Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-15 / 346. szám

1?09. december 15., péntek Dunántúli napló s Mérleg az SZVT-nél Segíteni a gazdasági reformot 80 rendezvény közel ötezer hallgatóval 100 éve született dr. Zechmeister László oldásnak, akkor a probléma része vagy." Dr. Szemere Mátyás, az SZVT megyei titkára adott számat az idei munkájukról és a jövő évi terveikről. Idén 80 ■ rendezvényen majd ötezren vettek részt Baranyában (eb­ből a 10 országos nagyren­dezvény 2100 résztvevőt von­zott). Megvitatták a munka- gazdaság, a belső ellenőrzés, a költségvetési reform, a sze­mélyzeti munka, a vállalat­gazdaság, az anyag- és kész- letgazdasóg, a menedzserkép­zés, a vállalatirányítás- és -szervezés, a minőségbiztosí­tás témakörét, s az ez évi utolsó konferenciájukon, az árszakértőin is 650 szakem­ber vett részt az országból. Az 1990-es év a megújulás és a tisztújítás éve lesz, és ja­nuártól önálló jogi személy­ként tevékenykednek, de to­vábbra is az MTESZ tagja­ként. Még szorosabban sze­retnének feízárkózni a gazda­sági reformhoz, a vállalkozás­hoz és a térségi szerkezetvál­táshoz. Ebben is segítenek majd a megyei SZVT által szervezett országos rendezvé­nyek. Végezetül kitüntetéseket ad­tak át. Hevesi Gyula-díjat ka­pott dr. Szűcs Pál; társadal­mi munkáért elismerésben Aparácz Dénes, dr. Krisztián Béla és Kasza Tibor; társasá­gi társadalmi munkáért kitün­tetésben dr. Halász Tibor és Szép János részesült. A bara­nyai SZVT-elnökség elismeré­sét kapta Biankó László, Egyed György, dr. Górván Já­nos, Simon Éva és Zentai Ala­dár, és a társaság munkájá­nak segítéséért Balogh Zol­tán (pécsi rádió), Lékó Són. dór (tv-híradó) és Murányi László (Dunántúli Napló). M. L. „Emlékezzünk, elmélked­jünk és emelkedjünk." Ezzel az Eötvös-idézettel méltatta dr. Zechmeisiter László mun­kásságát a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Kémiai Inté­zetének közössége, tegnap, a tudós születésének 100. évfordulójára rendezett em­léktábla-avatáson. A délután folyamán a Pé­csi Akadémiai Bizottság székházában emlékülés so­rán idézték fel tanítványai, valamint „tudományos uno­kái” életművét, személyisé­gét. Az 1889-ben Győrött szü­letett kémikus, tanulmányai elvégzése után az akkori­ban még teljesen felderítet­len ka rot i no id-kém iát kezd­te kutatni. Eredménye elis­meréseként a pécsi Kémiai Intézet igazgatójának nevez­ték ki, ahol tizenhárom évig dolgozott. A már nyilvánva­lóvá vált fasiszta veszély - izraelita volt — azonban 1940-ben emigrációba kény- szeritette. Az Egyesült Álla­mokban, Pasadénában tele­pedett le és élt haláláig, 1972-ig. A pécsi tanítványokkal rendszeres levelező kapcso­latot tartott, sőt többször hazalátogatott Magyaror­szágra is, halála előtt a pé­csi egyetem díszdoktorává is avatták - mondta el róla dr. Tigyi József, akadémikus, az MTA alelnöke. Ma már leghíresebb ta­nítványai közül csak dr. Tóth Géza okleveles vegyész- mérnök, a kémiai tudomá­nyok doktora él, oki így gondol vissza tanítómeste­rére : — A közvetlenségére, nagy tudására és szerénységére emlékezem leginkább. Rend­kívül jószívű ember volt, ahol lehetett, segített, így egyszer az egyik tanársegédjének — aki házassága után sem ka­pott lakást — az intézet egyik szobáját adta át. Há­lával emlékszem vissza orra a fél évszázadra, ami közös ismeretségünket jelentette. Gyura Barbara A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Bara­nya megyei szervezete tegna­pi évzáró, kibővített vezetősé­gi ülésén az idei és a jövő évi feladataik középpontjába is a nyitottságot és az em­berközpontúságot állították. Ebből következik, hogy az SZVT-nek is elébe kell men­nie a változásoknak, szítania kell a kezdeményezőkészséget és szakszerűen kell mene­dzselnie a vállalkozó kedvet. Mindezt dr. Szűcs Pál, a me­gyei SZVT elnöke mondotta. Ezt a gondolatot vitte tovább Trethon Ferenc, az SZVT el­nöke, amikor kiemelte, hogy a tudománynak is teret kell biztosítani, magyarán: a jó elméletet kell megválasztani, ami segíti a gyakorlatot. Ké­sőbb a változatlan stratégiá­ról (a gazdaságiról) tette az alábbi megjegyzést: azt nem segíti a forint leértékelése, mert a kapkodás, a koncep­ciónélküliség és az átgondo­latlanság elve a stratégiavál­tós ellen hat. Végezetül az SZVT elnöke a társaság ars poeticájaként fogalmazta még: „Ha nem vagy része a meg­A hétköznapok demokráciája Fórum Kővágószölősön Az ércbánya összeomlása < családok tragédiája Manatoni, több mint három­órás fórumot tartottak tegnap a kővágószőlősi kultúrhózban a HNF helyzetéről, politiká­járól és az uránbánya bezá­rásáról. A Hazafias Népfront kővágószőlősi, cserkúti, bako- r.yai, kő-vágótöttösi bizottsága meghívására megjelentek a megyei tanács, a népfront és a MÉV vezetői. Gergely László, a HNF vá­rosi titkára előadásában a szervezet párttá alakulásának kérdésével foglalkozott, mely­ből egyértelműen kiderült: to­vábbra is megmarad politikai tömegmozgalomnak. Elsősor­ban az egy párthoz sem tar­tozók számára biztosítanak keretet a politizáláshoz. A többi párthoz való viszonnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy barátsággal, nyitottság­gal, bizalommal fogadják a ka pcso latte re m tés i eIképze I ése - két. Dr. Tóth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese a me­gye nehéz gazdasági helyze­tét és a kilábalás lehetősé­geit elemezte. Az uránbánya bezárásával kapcsolatban el­mondta, hogy nem egy kor­mánybiztos fogja vezetni a válságstábot, hanem a regio­nális egyeztető fórum. Négy blokkban folyna a munka: kormány, területi önkormány­zati szervek, munkavállalók és szakszervezeteik, végül a mun­kaadók csoportjáiban. Elsődle­ges feladatuk egy !humáncso- mog elkészítése, a munkahely­teremtő pályázatok elbírálása, illetve a piacfejlesztés és a vállalkozások élénkítése. A bi­zottságnak december 27-ig kell a szerkezetátalakítási tervet a kormány elé tenni. Az előadások után éles hangú hozzászólásokban fo­galmazódott meg az emberek aggodalma a saját kilátásta­lan jövőjükkel kapcsolatban. A cigány származásúak ala­csony iskolázottságát tekintve nem tudnak elhelyezkedni más vállalatoknál. Ugyanúgy nem alkalmazzák azokat, akik le­dolgoztak mór 10—15 évet a bányában, mondván, bármikor megbetegedhetnek, nem kell az ilyen ember. Miért fizetnek városi lakbéreket, mikor a fa­lusi élet szintjén vannak „ki­szolgálva"? Miért nem lehet egészségi állapotukat nyilvá­nosságra hozni? És még ren­geteg kérdés, melyeket hall­gatva, felmerült bennem: túl koraiak még ahhoz, hogy vá­laszt is kapjanak rójuk. Meg­oldatlan a jogutódlás, a bá­nyához tartozó intézmények, községek sorsa. Hatezer dol­gozó várja a kormány dönté­sét a humáinblokkot illető kér­désekről, az ígéret szerint de- december 31-ig meg kell kop­niuk. Meddig lesznek képesek még várni, meddig lehet bi­zonytalanságban tartani őket? A 'bánya bezárása 18 milli­árd forintba kerül, az éves ál­lami támogatás 2,5 milliárd, amit eddig is nehezen tudott a felső vezetés előteremteni. A bezáráshoz lesz pénz...? H. Zs. fi minőség a döntő Tömítéstechnikai bemutató Két kereskedőház egymásra találásának eredményeként tö- mítésteOhnikai bemutatóra vár­ták tegnap az érdeklődőket a Pannónia Szállóba. A pé­csi PE-TA Kereskedőház és az NSZK-beli Beit kereskedelmi cég közös szervezésében hoz­ta él termékeit Pécsre a nyu­gatnémet Tripp vállalat. Évek óta gyártanak minőségi ter­mékeket, következetesen az­besztmentes kivitelben, ezáltal a tömítőéleme'k felhasználha­tók az élelmiszeriparban is. A vállalat központja Kirch- heimben van, ahol már több éve 'kidolgoztak egy komplett tömítéstechnikai programot. Termékeik között egyaránt megtalálhatók a legkülönbö­zőbb területen alkalmazott szi­vattyúk tömítései, a cukor- és papíriparban, az atomerőmű­veknél, a hajózásnál és más területeken alkalmazható tö­mítőanyagok. Az üzem labo­ratóriumában egyaránt vizs­gálják a bejövő és kimenő anyagok tulajdonságait, ezál­tal biztosítva a folyamatos minőséget. 36-fejes, világ­színvonalú fonógépekkel állít­ják elő a grafitos, teflonos, zsinóros, selymes stb. tömítő- szöveteket, a vevő igényeinek megfelelően. Ernst A. Steppe úr szerint a minőség a döntő a partnerekkel szemben. Magyarországon eddig Nyíregyházán, Csornán, Buda­pesten, és mostantól Pécsett van lehetőség a Tripp-termé­kek megvásárlására, forintért. A lakosság körében (bevált PE-TA Kereskedőház most a nagyfogyasztók, a vállalatok, üzemek felé kíván nyitni. Nag yke re skede I m i áron, 30 napon belül szállítják a meg­rendelt árut. Közvetlenül a gyártóval vették fel a kapcso­latot, ezáltal - a kereskedel­mi cégek kiiktatásával - az eddigieknél olcsóbban kínál­ják termékeiket. H. Zs. Megtartotta idei közgyűlését a PYVE 75—80? Kb. ennyien lehet­tek - 1983 óta való fennállá­sa óta talán először ilyen ke­vesen - a Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesület köz­gyűlésén, a Művészetek Há­zóban. Dr. Marton István el­nöki megnyitójában utalt is az egyesület alacsony taglét­számára, aminek egyik meg­nyilvánulási formája volt a közgyűlési alacsony részvételi arány, de ennek a mélyebb elemzésébe már nem ment bele. Csak mi tesszük hozzá (amit egyébként az alakulás óta Ismételten hangoztattunk), hogy az egyesületnek egyszer már komolyan kellene foglal­koznia a tagtoborzás kérdésé­vel, mert ez idő szerint — ne átalljuk ezt is kimondani - hiányzik az ún. egyesület mö­gül az a tömegbázis, aminek nevében hatékonyan emelhet­né fel szavát fontos és ke­vésbé fontos várospolitikai kérdésekben. Az elnöki beszámolót köve­tő vitában hamarosan kiala­kultak a mindenkit érdeklő és érintő sarokpontok: a Zsol- nay-mauzóleum, a Kálvária­domb állapota, a Zsolnay­gyár tervezett eladásával kap­csolatos aggodalmak, az ut­caelnevezések, Pécs második világháborús áldozatai emlék­műve létesítésének az elhúzó­dása stb. Lovas László, az egyesület tájékoztatási szak­osztályának a vezetője - amint ezre lapunkban előze­tesen már utaltunk - tájé­koztatta a közgyűlést a terve­zett Zsolnay-alapítványról, ám nem hallgathatta el ama ké­telyét, hogy még az idén meghirdettetik-e. Ha nem — közölte —, az eddigi 16-3 mil­lió forintnyi (pénzben, munká­ban és eszközökben kifejezhe­tő) felajánlás nagyrésze „el­tűnik". A közgyűlés a vita után el fogadta a PVVE 1989. évi munkájáról szóló beszámolót, az ellenőrző bizottság jelen­tését, majd a hagyományok­nak megfelelően dr. Marton István elnök elismerést adott át. A PVVE Zsolnay-plakettjé- nek idei kitüntetettje Szoyka Pál, az egyesület alelnöke, aki az alakulástól kezdve fárad­hatatlan munkása a város­szépítő tevékenységnek. H. I. Világkiállítás Budapesten és Bécsben (Folytatás az 1. Oldalról) tozásök már szinte meg is va­lósítják a világkiállítás alap­eszméjét, megépítik a jövőbe vezető hidat. „Az a kérdés, hogyan ismerjük meg jobban egymást, hogyan éljünk, dől-, gozzunk együtt. Ez a témája a világkiállításnak, és ez a jö­vőbe vezető híd Európa jövője felé vezet" — szögezte le. Miből és hogyan lesz ké­pes. a súlyos gazdasági ne­hézségekkel küszködő Magyar- ország a világkiállitás meg­rendezésére? Erről nyilatkozott Somogyi László, a kiállítás kormánybiztosa Párizsban, azt követően, hogy Budapest és Bécs megkapta a jogot az 1995. évi világkiállitás megren­dezésére. — Kezdettől fogva tudjuk, hogy a világkiállítás megren­dezéséhez vállalati pénzekre és külföldi pénzeszközökre, kül­földi vállalkozókra lesz szüksé­günk. A mai döntés azt jelen­ti, hogy nyitva áll a kapu azok előtt a magyar és külföldi vál­lalkozók előtt, akik pénzesz­közökkel, befektetésekkel akar­nak részt venni a világkiállí­tásban. Ezt célozza az az el­határozás, hogy még az idén, de legkésőbb a jövő év elején megalakítjuk a budapesti vi­lágkiállítás részvénytársaságot — mondta. Közölte: — A legsürgősebb feladat az, hogy a részvény­társaság körvonalait megalkos­suk, és az a jövő év elején hivatalosan is bejegyzésre ke­rüljön. A második legsürgő­sebb feladat, hogy a kijelölt térségben, a Lágymányos—Cse­pel sziget körzetben meg kell indítani a pontos mérnöki fel­méréseket és a kisajátításo­kat. Az ott működő intézmé­nyeknek, üzemeknek ki kell költözniük. A harmadik sürgető feladat: az osztrák féllel pár­huzamosan meg kell kezdeni a mérnöki munkát, a terve­zést. A várható költségekről szól­va Somogyi László elmondta, hogy a tulajdonképpeni kiál­lítás megrendezése ebben vi­szonylag kis tételt jelent. A szükséges infrastruktúra kiépí­tése, az utak, a vasutak meg­építése, a metróösszeköttetés egymaga mintegy hetvenmil- liárd forintnyi beruházást igé­nyel. Körülbelül negyvenmil- liárdra lesz szükség a szállo­dák, a bevásárló központok és a kempingek felépítésére. Ti- zenötmilliárd a kulturális be­ruházások várható költsége. Mindezt vállalkozói eszközök­kel, a külföldi tőke bevonásá­val lehet és kell előteremteni. Máris megvan az érdeklődés. Somogyi László az MTI tu­dósítójának kérdésére a leg­határozottabban cáfolta az olyan híreszteléseket, hogy le­mondott volna kormánybiztosi tisztéről a világkiállítás oda­ítélését követően. Erhard Busek elmondta, hogy személyesen tárgyalt a magyar ellenzék képviselőivel, sőt az MDF kongresszusán meghívott vendégként fel is szólalt a vi­lágkiállítás kérdéséről. „Az a tapasztalatom, hogy szinte mindenki támogatja a tervet" - közölte. Somogyi László hoz­záfűzte, hogy a magyar nép többsége nemzeti feladatnak, és egyúttal nagy lehetőséginek tartja a világkiállítás megren­dezését. Ugyancsak Erhard Busek adott választ orra a kérdésre, hogy a kiállítással nem csupán a két főváros gyarapodik-e? Azt mondta, hogy az osztrák—magyar ve- gyesbizottság következő ülé­sén, amelyet egyébként Graz­ban tartanak, az osztrák és magyar régiók képviselői is részt vesznek majd, és hogy mindkét kormány az országos érdekeket szem előtt tartva készül a világkiállításra. Karácsonyi harisnyanadrág-vásár Kiváló minőségű, osztrák importból származó finomharisnyanadrág 50 Ft/db-os REKLÁMÁRON. Olasz importból származó, üvegszálas, mintás harisnyanadrág 75 Ft db-os REKLÁMÁRON, a Zöldért alábbi boltjaiban: — Kertváros, Diana tér, — Kertváros, Kodolányi u., — Meszes, Korvin O. u., — Kórház tér, — Bem u., — a vállalat központja, Megyeri út 66. Velünk minden kapcsolat gyümölcsöző! Emléktábla­avatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom