Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-30 / 359. szám

1989. december 30., siombot Dunántúli napló Eu uegí korkérdés Karácsony előtt jn un ka társa­ink felhívtak néhány (szám sze. rint 30) pécsi telefonelőfizetőt azzal a kéréssel, válaszoljanak néhány • kérdésünkre. Vala­mennyien (fiatalok, középko­rúak, idősebbek, tanárok, jo­gászok, orvosok és egyetemis­ták, könyvelők, munkások és munkanélküliek) szívesen ele­get tettek kérésünknek. íme, összegezett válaszaik, amelyek természetesen nem tekinthetők a közvélemény hangjának, de talán mégis érdekesek tesznek olvasóink számára. A válaszadók közül (akik kö­zött 16 nő és 14 férfi szere­pelt) a döntő többség aggo­dalommal várja cr következő évet, ám általános közérzete ennek ellenére jónak (főleg a nőké) vagy közepesnek (a fér­fiaké) mondható. A rossz köz­érzetet főleg a gazdasági ne­hézségek (áremelések, eladó­sodás, 10-12 órai munka) okozzák. Igen érdekes — és ezt ko­rábbi közvéleménykutatásunk eredményei is alátámasztják -, hogy az ország politikai helyzétét a többség jobbnak, a megyéét jobbnak vagy vál­tozatlannak érzik az egy évvel ezelőttihez viszonyítva, míg az ország és a megye gazdasági helyzetét szinte egyöntetűen rosszabbnak látják a tavaly ilyenkorinól. A megkérdezettek többsége lát kivezető erőt a jelenlegi gazdasági helyzetből, de érdekes módon többen említették a külföldi működő tőkét, mint ahányon a párto­kat vagy a mai gazdasági-po­litikai vezetőket. Arra a kérdésünkre, vajon hány év szükséges a kilába­láshoz, a , korábbi felmérések­nél hosszabb időt említő vá­laszok születtek: a többség a férfiaknál 10 vagy több, a nőknél 5-8 évet tart ehhez szükségesnek. Megkérdeztük azt is, vajon ha a válaszadó­nak és családjának 4—5 év múlva a mai szinten lenne az életszínvonala, ezzel elégedett lenne-e vagy csalódottnak érezné magát. A pesszimista várakozások ellenére a több­ség csalódottnak érezné ma­gát — tehát személyes sorsá­ban javulást vár. Válaszadóink nagy részét nagyon érdekli a politika, s bár napi értesüléseiket első­sorban a tv-ből szerzik be, többségük olvas újságot, és örömmel hallottuk, hogy első­sorban a Dunántúli Naplót. Természetesen arra is kíván­csiak voltunk, milyennek tart­ják a lapot. A többség sze­rint lehetne érdekesebb és őszintébb, de pártatlanságát a legtöbben már nem vonják kétségbe. A jövő év várhatóan izgal­mas politikai történéseit sze­retnénk minél tárgyilagosab- ban nyomon követni, s ehhez hozzátartozik a közvélemény pontos és folyamatos megis­merése is. Éppen ezért kérjük tisztelt olvasóinkat: aki maga vagy a családtagjai a jövő esztendőben néhány alkalom­mái szívesen válaszolna közvé­leménykutató cscípsortunk kér­déseire — levélben, telefonon vagy kérdezőbiztosaink útján -, szíveskedjék velünk le­vélben közölni nevét, lakcí­mét, életkorát, foglalkozását, iskolai végzettségét, valamint azt, hogy kik élnek még velük közös háztartásban. (Ha ők is vállalkoznának a válasz­adásra, az ő adataikat is kér­jük.) Végül — ha van — tele­fonszámukat is szíveskedjenek feltüntetni. Mindezekre az ada­tokra a minta pontos kiválasz­tása érdekében van szüksé­günk, a kitöltött kérdőívek ter­mészetesen névtelenek. A Du­nántúli Naplónak címzett bo­rítékokra kérjük írják rá: Köz­vélemény. Leghűségesebb vá­laszadóink között időről időre a Dunántúli Napló negyed­éves, féléves, éves előfizetését sorsoljuk ki. Segítségüket előre is köszönjük. S. G. SZTAV Szakstúdium Kft Vállalkozóképzés profi szemlélettel Magán középiskola is szerepel a tervek között A megyénkben kialakult fog- la I koz ta tá s po I iti ka i fesz ü 1 tsége k levezetését, megoldását több vállalat, iroda próbálta meg­szervezni. Ezzel a: céllal ala­kult Pécsett szeptember 28-án a SZTAV Szakstúdium Szak­mai, Oktatási és\ Átképzési Kft. is. Eddigi tevékenységükről és 1990-re vonatkozó elképzelé­seikről Budányi Dánielt, a Kft. ügyvezető igazgatóját kér. deztük. — Ügy érzem, az elmúlt 3 hónapban eleget tettünk eddi­gi céljainknak. Jövőre azonban ennél sokkal nagyobb intenzi­tással kell foglalkoznunk a munkaerőpiaci kérdésekkel, • hi­szen ezek a problémák még mindig fennállnak, sőt egyre inkább kifejlődnek. A cég te­vékenységét eddig meghatóra, zó szakmai átképzések szerve­zése és bonyolításai ezután is o cég profilját fogják képezni, de más képzéseket is szeret­nénk beindítani. A Kft. újabb területe a vál­lalkozók támogatása lesz, ami szintén nagy segítség lehet a térségben felszabaduló mun­kaerőnek. Ök azonban nem­csak azokat kívánják segíteni, akik már elindultak ezen az úton, hanem egyfajta vállalko­zóvá nevelést próbálnak szer­vezni. A havonta 1-2 napos tájékoztatókon általános infor­mációkat adó képzést tervez­nek. Felvállalják az egyéni és társas vállalkozások arculató. nők kialakítását, szerződések írását, valamint alkalmassági személyiség vizsgálatot. A to­vábbiakban szervezendő kész­ségfejlesztő programokat meg­próbálják elérhető áron ki­alakítani. A Kft. e tevékenysé­ge a későbbiekben komoly se­gítség- lehet a vállalkozók­nak, hiszen mint Budányi Dá­niel elmondta, kormányzati szinten szó van olyan törekvé­sekről, miszerint az újrakezdé. si támogatás igénybe, vétele­kor feltételként fog szerepelni egy vállalkozói előkészítő tan­folyamon való részvétel. A jövőre vonatkozóan konk­rét terveik vannak a hátrányos helyzetű egyének szakmai kép­zésére, a megyében való ter­jeszkedésre és a külföldi mun­kavállalások szervezésére. Egy. fajta ügynöki szolgáltatást is - be szeretnének vezetni, amivel a kisiparosok menedzselését kívánják előmozdítani. A Kft.-n belül szervezett formában akar­nak a kisiparosoknak munkát biztosítani. Ezzel kapcsolatban január 1-jétől a Szalai András u. 11-ben minden szerdán 9— 14 óráig várják a jelentkező­ket. A SZTAV Szakstúdium el­képzeléseiben két, egyelőre igen távlatinak tűnő terv is szerepel. Az egyik egy magán középiskola létrehozása lenne- az egyház bevonásával, ami később az óvodától az egye­temig tartó rendszerré nőhet­ne ki magát. A másik pedig egy szociális gondozó 15—20 ágyas bentlakásos rendszerrel, elit szolgáltatásként, devizáért. Pataki Veronika Holnap a IVDIU-ben Romániában szegfűvel köszöntik a magyarokat Munkatársunk, Kozma Ferenc helyszíni tu­dósítása az ártándi határátkelőhelyről, Nagyváradról, II. János Pál pápa segély- szállítmányt vivő kocsijából, s egy erdélyi család tűzhelye mellől. Mit mondott a Le Monde tudósítója, hogyan látja Romániá­ból a magyarokat Habsburg Ottó unoka­öccse? Még él Magyarországon a külföldiek bejelentési kötelezettsége A társaságban mindenki meglepődött, ami­kor az NSZK-ból hazalátogató orvos, egy­kor ismert pécsi sportoló az órájára pil­lantva egyszer csak félbeszakitotta a mesé­lést és felpattant: Bocsánat, majdnem elfe­lejtettem, hogy mint külföldi állampolgár­nak, be kell jelentkeznem a rendőrségen. Templomépítés ♦ társadalmi munkában Pusztahencsen Brutális támadás a reménypusztai tsz ügyeletese ellen Sport: Magyar kacsa a Párizs-Dakar ralin Szilveszteri kellékárusok Pécsett, a Konzum Aruháznál Fotó: Proksza László Szilveszteri kellékek Petárda? Ugyan kérem! Vagy mégis? A szilveszteri árusok, mint­ha összebeszéltek volna. Nincs, nincs - ingatták a fe­jüket tegnap, amikor Pécs utcáit róva petárda után ku­tattam. A kis robbanó masi­na napok óta „frászba hoz­za” a járókelőket, hatalma­sat pukkanva, szikrázva. De, hogy hol lehet kapni? — Nincs! — mondta hatá- rozottan-a pécsi Konzum előt­ti standja mellől az árus. Már rég messze jártam, amikor utánam kiabált: - És nem is lesz!- Hát éppen lehet venni, csak nem nálam - mondta távolabb egy másik kereske­dő. - Hova gondol? Elveszik az engedélyemet, ha petárdát árulok! A harmadik árus* végre megoldotta a gondot: — Hogy hol lehet kapni? Hát a jugák árulják itt napok óta! Várakoztam egy darabig a megadott helyen, de hiába: egyetlen árva jugoszláv ál­lampolgár sem mutatkozott. Átvertek — vettem tudomásul a helyzetet, aztán - utolsó próbálkozásként -, egy kis- asztalnyi stand tulajdonosá­tól még megkérdeztem: pe­tárdája van? Legnagyobb meglepetésemre lopva körül­nézett, aztán lehalkított han­gon visszakérdezett: mennyi­be?-- Hát hogy adja? — fir­tattam. — Harminc? - Jó. - Az üzlet megköttetett, petárda tehát van, mégpedig jóféle magyar anyagból. A srilveszteri kellékek vá­lasztóira egyébként bőséges. Tarka-barka papírból, mű­anyagból készült holmikkal tömve, minden kereskedő asz­tala Pécsett. Van rojtos trom­bita kis-, közép- és ' nagy-' méretben, konfetti, szerpentin, huszárcsákó, csilingelő bo­hócsapka, török turbán, Vük, a kis róka, Miki egér. hupikék törprkék, Süsü, a sárkány, (vagy lehet, hogy éppen Paff, a bűvös), piros meg rózsaszín -műanyagból tütülő malac, és még ezernyi apróság: fütyü­lök, rojtok, bojtok, szalagok, csilingelő micsodák, zörgen- tyűk és herkentyűk —, vagyis csupa olyan hiábavalóság, amit az ember csak az év utolsó napján tud elviselni — és megvenni. Ó. Zs. Elbúcsúzott Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló volt főszerkesztőin Bensőséges ünnepségen búcsúzott el munkotársai- tól tegnap a pécsi ARMA étteremben Mitzki Ervin, ■ a Dunántúli Napló volt főszerkesztője. Az ünnep­ségre eljött Bencsik Gá­bor, az Újságírószövetség főtitkára is. Mitzki Ervin eredeti fog­lalkozása nyomdász, majd történelem szakon végzett az akkori pécsi Tanárkép­ző Főiskolán. Hosszabb ideig az ifjúsági mozga­lomban dolgozott, később 1960-tól a Dunántúli Napló munkatársa lett. 1971 októberétől 1989. október 15-ig lapunk fő­szerkesztője volt. Irányítá­sa alatt a Dunántúli Napló hazánk legnagyobb példányszámú vidéki na­pilapjává vált. Volt idő­szak, az elmúlt évi ár­emelkedések előtt, amikor 109 000-es példányszámá­val a negyedik volt a DN Magyarországon az orszá­gos napilapokat is bele­értve. Mitzki Ervin működése alatt került sor a DN nyomdatechnikai korsze­rűsítésére, a Vasárnapi Dunántúli Napló és a DN Panoráma megteremtésé­re, amelyekkel Dél-Dunán- túl valamennyi megyéjé­ben, sőt Budapesten is megjelenünk. Az elmúlt csaknem két évtized során kiváló újságírók egész so­ra nőtt fel a Dunántúli Naplónál. Az ország szá­mos lapjánál, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójánál több tucat hajdanvolt kol­légánk szolgálja a nyilvá­nosságot. Mitzki Ervin több ma­gas kormánykitüntetés bir­tokában, hatvanegyedik életévét elhagyva ment nyugdíjba. Tisztelettel: a DN újságírói, a Dunántúli Lapkiadó Vállalat dolgozói Kitüntetés A Magyar Köztársaság ideig­lenes elnöke Siklói György rendőr vezérőrnagynak, a BM Országos Rendőr-főkapitány­sága vezetője helyettesének a Belügyminisztériumban végzett több évtizedes, eredményes munkája elismeréséül, nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csil­lagrendjét adományozta. A ki­tüntetést Horváth István bel­ügyminiszter pénteken adta át. Parancsnokváltás a Vám- ás Pénzttprságnál Beiktatták az új vezetőt Pontosan négy és fél évet töltött Pécsett, a Vám. és Pénzügyőrség Baranya, So­mogy, Tolna megyei parancs­nokaként Dr. Kende Ernő ez­redes. Töltött -, hiszen az év utolsó napján, december 31-én befejezi . itteni munká­ját és Budapestre utazik, ere­deti származási - helyére, ahol a vidéki „kiruccanás" előtt már 10 évig a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnokságán dolgozott. A regionális parancsnoki címet a fővárosival cseréli fel, fel­sőbb utasításra.- Nagyon jól éreztem ma. gam Pécsett. Ez a város tel­jesen más, mint Budapest. Sokkal nyugodtabbak az em­berek, kisebb a feszültség, ezért a munkatársi, és szemé­lyes kapcsolatok is szorosab­bak. Engem ez, az itt élők különös mentalitása fogott meg. Sajnálom, hogy el kell mennem. De hót a mi szak­mánk mór csak ilyen!- Hogy fogadta a család­ja a költözés-kinevezés hirét?- Tisztában vannak a kö­telezettségeimmel. Az első számú „kárvallott” az termé­szetesen a feleségem, hiszen neki követnie kell a férjét!- Az új beosztását 1990. január 1-jétől látja el, miben tér e! ez az eddigi munkakö­rétől?- Sokkal összetettebb fel­adat. Ide tartozik például a ferihegyi légikikötő, a diplo­mata vám intézés, a kőbányai vásárvárosok, a postaforga­lom, a külkereskedelmet bo­nyolító vállalatok vámügyei, és még jó néhány dolog.- Dr. Molnár Endre, vezér­őrnagy, a Vám- és Pénzügy- őrség országos parancsnoka iktatta be utódját. Mondana róla valamit?- Dr. Takács József, őr­nagy, a jelenlegi helyettesem. Amikor idekerültem, akkor kapta e megbízatást. Ö itt kezdte a szakmát . Pécsett, szépen végigjárta a ranglét. rát. Fiatal, nagyon jó szak­ember, úgy érzem, neki kel­lett volna a keményebb fel­adatot kapnia. Szerintem nem lesznek nehézségei, sem más átmeneti törés, fennakadás a munkában.- Ta'nácsol neki valamit?- Azt, hogy hasonló menta­litással dolgozzon tovább. Igyekezzen megnyerni magá­nak ezentúl is a vámhivatalok parancsnokait, munkatársait, társzerveinket és a lakossá­got! Gyúró Barbara

Next

/
Oldalképek
Tartalom