Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-02 / 1. szám

POLITIKA.' IV^MILAP Eltörölték a halálbüntetést Romániában „ITT MÉG A LÓ IS VISSZAINT NEKÜNK" Helyi idő szerint vasárnap 23.00 órakor hangzott el a bukaresti rádióban és tele­vízióban Ion llescunak, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének „újévi köszöntője". Közölte: a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa eltörölte a halál­büntetést, leállította a Ceausescu-diktatúra giganti­kus beruházásait. A Duna- csatorna, az új constancai ki­kötő, a bukaresti új közigaz­gatási palota építéséi nem folytatják, a terveket felül­vizsgálják. Romániában márciustól bevezetik az ötnapos mun­kahetet. Kijelentette, hogy a Ceausescu által bejelentett több mint 60 millió tonnás gabonatermésről szóló hír súlyos valótlanság volt, mert mindössze 16,9 millió tonna termett. (Romániai ri­portunk a 3. oldalon) Tudjuk és érezzük: minden a mi munkánkon múlik. Sok szó esik gazdasági segélyekről, de támogatni csak azt lehet és érdemes, aki erre rászolgál. Segíts magadon, az Is­(Folytatás a 2. oldalon) Már konszolidálódik a helyzet Kolozsvárott. Az utcákon ugyan még ott állnak a páncélo­sok, de a katonák már játszanok a helyi gyerekekkel. Läufer László felvétele Pillanatképek szilveszter éjszakájáról: gazdag volt a választék a papírtrombitákból, az álarcokból; zenészek, harmonikások, trombitások hangoskodtak az utcákon; a négylábú kedvencek­nek is illett megkóstolni a jóféle pezsgőt. Szűrös Mátyás újévi köszöntője Európai konföderáció Mitterrand javaslata Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke újévi köszöntőt mond. MTI-telefotó Tisztelt Honfitársaim! Köszöntőm Önöket az 1990-es esztendő első napján. Boldog új évet kívánok a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgárának, a határainkon túl élő magyaroknak, min­den becsületes jó szándékú embernek szerte a világon. Re­ménységgel és bizakodással, ha nem is minden aggodalomtól mentesen köszöntőm Önöket a XX. század utolsó évtizedének küszöbén, egy eseményekben, rég várt fordulatokban gazdag esztendő után. 1989 kiemelkedő év volt hazánk életében. Nagy és ígéretes történelmi átalakulást, mindenre kiterjedő, radikális reformfo­lyamatot bontott ki a társadalmi és az állampolgári akarat. Ezt azonban szinte a huszonnegyedik órában, az általános összeomlás közvetlen veszélyével szembesülve sikerült megtenni, s az új esztendőben gazdasági talpon maradásunkért és nem­zeti méltóságunkért - a történelemben nem először - újra ag­gasztó körülmények között keil megküzdenünk. A nagy átalakulásban súlyos teherként nehezednek ránk négy évtized következményei. Kudarcot vallott a szocializmus­nak kikiáltott gazdasági és politikai gyakorlat, mert szembe­fordult a valóság törvényeivel, a szabadság és az igazsági_ ál­talános következményeivel, mert magával az emberrel került összeütközésbe. Kitartásra, megsokszorozódott energiára van most szüksége a nemzetnek a politikai, az anyagi és erkölcsi romok eltakarításához, a demokrácia és a jólét megalapozása- hoz. Kedvező körülmény, hogy Közép-Kelet-Európában sorra leomlottak a diktarúrák. Szakadatlanul kérdezzük, hogyan és miért jutottunk idáig. Hiába rázzuk azonban indulattal az öklünket, és annak sincs értelme, hogy nap mint nap elpanaszoljuk balsorsunkat, sé­relmeinket, a ránk telepedett idegen akaratot magunk és a világ előtt. Úgy tűnhet néha, hogy tö/rténelmünk nem egyéb, mint örö­kös nekileszülések és kudarcok sorozata. De hogyan marad­hattunk meg akkor mégis annyi balszerencse, oly sok viszály után magyarnak, Magyarországnak? Hamis és indokolatlan, sőt félrevezető teljes reménytelenség keserű, önfeladó érzete. Történelmünk nem a szakadatlan szerencsétlenségek halmaza- ta, hanem a törhetetlen újrakezdések megtestesítője és kifeje­zője. Ez a tanulság tölthet el bennünket reménységgel a mai időkben is, amikor ígéretes segitőkészséget tapasztalunk ugyan világszerte, de a magyar társadalom és gazdaság átalakítá­sát mégis mgunknak kell önmagunkért véghezvinnünk, akár em­berfeletti erőfeszítések árán is. Európai konföderáció létre­hozását javasolta újévi beszé­dében Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a kilencvenes évekre. Feltételül jelölte meg, hogy a konföderáció „csak akkor jöhet létre, ha a kelet-európai országokban megvalósul a po­litikai pártok pluralizmusa, a szabad választás, a képvisele­ti rendszer és a tájékoztatás szabadsága. Készek vagyunk ennek megvalósítására, abban az ütemben, amelyet választa­nak" - mondta, de ugyancsak feltételül jelölte meg, hogy az Európai Közösség ezt megelő­zően „abszolút módon erősítse meg közös szerkezetét, ahogy azt Strasbourgban elhatároz­ta". A javaslatot Mitterrand az­zal Indokolta, hogy „Európa már nyilvánvalóan 'nem ugyan, az, mint ahogy fél évszázada ismerjük. Tegnap még a két szuperhatalomtól függött, má­ra viszont, mint aki hazatér, rátalál saját történelmére, földrajzára”. , A Kelet-Európábán bekövet­kezett változások „olyan új kérdéseket vetnek fel, amelyek­re nem lehet egy nap alatt megtalálói a választ". Ezek közé sorolta az elnök a ka­tonai szerződések jövőjét, a leszerelés megteremtésének ütemét, a német egység meg­valósulásának formáját és fel­tételeit, az új típusú kelet-nyu. gáti együttműködés kialakítá­sát, a fennálló határok sért­hetetlenségét s azt, hogy „meddig megy el a nemzeti­ségek ébredése". „A változás, amely az él­múlt hónapokban ment végibe, jelentőségében meghaladja mindazt, ami a II. világháború óta történt s kétségtelenül be­kerül a történelem nagy ese­ményeinek sorába — hangoz­tatta. — Ennek kiváltó oka a megváltoztathatatlan gazdasá­gi és politikai válság, Mihail Gorbacsov intuíciója és aka­rata, az ellenállással szembe­szállók meggyőződésének ere­je és erkölcsi bátorsága, a zsarnokság ellen felkelt népek magával ragadó akarata volt”. Az 1990-es évet • ünneplők egy csoportja a pécsi belváros­ban. (Szilveszter '89 című összeállításunk az 5. oldalon) _______________________________J Többpártrendszer a Baltikumba) A litván minisztertanács be­jegyeztette az önálló státusú Litván Kómmunista Pártot, és bejegyezték a Litván Demok­raták Pártját is - jelentette szombati számában a Szov- jetszkaja Rosszija. A szovjet lap nem közölt más részlete­ket a pártök bejegyzéséről. A litván parlament decem­ber elején törölte a helyi al­kotmányból az SZKP vezető szerepére vonatkozó kitételt, és az alaptörvény módosítá­sával törvényesítette a több­pártrendszert a köztársaság­ban. Figyelemre méltó, hogy a többpártrendszer gyakorlatilag a két másik szovjet balti köz­társaságban is működik. Valamivel óvatosabban ha­ladnak Lettországban: a köz­társaságban az elmúlt évtize dek során kisebbségbe került a' lett anyanyelvű lakosság, és ott társadalmi vitára bocsá­tották a tervezett alkotmány- módosításokat is. De a nem kommunista pártok, akárcsak Észtországban, Rigában is mű­ködőképes szervezeteknek te­kinthetők. A szociáldemokrata párt az elmúlt években sem szüntette be működését, ha­nem külföldön tevékenykedett. Néhány hete azonban — hosszú szünet után — megtar­totta első kongresszusát lett területen, a népszerű tenger­parti üdülőhelyen, Jurmalá- ban. Dunántúli napin XLVII. évfolyam, 1. szám 1990. január 2., kedd Ara: 4,30 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom