Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-23 / 354. szám
1989. december 23., szombat Dunántúlt napló 3 Mikor e sorokat irtom - irom —, még nem tudom, milyen lesz az idei karácsony. (Szegény.) A színét sem sejthetem. Fekete? Fehér? Oly szűk a választék, jósolhatnék akár, ha az időjósokat nem is, de magam kipróbálandó. Igazán csak az láj, hogy olyan időket élünk, amikor azt se lehet tudni, lesz-e egyáltalán karácsony. Valószínűbb, hogy lesz. Ugyanis postásunk már elhelyezte ládikónkban karácsonyi és újévi üdvlapját, s e postásnak költői neve van: Nagy László. A költők, a költők nevét viselők nem tévedhetnek e honban. Szóval: karácsony. A szóval, a szókkal itt nem megyünk semmire. Nem újkeletű baj ez. Az ünnepet hol az állam, hol az egyház rendeli el, a nép kap az alkalmon, és ,,ünnepel". Ez az ünnep, a karácsony mégis, valahogy: más. E napokon a pápista az anyaggá izmosult szeretettel foglalkozik, s elhűl erején, a nem hivő szerettei körében lógázza 'lábát, de lelállva énekli el a Mennyből az angyalt. E napra régtől és sokan készülünk. E nap a szeretet ünnepe és a családé, mert születni és nevelkedni csak családban érdemes. - Haszontalankodó a gondolat, de elűzhetetlen: ki lett volna Jézusból, ha Józsel sokat iszik, Mária idegeire megy, mire Mária... a kisded állami gondozásba kerül.. . .Hittünk volna-e Így is neki? Szóval, a születés. A szeretet megszületése. Nem lesz itt semmi csattanó. Valami mégis ki log kerekedni. Talán egy dallam, egy ünnepi ének - - - Reménykedjünk. ünnepelni igazán csak a gyerekek tudnak. (Talán mert ők vannak legközelebb a születéshe z?) Mert az ünnep a várakozással, a nincstelenséggel kezdődik, hiszen az ünnepre várni kell, s az ünnepbe mindenünket bele kell adnunk, egész addigi életünket, sőt, számvetéseink térdén beeső fényében még a jövőnk egy darabját is. S mindezt egyetlen napon, egyetlen órán! Es épp azok előtt, azok körében, akik legközelebb állnak, élnek hozzánk. A család, a szeretteink színe előtt, ha vannak még ilyenek. (Vannak. Keressük lel őket!) Nem csoda, ha oly sokan az egyszeri alkalom le- lelössége elől az ital elé futnak, hogy az aztán, mint valami lusta tehervonat, elüsse őket, s ott feküdjenek kiterülve, ellebegve, mocsokba hen- gergetetten . . . Akkor inkább a köznapok. A gyerekek ... Ök az igazán várakozók, a valódi nincstelenek. Csak az van nekik, amit álmodnak maguknak - még hányat kell aludnunk? -, és csak tőlünk remélhetnek bármit, bármennyire is hisznek az ajándékhozó angyalokban. S mi, persze, angyalkodunk. Cseppet sem angyalhoz illő kéjjel nyújtjuk a várakozás idejét, énekeltetjük őket, neveljük őket az utolsó utáni pillanatig, a csengettyűszóig, minden pillanat kin és ' gyönyör a számukra, nekünk csak a nyers hatalom jut, hogy adhatunk, hogy ongyalkodha- tunk. Nálunk, a kertben áll két fenyő. Kettő, az már majdnem néhány. Nem is jó szó ide az, hogy áll. Inkább: él. Sőt: nő. Mert egyfolytában nőnek. Már magasabbak, mint a házunk. Ha elgondolom, hogy Így karácsonytájt hány ezer ekkora fenyő hal hőhalált a lakótelepeken, a putrikban, a villákban, elszomorodom, előre. De mi is veszünk egyet. A pénz semlegesíti a fahalálhoz súrlódó érzelmeinket. A kertben álló fenyők belátnak hozzánk, elsirathatják fölcicomázott rokonukat. A karácsonyfák löldi- szitve halnak meg. De legalább a két kinti... az él. Már nem díszítjük löl őket, mint kiskorukban. El se érnénk a csúcsukat. A gallyakat se nagyon. Kinőttek a kezünk alól. Ahogy majd a gyerekeink is. Ha nem lesz nagyon hideg, majd kimegyünk a kertbe, és elénekeljük nekik is azt a kevés karácsonyi dalt, amit tudunk. Igen, egy dallam. Egy ünnepi ének. Ennyit Ígérhetünk. A Győri Keresztény Múzeum gazdag Jean Hindivel, aki az új győri Szentlélek templom felépítését is bőkezűen támogatta. Hindi úr közölte, hogy 200 ezer dollárt utal át a győri egyházmegyének azzal a kikötéssel, hogy azt teljes egészében a Káptalandomb 26. számú ház renoválására kell fordítani. A legsürgősebb feladat a tetőzet teljes kicserélése volt. Ezután került sor a második emeleti rész felújítására, ahol kialakítottak egy 100 négyzetméter nagyságú kiállító termet és egy 80 négyzetméternyi folyosót. Ez a rész ad helyet a kincstárnak. Átvizsgálták már az elhelyezendő, csodálatos szépségű kelyheket, közöttük a magyar gótika XV. század végi, feltűnően szép példányait. Közöttük azt a kelyhet is, amelyet a szentadalberti prepostsági kanonok, Kelemen 1522-ben Bécsben készíttetett. Látható Keresztély Ágost szász herceg. püspök brilliánsba foglalt smaragd püspöki mellkeresztje és gyűrűje. Kiállították Deá-ky Zsigmond püspök zafír gyűrűjét, amelyet az általa nevelt Don Carlos bra- ganzai hercegtől kapott. Gyönyörködhetnek a múzeum látogatói a pozsonyi klarisz- szák kolostorából származó késő gót stílusú, 99 centiméter magas, aranyozott ezüst úrmutatóban; a stilszerű szobrocskákkal díszített, a XV. század végi magyar művészettörténeti emléket a németjár- falui templomból hozta GyőrAz államosítások után, az épületben diákikollégiumot létesítettek, csak a könyvtár maradt meg, állaga egyre romlott, már-már veszélyeztetve a hatalmas értékű könyveket. Miután tavaly augusztus 9- én a győri püspökség a győri városi tanácstól 9 millió 535 ezer 120 forintért visszavásárolta az épületet, úgy határoztak, .hogy ott hozzák létre Győregyházmegye kincstárát -, amelynek gazdagsága vetekszik az esztergomiéval —, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárat is közkinccsé teszjk, valamint kialakítják a győr- egyházmegyei papok szociális otthonát. Mindez hatalmas pénzbe kerül, Benkovich Ferenc püspöki irodaigazgató, székesegyházi kanonok érintkezésbe lépett a Párizsban élő, dúsSzik Ödön felvételei - MTI Press be Vórady Lipót püspök. Bizonyára sokan megcsodálják Bornemissza Pál erdélyi püspök 20 ezer igazgyönggyel díszített püspöksüvegét, amelynek értéke szinte felbecsülhetetlen. Kiállítják a Győri Egyházmegye ezüst tárgyainak gazdag gyűjteményét is, közöttük barokk gyertyatartókat és körmeneti kereszteket, amelyeket eddig csak kivételes alkalmakkor lehetett látni. Felújították a könyvtár különlegesen szép freskóit, természetesen a könyvtár helyiségeivel együtt, és létesítettek egy kutatószobát is. Az Országos Széchenyi Könyvtár irányításával 100 ezer kötet könyvet —, legnagyobb részben társadalmi munkában - győri diákok, gimnazisták és egyetemisták szakszerűen megtisztítottak. A könyvtár új állványokat és tárlókat kapott, amelyekben elhelyezik a különlegességeket, közöttük 14 kézírásos kódexet; egy-egy, a XIII., illetve a XIV. századiból való, a többi mind a XV. században Íródott. Bemutatják azt 1476-ban írt, arany iniciálékkal díszített, és Mátyás király címerével ellátott, fára vont, vörös bőrbe kötött korvinát, amelynek cime: „Blondi Forojuliensis Romáé instauratae libri trés”. Látványosság a Győri Antiphonöle, amely ugyancsak valóságos műremek. Az első emeleten, a könyvtár alatti részben helyezték el a bibliotéka nagyszámú dupfikátumait. Mellette létesült az ugyancsak 100 négyzetméteres terem időszaki kiállítások rendezésére. Az épület földszintjén, a 70 négyzetméternyi boltíves helyiségben, kis kápolnát rendeztek be, ugyanis a földszinten, az első és a második emeleten összesen 16 összkomfortos szoba áll az idős papok rendelkezésére. Bizonyára ez az épületmentés is hozzájárult ahhoz, hogy a város megkapta a régi Győrt megújító, nagyszerű munkák elismeréseként a műemléki Európa-díjat. I. B. Győrött, a Káptalandomb 26. szám alatti ház alapjait 300 évvel ezelőtt, 1688-ban Széchenyi György püspök rakta le, majd Sinzendorff Fülöp gróf, püspök emeletet építtetett rá. Az 1763. évi pusztító győri földrengés után, a püspökvári torony téglaanyagának felhasználásával Zichy Ferenc püspök építtette újjá, később Zalka János győri püspök hozzáépittette a könyvtárszárnyat, akkor nyerte el mai formáját. Ebben az épületben működött 1910-ig a győri papnevelő-intézet, később a hittudományi főiskola, valamint az egyházmegyei múzeum és a hatalmas értékű könyvtár is. Makay Ida Mielőtt Mielőtt végképp besötétül, ragyogj föl még az alkonyég sötéten lángoló keresztjén. Se irgalom, se megbocsátás; ragyogj a vizek közönyével. Ne értselek, csak lássalak Mielőtt végképp besötétül. Mielőtt minden Nap kiég. Karácsonyi templomi népénekek „Mennyből az angyal .. .” — hangzik buzgó örömmel minden magyar templomban az ősi karácsonyi ének. De vajon mióta szállnak magyar ajkakról ezek a szép dallamok? A magyar egyházi népének egyidős a kereszténység felvételével. A XV. századig szájhagyománnyal terjedt. Nem volt szükség lejegyzésükre. A nép az ének szövegét és dallamát úgy adta át az újabb nemzedéknek, mint testvérpárját, a népdalt. Az első énekszövegeket 1506-1531 közötti kódexek őrizték meg. Közülük az 1508- ból való Nádor-kódex két dallamot is átmentett korunkra. Telegdy Miklós pécsi püspök 1577-78-ban megjelent prédikációskönyvében találjuk az első, nyomtatásban kiadott magyar templomi népénekeket, összesen nyolcat. Közülük hat a karácsonyi, „melyeket szoktunk az inne- pekbe, prédikáció előtt és után énekelni". És miután az 1560. évi nagyszombati zsinat úgy intézkedett, hogy a templomokban csak azokat az énekeket énekelhetik, amelyeket már száz éve jóváhagytak. arra következtethetünk, hogy a Telegdy-könyvben lévők előbb léteztek már, és több lehetett belőlük. Ezt bizonyítja az is, hogy Telegdy könyvtárának katalógusa két másik kinyomtatott énekeskönyvet is említ, amelyek azonban elkallódtak. A XVII. századból már hét kéziratos és számos nyomtatott énekeskönyv maradt ránk karácsonyi énekekkel. A nyomtatott énekeskönyvek szakadatlan sorát Hajnal Mátyásé nyitja meg 1629-ben. Ezt követi 1651-ben a Régi és új deák és magyar ájtatos egyházi énekek és litániák, azaz a Cantus Catholici. Kiadását Kisdi Benedek egri püspök fizette, s a jezsuita P. Szőlősy Benedek szerkesztette. Ez a kiadvány mérföldkő, mert ez az első nyomtatott hangjegyes énekeskönyv az egész magyar zenetörténetben. Dallamai ősrégi magyar melódiák. A számos kiadást megért mű jelzi a hazai egyházi ének virágzását. A ma is kedveltek közül a Kisdi-féléből származik, de korábban is énekelték mór a Csordapásztorok, a Szülte a Szűz szent Fját, Az angyal énekel kezdetűeket és másokat. A Mennyből az angyal az 1797-ben, Egerben kiadott Egyházi éne- keskönyv-ben jelent meg először. 1855-ben ugyancsak Egerben adta ki Tórkányi Béla papköltő, kanonok, Zsass- kovszky Ferenc és Endre testvérpárral a Katolikus Egyház énektárát. Legismertebb énekei : Pásztorok, pásztorok örvendezve, Az Ige megtestesült és Dicsőség mennyben az Istennek kezdetűek. £z az énekgyűjtemény az alapja a Harmat Artúr-Sí-k Sándor-féle Szent vagy, Uraml-nak és a Hozsa-nna-nak, amelyből ma -is éneklik a hívők ősi karácsonyi énekeinket. Csonkaréti Károly Juhász Gyula Betlehemes ének Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este A jászol almán, kis hajléktalan, Szelid barmok közt, kedves bambino. Ó, emberek, gondoljatok ma rá: Hogy anyja az Úr szolgáló leánya És apja ács volt, dolgozó szegény S az istállóban várt födél reájuk. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded jászolára, Amely fölött nagyobb fény tündökölt, Mint minden várak s kastélyok fölött Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz, A kerek föld mindegyik gyermekéhez Egy üzenettel jött: Szeressetek) Ó, emberek, gondoljatok ma rá I Apáti Miklós Néhány fenyő ” ««««cstoi uostaronak uiss»xa az epuietei
