Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-20 / 351. szám

DU?W KOILEM A Vállalkozók Országos Szövetsége felhívja tagjait, hogy aláírásukkal segítsék elő a KIOSZ kezdeményezését ab­ból a célból, hogy az Ország- gyűlés módosítsa az SZiA és a VÁNYA-törvény vállalkozó­kat érintő fejezeteit tényleges vállalkozásélénkítési céllal. A segítő aláírás külön íven sze­li DM politikai vitafóruma A kormányzatétól eltérő nézetek A szocdemek és a bányászat November elején, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt kongresszusán hallottuk: a pártnak - gazdasági prog­ramjuk részeként — a kor­mányzattól eltérő nézetei van­nak a bányászatról. Széle­sebb körben: nem értenek e9yet a hazai természeti erő­források (termőföldek, erdők, vízkincs, klimatikus adottságok, ásványvagyon, domborzati vi­szonyok, stb.) kihasználásának bármilyen korlátozásával. Dr. Hahn Györgyöt, a szocdem párt egyik országos vezetőjét munkahelyén, a Magyar Tu­dományos Akadémia Földrajz­tudományi Kutató Intézetében kerestük meg, hogy ismertesse meg olvasóinkat a szociálde­mokraták álláspontjával. Be­szélgetésünk kiindulópontja: a Párt megengedhetetlennek tartja mind a szénbányászat­ban a világpiaci árak köze­lében dolgozó aknák bezá­rását, mind a mecseki érc­bányászat felszámolását. — As Ipari Minisztériumnak a szénbányászat szerkezetátalakí­tásáról az Országgyűlés számáro készített tájékoztatójában tűbbek között az is szerepel, hogy 1990- 9000 között — elsősorban a szén- vagyon kimerülése miatt - továb­bi nyolc mélyművelésű bánya szűnik meg.- Ez egy folyamat része. 1965-ben kezdődött, 1980-ig körülbelül kilencven mélymű­velésű 'bányát szüntettek meg a működő 150-ből. Mintegy 420 millió tonna szénvagyont 'hagytak ebben a kilencven bányában. — Örvényes ez a pécsi István­aknára is? — Igen, a VI. szint alatt na­gyon jelentős szénvagyon van. 'Ezt ugyan még kutatni kelle­ne, de nincsenek olyan aggá­lyaink, hogy az új szint — a Vll-es — megnyitása valami­lyen „forradalmian" új felté­teleiket, költségeket kívánna, tz mintegy 3,5 milliárd forint 'befektetést igényelne — ami ■vissza is jönne.. Becslésünk szerint itt még közel 100 mil­lió tonna szénvagyon van, több szintben.- Hallhatnánk más bányából is példát? — Hogyne, itt van Tatabá­nya: a három frontfejtésből most kettőt víz alatt alkarnak 'hagyni, nem beszélve a több milliárd forint értékű gépi be­rendezésekről — ötvenmillió forintért, mert különben nem kapják meg ezt a bitéit, ami­re a 'bányának az év végéig nyilván szüksége van. Tehát egy pár „fillérért” pénzügyi machinációk miatt milliárdok mennék veszendőbe... És per­sze a szénvagyon!- Menjünk vissza a Mocsokra. Az ittoni szénmadoncéröl mi a fölfogásuk: mit lohatna tonni művalhatőséga, élotbon tartása érdokébon? — Az az elképzelésünk, bogy a termelés súlypontját Komlóról át keilene tenni a pécsi medencére. Mindenkép­pen nyereségessé válna itt a bányászat, amennyiben azt a 30 százaléknyi különbséget, omennyivél a világpiaci árhoz képest kevesebbet kap a szénért a vállalat, megkap­nák. Ezt a különbséget egyéb­ként a kormányzat által be­hívott angol szakértők mutat­ták ki. Ha az árdifferenciát a szénbányászat megkapná, Nógrád kivételével nem lenne veszteséges. A másik megoldási lehető­ség: nem szabadna a szén- bányászatot és az erőműveket szétválasztani. Vertikálisan kéll az üzemszervezést bizto­sítani, nem pedig horizontáli­san, mint eddig volt, mert ez is szüli az úgynevezett gaz- daságtalanságot.- Vagyis ai árak nőm voltok reálisok. — így van, teljesen mind­egy a horizontális szervezés­iben, bogy egyik, vagy másik vállalat nyereséges, az állam mindenképpen lefölözte azt. Az erőművek egy évben 70- 80 milliárdot fizettek be a 'kincstárnak...- All os as uránbányára is? — Egyértelműen. Itt is loká­lis paraméterek alapján s rö­vid távra gondolkodva, a ten­denciákat figyelmen kívül hagyva állapították meg az urán árát. A Horváth minisz­ter úr által jósolt veszteség tehát nem kellően megalapo­zott számításokon nyugszik. Most azon dolgozunk — mert 'Horváth miniszter úr azt •mondta, hogy ha 83 dollár/ kilogrammért el lehet adni a magyar uránt, akikor ő csll- lési munkakört vállal az érc­bányánál -, bogy ezt az árat kül- és belföldi vállalkozók részvételével elérjük. Szeret­nénk ezt a munkahelyet a ren­delkezésére bocsátani ...- Vagyis a ssocdompárt ssorint van perspektívája a mecseki uránnak is. — Gondoljon csak bele: a kormányzat 43 százalékos SZTK-járadékot rávágott az ottani önköltségre! Nyilván­valóan most abból a feltéte­lezésből indul 'ki a kormány­zat, bogy a hasadó anyagnak nyomott ára van, mert szét­szedik az atombombákat... Ez egy rendkívüli rövid távú gondolkodás, mert ma is a franciák világszerte rengeteg erőművet akarnak építeni, ná­luk például négyet, nálunk kettőt. Ez utóbbiak közül az egyiknek az energiáját kül­földre vinnénk, s ebből 4—500 millió dollár lenne a bevétele az államnak. Ebhez pedig fű­tőelemekre is szükség van. Azt is fontosnak tartjuk, hogy hosszú távú szerződéssel kel­lene biztosítani a pécsi hasa­dóanyag eladását, ha kell, a nyugati piacnak. Mindez te­hát azt jelenti, bogy a szoc­dem párt meggyőződése sze­rint a pécsi uránbánya élet­képesen működhetne a jövő­ben . is.- Összefoglalva lóhát azt mondhatjuk, hogy a kormányzat által alkalmazott nyomott árak miatt kall bozámi a bányákat. — És a rájuk kényszefitett ráfordítások miatt is nyilván­valóan gazdaságtalannak mu­tatkoznak vállalati és üzem­szinten egyaránt. Mi minden­képpen szükségesnek tartjuk a bányászat folytatását és ha a szocdem párt hatalomra jut, nem is fogjuk megengedni ezt a rablógazdálkodást. Eddig nem volt ez miatt felelősségre vonás - de ezen túl kell, hogy legyen! Hitelrontás miatt a bányának már rég be kellett volna perelnie az Ipari Mi­nisztériumot .. . — Do a bányák bezárása som megy egyik napról a másikra, s pénzbe is kerül.- Az a 15 milliárd forint, amit a kormányzat juttat a bezáráshoz, illetve az a tá­mogatás, amit az egyes bá­nyásznak akar adni, bogy he­lyezkedjen el, ez véleményünk szerint a lézerfegyver ék korá­ban a kőbaltás technológiá­hoz juttatja őket... Mert a bánya — a jelenlegi műszaki paraméterei alapján — világ- színvonalon termel, amit vi­szont a félmillió forintos mun­kahelyteremtési támogatás­ból lehetne beszerezni, az leg: feljebb satupad, meg balta ... — Beszéljünk most arról, hogy a szoedempártnak milyen elkép­zelései vannak a bányászok gond­jainak megoldására.- Nem csak a bányászok­ról, hanem családjaikról is szó van, s ez több tízezer em­ber. A kieső bányászok részé­re főmunkahelyet kívánunk te­remteni, méghozzá mezőgaz­dasági területen. Tárgyalunk több vállalkozóvá!, aki földet venne Pécs környékén is, ezen a területen és a biztosított eszközökkel indulhatna be far­mertermelés. A részvénytársa­ság pár év múlva a .földet át­engedné a volt bányászoknak magántulajdonba, utána már csak a megtermelt áru 'keres­kedelmi forgalmazását vál­lalná. — Már csak agy kérdés: 1948 •lőtt, amikor a szocdem párt még Bnálló és erős vall, milyen arány­ban voltak jelen a párttagok k8- zött a bányászok?- Hagyományos volt a bá­nyászok vonzódása a szocdem párthoz. Mészáros Attila A mecseki fekete kőszén nemzeti vagyon A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Baranya megyei vezetőségének állásfoglalása a mecseki szénbányászat jövőjéről A Független Kisgazdapárt Baranya megyei vezetősége, az 1989. december 9-én tar­lóit ülésén foglalkozott a me­cseki szénbányászat helyzeté­vel, és erről az alábbi állás- foglalását hozta nyilvánosság­ra: Hazánk természeti kincsei között, mint szilárd energia­hordozó, a mecseki fekete kő­szén egyedülálló nemzeti va­gyon. Szakmai körökben ismert, de a közvélemény előtt is tu­dott, bogy az úgynevezett liászprogram már születése Pillanatában, sok tekintetben nélkülözte a realitásokat, niajd később, anyagi forrá­sainak fokozatos elsorvasztása ®9yre nyilvánvalóbbá tette a legfelső gazdasági vezetés szándékait. A bányászkodás léte és nemléte körüli bizonytalanság, ° munkabérek stagnálása el­osztotta a munkavállalókat, szinte nullára csökkentette a szakmát tanulni akaró fiata­lok érdeklődését, s ezt csak jelentős számú idegen mun­kaerő bevonásával lehetett némileg kiegyenlíteni. Ez a bizonytalanság és a szakma anyagi igényeinek kielégítet- lensége károsan 'hatott a munkamorálra is. minek egye­nes következménye lett töb­bek között a bányák állapo­tának helyenkénti katasztrofá­lis állapota. Napjainkban, amikor a hő­erőművek világszerte rene­szánszukat élik, a mecseki szénbányászat elsorvasztása vagy esetleges feladása a nemzetgazdaság elleni bűn, még akkor is, ha az elkövet­kező néhány évben továbbra sem lesz nélkülözhető az ál­lami költségvetés támogatása. A szakmát jól ismerők tudják, hogy a világ szénbányáinak közel háromnegyede ráfizeté­ses, és csak állami támoga­tással tarthatók fenn. A mély­ség felé haladás egyre költ­ségesebb biztosítási módokat, egyre hosszabb szállítási út­vonalakat, egyre nagyobb faj­lagos fenntartási költségeket követel, s emllett a gáz-, a tűz- és a robbanásveszély egyre intenzívebb. Ismert, hogy mindezek a mecseki vi­szonyokra az átlagnál jóval jellemzőbbek. A Kisgazdapárt a fentiek el­lenére támogatja a mecseki szénbányászoknak azon józan és a nemzeti vagyont féltő, tisztességes törekvéseit, ame­lyeket a bányáik felszámolá­sára irányuló tervek ellen igyekeznek harcba állítani. E pillanatban a fenti állás- foglalásunkon kívül természe­tesen nincs módunkban a dol­gok menetére érdemi 'befo­lyást gyakorolni. Bízunk azon­ban benne, hogy a következő szabad választások után az új parlamentnek már módja, sőt kötelessége lesz az akko­ri kormányzatot olyan pénz­ügyi-gazdasági intézkedések meghozatalára sarkalni, ame­lyek a nemzetgazdaság piac- orientált szemléletéből faka­dóan képesek lesznek a me­cseki szénbányászatot nyere­ségessé tenni. Megítélésünk szerint a me­cseki szénbányáknál adottak azok a potenciális műszaki, gazdasági, szellemi erők, amelyek az évszázados múlt­ra visszatekintő bányászatot a felvirágzás útjára vezethe­tik. Bízunk benne, hogy segítő jószándékunk meghallgatásra és talán elfogadásra talál az érdekeltek minden körében, - aminek reményében kívá­nunk a Mecseki Szénbányák minden dolgozójának erőt, egészséget és jó szerencsét! A Független Kisgazdapárt Baranya megyei vezetősége repel. A VOSZ nem támogat­ja a KIOSZ másik kezdemé­nyezését, amely érdekvédelmi törvény megalkotását sürgeti, mivel az a mai érdekvédelmi struktúra megőrzését szolgál­ná, gátolva, a VOSZ által kí­vánatosnak tartott a mai és a jövő feltételeinek is meg­felelő valós és önkéntesség el­vén működő érdekvédelmi és érdekérvényesítő rendszer ki­fejlődését. Az érdekvédelmi törvény megalkotását követelő alá­írásgyűjtő ív külön vélemény- alkotást tesz lehetővé, így en­nek az Ívnek az aláírását nem javasoljuk. VÁLLALKOZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE « A Vállalkozók Pártjának programjából, célkitűzéseiből Célunk: a szabad, demok­ratikus, a magántulajdon lét- ogosultságát és egyenrangú­ságai elismerő Magyarország megteremtése. A Vállalkozók Pártja Füg­getlen a Vállalkozók társadal­mi, gazdasági, érdekképvise­leti szerveitől, más pártoktól. Szó sincs arról, hogy pl. a KIOSZ párttá alakulása törté­nik, vagy a VP-KIOSZ munka- megosztás. A Vállalkozók Pártja szeret­né, ha az érdekképviseletek még következetesebben, har- ciasabban végeznék az ér­dekvédelmi küzdelmüket a gazdasági fronton, vele pár­huzamban, mint politikai ér­dekvédelem működne a Vál­lalkozók Pártja. Bízunk abban, hogy egyre több vállalkozó is­meri fel a saját pártunkban rejlő lehetőséget, s lépnek be közénk, s így tömegpárttá fej­lődhetünk, ez esetben indul­hatunk az országgyűlési vá­lasztásokon s végre nemcsak felvállalnak bennünket, saját képviselőkkel tudnánk célkitű­zéseinket megvalósítani. Az érdekképviseletek nem delegálhatnak képviselőt a 'Parlamentbe. A Vállalkozók Pártja alap­vető célként jelöli meg, a dik­tatórikus egypártrendszerből - szabad választások során - a demokratikus többpártrend­szerbe való békés, erőszak- mentes átmenet szükségessé­gét. Követeljük, minden magyar állampolgár számára, az al­kotmányos jogok egységes ér­vényesülését. Olyan adópolitikát követe­lünk, mely valóban vállalko­zás élénkítő, stabil, a jövő­látást biztosít a vállalkozók­nak. Követeljük, a világon egyedülállóan magas SZTK- járulék csökkentését. Csak olyan társadalombiztosítási re­formot fogadunk el, melyben élesen elkülöníthető, számon- ikérhető a mindenki számára kötelező, és önkéntes biztosí­tási forma. Követeljük, a gazdasági szerkezetváltás gyorsítását, az infláció csökkentését, a nyug­dijak reálértékének mindenko­ri biztosítását. Olyan hitelpolitikát követe­lünk, mely nem viszi el a hasznot, elősegíti a fejlesz­tést, beruházást. Követeljük, hogy a külföldi bankok és magánvállalkozók által a magyar magánvállal­kozóknak szánt kölcsönök, va­lóban hozzánk jussanak, az elbírálásnál szervezetünk kép­viselete biztosított legyen. Követeljük, hogy a magán- vállalkozók érdekvédelmi szer­vezeteinek, a tagságát érintő vizsgálatok esetén egyetértési joga legyen. Követeljük, az adminiszt­ráció csökkentését. Ne az irigység vezérelje a törvényhozókat, s ne vezessék félre a közvéleményt irányunk­ban, hagyjanak dolgozni min­ket. Sorolhatnám tovább, de nem teszem. A kormány job­ban végezhetné munkáját, ha egy ilyen hatalmas réteg ér­dekképviseleteinek vélemé­nyét meghallgatná. A Vállalkozók Pártja küzd az érdekképviseletek megma­radásáért, s azért, hogy ja­vaslataik végre megértő fü­lekre találjon. Vállalkozók érezzétek át je­lentőségét! Egy erős, saját párttal, ér­dekképviselettel, két tűz közé ■fogva az érintetteket kijut­nánk mi is, az ország is a re­ménytelen helyzetből. A Vállalkozók Pártjába Be­lépési Nyilatkozatok a KIOSZ- alapszervezeteknél általában beszerezhetők. Az országos székhelyünk cí­me: Budapest V., Kálmán I. u. 20. Belépési nyilatkozati kérel­met, legalább 10 fő esetén, helyi csoport szerveződését, kérem címemre jelezni. OLÁH IMRE, 9022 Győr, Molnár F. u. 9. Postafordultával válaszolok. Ha vállalkozó vagy, vagy szimpatizálsz velünk, köztünk a helyed. Egységben az erő! Oláh Imre Vállalkozók Pártja Országos Elnökség alelnöke Az MDF nemzetközi kapcsolatai (Az Országos Sajtószolgálat közleménye) Jeszenszky Géza, a Magyar Demokrata Fórum nemzetközi bizottságának vezetője az el­múlt két hétben számos nem­zetközi találkozón vett részt. December 6-án a Time ame­rikai hírmagazin által a leg­újabb európai perspektívákról rendezett konferencián vett részt. (Ennek összefoglalása a sokmilliós példányszámban megjelenő lap december 11-i számában olvasható.) Az MDF szóvivője felszólalt az 1989. december 7—8-án a strasbour- gi (kereszténydemokrata) frak­ciója által a Közép- és Ke­let-Európábán végbemenő vál­tozásokról rendezett konferen­cián is. Ugyancsak beszélt az 'Európai Mozgalom Tanácsá­nak ülésén és az Európai Fö- deralisták Uniójának találko­zóján. Az MDF képviselője felszó­lalásaiban megvilágította a széles koalíciós jellegű „Fó- rum”-mozgalmak természetét, és kiemelte a közép-európai átalakulások közös jegyeit. Ki­fejezte azt a meggyőződését, 'hogy e mozgalmak egymás iránti szolidaritása megnyugta­tó garanciát jelent a hagyo­mányos nemzeti ellentétek föl- éledése ellen. Annak a véle­ményének is hangot adott, hogy az ebben a térségben élő nemzetek és nemzeti ki­sebbségek viszonyának tartós rendezésére az európai egye­sülési és föderatív törekvések •megvalósulása nyújtja a leg­több reményt. Jeszenszky Géza találkozott számos nemzetközi szervezet vezetőjével és több európai képviselővel, s részt vett az Európai Néppárti Képviselő- csoport elnöke, Egon A. Klepsch által rendezett ebé­den. December 11—15. között a széles nemzetközi részvétellel tartott úgynevezett Wilton Park konferencia résztvevője volt Dél-Angi iá ba n. Itt a szovjet, a kelet-európai és a kinai fejleményeknek a kelet —nyugati viszonyra gyakorolt hatását vitatta meg mintegy 60 meghívott társaságában. Ezt követően Londonban par­lamenti képviselőkkel és kül­ügyi tisztségviselőkkel tárgyalt Magyarország számára a brit alsóhoz által megszava­zott segítség felhasználásáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom