Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-19 / 350. szám
Dunántúli napló 1989. december 19., kedd ■ — Megkezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszaka Andi Gábor baranyai képviselő, az ércbánya vájára (balról) Horváth Ferenccel beszélget az Országgyűlés szünetében Megkérdeztük Bánffy Györgytől Miért adta át indítványát a Ház elnökének a kezébe? Bánflj György színművész képviselő, aki az MDF színeiben legutóbb önálló képviselői indítványt tett - oszlassa tel önmagát a parlament - indítványát áttestálta a parlament elnökének kezébe. Vajon miért? Erről kérdeztem.- Amikor az elmúlt ülésszakon bejelentettem az indítványomat, a parlament tagjainak döntő többsége felhördült, s ezen nem is lehe< csodálkozni. Jogaikat csorbította. Aztán lecsillapodtak a kedélyek, a megyei képviselőcsoportok, a frakciók összeültek, megvitatták a javaslatom, s lassan-lassan egyértelművé vált, nincs más megoldás. Most is késésben vagyunk, tehát az új választások kiírása halaszthatatlan. Hiszen minél később lépünk, annál mélyebbre zuhan az ország. Ezen gondolatok és tárgyalások során fölmerült, hogy ez ne Bánffy György személyes indítványa legyen, hanem súlyát és erkölcsi jelentőségét számításba véve, a parlament elnöke tegye meg ezt az indítványt. Ezért döntöttem úgy, s ez nem hiúsági kérdés, hogy a parlament elnökétől várom a kérdés beterjesztését.- Ez azt jelentheti, hogy a parlament főioszlatja holnap vagy holnapután önmogát?- Nem. Hiszen van arra egy mód, hogy előre oszlassa föl magát március tó-i hatállyal, s addig természetesen gyakorolja hatalmát. Ezzel lehetőséget kap a köztársasági elnök arra, hogy akár holnaptól döntsön: 90 napon belül legyen választás. Ez a dolgok lényege.- Bánffy György Pécsett volt színművész, s talán nem felejtette el még a Mecsekalját. Mikor láthatjuk újra körünkben?- Január 6-án este 6 órakor a kertvárosi könyvtárban, oho! régi emlékeim is felelevenedhetnek majd. Persze, politikai fórumot tartok, ahol minden régi barátot és érdeklődőt szeretettel várok.- Nyilván az MDF politikai fórumáról van szó. Hogy lett ön a fórum tagja? ;- Erről majd bővebbet ott, ahol szívesen látom önöket, egykori kedvenc lapomat, a Dunántúli Naplót. K. F. (Folytatás az 1. oldalról) kítósi kölcsönnel segíti Magyarországnak a tervgazdaságból a piacgazdaságba vezető nehéz átmenetét. Helmut Kohl „okosnak és előretekintőnek" Ítélte a magyar külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamaiban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész (békés jövője érdekében: - ‘Magyarország a nehéz időkben is újra és újra a jövőbe mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó kötelességének. Koihl kancellár rámutatott: ifantos, hogy a németek éljenek a történelem adta esély- lyel az évszázad utolsó évtizedében, hogy a béke, a sza- Ibadság, az igazságosság érdekében tevékenykedjenek. — A német nép az NDK- Iban és az NSZK-ban is egyet szeretne, egy a szíve vágya: a béke tartós legyen, és németföldről ne induljon ki soha többé félelem, hanem bé- ike, békevágy és a népek közötti megértés. Helmut Kohl hangoztatta: az NSZK az NDK-ban élő honfitásai döntését — bárhogy is foglalnak álllást - el fogja fogadni, és tiszteletben tartja majd. Remélik viszont, hogy szomszédaik is így cselekednek. Ezzel világosan lemondanak minden „egyéni” német vállalkozásról, külön útról, és minden visszafelé néző nacionalizmusról. Végezetül a kancellár szívből jövő köszönetét mondott mindazért, amit Magyarország - különösen ebben az esztendőben - a németekért tett, és ünnepélyesen ígéretet tett arra, hogy az egyre szorosabban egybefonódó Európában a két ország egymás mellett fogja járni az útját. Az Országgyűlés megbízott elnöke elmondotta, hogy Nagy Sándor (országos lista) 27 képviselő támogatásával önálló indítványt nyújtott be, amelyben kérte a Parlament döntését az állami vagyon áron aluli kiárusításának, valamint a közösségek tulajdonában levő ingatlanok külföldiek részére történő átadá. sónak megakadályozása érdekében. Még a tárgysorozat elfogadása előtt Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) javasolta az Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazókkal szemben ezentúl a leghatározottabban védje meg a képviselőket. A tárgysorozat vitájában Bán Ily György (Budapest, 4. vk.) elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett indítványa ügyében —, miszerint az Országgyűlés oszlassa fel önmagát -, az időközben folytatott tárgyalások során megegyezésre jutottak, s megállapodtak az Országgyűlés megbízott elnökével, hogy visszavonja egyéni indítványát, amennyiben a képviselők elfogadják a Fodor István adtai beterjesztett javaslatot. Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.) indítványozta: a Parlament foglaljon állást Tőkés László temesvári lelkész ügyében. Ezután a képviselők elfogadták a decemberi ülésszak tárgysorozatát. A tárgysorozatnak megfelelően először az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatról döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. A büntető jogszabályok módosítását dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében hallgatta meg a Parlament. A vitában felszólalt Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.) és Ro- szik Gábor (Pest m., 4. vk.). A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvénymódosító javaslatot. Az 1986. évi illetéktörvény módositásáról szóló törvény- javaslatot Békési László pénzügyminiszter ismertette. A törvényjavaslathoz egyetlen képviselő, Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) szólt hozzá. Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy ünnepélyes aktus szakította meg: a kormány tagjai, a Leg. felsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész esküt tett az Országgyűlés előtt. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot terjesztette a plénum elé. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának véleményét Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a bizottság elnöke ismertette. A vitában hozzászóltak: Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 21. vk.); Lestár Lászlóné (Budapest, 51. vk.); dr. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.). Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter összegezte a vitában elhangzottakat. A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is foglalkoztak a képviselők: Tőkés László ügyében foglaltak állást, majd a testület meghallgatta és elfogadta a külügyi bizottság másik állásfoglalását is, miszerint Doina Corneót és Tőkés Szűrös Mátyás találkozója katolikus egyházi vezetőkkel Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke hétfőn a katolikus egyház több vezetőjével találkozott a Parlamentben. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Cserháti József nyugalomba vonult pécsi megyéspüspök, a közelmúltban kinevezett, illetve felszentelt Mayer MTFiäly pécsi megyéspüspök és Katona István váci püspök. A megbeszélésen a kormányt Glatz Ferenc művelődési miniszter és Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a kormány Egyházpolitikai Titkárságának vezetője képviselte. Lászlót a Nobel Béke-díjra terjeszti fel. Ezután a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot terjesztette a plénum elé Csehák Judit. Szirtesné dr. Tomsits Erika a társadalombiztosítási bizottság nevében ismertette a testület véleményét. Ezután határozathozatal következett, az Országgyűlés a törvény- javaslatot nagy többséggel elfogadta. Késő délután a Parlament az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előterjesztést tárgyalta meg. E napirendi ponthoz dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában hozzászóltak: Kovács András, a terv. és költségvetési bizottság nevében és Balia Éva (Budapest, 46. vk.). Határozathozatal következett: a képviselők nem fogadták el az Állami Számvevőszék költségvetését, azt januárban ismét megtárgyalják. Az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a Parlament ülését. Kedden a képviselők várhatóan a kormány jövő évi programja feletti vitával, valamint a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtárgyalásával folytatják munkájukat. Fölállt az MSZMP-fralcció (Munkatársunk telefonjelantésa) Grisi Károly képviseli vidáman is frisson érkozott ai Parlament üléstermébe, bár, mint ai kSitudott, hajnali 4 áráig tartott ai MSZMP kangrossiusa. A siünotbon vele beszélgettem:- Itt az ülésteremben mindösz- sze egy szék választja el Unt Nyers Rezsiül . ..- Ez az egy szék semmit sem jelent: igy alakult az ültetéskor. Egyébként, mint az bizonyára Ennek feltűnt, néhány szét váltattunk, i érdeklődött, hogyan zajlott o kongresszusunk, és én elmondtam, hogy sikeres volt és nagyszerű. Hiszen a két célt teljesítettük: elfogadtuk a működési szabályzatot, amely nélkül pártot nem lehet bejegyeztetni, másrészt Aj vesetötestületet választottunk.- Előterjesztettek egy politikai nyilatkozatot Is ...- Igen, de túl sokat markoltunk, hiszen kifutottunk az időből és a küldöttek hajnali négyre elfáradtak. Ezért úgy döntöttünk, hogy majd január végén, február elején folytatjuk.- Hát a kongresszusnak nincs vége?- Nincs, csak felfüggesztettük a munkát.- Milyen a vasárnap visszhangja? Más pártok hogyan vélekednek?- Még nem tudom, nem volt időm tájékozádni. De itt a parlament két szünetében már beszélgettem emberekkel, s úgy tűnik, rokonszenvvel figyeltek bennünket.- Az MSZMP frakciá felállt? Néhány arcot - Púja, Berecz - látok az ülésteremben.- A parlamenti csoportunkat még délután megalakítjuk, nemcsak hárman lessünk, hiszen a korábbi ülésszakok alatt is tájékozódtunk, és előbb tizennyolcon, aztán még heten aláírták az előzetes csatlakozási szándékukat.- Aki az MSZP-be igazolt, azt Is fogadják .., ?- Igen. Ha úgy gondolják, jöhetnek. Egyébként nem tudom. hogy követte-e, de én minden alkalmat felhasználtam arra, hogy hangsúlyozzam: nem akar testvérháborút az MSZMP. S azt is nagyon sajnálom, hogy időközben egészen kicsi ügyek, mint például a helyiség, pénz vagy egyéb dolgok zavarták az együttműködést. Vallom: mindkét pártnak van lék jogosultsága, s normális kapcsolatokra kell törekednünk. Játé- koscsábitással azonban nem foglalkozunk. Aki az MSZP-ben látja megvalósulni politikai törekvéseit, az természetesen szuverén joga, tisztelet érte. De ha akar, átjöhet, s ha megvan régi tagkönyve, régi tagságával együtt igazoljuk. Ebben a kongresszusunk vasárnap döntött. — Fordítva is elképzelhető ez? — Természetesen. Egy többpártrendszerben ezt nem kell dramatizálni, hiszen a folyosó nemcsak a bal- és jobboldal között nyitott, hanem a baloldalon belül Is. — Most úgy tűnik: a baloldal még padlón van.- Ez a látszat. De mivel sem én, sem ön nem tudjuk ezt eldönteni, hiba volna erről vitát nyitni. Én tudom, hogy a baloldalnak összehasonlíthatatlanul nagyobb ma a bázisa társadadmunkban, mint a jobboldalnak, csak éppen nekik még nagyobb a hangjuk. Meg tudnak lovagolni sok olyan valós gondot - és most nem a szélsőségeket említem -, melyek az elmúlt évtizedekben halmozódtak fel a baloldali hatalmi Időkben. Ezért van fölvetéseiknek valóságtartalma, s ez fölnagyitja az ellenzéki pártok erejét, súlyát, hitelesíti őket a felszínen. A mélyben viszont más is van.- Ma jobb kedvű, mint szombaton volt?- Bevallom, kicsit féltem attól, hogy ebben a politikai légkörben nagyon kemény, bolratolódó, szélsőségektől sem mentes kongresz- szust tart majd az MSZMP, s ez nem lett volna jó. Most mondhatom, nagyon kellemesen csalódtam. Vasárnap felelősségtudat, higgadtság, tárgyilagosság dominált - de nem minden meghu- nyászkodástól mentesen — s tett- rekész, cselekvő párt állt föl újra. Kozma Ferenc A decemberi ülésszak tárgysorozata: 1. A Magyar Népiköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megszavazása ; 2 a A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvén wja vas lat megtárgyalása; 2/b A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 2/c A büntetésekről és intézkedésekről szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 3. Az illetéktörvény módosításáról szóló"-törvényjavaslat megtárgyalása; 4. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 5. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról törvényjavaslat megtárgyalása; 6. Az’Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása; 7. Az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztató megtárgyalása; 8/a A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésékre tett javaslat megtárgyalása; 8/b A lakásgazdálkodás 1990. évi intézkedéseihez törvényjavaslattok) megtárgyalása; 9. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 10. A fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 11. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 12. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 13. A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat előkészítésével, illetve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény esetleges módosításával kapcsolatos tájékoztató; 14. Az Országgyűlés megbízatási idejének meghatározására vonatkozó javaslat; 15. A népszavazással összefüggő kérdésekben történő határozathozatal; 16. Az egészségügyi törvény módositásáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása; 17. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságaik átalakulásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 18. Bizottsági személyi javaslatok megtárgyalása; 19. Interpellációk, kérdések megtárgyalása; 20. Nyilatkozatok, bejelentések tárgyalása. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, immár civilben. MOZAIK ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDÉS VÁLLALJA — családi és hétvégi házak, valamint — melléképületek tervezését, engedélyeztetését, műszaki vezetéssel, anyagbiztosítással. Ha 1990-ben építkezik, és az építőanyagot még 1989-ben megrendeli, a 90-ben felmerülő esetleges áremeléseket magunkra vállaljuk. KERESSE A MOZAIKOT. Cím: Pécs, Kültelek 6/A, 6-os főúton, a 205-ös km-kőnél. Telefon: 24-838