Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-15 / 14. szám

1990. január 15., hétfő Dunántúli napló 3 fi gfartök meg nem, a kereskedelem mar emelt Most- jön az igazi megmérettetés Vegyesvállalat alakult Nagykanizsán Százezer forinttal néhány évvel ezelőtt akár egy gar- ronlakás vásárlásába is bele­vághatott az optimista ember. Ma jó, ha ennyi pénzből tisz­tességesen be tud rendezni egy lakószobát. A bútorok óra egyre feljebb kúszott a beláthatatlan csúcsú árfán és továbbra is tart a felfélé ka­paszkodás. Ez tűnik ki azok­ból a válaszokból, amelyeket Dél-Dunóntúl három bútorgyá­rának illetékeseitől kaptunk. Kanizsa Bútorgyár, dr. Tóth János gazdasági vezérigazga­tó-helyettes: Egyelőre gyűjtjük az információkat, még nem jelentettünk be áremelést. Sok jel utal arra, hogy elkerülhe­tetlen lesz. A belföldi alap­anyagár emelés elkezdődött. Sajábabony pédóul 20 száza­lékkal megemelte a pofiuretán hab árát, s ez csak egy tétel. Nem tudjuk lenyelni ezeket, minden bizonnyal kénytelenek fleszünk emelni. Úgy vélem, hogy most jön az igazi meg­mérettetés időszaka, mert a vevő nyilván alaposan meg- fontolja, hogy milyen terméket vásárol. A szerződéses állo­mányunk egyelőre nem tükröz csökkenést, sőt új piacunk is van. Kínának először gyár­tunk bútorokat. Az év elején Kanizsa Trend néven vegyes vállalatot alpítattunk az fNSZK-beti Steinhoff Möbel GmlbH-val. Az országos mé­retekben is nagyon jelentős vég yesvá Halat alaptőkéje 358 «miliő forint, melyből a nyu­gatnémetek 56, a nagykanizsai­ak 44 százalékban részesed­nek. A kárpitosüzemünk került át a kft.-'be. Évente 30 000 garnitúrát gyártanak, melyek a hazai piacon is megjelen­nek. Pécsi Bútorgyár, Horváth Sándor igazgató: Az alap­anyagok többségénél az el­múlt ősztől 10-30 százalékos áremelés kezdődött és ez a folyamat jelenleg is tart, kö­zel azonos nagyságrendben érintve az összes bútortípu­sunkat. Ellensúlyozására éves szinten 15 százalékos áreme­lésre kényszerülünk, ami ala­csonyabb az országosan prog­nosztizált 20 százaléknál. Arra figyelünk, hogy versenyképe­sek rharadjunk .A terveink szerint kevesebb magas és több középár alatti bútort gyártunk. Kisebb méretű, ke­vésbé anyagigényes, olcsóbb szerelvényezésű bútorokat aka­runk piacra vinni. Idén két új termékcsaláddal jelenünk meg. A modern, variálható Lilla szekrénysorral és egy rusztikus jellegű lakószoba berende­zéssel. A tőkés piaci kapaci­tásunk — egy NSZK kooperá­ció alapján — több évre, a belföldi pedig az első félévre lekötött. Zala Bútorgyár, Rettegi Mik­lós kereskedelmi főosztályve­zető: Egyelőre nem tervezünk áremelést, de azt tapasztaltuk, hoay a nagykereskedelem - a Domus — már emelt. A mi A pécsi Domus Aruház kínálatából bútorainkat átlag 7,1 százalék­kal adják többért januártól. Kétségtelenül feszítő gond a jelentős alapanyagár emelés és ezt valószínűleg csak egy ideig tudjuk elviselni. Az ed­dig bejelentett alapanyagór- vóltozások o mi gyárunkra ve­títetten éves srinten 50 000 000 forint kihatásúak. Januárban két új termékkel jelentünk meg a piacon, o Sonja és a Flóra nevezetű mű-, illetve természetes bőrbevonatú ülő­garnitúrával. Ezek a termékek szerepeltek oz őszi BNV-n, s mind a közönség, mind a kereskedelem részéről tetszés­sel találkoztak. Az első ne­gyedév végén kerül a piacra a Relax nevű elemes, kárpi­tos bútorunk, amelyet nappa­liba ajánlunk, illetve a Líra há­lószobái garnitúra. A második félév eléjén — piackutatási céllal — kisebb mennyiségben hozzuk forgalomba a Blue- Black nevű, alacsony szek­rényelemekből és ülőgarnitú­rából álló, szintén nappaliba való bútorunkot. T. É. Bútorkörkép Dél-Dunántúlról Módszertani segédanyag Pécsről a történelem tanításához Mi lesz a t-ankönyvekből kiradírozott évek helyén? Közismert az ellentmondásos 'helyzet, amely a hazai és a kelet-európai régió történe­lemoktatásában mára egyér­telműén a felszínre került. Formailag ugyan csak az 1945 utáni történelemre vo­natkozó -ismereteink avultak el, ha egyáltalán beszélhetünk fo­lyamatról olyan esetekben, amikor a hatalom érdekeinek alárendelt tudás és valóság­szemlélet - mint egyedüli, minden mást fkizáró igazság — már születése pillanatában eltorzul. Természetesen a valóságról, a történelemről, a társadalom 'mozgásáról alkotott kép so­ha nem lehet teljes ismeret- elméletileg sem, a történés és az idő közötti távolság is szüntelenül módosítja ezt a tudást, de teljesebbekké vál­hatnak azok a leltételek, ame­lyek révén egy elfogulatla­nabb és egyúttal személye­sebb történelemismerethez el­juthatunk. Bárhonnan is kö­zelítjük, a feltételek közt ott szerepelnek a tankönyvek, amelyek egy jó hányada va­lóban elavult, nem minden­ben felel meg tényeknek, szem­léletében „túlkoros” ismerete­iket tartalmaz, s vonzotoként elavult módszertant is. Föld- rajzkönyvek, irodalom- és tör­ténelemkönyvek. Amelyek most már rólunk állítanak ki bizo­nyítványt. Az elsők között o ‘örténelem tankönyvek az 1945 utáni időszakkal foglalkozó fe­jezeteiről mondott ítéletet a most ismét felgyorsult idő, azokról a tankönyvekről, ame­lyeket 1988-ban imég kényte­lenek voltunk gyerekeink - a nyolcadikosok és a végzős ne­gyedikesek kezébe adni. Tör­tént néhány kísérlet, hogy o negyven évről egy „mintául szolgáló” krónika szülessék — ezidáig kevés sikerrel. Nem­csak azért, . mert a történel­met nem olyan könnyű újra­írni, vagy mert az egyébként is csak 'hosszadalmason fel­dolgozható információk lassan csörgedeznek, hanem mert újabb önellentmondást szül­het, ha az új, immáron „aranybetűkkel" írott krónika egy központi agytröszt instruk­ciójává válik. és nemcsak negyven évről van szó. Szeptemberben az oktatás irányítói is úgy vélték, tájé­kozódjanak a történelemtaná­rok szabadon, lelkiismeretűk szerint, ennék az elvnek a je­gyében készítsék fel diákjai­kat az érettségire is. Min­denesetre a Társadalmi Szem­le új szemléletű írásaival gon­dolta betölteni azt az űrt, amit az utasításos rendszer elha­gyása, a mankók eldobása okozott. A tanárok bárhon­nan vehették információikat, de arra legfeljebb, ha kísér­letek történtek, hogy az egy­szeriben ködössé vált negy­ven év a pedagógiai munka felől is tisztázottabb legyen. Ennek a görcsnek a feloldá­sára vállalkozott az elsők kö­zött a pécsi Leőwey Klára Gimnázium történelemtanárá­nak, dr. Frank Gábornak az összeállítása. A Baranya Me­gye Pedagógiai Intézet még tava'y sokszorosíttatta és ad­ta ki a könyvet belső kiad­ványként, „Segédanyag Ma­gyarország legújabbkori tör­ténetének tanításához” címen, amelyből megyénk középisko­láiba 116, általános iskoláiba 194 jutott, a Baranyán kívü­liek érdeklődését is több mint 250 igénylés teljesítése jelzi. Csak pénzügyi és technikai okok híján nem több. Az elfogulatlanul megírt, ■fe!készültséget tükröző segéd­anyagot maguk a pedagógu­sok forgathatják haszonnal, a vita sem a színvonalát vagy történeti szempontjait érinti, hanem éppen az alkalmazha­tóságát, amennyiben a ha­gyományosnál elmélyültebb, szélesebben alapozott tudásra épít. De van egy könyv — az elsők között - amit végre vi­tatni lehet, aminek a színvo­nala alkalmas arra, hogy to­vábbfejleszthető legyen. Ez a szempont azért is nagy jelen­tőségű, mert a hírek szerint .odafent” ismét bizonytalan­ság támadt a történelemérett­ségik tartalmi kérdéseit, a vi z s gáté te I ek ö ss z e á 11 ít á s á na k kompetenciáját illetően. Azok­ban a kérdésekben, amelyek­ben a történelemtanárok ősz­szel még szabad kezet kap­tak. Ezzel is összefügg a pé­csiek január 24-i, pécsi mun­kaközösségi megbeszélések, amelyről ugyancsak hírt sze­retnénk adni. Bóka Róbert —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Mit akar a Kontroll Liga? Megalakult a Kontroll Liga intézőbizottsága. A szervezet tagjai a Vasár* napi Hírekben arról tudatják az állampolgárokat, hogy a jövőben ők kí­vánják felderíteni a nyilvánosságot érintő mai visszaéléseket és nyerészke­déseket. Minden bejelentést, panaszt, információt megvizsgálnak. De. Fel­hívásuk hangsúlyozza, hogy a Kontroll Liga tagjairól, pártoló tagjairól, INFORMÁCIÓS CSATORNÁIRÓL sem magánszemélyeknek, sem társadalmi szervezeteknek, sót még hivatalos szerveknek sem ad felvilágosítást. ,,Se­gítsen bennünket, járuljon hozzá ön is egy nemesebb Magyarország ki­alakulásához, hogy újra emelt fővel járjunk a világban!" — fejeződik be a felhívás. Hát kérem — ezt is megértük. Országos nyilvánosságot kap egy olyan társaság, mely kimondottan arra szerveződik, hogy — akár névtelen — bejelentések alapján mások magán- és (esetleg) üzleti titkait is felde­rítse, ha kell. Sőt arra biztatja az állampolgárokat, hoqy bejelentéseik­kel segítse munkáját. Hogy spionlodjunk. Hogy bosszút álljunk bármi mádon vélt, vagy valódi sérelmeinkért. Hogy kialakulhasson egy Hálózat - újra. Hogy Te se érezhesd és én se érezhessem — ha volt is, a jö­vőben nem lesz. A címüket nem írjuk le. Magasról le vagytok... „Magosrangú kaliforniai magyar ifjú magához venne jó er­kölcsű magyar lányt. Kék szemű, világos hajú legyen és 25— 30 éves. „Csak fényképes levelet várok" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe" — olvasható szombaton megjelent „Társat ke­res" című, hirdetési rovatunkban. íme hát, lássátok: megjött a Királyfi, hófehér lován. Ameri­kai is, magyar is, ifjú is, figyelmet fordít ráadásul a jó er- kö'lcsre, s arra, hogy igényes legyen — mi más kell még ma­napság? A magasrangú kaliforniai magyar ifjú a hirdetés feladása­kor két hibát vétett csupán. Az egyik: vajon az hogy magas­rangú, mit jelent? Csak találgatni tudunk: a legvalószínűbb, hogy valamikori, hazájából elszármazott úri család sarja. Ami még nem hiba. Kérdés, az USA-bon ez manapság kit érdekel? Tán ezért is keres társat magának a magasrongú, pont Ma­gyarországon. A másik hiba: jó erkölcsű magyar lányt keres, de azt írja: „magához venné". Nem feleséget keres, mégcsak nem is élettársat. Ö magához ven-né. Attól tartunk ezt a kité­telt nemcsak mi nem értjük, de a jó erkölcsű magyar lányok sem. Egy levél , .Amikor először hallottam arról, hogy az OTP törlesztő részleteket emelni kívánják, nem akartam el­hinni, így nem is foglalkoztatott különösebben. Nem hittem el azért, mert elképzelhetetlennek tartottam azt, hogy az OTP egyoldalúan mó­dosítsa a lakásépítési kedvezmé­nyes kamatozású hitelszerződéseket. Az pedig, hogy a parlamenti kép­viselők elfogadták, hogy ez nem utólagos szerződésmódosítás, hanem egy új adónem, a lényegen nem változtat. Egyértelmű a cél: nö­velni a költségvetési bevételeket, még olyan áron is, hogy az el­vonást más néven nevezzük. Egyetértek az SZOP-vel abban, hogy ez igenis szerződésmódosítás — az új adónem megnevezés pénz­ügyi és jogi szemfényvesztés. Új adónemnek nevezik; talán azért, mert a személyi jövedelemadót nem tudták ráhúzni. Az SZJA ugyan­is a jövedelmet — pontosabban ai adóköteles jövedelmet adóitól- ja. Ai új adónem úgy tűnik, tole­rálja azt is, hogy a kiadást, a törlesztést adóztatja. Ha ez igy marad, tekinthetjük-e előzménynek? Ha igen, akkor várhatóan hány és milyen mértékű úi adóra számít­hatunk a költségvetés „foltozgató- sa" érdekében? Füstadó, levegő- adó, a tervezettnél kisebb mértékű áremelés különbözetadója? Nem tippeket akarok adni, hiszen a költségvetési hiány csökkentésére más módozatokat is kidolgozhatná­nak az illetékesek. Örvendetesnek tartom — vagy biztatónak? — azt, hogy van egy szervezet, vannak akik (sajnos, nem a parlamenti képviselők között) az állampolgá­rok védelmében kimondják azt, a „király meztelen". Pécs, 1990. január 11. Tisztelettel: Nagy Ferenc, Pécs, Bártfa u. 21." rint), a legkevesebbet a köz­ségi tanácsoknál fizetik, 7052 forintot. (Furcsa ugye: minél lejjebb, annál kevesebb . . .) Az apparátus dolgozói kö­zül az ügyintézők 34,57 száza­léka végzett felsőiskolát, 64,49 százalékuk középfokú, 0,94 százalékuk alapfokú képzett­séggel rendelkezik. Figyelem­re méltó ugyanakkor, hogy a vb-titkárok 98,5 százaléka felsőfokú iskolát végzett. Igaz, a statisztika arról nem szól, hogy szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevélről van-e szó minden esetben. pletyka volt,- de néhány em­bernek érdekében állt ébren tartani a híreszteléseket. A szomorú esetet követő napon hűségnyilatkozatot kér. tek a Híradó munkatársaitól. Én is igent mondtam, mert szeretem a munkámat, de ugyanakkor és ebből nem csinálok titkot -, mélységesen elítélem azt a módszert, aho­gyan volt főszerkesztőnket egy­szerűen félreállították. Sehol egy szakmai érv . . . Félreértés ne essék: elfo­gadom, hiszen nálam okosab­bak mondják, hogy Pálfy G. István jó televíziós szakember. Ebben a helyzetben őt is ugyanolyan áldozatnak tar­tom, mint Aczél Endrét. Nem lett volna szabad már megint valahol, valakiknek egy titkos paktumot kötniük és aszerint cselekedni. Ez félelmet kelthet, és bizonytalanságérzetet vált­hat ki minden újságíróból. Vagyis a helyzet a „demokra­tizálódással" nemhogy javul­na, inkább romlik . . . Tanács-adatok Egy nemrégiben megjelent statisztikai adatsor szerint a tanácsi apparátusukban (és hivatalaiknál), Magyarorszá­gon összesen 35 723 (harminc- ötezer hétszázhuszonhárom) ember dolgozik főállásban, teljes munkaidőben. Közülük Budapesten és a fővárosi ke­rületi tanácsoknál foglalkoz­tatnak összesen 3846-ot, a me­gyei tanácsoknál 5210-et, a községi tanácsoknál pedig 9537-et. Érdekesen alakul az emlí­tettek bruttó fizetése: a leg­magasabb bruttó átlagbér Budapesten van (13 551 fo­Puccs? Ismeretes, hogy a Magyar Televízió elnöksége, újabb, ngyhatású döntésként felmen­tette Aczél Endrét, a Hét és a Tv-híradó főszerkesztőjét, és helyére kinevezte Páll y G. Istvánt, aki korábban dolgo­zott már a tévénél, és mos­tani kinevezése előtt éppen tíz napig élvezhette a Nép­szava főszerkesztői állását. Lékó Sándortól, a Tv-hiradó Baranya-Somogy—Tolna me­gyei tudósítójától kértünk vé­leményt a tényről: — Jelen voltam azon a budapesti szerkesztőségi érte­kezleten, amelyen bejelentet­ték, hogy ,,a jelenlegi hely­zetben vezetőváltásra van szükség a Hét és a Híradó élén”. Azok véleményét osz­tom, akik szerint ez egy ko­rábban meghozott Ítélet vég­rehajtása volt, amelyhez csak ürügyet kellett találni. Televíziós berkekben már hónapokkal ezelőtt emleget­ték Pálfy G. István nevét, mint o Híradó leendő főszerkesztő­jéé!. Lehet, hogy ez csak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom