Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-09 / 340. szám

1989. december 9., szombat Dunántúlt napló Or. Kouacs Magda, a SZOT titkára: A SZOT s a benne tömörült szakszervezetek — mint a veze­tők meghirdetett elképzelései­ből kiolvasható — jelentős át­alakuláson mennek keresztül, bemondott a SZOT elnöksége, létrehozták az Országos Koor­dinációs Tanácsot és oz Intéző bizottságot. I szakszervezel nem lehel politikai senkiföldje Mi tette mindezt szükségessé “ s mint ezt többen állítják - nem a homlokzat átfestéséről* v°n-e szó? — kérdeztük Kósáné dr. Kovács Magdát, a SZOT titkárát.- A mozgalom átalakítását 01 tette szükségessé, hogy egy sereg új szervezet jött létre, °me|y szakmai típusú, úgyne- y*l«tt ológazati szerveződés, byen például a Televíziós Dol­gozók Szakszervezete, amely a tv-ben dolgozó valamennyi [Munkavállaló, s nemcsak mond­juk a rendezők vagy az újság­írók szakszervezete. Az új szer. yeződések követelik maguknak 0 helyet a nap alatt. A régi °ZOT csak a tizenkilenc ága- J°ti szakszervezetet foglalja jnagábo. Az ő képviselőik al­kották a SZOT elnökségét, il- ■etve számarányosan a SZOT Plénumát. Az újonnan létrejövő szók szervezeteknek így nem y°lt képviseletük, s ezt a gya­korlatot már nem lehetett to- vóbb folytatni. A mostani át- Pjokulás célja tehát az, hogy e,osegítse egy erős, országos '[okszervezeti szövetség kiala- kitását. Egy ilyen szövetségnek JJPdng csak akkor van esélye, , az új szakszervezetek is tel- Jes jogú alapítói lesznek. Ki- '[orítósdival nem lehet szövet- ?^9et alapítani. Nem lenne er­pIcsí alapunk azt mondani, “OlJy megújulunk, ha kizárnánk ?[ új szakszervezeteket a SZOT. “Pl- A megvalósuló szándékot r,eTr> mi fogalmaztuk meg, ha- _n®m a létrejövő szakszerveze- ek. Az átalakulás ugyanakkor £?n,> jelenti a SZOT szétesését. 1 1 csak a tagság igényére vá­dolunk. . ~ A SZOT korábban az SZMP-hez kötődött. Most mi- e.nf kívánják átalakítani a Ortokhoz való viszonyukat? " Alapelvünk, hogy a szak- Ikivezetek a pártoktól függet- 'működnek. A független­je deklarálása a sajátos kö- ^P-európai politikai helyzet ^vetkezrnénye. E jelzőnek ^Vanis o nyugati demokráci­ái"1 nem lenne semmiféle lQ °[’mációs értéke. A pártál- l '’'ban a szakszervezeteknek kellett illeszked niük a mo- Whatalmi struktúrába. Más- ^^Ppen a szakszervezeteknek ^ lettek volna meg a poli- j P' feltételei a legminimáli- “ érdekérvényesítésihez sem. A pártoktól való független- ^9ünk azt jelenti, hogy mára Az együttműködés kritériuma a gazdasági és politikai program - A megyei apparátus 75 százalékát leépítették „csupán" egyetlen feladatunk maradt: a munkavállalók ér­dekképviselete. A többpártrend­szerű demokráciában ugyanak­kor a világ legtermészetesebb dolga, hogy a szakszervezetek a baloldali orientációjú vagy baloldali pártokkal akciószövet­ségre lépnek. A szakszervezet függetlensége szervezeti füg­getlenséget jelent. A szakszer­vezetek nem lehetnek a politi­kai senkiföldje. A szakszervezetek baloldali politikai értékeket is integrál­nak magukban. A jövő tehát a szakszervezeteknek a pártok­kal való egyenjogú, partneri együttműködése. Ez azonban csak a baloldali értékeket val­ló pártokkal lehetséges. Az együttműködés alapvető krité­riuma, hogy milyen ezeknek a baloldali pártoknak a gazda­sági és szociális programja. Fel kell tudnunk mérni, hogy mi­lyen valós politikai szándékok húzódnak meg az egyes pár­tok programja mögött a vá­lasztási küzdelemben. A vá­lasztásokra való készülődés ugyanis az ígérgetések idősza­ka is. A másik meghatározó tényező az, hogy egy-egy párt­nak milyen a viszonya a szak- szervezetekhez. Nagyon lénye­gesnek tartjuk azt is, hogy az adott pártnak mi a véleménye a szakszervezeti mozgalom egy­ségéről. Az utóbbiról ugyanis úgy gondoljuk, hogy ha a szakszervezetek túlzottan bele. sodródnak a politikai csatáro­zásokba, ezzel elaprózzák ere­jüket és nem marad energiá­juk a kormánnyal való tárgya­lásokra. A szakszervezet — vé­leményem szerint - egy nagy elefánt, amelyet, ha valaki meg dkar kerülni, akkor vagy balra vagy jobbra Tcell mennie, de nem lehet átlépni bennünket. A kis vadakat ugyanakkor szét lehet kergetni . .. Ugyanakkor nem szabad hivatkoznunk a 4,2 mil­liós tagságra, mert a lényeg az, hogy a munkavállalók mek­kora arányban vallják maguké­nak a szakszervezeteket, meny­nyire támogatják azokat. Tud­juk, hogy ők sokkal keveseb­ben vannak négymilliónál.- Mi az •álláspontjuk a füg­getlen szakszervezetekről?- Az a véleményünk, hogy a szakszervezetek funkciója füg­getlen a szakszervezetek nagy­ságától, politikai hovatartozá­sától. Igaz viszont az is, hogy a SZOT nem kívánja monopoli­zálni szerepét. A törvények szerint minden szakszervezet egyenlő. Öröm számomra, hogy a Független Szakszervezetek 'Demokratikus Ligája az utóbbi hetekben úgy nyilatkozott, hogy minden szakszervezetnek a ba­rikád azonos oldalán kell áll­nia. Úgy látom, hogy a Liga és a SZOT-ba tömörült szak- szervezetek közötti viszony kon. frontációs szakasza lezárult.- A SZOT főtitkára a Parla­mentben nemrég azt mondta, hogy az ország időzített szo­ciális és gazdasági bombán ül. A SZOT méltányolja-e a kor­mány őszinteségét, amikor is nyíltan feltárta az ország ál­lapotát a törvényhozásban?- A SZOT és a kormány vi­szonyáról szólva kiemelném, hogy a novemberi parlamenti ülésszak előtt fontos gesztust tettünk. A sportcsarnoki nagy­gyűlésünkön a SZOT vezetése megadta az alaphangot: az éle­ződő gazdasági helyzetben nem a konfrontációt, hanem az együttműködést keressük. Tá­mogatjuk a Magyar Néppárt kezdeményezését, hogy jöjjön létre a Nemzeti Megmentés Tanácsa. Ezt a formulát gaz­dasági és szociális válságkeze­lő mechanizmusnak tekintjük. Azt a csődtömeget, amely ma az ország előtt áll, részben a politikai • vezetés, részben a kormány „hozta össze”. A bűn­bakkeresést ugyanakkor nem tartom politikai értéknek. Nem segíti elő a kibontakozást, a békés átmenetet. Nem tudok viszont eltekinteni a szakértők felelősségétől.- A megyei szakszervezetek szintén átalakulnak. Az appa­rátus karcsúsodik, ami több száz embert érint. — A megyékben átmeneti szakaszról beszélhetek. Távlati elképzelésünk az, hogy a me­gyei szervezetek is szövetségi alapon épüljenek fel. Úgy gon. dőljük, hogy a megyei szövet­ségeket az ott lévő alapszer­vezetek, illetve ágazati-szakmai középszervek alakotják majd. A szövetségalakításnak azon­ban jelenleg nincsenek meg a politikai, sem a jogi, az ága­zati feltételei. Az ágazati kongresszusokat január végéig tartják, s így még létre sem jöhetnek azok a szervezetek, amelyek legitimálhatnák a me­gyei szövetségeket. Azt ajánlot­tuk, hogy ebben az átmeneti időszakban, vagyis az országos kongresszusig hozzák létre a szakszervezetek megyei képvi­seletét. Ez felülről szervezett apparátus lenne. Könnyelmű lépés lett volna és a tagság érdekeit sértené, ha egyik napról a másikra megszüntettük volna a megyei szakszervezetek jelenlétének le­hetőségét. A megyei apparátu­sok rendkívül kis létszámúak. Megyénként négy-öt főről van szó. A megyei apparátus 75 százalékát építettük le. Ezek­ben a napokban köszönjük meg a szakszervezetek megyei tanácsainak a munkáját. A me­gyei szakszervezeti tanácsok visszaadják mandátumukat a tagságnak. , Pogonyi Lajos 49. hét Hitvallás vente egyszer, a magyar cJ . napján, talán megbo- sj ‘1° az olvasó, hogy a fő- rJ/. ztő a lap gondjaiba, tö- (',eseibe, hitvallásába bele­ck SSai bár jól tudom, hogy t)2 plvosót általában inkább érdekli, hogy a Dunántúli iívfo °. 9Y°rs> pontos, hiteles lyi | Rációt adjon számára, 5t v^nosságot biztosítson az '°9laIkoztató gondoknak, r^, , a bizonyos értelemben ije ■‘«üli sajtónapon mégis ^^etném türelmüket néhány ^Cre igénybe venni. 5* .sojtónap rendkívüli, mert jj ^últ évig ezen a napon hívta össze az irá- ^ alatt álló töm eg kom­^it eszközök képvise­( ’ 'Hetve csak a vezető mun- ^rsakot, és azokat, akikab- ^ az esztendőben a párt ^^'“élése szerint jól dolgoz­tai . idén a Dunántúli Pir kezdeményezte a maga e °napi rendezvényeit, amely- 2© ^^9hívtuk valamennyi párt- i|| a népképviseleti és 1 „'^QZ9atPsi szerv vezetőit, «J0**»** irányítóit, a iprQ ^°zók, szövetkezetek, a ** nV?i székhelyű tömegkom­munikációs eszközök képvise­lőit. Miért fontos ez számunkra, és mennyiben érinti, érdekel­heti ez olvasóinkat? Mert hit­vallásunk szerint, a Dunántúli Napló tisztességes, az érték­teremtő és hasznot hajtóműn, ka elsődlegességét hirdető, szociális érzékenységű, a tár­sadalom tagozódását messze­menően figyelembe vevő, az európai politikai kultúrát kö­vető 'néplop akar lenni, azzá akar válni. Ehhez pedig szé­les körű párbeszédre, együtt­működésre von szükség, erre törekszünk, meghívásunkkal ezt kívántuk hangsúlyozni. Szük­ségünk van a 'párbeszédre mindenkivel, mert egyre töb­ben vitáznak azon, hogy kié ■is tulajdonképpen, és kit szol­gál a lap. Nos, hát a DN egy önállóan dolgozó, semmi­féle közvetlen irányítást el nem fogadó alkotóműhely, amelyet a lap munkatársai egyre inkább magukénak, tu­lajdonuknak tekintenek. A Du­nántúli Napló önmagában ér­ték, ézt szétszedni semmikép­pen sem engedjük, egységét mindenképpen megőrizzük. Kor­szerűsítjük, és a mostani szél­sőséges időkben is konstrukti- vitásra törekszünk. Hazánkban régi szokás, hogy gyakran akarunk mindent gyö­keresen átalakítani, mindig minden újat kitalálni. Ezzel szemben mi a régi jó törté­nelmi megoldáshoz ragaszko­dunk; amikor a fiú tovább­építi mindazt, amit szülei jól megcsináltak, és elhagyja azt, ami nem szolgálja egyértel­műen a jövőt. Persze, nincs könnyű dolgunk. Ma két em­ber is nehezen tud közös nyel­ven beszélni, hogyan tudnánk mi több mint kétszázezer ol­vasónkkal mindig konszenzust találni? De megkíséreljük! Az olvasó a főszerkesztő hitval­lásából bizonyára sok mindent szívesen kiragad, és megkér­di, mit is értek például a néplapjelleg, a társadalom ta­gozódását figyelembe vevő tö­rekvésünk alatt? Néhány szó­ban lehetetlen ezt kiféjteni, két dolgot azonban fontosnak tartok értelmezni. Mit értek a tisztességen és az európai 'politikai kultúrán? A Dunántú­li Napló a választási küzdel­mek során esélyegyenlőséget biztosít a pártok választási hadjáratá'ban, amíg azok tisz­tességes eszközökkel folynak. A DN másként nem íis tudná néplapjellegét megtartani. De nem adunk teret a pártok köz­ti tisztességtelen, mocskolódó magatartásnak, kizárólag az egyes embereket és eszméiket nem sértő választási küzdel­mekben akarunk partnerek lenni. Jó partnerek! Nyilvános­ságot biztosítunk mindazon je. lenségeknek, amelyek nem jog- sértőek, harcolunk a törvény­telenségek ellen, de semmi­képpen sem kívánjuk népsze­rűségünket azzal növelni, bá­torságunkat ózzál bizonyítani, hogy felületes Ismeretek, „le­leplezések" alapján naponta tegyünk egy-egy embert er­kölcsi hullává. A sajtónap jövőre már nem az év végén lesz. Március 15- én remélhetően egy új, szá­mítógépes tech nológ iával ké­szülő, saját, korszerű nyom­dánkban kinyomtatott, de az említett törekvésék szellemében előállított újságban szólhatok tisztelt olvasóinkhoz.-Például­Szerkeszti: Rózsik László és Pauska Zsolt Roland Pícsett sem titlenkedett zigálja át a dohányzó kocsik „jelképét", az égő eigaretta- tóblát. Szólok neki. Felhábo­rodva* közli, hogy én vagy ré­szeg vagyok, vagy hülye, és különben is. . . Hívtam a rendészt, mire annak azt mondta, hogy ávós módszer, amit mi itt vele csinálunk. Csak akkor volt hajlandó iga­zolni magát, miután elmond­tuk, hogy addig a vonat nem indul. Megmutatta az igazol­ványát, kiderült, hogy Anto­niewicz Rolandról van szó. Vé­gül ránk nézett és hozzátette: Vegyék tudomásul, hogy ve­lem gern tudnak semmit csi­nálni . . . (Köszönjük a MÁV informá­cióját, a Fővárosi Főügyész­ségnek pedig alapos, tevé­keny munkát kívánunk.) Az információ kézhezvétele után felhívtuk Esztergomot, a városi tanács ipari osztályát, ohol a helyettes vezető, Grósz Judit vette fel q kagylót.- Semmit nem tudunk konk­rétan — mondta. — Tényleg létrejött az üzlet? Mit is mondhatnék, számomra ugyan­úgy újdonság a hír, mint a város többi lakója számára lesz. Hallottunk róla, hogy ter­veznek egy üzletet a japánok­kal, és a gyár itt lenne ná­lunk, de semmi több... Van­nak a városban munkanélkü­liek, bizonyára ők örülnek a legjobban, ha megtudják mi készül. (Csak nehogy korán örülje­nek. Információink szerint Su­zuki úr a szakmához abszolút nem értő embereket szeretne kikópeztetni üzeme számára, a magyar vasasokban ugyanis nemigen bízik ...) H szabadkai per A csütörtök esti tv-híradó és a tegnapi Népszabadság is foglalkozott Vicéi Károly ju­goszláviai magyar iró perével, amit nemzeti türelmetlenség szításának vádjával indítottak a zentai irodalmár ellen. Mi­vel az írónak otthon nincs te­lefonja, s ahol tudakozódtunk felőle, azt a választ kaptuk, nem , elérhető, feltárcsáztuk Csordás Mihályt, a szabadkai „A Hét” című lap kuturális ro­vatvezetőjét, hogy tőle kér­dezzük meg, mi a vád alapja, 5 miként ismerte meg a bepe­relt írót? — Nem én kísértem figye­lemmel a pert, de annyit tu­dok, hogy csütörtök este le­zárták az ügyet, s Vicéit fel­mentették. Áz utolsó tárgya­láson a tanúk többsége nem jelent meg, csupán egyetlen­egy ember vállalta továbbra is a szereplést az ügyben, de ez a bíróság számára kevés volt, így felmentették. Azt hi­szem, az ítéletben a közvéle­mény nyomósa is közrejátsz­hatott, hiszen koncepciós pert emlegették sok helyen. A rá­dióban hallottam, hogy Vicéi boldogságában elsírta magát... Zenta itt van, nem messze Szabadkától, és úgy hallottam, hogy lényegében arról von szó, hogy Vicéi részegen, félrésze­gen különböző társaságokban olyan kijelentéseket tett, ami sértő volt másokra, elsősorban más nemzetiségűékre nézve. Vicéiben van egy nagyfokú szereplési vágy, szeret a kö­zéppontban lenni, de tudomá­som szerint nem olyan jelen­tőségű iró, hogy irodalmi kö­rökben elismernék. Azt hiszem, még könyve sem jelent meg. Negyven-negyvenöt éves, időn­ként megjelennek itt-ott novel­lái, de semmi komoly. Szóval szakmailag eddig sehol nem jegyezték . . . Kikben bízunk? A Mai ’ Nap című újság hosszú és alapos közvélemény- kutatás eredményének közlését kezdte meg szerda esti számá­lban. A november 3-8-a kö­zött felvett adatokat az Or­szágos Piackutató Intézet, va­lamint a Modus Kft. támoga­tásával, közreműködésével csi­nálták. Néhány részlet: Az egyházak iránti bizalom a legszélesebb körű, a kisköz­ségekben élők között ez elér­te a 77 százalékot, a magukat nem vallásosnak val'lók 46 százaléka is bízik az egyhá­zakban. A sajtó következik a 'bizalmi sorban. A felső iskolát végzettek fele, míg az idős emberek valamivel több mint 70 százaléka bízik a legkülön­bözőbb sajtóformákban. Érde­kes ugyanakkor, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek 64 százaléka bízik a mai ma­gyar kormányban. A hadseregben bízók közül a legnagyobb arányt a kisvá­rosokban lakók képviselik (55 százalék), míg a rendőrség munkája iránt bizalmat táp­lálók köréből egy adat: a 24 alattiak 22 százaléka, míg a *65 felettiek 41 százaléka val­lotta ezt.. . A szakszervezetekben legin­kább a kisvárosokban lakók bíznak (35 százalék). Érdekes és valamennyiünknek figyelem­re méltó adat lehet, hogy a szakszervezeti tagoknak csu­pán 31 százaléka bízik a szak­szervezeteikben .. . A pártokkal összefüggésben figyelemre méltó, hogy a leg­utóbbi, júliusi felmérésekhez képest az MSZMP iránt érzett bizalom mintegy 25,4 százalék­kal esett vissza, valamelyest nőtt a bizalom viszont a Ma­gyar Szocialista Párt (MSZP) i iónt. ért ogyot a hivatalos politikával, siót omol as ombori jogok tiszta- lotbon tartásáért. Tőkés Lósiló élő­iét köivetlon vostély fenyogoti. Kérünk mindönkit, aki agyaiért tiltokoiásunkkal, csatlakozzon föl­hívásunkhoz I Ifjúság Úti Általános Iskola és Zonoískola kollektívája.” Roland először bosszúból nyilaskeresztes röplapot ter­jesztett. Aztán - a'hogy a tegnapi lapokban olvasható — Antoniewicz Roland kóros sze­mélyiségszerkezetű valaki, és átadták ügyét a Fővárosi Fő­ügyészségnek. Képzeljék, tegnap Roland Pécsett járt. A nagy túrázó a 14.15-ös pesti gyorssal utazott a főváros felé. Előtte azon­ban . .. Hallgassuk meg a hi­teles tanút. Hotterné Sándor Mária, a MÁV tisztítási mű­vezetője: — Szokásomhoz híven ellen­őriztem a takarított vagonokat. Hallok valamiféle korisztolás- na, vakarásra emlékeztető han­got. Aztán észreveszem, hogy egy szemüveges, középkorú, pocakosodé Jr töltőtollal hú­Hagyor Suzuki Mégis lesz magyar Suzuki. Bár a nemrég Magyarorszá­gon tárgyaló Mr. Suzukiből fővárosi kollégáinknak édeske­veset sikerült kihúzniuk, a ja­pán úr, miután megérkezett Tókiába, a japán sajtó kép­viselőivel azonnal tudatta, hogy a tárgyalások befejeződ­tek, s már csak az Ipari és a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint egy japán bank hoz­zájárulása szükséges ahhoz, hogy valóban létrejöhessen az üzlet. Évi ötvenezer, 1300 ccm-es Suzuki autó összeszereléséről von szó, a vállalkozás az Ika­rus—Suzuki vegyesvállalat hasz­nát gyarapítaná. Az összesze­relő üzem Esztergomban lesz, a jelenlegi Labor-üzem mellett kívánják felépíteni. Az alap­tőke 30 százalékát a Suzuki, 60 százalékát a magyar fél, míg 10 százalékát egy japán kereskedőház állja. Egy fel hív äs „Kollektívánk felháborítónak tart­ja a román állami vexetés kisebb­ségekkel szemben tanúsított viselke­dését. A diktatúra nem riad visz- sza semmilyen módszertől. Tőkés László temesvári református lel­készt és családját állandó rettegés­ben tartják, csak azért, mert nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom