azon lesznek, miszerint min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy a vidék azonos elbánásban részesüljön a fő­várossal, a kistelepülés a nagyvárossal, mert csak így lehet jogállamot teremteni és Európába menni. Az alakuló ülésen úgy dön­töttek, hogy a következő or­szággyűlési képviselőjelölteket indítják egyéni kerületekben, önállóan: 2. sz. vk. Buzássy Lajos pé­csi kertészmérnök. 3. sz. vk. dr. Gáspár Jenő jogász, pei- lérdi tanácselnök, 4. sz. vk. dr. Kóbor Gyula jogász, sásdi vb-titkár. Míg az Agrár Szövetséggel közösen: 5. sz. vk. dr. Wekler Ferenc mecseknódasdi tanácselnök, a Faluszövetség elnöke, 6. sz. vk. dr. Simor Ferenc siklósi főállatorvos, 7. sz. vk. Fabi József, a nagypeterdi tsz fő­könyvelője. A párt, s a jelöltek a kö­zeljövőben alakítják ki azt a végleges programot, amely zsinórmértékül szolgál a kö­vetkező időszakban, de ame­lyért a választások eredmé­nyétől függetlenül is kiállnáik, szövetséget ajánlva egyben minden olyan szervezetnek, mindenkinek, aki vallja, hogy csak a vidék fölemelkedésé­vel léhet magyar jövendő. Tavaly félmillió hektó volt a veszteség

Next

/
Oldalképek
Tartalom