Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-09 / 340. szám

1989. december 9., szombat

Dunántúlt napló

Or. Kouacs Magda, a SZOT titkára:

A SZOT s a benne tömörült szakszervezetek — mint a vezetők meghirdetett elképzeléseiből kiolvasható — jelentős átalakuláson mennek keresztül, bemondott a SZOT elnöksége, létrehozták az Országos Koordinációs Tanácsot és oz Intéző bizottságot.

I szakszervezel nem lehel politikai senkiföldje

Mi tette mindezt szükségessé “ s mint ezt többen állítják - nem a homlokzat átfestéséről* v°n-e szó? — kérdeztük Kósáné dr. Kovács Magdát, a SZOT titkárát.- A mozgalom átalakítását 01 tette szükségessé, hogy egy sereg új szervezet jött létre, °me|y szakmai típusú, úgyne- y*l«tt ológazati szerveződés, byen például a Televíziós Dolgozók Szakszervezete, amely a tv-ben dolgozó valamennyi [Munkavállaló, s nemcsak mondjuk a rendezők vagy az újságírók szakszervezete. Az új szer. yeződések követelik maguknak

0 helyet a nap alatt. A régi °ZOT csak a tizenkilenc ága- J°ti szakszervezetet foglalja jnagábo. Az ő képviselőik alkották a SZOT elnökségét, il- ■etve számarányosan a SZOT Plénumát. Az újonnan létrejövő szók szervezeteknek így nem y°lt képviseletük, s ezt a gyakorlatot már nem lehetett to- vóbb folytatni. A mostani át- Pjokulás célja tehát az, hogy e,osegítse egy erős, országos '[okszervezeti szövetség kiala- kitását. Egy ilyen szövetségnek JJPdng csak akkor van esélye, , az új szakszervezetek is tel- Jes jogú alapítói lesznek. Ki- '[orítósdival nem lehet szövet- ?^9et alapítani. Nem lenne erpIcsí alapunk azt mondani, “OlJy megújulunk, ha kizárnánk ?[ új szakszervezeteket a SZOT. “Pl- A megvalósuló szándékot r,eTr> mi fogalmaztuk meg, ha- _n®m a létrejövő szakszerveze- ek. Az átalakulás ugyanakkor £?n,> jelenti a SZOT szétesését.

1 1 csak a tagság igényére vádolunk.

. ~ A SZOT korábban az

SZMP-hez kötődött. Most mi- e.nf kívánják átalakítani a Ortokhoz való viszonyukat?

" Alapelvünk, hogy a szak- Ikivezetek a pártoktól függet- 'működnek. A függetlenje deklarálása a sajátos kö- ^P-európai politikai helyzet ^vetkezrnénye. E jelzőnek ^Vanis o nyugati demokráciái"1 nem lenne semmiféle lQ °[’mációs értéke. A pártál- l '’'ban a szakszervezeteknek kellett illeszked niük a mo- Whatalmi struktúrába. Más- ^^Ppen a szakszervezeteknek ^ lettek volna meg a poli- j P' feltételei a legminimáli- “ érdekérvényesítésihez sem.

A pártoktól való független- ^9ünk azt jelenti, hogy mára

Az együttműködés kritériuma a gazdasági és politikai program - A megyei apparátus 75 százalékát leépítették

„csupán" egyetlen feladatunk maradt: a munkavállalók érdekképviselete. A többpártrendszerű demokráciában ugyanakkor a világ legtermészetesebb dolga, hogy a szakszervezetek a baloldali orientációjú vagy baloldali pártokkal akciószövetségre lépnek. A szakszervezet függetlensége szervezeti függetlenséget jelent. A szakszervezetek nem lehetnek a politikai senkiföldje.

A szakszervezetek baloldali politikai értékeket is integrálnak magukban. A jövő tehát a szakszervezeteknek a pártokkal való egyenjogú, partneri együttműködése. Ez azonban csak a baloldali értékeket valló pártokkal lehetséges. Az együttműködés alapvető kritériuma, hogy milyen ezeknek a baloldali pártoknak a gazdasági és szociális programja. Fel kell tudnunk mérni, hogy milyen valós politikai szándékok húzódnak meg az egyes pártok programja mögött a választási küzdelemben. A választásokra való készülődés ugyanis az ígérgetések időszaka is. A másik meghatározó tényező az, hogy egy-egy pártnak milyen a viszonya a szak- szervezetekhez. Nagyon lényegesnek tartjuk azt is, hogy az adott pártnak mi a véleménye a szakszervezeti mozgalom egységéről. Az utóbbiról ugyanis úgy gondoljuk, hogy ha a szakszervezetek túlzottan bele. sodródnak a politikai csatározásokba, ezzel elaprózzák erejüket és nem marad energiájuk a kormánnyal való tárgyalásokra. A szakszervezet — véleményem szerint - egy nagy elefánt, amelyet, ha valaki meg dkar kerülni, akkor vagy balra vagy jobbra Tcell mennie, de nem lehet átlépni bennünket. A kis vadakat ugyanakkor szét lehet kergetni . .. Ugyanakkor nem szabad hivatkoznunk a 4,2 milliós tagságra, mert a lényeg

az, hogy a munkavállalók mekkora arányban vallják magukénak a szakszervezeteket, menynyire támogatják azokat. Tudjuk, hogy ők sokkal kevesebben vannak négymilliónál.- Mi az •álláspontjuk a független szakszervezetekről?- Az a véleményünk, hogy a szakszervezetek funkciója független a szakszervezetek nagyságától, politikai hovatartozásától.

Igaz viszont az is, hogy a SZOT nem kívánja monopolizálni szerepét. A törvények szerint minden szakszervezet egyenlő. Öröm számomra, hogy a Független Szakszervezetek 'Demokratikus Ligája az utóbbi hetekben úgy nyilatkozott, hogy minden szakszervezetnek a barikád azonos oldalán kell állnia. Úgy látom, hogy a Liga és a SZOT-ba tömörült szak- szervezetek közötti viszony kon. frontációs szakasza lezárult.- A SZOT főtitkára a Parlamentben nemrég azt mondta, hogy az ország időzített szociális és gazdasági bombán ül. A SZOT méltányolja-e a kormány őszinteségét, amikor is nyíltan feltárta az ország állapotát a törvényhozásban?- A SZOT és a kormány viszonyáról szólva kiemelném,

hogy a novemberi parlamenti ülésszak előtt fontos gesztust tettünk. A sportcsarnoki nagygyűlésünkön a SZOT vezetése megadta az alaphangot: az éleződő gazdasági helyzetben

nem a konfrontációt, hanem az együttműködést keressük. Támogatjuk a Magyar Néppárt kezdeményezését, hogy jöjjön létre a Nemzeti Megmentés

Tanácsa. Ezt a formulát gazdasági és szociális válságkezelő mechanizmusnak tekintjük. Azt a csődtömeget, amely ma az ország előtt áll, részben a

politikai • vezetés, részben a kormány „hozta össze”. A bűnbakkeresést ugyanakkor nem tartom politikai értéknek. Nem segíti elő a kibontakozást, a békés átmenetet. Nem tudok viszont eltekinteni a szakértők felelősségétől.- A megyei szakszervezetek szintén átalakulnak. Az apparátus karcsúsodik, ami több száz embert érint.

— A megyékben átmeneti szakaszról beszélhetek. Távlati elképzelésünk az, hogy a megyei szervezetek is szövetségi alapon épüljenek fel. Úgy gon. dőljük, hogy a megyei szövetségeket az ott lévő alapszervezetek, illetve ágazati-szakmai középszervek alakotják majd. A szövetségalakításnak azonban jelenleg nincsenek meg a politikai, sem a jogi, az ágazati feltételei. Az ágazati kongresszusokat január végéig tartják, s így még létre sem jöhetnek azok a szervezetek, amelyek legitimálhatnák a megyei szövetségeket. Azt ajánlottuk, hogy ebben az átmeneti időszakban, vagyis az országos kongresszusig hozzák létre a szakszervezetek megyei képviseletét. Ez felülről szervezett apparátus lenne.

Könnyelmű lépés lett volna és a tagság érdekeit sértené, ha egyik napról a másikra megszüntettük volna a megyei szakszervezetek jelenlétének lehetőségét. A megyei apparátusok rendkívül kis létszámúak. Megyénként négy-öt főről van szó. A megyei apparátus 75 százalékát építettük le. Ezekben a napokban köszönjük meg a szakszervezetek megyei tanácsainak a munkáját. A megyei szakszervezeti tanácsok visszaadják mandátumukat a tagságnak.

, Pogonyi Lajos

49. hét

Hitvallás

vente egyszer, a magyar cJ . napján, talán megbo- sj ‘1° az olvasó, hogy a fő- rJ/. ztő a lap gondjaiba, tö- (',eseibe, hitvallásába beleck SSai bár jól tudom, hogy t)2 plvosót általában inkább érdekli, hogy a Dunántúli iívfo °. 9Y°rs> pontos, hiteles lyi | Rációt adjon számára, 5t v^nosságot biztosítson az '°9laIkoztató gondoknak, r^, , a bizonyos értelemben ije ■‘«üli sajtónapon mégis ^^etném türelmüket néhány ^Cre igénybe venni.

5* .sojtónap rendkívüli, mert jj ^últ évig ezen a napon hívta össze az irá- ^ alatt álló töm eg kom^it eszközök képvise( ’ 'Hetve csak a vezető mun- ^rsakot, és azokat, akikab- ^ az esztendőben a párt ^^'“élése szerint jól dolgoztai . idén a Dunántúli Pir kezdeményezte a maga e °napi rendezvényeit, amely- 2© ^^9hívtuk valamennyi párt- i|| a népképviseleti és

1 „'^QZ9atPsi szerv vezetőit, «J0**»** irányítóit, a

iprQ ^°zók, szövetkezetek, a ** nV?i székhelyű tömegkommunikációs eszközök képviselőit.

Miért fontos ez számunkra, és mennyiben érinti, érdekelheti ez olvasóinkat? Mert hitvallásunk szerint, a Dunántúli Napló tisztességes, az értékteremtő és hasznot hajtóműn, ka elsődlegességét hirdető, szociális érzékenységű, a társadalom tagozódását messzemenően figyelembe vevő, az európai politikai kultúrát követő 'néplop akar lenni, azzá akar válni. Ehhez pedig széles körű párbeszédre, együttműködésre von szükség, erre törekszünk, meghívásunkkal ezt kívántuk hangsúlyozni. Szükségünk van a 'párbeszédre mindenkivel, mert egyre többen vitáznak azon, hogy kié ■is tulajdonképpen, és kit szolgál a lap. Nos, hát a DN egy önállóan dolgozó, semmiféle közvetlen irányítást el nem fogadó alkotóműhely, amelyet a lap munkatársai egyre inkább magukénak, tulajdonuknak tekintenek. A Dunántúli Napló önmagában érték, ézt szétszedni semmiképpen sem engedjük, egységét mindenképpen megőrizzük. Korszerűsítjük, és a mostani szélsőséges időkben is konstrukti- vitásra törekszünk.

Hazánkban régi szokás, hogy gyakran akarunk mindent gyökeresen átalakítani, mindig minden újat kitalálni. Ezzel szemben mi a régi jó történelmi megoldáshoz ragaszkodunk; amikor a fiú továbbépíti mindazt, amit szülei jól megcsináltak, és elhagyja azt, ami nem szolgálja egyértelműen a jövőt. Persze, nincs könnyű dolgunk. Ma két ember is nehezen tud közös nyelven beszélni, hogyan tudnánk mi több mint kétszázezer olvasónkkal mindig konszenzust találni? De megkíséreljük! Az olvasó a főszerkesztő hitvallásából bizonyára sok mindent szívesen kiragad, és megkérdi, mit is értek például a néplapjelleg, a társadalom tagozódását figyelembe vevő törekvésünk alatt? Néhány szóban lehetetlen ezt kiféjteni, két dolgot azonban fontosnak tartok értelmezni. Mit értek a tisztességen és az európai 'politikai kultúrán? A Dunántúli Napló a választási küzdelmek során esélyegyenlőséget biztosít a pártok választási hadjáratá'ban, amíg azok tisztességes eszközökkel folynak. A DN másként nem íis tudná néplapjellegét megtartani. De nem adunk teret a pártok közti tisztességtelen, mocskolódó magatartásnak, kizárólag az egyes embereket és eszméiket nem sértő választási küzdelmekben akarunk partnerek lenni. Jó partnerek! Nyilvánosságot biztosítunk mindazon je. lenségeknek, amelyek nem jog- sértőek, harcolunk a törvénytelenségek ellen, de semmiképpen sem kívánjuk népszerűségünket azzal növelni, bátorságunkat ózzál bizonyítani, hogy felületes Ismeretek, „leleplezések" alapján naponta tegyünk egy-egy embert erkölcsi hullává.

A sajtónap jövőre már nem az év végén lesz. Március 15- én remélhetően egy új, számítógépes tech nológ iával készülő, saját, korszerű nyomdánkban kinyomtatott, de az említett törekvésék szellemében előállított újságban szólhatok tisztelt olvasóinkhoz.-PéldáulSzerkeszti: Rózsik László és Pauska Zsolt

Roland Pícsett sem titlenkedett

zigálja át a dohányzó kocsik „jelképét", az égő eigaretta- tóblát. Szólok neki. Felháborodva* közli, hogy én vagy részeg vagyok, vagy hülye, és különben is. . . Hívtam a rendészt, mire annak azt mondta, hogy ávós módszer, amit mi itt vele csinálunk. Csak akkor volt hajlandó igazolni magát, miután elmondtuk, hogy addig a vonat nem indul. Megmutatta az igazolványát, kiderült, hogy Antoniewicz Rolandról van szó. Végül ránk nézett és hozzátette: Vegyék tudomásul, hogy velem gern tudnak semmit csinálni . . .

(Köszönjük a MÁV információját, a Fővárosi Főügyészségnek pedig alapos, tevékeny munkát kívánunk.)

Az információ kézhezvétele után felhívtuk Esztergomot, a városi tanács ipari osztályát, ohol a helyettes vezető, Grósz Judit vette fel q kagylót.- Semmit nem tudunk konkrétan — mondta. — Tényleg létrejött az üzlet? Mit is mondhatnék, számomra ugyanúgy újdonság a hír, mint a város többi lakója számára lesz. Hallottunk róla, hogy terveznek egy üzletet a japánokkal, és a gyár itt lenne nálunk, de semmi több... Vannak a városban munkanélküliek, bizonyára ők örülnek a legjobban, ha megtudják mi készül.

(Csak nehogy korán örüljenek. Információink szerint Suzuki úr a szakmához abszolút nem értő embereket szeretne kikópeztetni üzeme számára, a magyar vasasokban ugyanis nemigen bízik ...)

H szabadkai per

A csütörtök esti tv-híradó és a tegnapi Népszabadság is foglalkozott Vicéi Károly jugoszláviai magyar iró perével, amit nemzeti türelmetlenség szításának vádjával indítottak a zentai irodalmár ellen. Mivel az írónak otthon nincs telefonja, s ahol tudakozódtunk felőle, azt a választ kaptuk, nem , elérhető, feltárcsáztuk Csordás Mihályt, a szabadkai „A Hét” című lap kuturális rovatvezetőjét, hogy tőle kérdezzük meg, mi a vád alapja, 5 miként ismerte meg a beperelt írót?

— Nem én kísértem figyelemmel a pert, de annyit tudok, hogy csütörtök este lezárták az ügyet, s Vicéit felmentették. Áz utolsó tárgyaláson a tanúk többsége nem jelent meg, csupán egyetlenegy ember vállalta továbbra is a szereplést az ügyben, de ez a bíróság számára kevés

volt, így felmentették. Azt hiszem, az ítéletben a közvélemény nyomósa is közrejátszhatott, hiszen koncepciós pert emlegették sok helyen. A rádióban hallottam, hogy Vicéi boldogságában elsírta magát...

Zenta itt van, nem messze Szabadkától, és úgy hallottam, hogy lényegében arról von szó, hogy Vicéi részegen, félrészegen különböző társaságokban olyan kijelentéseket tett, ami sértő volt másokra, elsősorban más nemzetiségűékre nézve. Vicéiben van egy nagyfokú szereplési vágy, szeret a középpontban lenni, de tudomásom szerint nem olyan jelentőségű iró, hogy irodalmi körökben elismernék. Azt hiszem, még könyve sem jelent meg. Negyven-negyvenöt éves, időnként megjelennek itt-ott novellái, de semmi komoly. Szóval szakmailag eddig sehol nem jegyezték . . .

Kikben bízunk?

A Mai ’ Nap című újság hosszú és alapos közvélemény- kutatás eredményének közlését kezdte meg szerda esti számálban. A november 3-8-a között felvett adatokat az Országos Piackutató Intézet, valamint a Modus Kft. támogatásával, közreműködésével csinálták. Néhány részlet:

Az egyházak iránti bizalom a legszélesebb körű, a kisközségekben élők között ez elérte a 77 százalékot, a magukat nem vallásosnak val'lók 46 százaléka is bízik az egyházakban. A sajtó következik a 'bizalmi sorban. A felső iskolát végzettek fele, míg az idős emberek valamivel több mint 70 százaléka bízik a legkülönbözőbb sajtóformákban. Érdekes ugyanakkor, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek 64 százaléka bízik a mai magyar kormányban.

A hadseregben bízók közül a legnagyobb arányt a kisvárosokban lakók képviselik (55 százalék), míg a rendőrség munkája iránt bizalmat táplálók köréből egy adat: a 24 alattiak 22 százaléka, míg a *65 felettiek 41 százaléka vallotta ezt.. .

A szakszervezetekben leginkább a kisvárosokban lakók bíznak (35 százalék). Érdekes és valamennyiünknek figyelemre méltó adat lehet, hogy a szakszervezeti tagoknak csupán 31 százaléka bízik a szakszervezeteikben .. .

A pártokkal összefüggésben figyelemre méltó, hogy a legutóbbi, júliusi felmérésekhez képest az MSZMP iránt érzett bizalom mintegy 25,4 százalékkal esett vissza, valamelyest nőtt a bizalom viszont a Magyar Szocialista Párt (MSZP) i iónt.

ért ogyot a hivatalos politikával, siót omol as ombori jogok tiszta- lotbon tartásáért. Tőkés Lósiló élőiét köivetlon vostély fenyogoti.

Kérünk mindönkit, aki agyaiért tiltokoiásunkkal, csatlakozzon fölhívásunkhoz I Ifjúság Úti Általános Iskola és Zonoískola kollektívája.”

Roland először bosszúból nyilaskeresztes röplapot terjesztett. Aztán - a'hogy a tegnapi lapokban olvasható — Antoniewicz Roland kóros személyiségszerkezetű valaki, és átadták ügyét a Fővárosi Főügyészségnek.

Képzeljék, tegnap Roland Pécsett járt. A nagy túrázó a 14.15-ös pesti gyorssal utazott a főváros felé. Előtte azonban . .. Hallgassuk meg a hiteles tanút. Hotterné Sándor Mária, a MÁV tisztítási művezetője:

— Szokásomhoz híven ellenőriztem a takarított vagonokat. Hallok valamiféle korisztolás- na, vakarásra emlékeztető hangot. Aztán észreveszem, hogy egy szemüveges, középkorú, pocakosodé Jr töltőtollal húHagyor Suzuki

Mégis lesz magyar Suzuki. Bár a nemrég Magyarországon tárgyaló Mr. Suzukiből fővárosi kollégáinknak édeskeveset sikerült kihúzniuk, a japán úr, miután megérkezett Tókiába, a japán sajtó képviselőivel azonnal tudatta, hogy a tárgyalások befejeződtek, s már csak az Ipari és a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint egy japán bank hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy valóban létrejöhessen az üzlet.

Évi ötvenezer, 1300 ccm-es Suzuki autó összeszereléséről von szó, a vállalkozás az Ikarus—Suzuki vegyesvállalat hasznát gyarapítaná. Az összeszerelő üzem Esztergomban lesz, a jelenlegi Labor-üzem mellett kívánják felépíteni. Az alaptőke 30 százalékát a Suzuki, 60 százalékát a magyar fél, míg 10 százalékát egy japán kereskedőház állja.

Egy fel hív äs

„Kollektívánk felháborítónak tartja a román állami vexetés kisebbségekkel szemben tanúsított viselkedését. A diktatúra nem riad visz- sza semmilyen módszertől. Tőkés László temesvári református lelkészt és családját állandó rettegésben tartják, csak azért, mert nem