Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-17 / 16. szám
1990. január 17., szerda Dunántúli napló 13 Pozsgay Imre lemond a rádió és tv felügyeletéről Pozsgay Imre az alábbi nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodának: A Minisztertanács legutóbbi ülésén rám bízta a rádió és televízió kormányzati felügyeletével kapcsolatos feladatok egy részét. A magyar ellenzéki politikai élet egyes képviselői és különböző szervezetek bírálták ezt a döntést, mondván, hogy olyan személy nem lehet a nemzeti médiák felügyelője, aki a Szocialista Párt választási munkájának politikai irányitója. A bírálókat az az ellenőrizhető tény sem zavarta, hogy a felügyeletről szóló rendelet az államiminiszterre egyetlen olyan feladatot sem biz, amely politikai vagy személyi ügyekben számára hatáskört, döntési lehetőséget adna. Ennek ellenére olyan döntésekkel hozták összefüggésbe a nevemet, amelyekben hatásköröm szerint részt nem vehettem. Szomorúan veszem tudomásul, hogy a bontakozó magyar demokráciában megjelentek olyan politikai erők és szervezetek, amelyek a mólóban lévő régi 'hazugságok helyét nem az igazsággal, hanem új hazugságokkal kívánják betölteni. De ez is tény. Kezdeni kell vele valamit. A hamis beállítás és rossz látszat ellen is küzdeni kell. Valóságos parlamentáris viszonyok között és tisztességes nyilvánosság mellett erre megvan az intézményes megoldás, a -normális politikai kultúrában pedig a szükséges tolerancia. Mivel ez ma még hiányzik, így csak személyes döntést hozhattam. Úgy határoztam, kérem a kormányt, hogy a rádió és televízió felügyeletével összefüggő feladatok alól mentsen fel, bízza azt más kormánytagra. 'Még a látszatát is kerülni szeretném annak, hogy nevem bármiféle összeférhetetlen dologgal kapcsolatban legyen. I pedagógusok kezdeményezésére: Vitában formálódó pártprogramok az oktatásügyért Találkozó a Nevelők Házában A pedagógusok kezdeményezték, és az igen nagy érdeklődés is igazolta annak a tegnap délutáni beszélgetésnek a jelentőségét, amely során a pártok számoltak be a hazai oktatásügyre vonatkozó elképzeléseikről. Az összejövetelnek a szervező Baranya Megyei Pedagógiai Intézet és a Pedagógus Szakszervezet Baranya Megyei Bizottsága Pécsett a Nevelők Háza nagytermében adott helyt, s mint Kallós Miklósáé, a Pedagógiai Intézet munkatársa elmondta: azt szeretnék, ha majd a továbbiakban valamennyi párt kifejthetné a véleményét, dialógust folytathatna a pedagógusokkal. Tegnap délután három párt: a Magyar Demokrata Fórum, a 'Kereszténydemokrata Néppárt és a Szabad Demokraták Szövetsége körvonalazta programját, amelyekben a dolog természetéből fakadóan az oktatásügyre vonatkozó problémafelvetések és-megoldá- su-kra tett javaslatok is több helyütt fedték egymást. A Magyar Demokrata Fórum képviseletében, annak vezetőségi tagjaként elsőként felszólaló Andráslalvy Bertalan, a Janus Pannonius Tudományegyetem docense hangsúlyozta — mintegy mondanivalója bevezetéseként - az oktatáspolitika kialakításához és eredményes megvalósításához szükséges nemzeti konszenzus jelentőségét. Ezután a szabadság, autonómia, sokszínűség egymást feltételező fogalmait sorakoztatva elmondta, milyen kötelezettségeket kell jelentenie annak, Ihogy az oktatás —, amelynek az önkormányzat lesz a gazdája - korra, nemre, nemzetségre való tekintet nélkül állampolgári jog. Kiemelte a hagyományozó erő híján elsorvadt és elsorvasztott érzelmi nevelés ma részben a pedagógusokra háruló felelősségét. Kitért a 4-f-8-as iskola- rendszer,. valamint a felsőoktatás liberális felvételi rendszerének előnyeire is. A Keresztény Demokrata Néppárt képviseletében felszólaló dr. Horváth Imre nyugdíjas tanár gondolatmenetét azzal indította: vajon a pedagógusok megérdemlik-e azt, hogy munkájukat magasabb bérekkel ismerjék el. A köny- nyen megszerezhető diplomákról, a képesítés nélküliek és a látszattevékenységet végző pedagógusok magas számáról, a kisdiákok hiányos felkészültségéről beszélt. Észrevételét, ami szerint 15 ezer pedagógusállást lehetne megszüntetni, és a „pedagógusok bérét eloszthatnák” - élénk tiltakozás követte a pedagógusok részéről, ahogyan azt a véleményt sem kísérte tetszés, amely az elszabadult erkölcsök fékentartásában a bűntudat szerepét hangsúlyozta. A dialógus szerepét emelte ki bevezetőjében Bretter Zoltán, a Janus Pannonius Tudományegyetem fiatal oktatója, aki a Szabad Demokraták Szövetsége helyi képviseletében szólt pártjuk álláspontjáról. Elmondta, hogy az iskolaszék felállításának szükségességében, az oktatásügyi alapellátás állami támogatásának és a 4-j-8-as iskola- rendszer szükségességében közös az álláspontjuk a Magyar Demokrata Fórummal. Azonban: hogy milyen konkrét formák jöjjenek létre a tudás elsajátítására, abban elsősorban a helyi kezdeményezések döntsenek. Ez az állami beavatkozás további csökkenését jelenti, amelyben az állam a folyamatok irányítása helyett az eredmények - az oktatási „otput” — ellenőrzésében vesz részt, többek közt nyilvános vizsgarendszer, független vizsgabizottság megteremtésével, valamint az intézményközi •információk cseréjében és tájékoztatásában vállal kiemelt szerepet. Bóka Róbert Vállalatonként változó árak Átárazzák a pirospaprikát a pécsi Konzum Aruház ABC-rész- legében Ismét áremelés Az Áfész-üzletekben a legkedvezőbb a helyzet Hétfőtől ismét áremelkedések fogadták a legtöbb élelmiszerboltban és ABC-ben a vásárlókat. Megdrágultak a száraztésztafélék, az import szeszes italok és cigaretták, a húskonzervek és a fűszerpaprika is. Mivel azonban ezek a termékek szabadárasaik, minden vállaltat más áron adja őket. így például Pécsett az Élelmiszer -kereslke d e Imi Válla lat boltjában, a Su perma rketben a félkilós tarhonya 28,40. Az NDK-sörök közül a Radeberger és a Berliner 22-ről 27 Ft-ra emelkedett, ugyanakkor négyféle baromfiterméknél jelentős árleszállítás várható. A Sarohin tábornok úti ABC-ben csak 24,30 a tarhonya, de itt drágultak a húskonzervek, az import befőtték is. Az elfekvő készletekből egyes cikkeket ők is olcsóbban árusítanak majd, megpróbálva ellensúlyozni majd ezzel az igencsak megdrágult más árukat. A Csemege Kereskedelmi Vállalat Kossuth Lajos utca 4. szám alatti boltjában nem változtak ilyen nagymértékben az árak. Itt a torhanya már csak 19 Ft. Drágult viszont a fűszerpaprika 40-50 százalékkal, ami egyelőre nem okoz gondot, mivel nem kapható továbbra sem. A legkedvezőbb az Áfész boltjaiban a helyzet, ahol semmi sem változott. Azt azonban, hogy mi várható még, nem tudni, mert a Füszért áraitól függenek. Ha ott drágulnak a termékek, azt mondták, „kénytelenek lesznek" a meglévő áruikat ők is majd ehhez igazítani. Ekkora árváltozás mellett talán nem meglepő, hogy legtöbb helyen szinte felére visz- szaesett a kereslet, főként a tejtermékek iránt. A Supermarket vezetője szerint úgy járkálnak az emberek a boltban, mintha múzeumban lennének. A vásárlók ingerültek, türelmetlenek és sokszor az üzletvezetőket hibáztatják a drágulásért. Egyedül a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál nőtt kb. 30 százallékkal a kereslet a tavaly januárihoz képest. Ez •annak a törekvésnek köszönhető, hogy ők szeretnének a legolcsóbbak lenni. Remélhetőleg egyre több vállalat ébred majd rá erre a megoldásra. Kérdés, a háziasszonyoknak lesz-e idejük munka után a legolcsóbb helyeket keresgélni. Pataki V. Levél Csehek Judit miniszterasszonynak Igazságos kereset- kiegészítést a rehabilitált bányászoknak! 1989. november 26-án a BDSZ XXIV. kongresszusán a 'rehabilitált bányász dolgozók érdekében kérésüknek megfelelően a levélhez csatolt anyagot juttattam el az elnökséghez. Minderről 1990. január 10-'ig Semminemű tájékoztatást nem kaptunk. Nem tudjuk elfogadni, hogy a dokumentumban szereplő jogszabály módosítást ne lehessen tiszteségesen megoldani. Ennek érdekében határozott igényeink a következők: Foglalkoztatási rehabilitáció korszerűsítéséről, annak vót- öató következményeitől az érintett dolgozók azt várják, hogy az teljes mértékben figyelembe veszi és szem előtt tartja a 'rehabilitált dolgozók elvárásait, segítséget nyújt számukra a gazdasági beilleszkedéshez, biztosítékot ad arra, hogy a jelenlegi helyzetnél rosszabb helyzetbe nem hozhatjuk őket. A rehabilitált bányászdolgozók a jelenlegi helyzetben továbbra is azt látják és érzik, hogy az őket érintő dolgokban, azok elintézésében a régi mechanizmus működik. Ezek a dolgozók 10—25 év közötti föld alatti munkaviszonnyal rendelkező, egészségüket nagymértékben elvesztett emberek, akik vállalták a bányamunka minden nehézségeit, minden veszélyét és becsülettel tettek annak eleget. A bányamunka kövekezményei a szervezet idő előtti elhasználódása, ebből1 eredő egészségromlás, munkaképességcsökkenés. Az egészségromlás bekövetkezte után általában csak segédmunkás besorolásban, alulértékelve éli további életét, végzi munkáját kiszolgáltatva a gazdálkodó •szervek kényére-kedvére a ..mindenkori minimál bérért. Ezek a valós tények az érintett dolgozók családjára is negatívumként hatnak. Gyermekeik már az iskolában leértékelődnek, mert édesapjuk nem vájár, bányamester, aknász, stb., hanem „segédmunkás". A rehabilitált dolgozók is a Magyar Köztársaság teljes jogú állampolgárai és az egészségromlásuk miatt nem lehet hátrányos helyzetüknél fogva még hátrányosabb helyzetbe 'hozni, ehhez senkinek nincs joga! A rehabilitációs keresetkiegészítés önálló és független legyen, ne kötődjön kényszerű munkavégzéshez! A jelenleg működő jogszabály, a keresetkiegészítés folyósítása kényszerű munkavállaláshoz köti. Visszaélnek a dolgozó kiszolgáltatott helyzetével. Ugyanakkor a rehabilitált dolgozók utón fizetett állami támogatások összege beolvadt a vállalatok érdekeltségi "alapjába és a qazdálkodás eredményeit növelték. A rehabilitációs intézményrendszer, védőm unkahetyek elmaradása a támogatások nem megfelelő felhasználása egyértelművé teszi a vállalatok felelősségét. A gazdaságpolitikai megújulás folyamatában, ahol mindenképpen a vállalkozók nagy száma a tőke érdekeltsége, a teljesítmények maximális növelése a cél. Egyértelműen háttérbe szorítja a rehabilitált dolgozót. A fentiek értelmében kérjük a miniszterasszonyt, hogy teljes tekintélyével álljon mellénk, és tegye meg a szükséges intézkedéseit, tekintettel a fokozódó munkanélküliség fényére. A jogszabály ez irányú módosítása, annak bevezetése nem jár költségnövelő hatással. Pécs, 1990. január 15. Szemán István, az UDSZ rehabilitált dolgozók rétegszervezetének szóvivője Adófogta fizetések a harkányi gépüzemben (Folytatás az I. oldalról) lió forintot osztottak ki a tagok között. Ekkor azonban még - a decemberi fizetés ismeretének hiányában — nem voltak láthatók az egyenként is jelentős összegre rúgó kifizetés adóvonzatai. így fordulhatott elő, hogy a hétfői fizetési napon a tsz dolgozói közül többen csak igen jelképes — párszáz forintos — összeget vehettek föl, fizetésük nagyobb részét elvitte az adó. De azok sem „hajrázhattak" örömükben, akik 2— 3000 forintot vittek haza, hiszen ez aligha fedezi a 3—4— 5 tagú családok szükségleteit akkor, ha a decemberben kapott nagyobb összeget ajándékokra vagy nagyobb beruházásra fordították. A munkáNyílt napot tartottak tegnap a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán. A nyílt napra a karon továbbtanulni szándékozó középiskolai tanulókat hívták, szerte az országból. A diákok az1 1990/91 -es tanévre tervezett szakokról meghallgatott tájékoztató után ellátogattak a különböző tanszékekre. Képünk a földrajz tanszéken készült. sok közül legtöbben az év végi kifizetés adáhatásaiiról szóló információk hiányát kifogásolták, néhányon komoly mulasztásnak minősítették az esetet.- Ha én nem figyelek oda egy villamos berendezés javításakor, több milliós értékek válhatnak haművá egyik percről a másikra - példálózott Tóth Tibor autóvillamossági szerelő —, jó lenne, ha a központban is hasonló figyelemmel végeznék a munkájukat. Nekem ugyan és családomnak nem okoz megélhetési nehézségeket, hogy csak 2500 forintot vittem haza, de lehet, ihogy ezzel nem mindenki van így. Kollégája, Horváth István gépkocsivezető 700 forintot vett fel hétfőn. A csalód kenyere náluk sincs veszélyeztetve. Ő és Lengyel Sándor munkagépszerelő képviselik a gépjavító üzem kollektíváját a vezetőségi tanácskozásokon, de - mint mondták - eddig nem sok sikerrel. Kovács Sándor kőműves, aki a téli hónapokban fűtőként dolgozik, már a megoldási lehetőségeket vizsgálva mondta : — Egyeseknek közülünk az sem jelenthet megnyugtató megoldást, ha most előleget vehet fel, hiszen az a későbbi hónapok megélhetését veszélyezteti, márpedig az alapfizetéseink sem túl magasak. A felmerült problémákról Vörös Mihály elnököt kérdezve a következő választ kaptuk:- Sajnos, nem láttuk előre, hogy néhány dolgozónkat ilyen helyzetbe hozza a nagyösszegű decemberi plusz kifizetés, úgy gondoltuk, csak jó, ha ezzel járulunk hozzá az ünnepekhez. Úgy tervezzük, hogy amennyiben előleget vesznek fel a rászorulók, azt ne a fizetésükből, hanem a. februárban esedékes nyereségből egyenlítsék ki. Ami pedig a béreket illeti, idén átlagosan 20 százalékos emelést tervezünk fizikai dolgozóink körében, ezt természetesen megfejelheti az ideihez hasonló, eredménytől és bérmegtakarítástól függő év végi kifizetés. A szakvezetői bérek ennél magasabb, mintegy 60 százalékkal emelkednek, ezzel hosszú idő után elérjük a környező termelőszövetkezetek hasonló beosztásban dolgozó tagjainak fizetését. Amikor végül egy esetleges retorzióról kérdeztük az elnököt a bérek és a legutóbbi fizetéssel kapcsolatos vita témájában, Vörös Mihály kizárta ennek lehetőségét, de - mint mondta — természetesen a téma szerepelni fog a legközelebbi vezetőségi ülésen. Úgy véljük azonban, emellett feltétlenül helyet kell hogy kapjon a dolgozók korrekt és pontos tájékoztatása is, hiszen azzal megelőzhetőek lennének az ilyen és hasonló esetek. Kaszás E.
