Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-14 / 13. szám

Zaszlobontas Királyegyházán Magyar­csehszlovák tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) lav Havel csehszlovák állomfő közeljövőben sorra kerülő magyarországi látogatása. Ami a gazdasági együttműködést Illeti, a mogyor fél szerint igazi ösztönzést csők a kon­vertibilis elszámolásra való át­térés jelenthet. Magyar meg­ítélés szerint az elavult terv­egyeztetési tárgyalásaiktól nem függhet a két ország együtt­működése. Vállalatközi közvet­len együttműködésre van szükség. A magyar külügyminiszter rámutatott hogy rugalmas megoldásra van szükség a forint-korona árfolyam ki­alakításában. Csehszlovák rész­ről jelentős gesztus lenne a magyar turistákat érintő ben­zinjegy eltörlése - emelte ki. A felek nagy teret szenteltek a Bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer problémájának. A magyar fél biztatónak tartja, hogy Csehszlovákia leállította a Du na-elterelési munkálato­kat, és hogy sor kerül az építkezés ökológiai, hidroló­giai és egyéb következmé­nyeinek megvizsgálására. Ma­gyarország a kétoldalú egyez­mény módosítását kívánja el­érni. A tárgyaló partnerek egyet­értettek abbon, hogy a nemzetiségi kérdésben meg kell szüntetni az ideológiai fenntartásokat. Arra kell tö­rekedni, hogy a magyarorszá­gi szlovák és a szlovákiai magyar nemzetiség mind egyénenként, mind kollektiven teljes egyenjogúságot élvez­zen. Magyarország támoga­tást kért Csehszlovákiától a magyarországi szlovákok kép­zéséhez, s egyúttal kinyilvá­nította készségét, hogy ha­sonló segítséget nyújt a szlo­vákiai magyarok képzéséhez. Magyarország kezdeményezte a rosszul értelmezett interna­cionalizmuson olapuló régi egyezmények felülvizsgálatát. A csehszlovák fél kinyilvání­totta, hogy hajlandó irészt vállalni a közös történelmi múlt fehér foltjainak feltárá­sában. Magyarország felaján­lotta, hogy Csehszlovákia ren­delkezésére bocsátja az 1968-as invázióval kapcsolatos magyarországi dokumentumo­kat, s egyúttal kérte, hogy Csehszlovákia bocsássa ren­delkezésére az 1956-os ma­gyar eseményekkel kapcsola­tos csehszlovákiai dokumentu­mokat. A nemzetközi kapcsolatokat 'illetően a felek leszögezték, 'hogy mindketten az egységes Európa megteremtését tartják kívánatosnak. Egyik ország sem kérdőjelezi meg varsói szerződésbeli tagságát, de szükségesnek tartják a szer­vezet korszerűsítését. Jiri Diensíbier csehszlovák külügyminiszter szombaton a délutáni órákban élutazott Budapestről. (Folytatás az 1. oldalról) gul. Ez tulajdonképpen há­rom különböző ország, ame­lyet igazán a nemzettudat sem fog össze, mert szétvert, alig együttműködő, lelkileg is ki­égett társadalomban élünk. A Magyar Néppárt titkára pártja programjának szellemé­ben a bajok orvoslására, a nemzet szolgálatában való összefogásra szólított fel: „Itt állunk tulajdonképpen üres kézzel, de mégis meg kell próbálnunk o Kárpát-meden­cében európai nemzetté vál­ni, meg kell próbálni minden embernek biztosítani a tisztes­séges munkát, keresetet, la­kást. az európai szint mini­mumát.” Sokan azt hiszik, mindegy, ki kerül be a parlamentbe. Pedig mára két, szemben álló erő jelent meg a politika po­rondján - mondotto a nép­párt intéző bizottságának tit­kára. Az egyik egy anarchi­kus, liberális politikai erő, fő­ként az SZDSZ, a FIDESZ sorolható ide, amely kitűnő emberekből áll, akiknek ren­geteg igazságuk van, de lé­nyegében az elit helyzetét kí­vánják stabilizálni. A másik a nemzeti centrum négy—öt —hat pártjának, a Magyar Néppártnak, az MDF-nek, az FKGP-nek, a Kereszténydemok­rata Néppártnak, az Agrárszö­vetségnek és a szakszerveze­Szombaton Baranyában is zászlót 'bontott a Szabadság- párt. Igaz, mindössze csak tízen jelentek meg a pécsi Ifjúsági Házban megrendezett összejövetelen, a program azonban emiatt nem maradt el. Dr. Gueth Gyula, a pórt országos elnöke ismertette a Szabadságpárt megalapításá­nak és újjáalakításának tör­ténetét, a politikai szervezet céljait, elképzeléseit, majd kérdésekre válaszolt. A Szabadságpártot 1946. március 15-én dr. Sulyok De­zső hozta létre. Később az akkori politikai viszonyok miatt kénytelen volt emigrál­ni. Az USÁ-ban talált mene­déket. A párt újjászerveződé­se is az Amerikai Egyesült Államokban indult meg, ohol Sulyok Dezső halálának 25. évfordulóján került sor a zászlóbontásra. Magyarországon a múlt év óta működik ismét a Szabad­ságpárt, amely 1989. novem­ber 18-19-én Budapesten, a Jurta Színházban tartotta kongresszusát. Itt választották meg a jelenlegi elnököt, és határozták meg a párt prog­ramját is. Az utóbbiról dr. Gueth Gyula a szombati ta­nácskozáson elmondotta: cél­teknek az ereje, amely ugyan­úgy jogállamot, belső demok­ráciát, nemzeti függetlenséget, önálló parlamentet, valódi ön­kormányzatot, működő tőkét akar, mint a többi ellenzéki párt, de azért, hogy ne csak a szűk elitnek legyen jobb, de a bajban lévőknek is le­gyen módjuk felemelkedni. Az országos titkár beszédét követően Oláhné Csalogh Ju­dit ismertette a Magyar Nép­párt megyei szervezetének programtervezetét. Ezt végső formába oz MNP megyei bi­zottsága önti majd. Ez a bi­zottság minden helyi szerve­zet egy-egy delegáltjából áll, s a pénteken már megválasz­tott vezetőségből. Megyei el­nök Oláhné Csalogh Judit, szervezőtitkár Teller Jánosáé, titkár Tóth Zoltán, gazdasági felelős Kása Elemérné lett. A gyűlésen megalakult a válasz­tási bizottság is, amelynek Teller Jánosné a vezetője fő­állásban. A párt hgrom tele­pülésen kért - a megyei ta­nácselnöki ígéret szerint kap — munkája végzéséhez helyi­séget: Pécsett, Szentlőrincen és Kirólvegyházán. Bemutatkozott a gyűlésen a Magyar Néppárt Baranyában jelenleg egyetlen, egyéni vá­lasztókerületbe nevezett képvi­selőjelöltje is: Németh István gyöngyfái egyéni gazdálkodó. Dunai Imre juk egy független, demokrati­kus és semleges Magyaror­szág megteremtése. A Sza­badságpárt nem akar tömeg- pórt lenni, de ugyanakkor szeretné felvállalni a magyar nép szolgálatát. A Szabadságpárt kidolgozta saját gazdaságpolitikai prog­ramját. Ennek megfelelően a vállalkozók pártja kívánnak lenni, azt szeretnék, ha a gazdasági életben érvényesül­nének a szabad vállalkozás és a piac törvényei. Főként a kis- és a középvállalkozá­sokat akarják segíteni, a kül­földi tőke és technológia be­áramlását támogatni. Nem ér­tenek egyet a jelenlegi adó- és reprivatizálási rendszerrel, változtatásokat szeretnének a kultúra, ez egészségügy, a szociálpolitika, a társadalom­biztosítás területén. A magát jobboldali tömö­rülésként meghatározó Sza­badságpártnak mintegy 6-700 tagja van az országban. A Szabadságpárt legköze­lebb Szigetváron, Dombóvá­ron és Sze'kszárdon tart tájé­koztatókat, de mint az elnök kihangsúlyozta, bárhová el­mennek, ahová meghívást kap­nak. F. D. A Szabadságpárt összejövetele a pécsi Ifjúsági Házban Jobboldali tömörülés A nagy tüntetések után (Folytatás az 1. oldalról) repel az is, hogy végezzenek nagyarányú tisztogatást min­denütt. A jelenlegi vezetők ké­szítsék el életrajzukat s azt nyilvános helyen függesszék •ki, hogy ,,a nép lássa múlt­jukat”. A halálbüntetés eltörlése is elégedetlenséget váltott ki az országban. Azzal mindenki egyetért, hogy a nemzetközi jogi gyakorlathoz igazodva hozták meg a Nemzeti Meg­mentést Front Tanácsa részé­ről a döntést. Azt viszont el­lenzik, hogy azok a Securi- tate-vezetők, okik a népbe lö­vettek, békés állampolgárokat kaszaboltattak le, gyermekes anyákat kínoztak meg és öl­tek meg — életben maradja­nak. A péntek esti tüntetésen Dumitru Mazilu, a front taná­csának első alelnöke beszé­dében úgy fogalmazott: „Há­láiért - halált”. Ezt a tömeg átvette és még az éjszakai órákban felvonulók is ezt har­sogták. A jonuár 28-ra kitű­zött népszavazás dönt majd orról, hogy visszaáll itják-e véglegesen a halálbüntetést a büntető törvénykönyvben vagy sem. A Securitate bűnös, vé­res cselekedetei miatt a köz­hangulat jelenleg olyan, hogy a halálbüntetés visszaállitósa várható. Nyugtalanságot és elége­detlenséget váltott ki az is, hogy a Secusökkal szemben a kormányzat nem lép fel kellő eréllyel. A Nagyszeben­ben tartott első terrorista­perben hozott 9 évi szabad­ságvesztés, s maga a tárgya­lás nem elégítette ki á lakos­ságot. Ezért követelték, hogy ezek a tárgyalások legyenek nyilvánosak, a televízió köz­vetítse, s minél előbb a fő­bűnösöket is állítsák bíróság elé. SZDSZ­győzelem Szombat este, 8 óra után 5 perccel megszületett az időközi választás végeredmé­nye: a szavazás eredménye­ként a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltje, Tamás Gáspár Miklós lett a buda­pesti 14. választókörzet par­lamenti képviselője. A szava­záson a választásra jogosult több mint 18 ezer kerületi polgár 42,85 százaléka vett részt, összesen 7942-en adták le voksukat. A legtöbb szava­zatot, 4288-at Tamás Gáspár Miklós kapta, őt követte Ba­lázs Péter, aki 2625 szavaza­tot gyűjtött. Szalma Bélára, a harmadik jelöltre 989-en sza­vaztak. 2 vasárnapi ** Gorbacsov Litvániában (Folytatás az I. oldalról) metjü'k oz SZKP-tl”. Egy má­sikon „Ki a szovjet megszálló csapatokkal!" feji not volt. Gor­bacsov nem hagyta szó nél­kül a látottakat. Mint mondot­ta, nemcsak itt láthatók ha­sonló tartalmú jelszavak, ame­lyekkel a szélsőséges elemek zavart akarnak kelteni a nem­zetiségek közötti viszonyban, hasonló kép fogadta őt a helyi televíziógyár bejárata előtt is. Fiatalok kórusban skandálták: Függetlenséget Litvániának! Erre válaszolva Gorbacsov a körülötte állók­hoz szólva megismételte: Csak együttműködve lehet kiutat ta­lálni az ország jelenlegi sú­lyos helyzetéből. Nem az év­tizedeit alatt kialakult kapcso­latok megszakítása a járható út, hanem a köztársaságok nagyobb gazdasági és politi­kai önállósága. Az SZKP fő­titkára hangsúlyozta: a kivá­lással mindenki veszíthet csak. Gorbacsov szavait a füttykon­cert tanúbizonysága szerint ellenérzéssel fogadták. Várjuk a japánokat (Folytatás az 1. oldalról) Európobon kiemelt partnernek tekintik Magyarországot, üd- vözlik politikai és gazdasági reformjainkat, de nem hagyják figyelmen kívül romló pénz­ügyi helyzetünket, noha ez hí. telkéipességünk tényén mind­eddig nem változtatott. A kap­csolatok fejlesztése szempont­jából Japán fontosnak tartja a belső stabilitást. A magyar—japán kétoldalú kapcsolatok gyorson fejlődtek az utóbbi években. 1985-ben Lázár György személyében magyar miniszterelnök tett lá­togatást a szigetországban. Kaiifu mostani látogatása fő­leg annak köszönhető, hogy Straub F. Brúnó, a már meg­szűnt Elnöki Tanács volt elnö­ke tavaly részt vett Hirohito császár temetésén. Egyetlen más VSZ-tagország sem képvi. seltette magát ilyen magas szinten a gyászszertartáson. A kétoldalú kapcsolatok fon­tos új elemei hogy Japán részt vesz a brüsszeli 24-ek - Lengyelország és Magyaror- szág megsegítését célzó — munkaijában. Magyarország azonban Japántól nem segé­lyeket vár, hanem az együtt­működésből származó előnyö­ket kívánja kihasználni. Látogatása során Kaifu To- Siki tárgyal maqyar kollégájá­val, Németh Miklóssal, találko­zik Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnökkel és Pozs- gay Imre államminiszterrel, to­vábbá számos politikai szerve­zet, köztük az MDF, az SZDSZ, az FKGP és a FIDESZ képvi­selőivel. „Elérkezett az az idő, ami­kor arra számítunk, hogy Ja­pán már nemcsak óvatosan kopogtatja a kőhidat, hanem rá is lép" — idézi egybehang­zóan az Asza'hi Sim'bun és a Jomiuri Simbun Németh Miklós miniszterelnöknek a hagyomá­nyos japán óvatosságra utaló, a távol-keleti országból szár­mazó mondását. A kormányfő pénteken fogadta a japán la­pok tudósítóit és Kaifu Tosiki miniszterelnök hétfőn kezdődő magyarországi látogatása előtt elmondta, hogy nagy várako­zással tekint az első budapes­ti magyar—japán csúcstalálko. zó elé. „Az első japán miniszterel­nöki látogatástól azt várjuk, hogy Japán a nemzetközi qaz- dasáqban betöltött szerepéhez illő segítséget nyújt a magyar gazdasági reformokhoz” — idézi Németh Miklóst a Jo­miuri. A kormányfő a lap sze­rint hangsúlyozta, hoqv a műszaki fejlesztés, a vállalat- irányítás, a kultúra, ezen be­lül a zene területén az eqvütt- működés ugrásszerű kiszélesí­tését várja. Az Asza'hi kiemel­te, hogy a magyar kormányfő kijelentette: Magya rarszóg nemcsak szavakban, hanem tetteiben is tényleges reformo­kat hóit véare, amelyékről re­mélhetőleg Kaifu Tosiki saját szemével is meggyőződhet. Január 27-én folytatja XIV. kongresszusát az MSZMP Január 27-én, az Épitők Rózsa Ferenc székházában folytatja XIV. kongresszusát a Magyar Szocialista Munkás­párt — erről döntött egyebek között a párt első ízben ösz- szehivott Központi Bizottsága szombaton. Még tartott a ta­nácskozás, amikor Thürmer Gyula, a — január 2-án be­jegyzett — párt elnöke tájé­koztatta az újságírókat az ott történtekről. A pártelnök kiemelte: az ülésen mindenekelőtt értékel­ték a kongresszus decemberi, első szakaszának munkáját. Megállapították, hogy egy új, korszerűen működő és gon­dolkodó marxista párt jött létre, amely új arculattal, új szervezeti szabályzattal, új ve­zető testülettel kapcsolódott be a politikai életbe. A KB megerősítette: a párt kész együttműködni minden balol­dali erővel, együttműködik a szakszervezetekkel, az agrár és szövetkezeti mozgalmakkal. Döntöttek arról is, hogy a jelenleg 82 ezer tagot szám­láló MSZMP részt vesz a márciusi országgyűlési válasz­tásokon. Madár- és kisállat-kiállítás a pécsi Vásárcsarnokban Nemzetközi díszmadár- és kisállat-kiállítást rendeztek hét végén Pécsett, a Vásár- csarnokban. A szinte macs­kanagyságú, toporzékoló ga­lambok mellett hermelin- és angórainyufakat, színes dísz­halakat, papagájokat, óriás méretű kakasokat és parányi pintyeket láthattok az érdek­lődők A pécsi galamb- és kisól- lattenyésztő egyesület által szervezett rendezvény a vi­déki kiállítások között a leg­nagyobbnak számít. Idén 1200 galamb, 150 díszba- romfi, 120 madár, és 40 nyúl gyűlt össze. Az ország külön­böző részeiből érkezett ma­gyar tenyésztők mellett ju­goszláv és osztrák résztvevői is voltak a kiállításnak. A nemzetközi kapcsolatok kö­vetkező állomásaként ma­gyar szakemberek látogatnak Zom borba, Dakovóba ésSza. boákéra. Az állatok kiállítása mel­lett ilyenkor végzik a minő­sítő szemlézéseket is, ennek során kb. 70 galamb 'tett fajtagyőztes. A 14-én délután öt óráig tartó rendezvény zárása után a tenyésztők egyes példányaikat megvá­sárlásra is kínálják. P. V. CSMDUCATSR végnapja Lin I *0 ROMANIA 1989 DECEMBER A Conducator végnapjai A román forradalom kegyet­lenül véres napjai megrendí­tették a világ népeit. Földin­dulás kezdődött Bukarestben, jelentették a nagy hírügynök­ségek, Ceausescu, Európa utolsó barbárja nincs többé - olvashattuk az újságok szalag- címeiben. Ezekről a szivszori- tó, örömhírt és gyászt egy­aránt ihozó, vészterhes na­pokról szól ,,A Conducator végnapjai" c. könyv, amely az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat gondozásában jelent meg. A magyar könyvkiadásban példa nélküli gyorsasággal látott napvilágot az érdeklő­désre méltán számot tartó do­kumentum-riport kötet. Janu­ár 2-án még a kéziratot szedték a nyomdában. 8 nap múlva pedig mór a kezébe véhette az olvasó a könyvet. Azt a könyvet, amely szinte óráról' órára a szemtanúik és a krónikások hitelességével mutatja be, miként dőlt -meg a hírhedt Ceousescu-diktatúra. A kötet első felében az MTI és a világ hírügynöksé­geinek dokumentum értékű 'jelentéseit adják közre a szerkesztők, mi történt decem­ber T7-tól 27-ig, a temesvári vérfürdőtől a gyűlölt diktátor kivégzésén át, a szabadság pillanatáig. Feltárják a Se­curitate rémtetteit, beszámol­nak Ceausescu és felesége bírósági tárgyalásáról és ki­végzéséről. A könyv második részében neves szakemberek, újságírók, rádió- és tévériporterek hely­színi beszámolói olvashatók, többek között Róbert László, Bodor Pál írásai és az a drá­mai tudósítás, amelyet Orosz József tűziharc közepette ké­szített, Raffai Ernő, az ismert magyar tudós, történész Ro­mánia történetét, az eddigi felkelések, bukások okait dol­gozza fel, s arra ad választ, hogy most hogyan tudott győzni a forradalom. A kötetben nyilatkozik a magyar kémelhárítás főnöke, a securitate belső felépítésé­ről, arról, hogy különleges egységekkel hogyan biztosítot­ták a terror feltételeit. A 240 oldalas kötet szer­kesztése január 2-án fejező­dött be, s a Szikra Nyomda öt nap alatt állította elő 100 000 példánybon. A könyv január 10-től, szer­dától kapható az újságáru­soknál és a könyvárusoknál. Az Idegenforgalmi Propa­ganda és kiadó Vállalát a könyv megjelentetésével egy- időben 185 000 gyér Ok részére száló könyvet és ajándékot, riportkönyveiket, a Magyar Konyha különböző kiadványa­it, rejtvénylapákát ajánlott fel 9 700 000 Ft értékben Romá­niának, pontosabban a ma­gyar lakta vidékeknek. Segítség Kanizsáról Nagykanizsán, o romániai segélyszállítmányokra szerve­zett gyűjtési akció keretében eddig 9500 kötet szépirodalmi mű, több ezer füzet és tan­szer gyűlt össze, amelyet a közeljövőben juttatnák el Székeiyudvarhelyre. A tarräcs számlájára befizetett adomá­nyok felhasználásáról kurató­rium dönt, az összeg nagyob­bik részén gyógyszereket vá­sárolnak. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom