Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-19 / 350. szám

Dunántúli napló 1989. december 19., kedd ■ — Megkezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszaka Andi Gábor baranyai képviselő, az ércbánya vájára (balról) Horváth Ferenccel beszélget az Országgyűlés szünetében Megkérdeztük Bánffy Györgytől Miért adta át indítványát a Ház elnökének a kezébe? Bánflj György színművész képviselő, aki az MDF színeiben leg­utóbb önálló képviselői indítványt tett - oszlassa tel önmagát a par­lament - indítványát áttestálta a parlament elnökének kezébe. Va­jon miért? Erről kérdeztem.- Amikor az elmúlt ülésszakon bejelentettem az indítványomat, a parlament tagjainak döntő többsége felhördült, s ezen nem is lehe< csodálkozni. Jogaikat csorbította. Aztán lecsillapodtak a kedélyek, a megyei képviselőcsoportok, a frakciók összeültek, megvitatták a ja­vaslatom, s lassan-lassan egyértelművé vált, nincs más megoldás. Most is késésben vagyunk, tehát az új választások kiírása halasztha­tatlan. Hiszen minél később lépünk, annál mélyebbre zuhan az ország. Ezen gondolatok és tárgyalások során fölmerült, hogy ez ne Bánffy György személyes indítványa legyen, hanem súlyát és erkölcsi jelen­tőségét számításba véve, a parlament elnöke tegye meg ezt az in­dítványt. Ezért döntöttem úgy, s ez nem hiúsági kérdés, hogy a par­lament elnökétől várom a kérdés beterjesztését.- Ez azt jelentheti, hogy a parlament főioszlatja holnap vagy holnap­után önmogát?- Nem. Hiszen van arra egy mód, hogy előre oszlassa föl magát már­cius tó-i hatállyal, s addig természetesen gyakorolja hatalmát. Ezzel lehetőséget kap a köztársasági elnök arra, hogy akár holnaptól dönt­sön: 90 napon belül legyen választás. Ez a dolgok lényege.- Bánffy György Pécsett volt színművész, s talán nem felejtette el még a Mecsekalját. Mikor láthatjuk újra körünkben?- Január 6-án este 6 órakor a kertvárosi könyvtárban, oho! régi emlékeim is felelevenedhetnek majd. Persze, politikai fórumot tartok, ahol minden régi barátot és érdeklődőt szeretettel várok.- Nyilván az MDF politikai fórumáról van szó. Hogy lett ön a fórum tagja? ;- Erről majd bővebbet ott, ahol szívesen látom önöket, egykori kedvenc lapomat, a Dunántúli Naplót. K. F. (Folytatás az 1. oldalról) kítósi kölcsönnel segíti Ma­gyarországnak a tervgazda­ságból a piacgazdaságba ve­zető nehéz átmenetét. Helmut Kohl „okosnak és előretekintőnek" Ítélte a ma­gyar külpolitikát, mert felismer­te a helsinki folyamaiban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész (békés jövője érdekében: - ‘Magyarország a nehéz idők­ben is újra és újra a jövőbe mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelőssé­géből fakadó kötelességének. Koihl kancellár rámutatott: ifantos, hogy a németek élje­nek a történelem adta esély- lyel az évszázad utolsó évti­zedében, hogy a béke, a sza- Ibadság, az igazságosság ér­dekében tevékenykedjenek. — A német nép az NDK- Iban és az NSZK-ban is egyet szeretne, egy a szíve vágya: a béke tartós legyen, és né­metföldről ne induljon ki so­ha többé félelem, hanem bé- ike, békevágy és a népek kö­zötti megértés. Helmut Kohl hangoztatta: az NSZK az NDK-ban élő honfitásai döntését — bár­hogy is foglalnak álllást - el fogja fogadni, és tiszteletben tartja majd. Remélik viszont, hogy szomszédaik is így cse­lekednek. Ezzel világosan le­mondanak minden „egyéni” német vállalkozásról, külön útról, és minden visszafelé néző nacionalizmusról. Végezetül a kancellár szív­ből jövő köszönetét mondott mindazért, amit Magyarország - különösen ebben az eszten­dőben - a németekért tett, és ünnepélyesen ígéretet tett arra, hogy az egyre szoro­sabban egybefonódó Európá­ban a két ország egymás mel­lett fogja járni az útját. Az Országgyűlés megbízott elnöke elmondotta, hogy Nagy Sándor (országos lista) 27 képviselő támogatásával ön­álló indítványt nyújtott be, amelyben kérte a Parlament döntését az állami vagyon áron aluli kiárusításának, va­lamint a közösségek tulaj­donában levő ingatlanok kül­földiek részére történő átadá. sónak megakadályozása ér­dekében. Még a tárgysorozat elfo­gadása előtt Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) ja­vasolta az Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazók­kal szemben ezentúl a legha­tározottabban védje meg a képviselőket. A tárgysorozat vitájában Bán Ily György (Budapest, 4. vk.) elmondta: az előző ülés­szakon beterjesztett indítványa ügyében —, miszerint az Or­szággyűlés oszlassa fel önma­gát -, az időközben folytatott tárgyalások során megegye­zésre jutottak, s megállapod­tak az Országgyűlés megbí­zott elnökével, hogy vissza­vonja egyéni indítványát, amennyiben a képviselők el­fogadják a Fodor István adtai beterjesztett javaslatot. Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.) indítványozta: a Par­lament foglaljon állást Tőkés László temesvári lelkész ügyé­ben. Ezután a képviselők el­fogadták a decemberi ülés­szak tárgysorozatát. A tárgysorozatnak megfele­lően először az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatról döntöttek: az Or­szággyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal elfo­gadta. A büntető jogszabályok mó­dosítását dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előter­jesztésében hallgatta meg a Parlament. A vitában felszólalt Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.) és Ro- szik Gábor (Pest m., 4. vk.). A képviselők nagy több­séggel elfogadták mindhárom törvénymódosító javaslatot. Az 1986. évi illetéktörvény módositásáról szóló törvény- javaslatot Békési László pénz­ügyminiszter ismertette. A törvényjavaslathoz egyet­len képviselő, Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) szólt hozzá. Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy ünnepélyes aktus szakította meg: a kormány tagjai, a Leg. felsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész esküt tett az Országgyűlés előtt. Ezután határozathozatal következett: az Országgyű­lés az illetéktörvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, a Tár­sadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot terjesztette a plénum elé. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizott­ságának véleményét Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a bizottság elnöke is­mertette. A vitában hozzászóltak: Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 21. vk.); Lestár Lászlóné (Budapest, 51. vk.); dr. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Benjámin Judit (Bu­dapest, 21. vk.); Hellner Ká­roly (Budapest, 32. vk.). Cse­hák Judit szociális és egész­ségügyi miniszter összegezte a vitában elhangzottakat. A napirendi pontokhoz szo­rosan nem kapcsolódó témá­val is foglalkoztak a képvise­lők: Tőkés László ügyében foglaltak állást, majd a tes­tület meghallgatta és elfo­gadta a külügyi bizottság má­sik állásfoglalását is, misze­rint Doina Corneót és Tőkés Szűrös Mátyás találkozója katolikus egyházi vezetőkkel Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke hétfőn a katolikus egyház több vezetőjével találkozott a Par­lamentben. A szívélyes lég­körű eszmecserén részt vett Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Cserháti József nyugalomba vonult pécsi megyéspüspök, a közelmúltban kinevezett, illet­ve felszentelt Mayer MTFiäly pécsi megyéspüspök és Kato­na István váci püspök. A meg­beszélésen a kormányt Glatz Ferenc művelődési miniszter és Sarkadi Nagy Barna mi­niszterhelyettes, a kormány Egyházpolitikai Titkárságának vezetője képviselte. Lászlót a Nobel Béke-díjra terjeszti fel. Ezután a társadalombiztosí­tásról szóló 1975. évi II. tör­vény módosításával foglalko­zó törvényjavaslatot terjesz­tette a plénum elé Csehák Judit. Szirtesné dr. Tomsits Erika a társadalombiztosítási bizottság nevében ismertette a testület véleményét. Ezután határozathozatal következett, az Országgyűlés a törvény- javaslatot nagy többséggel elfogadta. Késő délután a Parlament az Állami Számvevőszék szer­vezeti felépítéséről, létszámá­ról és éves költségvetéséről szóló előterjesztést tárgyalta meg. E napirendi ponthoz dr. Hagelmayer István, az Ál­lami Számvevőszék elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést. A vitában hozzászóltak: Kovács András, a terv. és költségvetési bizottság nevé­ben és Balia Éva (Budapest, 46. vk.). Határozathozatal követke­zett: a képviselők nem fogad­ták el az Állami Számvevőszék költségvetését, azt januárban ismét megtárgyalják. Az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a Parlament ülé­sét. Kedden a képviselők vár­hatóan a kormány jövő évi programja feletti vitával, va­lamint a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtár­gyalásával folytatják munká­jukat. Fölállt az MSZMP-fralcció (Munkatársunk telefonjelantésa) Grisi Károly képviseli vidá­man is frisson érkozott ai Par­lament üléstermébe, bár, mint ai kSitudott, hajnali 4 áráig tar­tott ai MSZMP kangrossiusa. A siünotbon vele beszélgettem:- Itt az ülésteremben mindösz- sze egy szék választja el Unt Nyers Rezsiül . ..- Ez az egy szék semmit sem jelent: igy alakult az ültetéskor. Egyébként, mint az bizonyára En­nek feltűnt, néhány szét váltat­tunk, i érdeklődött, hogyan zaj­lott o kongresszusunk, és én el­mondtam, hogy sikeres volt és nagyszerű. Hiszen a két célt tel­jesítettük: elfogadtuk a működé­si szabályzatot, amely nélkül pár­tot nem lehet bejegyeztetni, más­részt Aj vesetötestületet választot­tunk.- Előterjesztettek egy politikai nyilatkozatot Is ...- Igen, de túl sokat markoltunk, hiszen kifutottunk az időből és a küldöttek hajnali négyre elfá­radtak. Ezért úgy döntöttünk, hogy majd január végén, február ele­jén folytatjuk.- Hát a kongresszusnak nincs vége?- Nincs, csak felfüggesztettük a munkát.- Milyen a vasárnap visszhang­ja? Más pártok hogyan véleked­nek?- Még nem tudom, nem volt időm tájékozádni. De itt a parla­ment két szünetében már beszél­gettem emberekkel, s úgy tűnik, rokonszenvvel figyeltek bennünket.- Az MSZMP frakciá felállt? Néhány arcot - Púja, Berecz - látok az ülésteremben.- A parlamenti csoportunkat még délután megalakítjuk, nem­csak hárman lessünk, hiszen a korábbi ülésszakok alatt is tájé­kozódtunk, és előbb tizennyolcon, aztán még heten aláírták az elő­zetes csatlakozási szándékukat.- Aki az MSZP-be igazolt, azt Is fogadják .., ?- Igen. Ha úgy gondolják, jö­hetnek. Egyébként nem tudom. hogy követte-e, de én minden al­kalmat felhasználtam arra, hogy hangsúlyozzam: nem akar testvér­háborút az MSZMP. S azt is na­gyon sajnálom, hogy időközben egészen kicsi ügyek, mint például a helyiség, pénz vagy egyéb dol­gok zavarták az együttműködést. Vallom: mindkét pártnak van lék jogosultsága, s normális kapcso­latokra kell törekednünk. Játé- koscsábitással azonban nem fog­lalkozunk. Aki az MSZP-ben lát­ja megvalósulni politikai törekvé­seit, az természetesen szuverén joga, tisztelet érte. De ha akar, átjöhet, s ha megvan régi tag­könyve, régi tagságával együtt igazoljuk. Ebben a kongresszusunk vasárnap döntött. — Fordítva is elképzelhető ez? — Természetesen. Egy többpárt­rendszerben ezt nem kell drama­tizálni, hiszen a folyosó nemcsak a bal- és jobboldal között nyi­tott, hanem a baloldalon belül Is. — Most úgy tűnik: a baloldal még padlón van.- Ez a látszat. De mivel sem én, sem ön nem tudjuk ezt eldönte­ni, hiba volna erről vitát nyitni. Én tudom, hogy a baloldalnak összehasonlíthatatlanul nagyobb ma a bázisa társadadmunkban, mint a jobboldalnak, csak éppen nekik még nagyobb a hangjuk. Meg tudnak lovagolni sok olyan valós gondot - és most nem a szélsőségeket említem -, melyek az elmúlt évtizedekben halmozód­tak fel a baloldali hatalmi Idők­ben. Ezért van fölvetéseiknek va­lóságtartalma, s ez fölnagyitja az ellenzéki pártok erejét, súlyát, hitelesíti őket a felszínen. A mélyben viszont más is van.- Ma jobb kedvű, mint szom­baton volt?- Bevallom, kicsit féltem attól, hogy ebben a politikai légkörben nagyon kemény, bolratolódó, szél­sőségektől sem mentes kongresz- szust tart majd az MSZMP, s ez nem lett volna jó. Most mondha­tom, nagyon kellemesen csalód­tam. Vasárnap felelősségtudat, higgadtság, tárgyilagosság domi­nált - de nem minden meghu- nyászkodástól mentesen — s tett- rekész, cselekvő párt állt föl újra. Kozma Ferenc A decemberi ülésszak tárgysorozata: 1. A Magyar Népiköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megsza­vazása ; 2 a A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tör­vény módosításáról szóló törvén wja vas lat megtárgyalása; 2/b A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 2/c A büntetésekről és intézkedésekről szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavas­lat megtárgyalása; 3. Az illetéktörvény módosításáról szóló"-törvényjavaslat megtárgyalása; 4. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 5. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról törvényjavaslat megtárgyalása; 6. Az’Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, lét­számáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása; 7. Az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájé­koztató megtárgyalása; 8/a A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésékre tett javaslat megtárgyalása; 8/b A lakásgazdálkodás 1990. évi intézkedéseihez tör­vényjavaslattok) megtárgyalása; 9. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 10. A fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítések­ről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 11. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat meg­tárgyalása; 12. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 13. A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat előkészítésével, illetve az országgyűlési kép­viselők választásáról szóló törvény esetleges módosításá­val kapcsolatos tájékoztató; 14. Az Országgyűlés megbízatási idejének meghatározá­sára vonatkozó javaslat; 15. A népszavazással összefüggő kérdésekben történő határozathozatal; 16. Az egészségügyi törvény módositásáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása; 17. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társasá­gaik átalakulásáról szóló törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat megtárgyalása; 18. Bizottsági személyi javaslatok megtárgyalása; 19. Interpellációk, kérdések megtárgyalása; 20. Nyilatkozatok, bejelentések tárgyalása. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, immár civilben. MOZAIK ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDÉS VÁLLALJA — családi és hétvégi házak, valamint — melléképületek tervezését, engedélyeztetését, műszaki vezetéssel, anyagbiztosítással. Ha 1990-ben építkezik, és az építőanyagot még 1989-ben megrendeli, a 90-ben felmerülő esetleges áremeléseket magunkra vállaljuk. KERESSE A MOZAIKOT. Cím: Pécs, Kültelek 6/A, 6-os főúton, a 205-ös km-kőnél. Telefon: 24-838

Next

/
Oldalképek
Tartalom