Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-04 / 335. szám

1989. december 4., hétfő Punomon napló 5 H DM politikai vitafóruma r Észlelési paradoxon Erkölcsi felelősség? Ma ne­héz kérdés. Kinek van joga másaik felett ítélkezni? Kinek van joga a nép nevében szólni? Hazug, csalóka érték­telenségéket értékesnek beál­lítani. A becsületesnek tudott üzletet becstelenné tenni az emberség, az eikölcsiség ne­vében. Annák, oki leleplez és talán elleplez? Aki saját ed­digi múltját kompenzálja? lehet-e másak félelméből élni? Ügy tűnik igen! Félnek az emberek. Sokan félnek a jövőtől. Még többen retteg­nek a múlttól. A bevallottól és q, be nem vallottól. A megélt élettől és az élhetet­lenségtől. A — mikor kerülök én, mikor kerülünk mi sor­ra? — nyomasztó tudatától. A — mit tettem én, hogy számon 'kérik — azt, amihez semmi közöm. Az elmúlott ifjúkor által belésulykoít kultúrideoló- gia értéktelenségétől A sokak­tól elvett történelem nyomasz­tó, nyomorúságossá tevő átér­tékeléseitől. A — mit akarnak ezek tőlünk? - kapkodásai­tól. A pártoktól. A háborúsá­gainktól és hazugságainktól. A becsületesen elvégzett mun­ka 'következményei keltette lel- kiismeretfurdalástól. A buta­ságtól és az agresszivitástól. A — Félj magyar, így lesz szebb a jövőd! - cinikus szemléletétől Jobb félni, mint megijedni! — szól a bölcs, s tanácsokat osztogat. Feketéket és fehére­ket, mert kétféle ember van a világon. Igaz és hamis! Ki dönti el ezt? - kérdez a két­kedő. Én! - mondja a bölcs, az elítélték listájával a kezé­ben. Demokrácia van kérem, sőt jogállam. • Az emberek pedig élik min­dennapi színes életüket, amit mintha ismét el akarnának perelni tőlük. Lassan elvesz­tik tájékozódási képességüket és mindenre felhasználhatók lesznek. Szürke tömeggé vál­tok (hallgatagok — mondják némelyék) önbizalmukat vesz­tik. Érzelmeik lassan kihuny­nak. Megkezdődik a lelkek áru­ba bocsátása, mert piacgaz­daságiban élünk. Ám a feke­ték többet érnek, mint a szürkék és a fehérek. ök idősebbek és tönkre tették az országot. Voltak ök is fehé- rek, de altkor az ő apjuk volt fekete, akik szintén tönkre tették az országot. Visz- szatfele forog az időmalom! Egészen 1526-ig, mert akkor ftem az apák voltak a feke­ték. Ho előre megyünk az idő­ben, nincs fehér. Működik fíbíkóka. A tudo­mány o minden napi sógba süllyed, mindenki egyszínű fesz és fekete. Felül kell vizs­gálni a diplomákat! — szól °* egyetemről hallomásból tudó — bíró. le velük! — visszhangozta a bulvársajtó jó ismerője. S zsí­ros állásokról papol a de- rrtogóg. Tennünk kéne vala­mit! _ mondja a bizonyta- lon. - Kapaszkodókat keres ° magabiztos és megírja név­telen levelét. Névvel! Bár ha­missal, mert az a biztos. így fterül élet az élettelenbe, igaz ° hamisba és a csizma az osztóira, hogy legyen valaki, oki megkérdezi: Hogyan ke­rült oda? Némely csizma t'Syonrs fekete. Igaz lesz a beismert mottó: Minden jo- 9^sz hazudik! Én is jogász '’«gyök! igaz... Keszthelyi Gyula A Pécs Városi Tanács véleménye Nincs „hatalmi harc" a körzeti és a városi televízió között Élő adás a pécsi városi televiiió stúdiójából Támogatjuk a kongresszus összehívását! Az MSZMP Baranya-pécsi Ideiglenes Intézőbizottságának állásfoglalása Várjuk a párt volt tagjait sorainkba! At almúlt hatokban több olyan kSilamény Jolánt mag a sajtóban, omolj a pécsi váro­I si tolaviilé és a Magyar Ta- lavislé Pécsi Kériati Stúdióié­nak IMS olajén kialakított •gyüttműkfidését vatta célba. Csak az irésok a két Harco­sat kapcsolaténak alakulését va- lamlféla hatalmi harcként tün­tetik fal, molynak ségaradmé- nyaképpan a .kürzet! stúdió „be- kabalaita" a városi tolavísiét. A pécsi városi televíziót lét­rehozó és fenntartó Pécs Me­gyei Város Tonácsa nevében kötelességemnek érzem té­nyékkel és adóitokkal segíte­ni a tisztánlátást. Kiindulópontunk nem lehet más, mint a magyarországi kábel- (városi) televíziózás születése. Ez a mostani vita kitűnő alkalom arra, hogy le­szögezzük: a hazai kábelte­levíziós kísérleték Pécsett kez­dődték, és éppen a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdió­ja által. Ez okkor - 1979-ben úttörő és meglehetősen bátor vállalkozás volt, a központi sajtárrá nyitás ugyanis szinte azonnal nemet mondott. A kezdeménye rés csak 1982-ben 'kopott zöld utat. 1982 és 1985 között a Magyar Televízió Pé­csi Körzeti Stúdiója és az Apáczai Nevelési Központ kö­zösen működtette az ország első 'közösségi televízióját, mely a Ivav-(kertvárosi lakó­telepet látta el információk­kal. A gyors és látványos si­ker alapja éppen az az ösz- szefogás volt, hisz míg a Ne­velési Központ az elhelyezést, a megfelelő társadalmi mun­katársakat és hátteret, addig az MTV pécsi stúdiója a szak­embereket, a hiányzó műsza­ki berendezéseket biztosította. 1985-től a Nevelési Központ önállóan folytatta ezt a mun­kát, egyrészt, mert szakmai és műszáki tekintetben is el­érte az ehhez szükséges szin­tet, másrészt, mert az MTV ekkor indította a regionális adásokat. 1988-na azonban új hely­zet alakult ki. A Nevelési Köz­pont műsorgyártó berendezé­sei elhasználódtak, ugyanak­kor immár követelésszerűen je­lentkezett az igény: a közös­ségi televízióból legyen váro­si televízió, azaz, egyetlen la­kótelep helyett a város egé­sze láthassa a műsorokat. A feladat több tízmillió fo­rintot igényelt volna. Végre­hajtó bizottságunk az igények jogosságát elismerve 5/1988. (I. 15.) számú határozatában kimondta, hogy a Ivov-kertvá- rosi közösségi televíziót városi televízióvá keli fejleszteni, de lehetőségeink korlátozott vol­tát Ismerve, ugyanez a hatá­rozat leszögezte: — A városban működő tö­megkommunikációs szervekkel való együttműködésben ki­emelt jelentőséget kell adni az MTV regionális stúdiójá­val való munkakapcsolatoknak. A feladatok racionális elosz­tása, a kölcsönös érdekeltsé­gen alapuló együttműködés feltételéinek kialakítása érde­kében a két intézmény között együttműködési megállapodást kell kötni. (Ennyit tehát a ,, bekebele­zésről” ... A Nevelési Központ műsor- gyártó berendezéseinek gyors elhasználódása és más In­tézményen belüli okok miatt a Ivov-kertvárosi közösségi tele­vízió 1988 negyedik negyed­évében már nem készített mű­sorokat. Az MTV Pécsi Körze­ti Stúdiójával ekkor kezdemé­nyeztük a konkrét tárgyaláso­kat, melyek 1989 áprilisára azt eredményezték, hogy o pé­csi városi televízió az MTV 1. frekvenciáját igénybe véve megkezdhette az éteren át az egész városra, sőt: az agg­lomeráció nagy részére is ki­terjedő műsorsugárzását. A pécsi városi televízió szer­vezetileg és pénzügyileg füg­getlen az MTV pécsi stúdió­jától. önálló jogi személy. A tanács által biztosított költ­ségvetésből, illetve kereskedel­mi jellegű bevételeiből tartja fenn, fejleszti önmagát. Két­hetente jelentkező, kétórás vá­rospolitikai műsorai érezhe­tően javították a lakosság in­formáltságát, segítik az ál­lampolgári igények, vélemé­nyeik felszínre kerülését, és természetesen a tanácsi dön­téseik, Intézkedések megérteté­sét is. A műsorok szakmai- esztétikai stb. minősítése nem lehet feladatom. Hasznosságát azonban bizonyíthatom. A pécsi városi televízió — o megállapodás értelmében — a pécsi körzeti stúdióban nyert elhelyezést. Ez is gaz­dasági megfontolásokból, , a mielőbbi megindulás érdeké­ben alakult igy, de nem ez az együttműködés lényege. A lényeg a párhuzamos, sok-sok millió forintot igénylő fejlesz­tések elkerülése, egyúttal a korszerű technika mind jobb kihasználása a lakosság sok­irányú tájékoztatása érdeké­ben. Ez célunk és felelőssé­günk a jövőben is! 'Megragadom az alkalmat, hogy tájékoztassam a város polgárait az együttműködés­nek arról a pontjáról is, ami valóiban gondot okoz. Ez az MTV frekvenciájának (Tv 1.) ideiglenes használati joga. A magyar televízió műsor­ideje gyors ütemben nő. Ed­digi ismereteink szerint 1990- ben indulnak a reggeli adá­sok. Úgy tudjuk: a pécsi vá­rosi televízió szombat reggeli műsora egyelőre még a he­lyén maradhat, de a jövő minden kétséget kizáróan bi­zonytalan. Ismét előtérbe kerül tehát o sóját adó, a saját frekven­cia kérdése. De itt is egybe­esnek érdekeink és szükség­leteink a körzeti stúdióval, hisz a zsúfolt központi prog­ramokban a regionális adá­sokat is egyre nehezebb el­helyezni. Közös lépéseket te­szünk tehát egy újabb - re­gionális és helyi - műsorokat sugárzó adó (frekvencia) mi­előbbi üzembe helyezése ér­dekében. Komlódi József né elnökhelyettes Az MSZMP Ideiglenes Szer­vezőbizottságának 1989. ok­tóber 19-én közreadott felhí­vása nyomán megyénkben is kezdetét vette az MSZMP -új­jászervezése. Városainkban, a nagyközségeinkben szervező­bizottságok várják a volt párt­tagokat 'hogy megújítsák az MSZMP-hez való tartozásukat, megkezdték működésüket az alapszervezetek. Közös és egyéni rendezvényeinkkel, így a november 7-i megemlékezé­sekkel, igazoltuk, hogy él és újra működik Baranyában is az MSZMP! örömmel fogad­juk o párttagok nagyszámú érdeklődését a tevékenység megújítása iránt, és mind töb­beket várjuk az MSZMP sorai­ba. -Ma már minden város­ban, Pécs város több újra működő alapszervezetében le­hetőségük von tagsági viszo­nyuk megújítására. Az MSZMP Baranya—pécsi Ideiglenes Intézőbizottsága segítséget kíván nyújtani mind­azoknak az MSZMP-tagoknak, akit ragaszkodnak pártjukhoz, megőrzik és újjáalakítják szer­vezeteiket. Biztatjuk őket, hogy maradjanak az újjászerveződő, -megújuló MSZMP tagjai! Leg­fontosabb feladatunknak a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a fiatalok egy­séges marxista pártjának új- 'já szervezésének seg itését ta rt- juk, hogy képesek legyünk megőrizni a négy évtized ál­dozatos munkájával elért vív­mányait, leküzdjük a fojtogató válságot és megtaláljuk a szo­cialista eszmények kiteljesedé­séhez vezető új utakat. Az MSZMP Baranya—pécsi Ideiglenes Intézőbizottsága egyetértéssel és támogatással fogadja az MSZMP XfV. kong­resszusát előkészítő Bizottság 1989. november 17-1 felhívá­sát, mely a párt új központi lapjában jelent meg. A „Sza­badság" című lap első száma már eljutott alapszervezeteink­hez, melyben részletes tájé­koztatást kapnak a kongresz- szus előkészületeiről. A X4V. kongresszus azt a feladatot tűzi maga elé, hogy kidolgoz­za az MSZMP akcióprogram­ját a szükséges reformokról, a demokratikus törvénykezésről, az égető gazdasági és szociá­lis tennivalókról, a fizikai és szellemi dolgozók, a nyugdíja­sok és a fiatalok érdekeinek politikai képviseletéről. A kongresszus utat nyit a párt megújulásához, a hatékony, demokratikus szervezeti rend megteremtéséhez. A kongresz- szus megválasztja a párt ve­zető testületéit. Kérjük tagsá­gunkat, hogy tanulmányozzák o kongresszus megjelent do­kumentumait, válasszák* meg küldötteiket. Az MSZMP Baranya—pécsi Ideiglenes Intéző bizottsága Az ufók es a kolofon Olvasgatom „kedvenc” politikai napilapomat, a Dunántúli Naplót, s mind­járt a címlapon szemembe ötlik a híradás: ufó-láto­gatás Baranyában. A Cs. J. szignóval ellátott cikk aztán részletesen beszámol arról, bogy Baranya, sőt Tolna me­gye több körzetében is észleltek egy fényes, na­rancssárga tűzgömböt. Szó­val meglátogattok bennün­ket az ufók. A kérdés már csak az, hogy ők, akik eddig Szibéria jéghideg tá­jain, avagy az amerikai földrész, netán Spanyolor­szág kietlenebb vidékein tet­ték tiszteletüket, mily cél­ból kerestek most föl ben­nünket. A válasz számomra egy­értelmű. Valószínű, az égi küldöttekhez is eljutottak a hazánkban manapság zajló­dó történések, s jöttek ta­nulni - tőlünk. De az is le­het, hogy onnan föntről akarták .ellenőrizni népünk első szavazását, az igenek és nemek összeszámlálását. Vagy csak a sajtháború vé­gét akarták nyugtázni? E furcsa szerkentyűk föl­tűnése érthetően rendkívül nagy izgalmat okozott. Meg­indultok a találgatások, s (a pletyka jóvoltából is) mind több helyen tűntek föl, bizonyítva, hogy ők va­lóban léteznek, amiről ed­dig csak a mesékben hall­hattunk. (No, meg annak a Nógrád megyei katoná­nak o szájából, aki már ta­lálkozott is Velük .. .) Az ufók megjelenése — ahogy olvasom tovább a sorokat - az áramszolgál­tatásban is problémát oko­zott. Vasárnap (november 26-án) Pécsett két olyan áramzavar is keletkezett, amire a szakemberek nem találnak magyarázatot. Erre én sem találnék. Hadd fi­gyelmeztessem azonban a DÉDÁSZ kitűnő szakembe­reit, hogy bizony-bizony a nagyvárosokon kívüli világ­ban, pl. 'Baranya, Somogy. Zala több száz, aprófalvas településén meglehetősen gyakoriak nemcsak percekig, de a sokszor órákig tartó áramkimaradások is. Lehet ezért is az ufók a fele­lősek? 'Az Alföld egyes tér­ségeiben persze ilyenek nem fordulhatnak elő, már csak azért sem, mert vannak, ahol még mindig a lámpa fényénél próbálják böngész­getni az újság sorait, ha kapnak petróleumot, a több kilométerre lévő tanyaköz­pont boltjában, a 21. szá­zad küszöbén, kortyolgatva a jó ízű, hideg, nitrátom vizet. Úgy látszik, az ufók nemcsak polgártársaimban keltettek riadalmat, de va­lószínű, hogy az újságké­szítés közben is feszültség- kimaradás áll be, mivelhogy a november 28-i szám hát­só oldalának bekeretezett részébe többek között o következők kerültek: főszer­kesztő Mitzki Ervin, főszer­kesztő-helyettesek Báling Jó­zsef és Lombosi Jenő. A lap szerkesztőgárdáját nem is­merők számára jelzem, hogy néhány hónappal ezelőtt Mitzki Ervin nyugdíjba ment és az új főszerkesztőt, Lom­bosi Jenőnek hívják azóta. Ki tudja mily rejtélyes ese­mény jóvoltából bekövetke­zett „elírás” (?) talán any- nyit megérdemelt volna, hogy a Napló másnapi, szerdai számában valaki, aki esetleg felelős ezért, leg­alább helyreigazítást tesz közzé, megnyugtatva a pol­gárokat, hogy nem volt el­lenforradalom, nem történt személyi változás, nem vál­tották le a főszerkesztőt és helyére nem került a volt vezető. Az egész csupán egy apró baki következ­ménye, azaz véletlenül egy régi lemezt tettek azon a napon a gramofonra, s nem arról van szó, hogy „Pécs­re, egy napra visszapergett az idő.. Vagy lehet, hogy az ufók oly annyira megza­varták a fejeket, hogy ez sem jutott eszébe senkinek? Kedves Be nem Azonosít­ható Tárgyak, ha legköze­lebb erre jártok, kérlek ben­neteket, jól készítsétek elő látogatásotokat és ne okoz­zatok ekkora kalamajkát, mert azzal már így is csor­dultig vagyunk. Értsetek ez­zel egyet nagyra becsült ufók, azaz llmbuldán for­golódó Orsók. S ha tudom, hogy jöttök, hát sóval és kenyérrel várlak benneteket, s békejobbomat nyújtom, hátha ti, elfogadjátok. Ui.: Rövid ál(hir): 50-ik- ként megalakult hazánkban az UFÓKBAN HfVÖK PART­JA. Rövidítve: U-HAP. Ér­deklődni lehet Pécsett, a Vasútállomás fölött. Ugyan­itt tagtoborzó. Nemsokára kongresszus. (Kulcs a láb­törlő alatt.) Csefkó Ferenc Miért pont az MSZMP-be? elhivatottsápból, ki csak a néhány ponton találkozó el­vek miatt. Egy bizonyos, ma már nem az az újság, ha az állampolgárok közül valaki az új politikai szerveződések va­lamelyikébe lép be. az új­donsült MSZMP tagra viszont annál többen rákérdeznek. Fő­leg, ha korábbon soha nem -politizált. Pedig, mint a példa igazolja, okad ilyen ember is. Szolontai István kőműves mester 52 évesen az új MSZMP-nek irt aló. A miértre igy válaszolt: — Annak ellenére, hogy ko­rábban nem politizáltam, vi­lág életember baloldalinak ■éreztem magam. A végső lö­kést pediq az a hisztérikus MSZMP ellenesség adta, amit mostanában tapasztalni lehet. Elmentem hát a Lánc utcai olapszervezethez. és jelentkez­tem. Félig talán dacból. Le­gyenek eggyel többen ... (ke.) Nem könnyű eligazodni * a mai hazai belpolitikában. Pártok alakuinok, oszlanak föl, -majd újra alakuinok. új jel­szavak születnek, régiek kap­nak új értelmezést, programok látnak napvilágot. Nekünk pe­dig. akik, mint a cigány lova a szántást, oly sokáig nem „szoktuk" a politikát, megle­hetősen nehéz a dolgunk ak­kor, ha mélységében akarjuk vizsgálni az ismeretlen új, és a leqolább annyira ismeretlen régiből újított áramlatokat A november 26-án lezajlott sza­vazás új lendületet adott a -pártoknak, úgy tűnik vala­mennyi politikai csoportosulás gyarapítani igyekszik tagjai­nak számát és o hallottak szerint valóban sokan csak -most adták rá a fejüket hogy csatlakozzanak valamelyik vo­nalhoz. Olyanok is, akik ko­rábban soha semmilyen párt­nak nem voltok tagjai. Ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom