Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-15 / 346. szám

1989. december 15., péntek Dunántúli napló 3 A vállalkozó felelős az alkalmazottaiért 20000-ből 20000000 Kit pécsi szerzi német társalgási könyve A Tankönyvkiadó Vállalatnak Ta­nuljunk nyelveket !-sorozatában je­lent meg a JiPTE Tanárképző Kara két tanárának, dr. Fülei-Szántó Endre és dr. Meláth Ferenc gon­dozásában az a német társalgási zsebkönyv, amely — bár 27 400 pél­dányszámban jelent meg — máris óig kapható. Sikerének titka nem­csak a német nyelv iránt felélén­kült érdeklődés, hanem az a kö­rülmény is, hogy e zsebkönyvet nemcsak német nyelvterületen lehet használni, hanem a Magyarorszá­gon megforduló német anyanyelvű turista is élhet vele. Főleg azok. akik nyaralásra, kirándulási célból érkeznek ide vagy külföldre, üzlet­emberek, bevásárlók vagy csak vá­rosnézők. E könyvben a németek találnak magyar szövegeket, a ma- qyarok pediq német részeket. A két szerző a lehetőség szerint fi­gyelembe vette a néqy német nyelvterület közötti eltéréseket is, bár alapszákincsként az NDK nyel­vezetét alkalmazták. A könyv tematikailag három na­gyobb részre bontható. Az első részben a számok világával, a ti­pikus német vaqy magyar nevek­kel, az utcák és terek elnevezé­sében előforduló tulajdonnevekkel ismerkedhetünk meg. A második részben az általános párbeszédszerkezetek szerepelnek: üdvözlési formák, köszönet mondás, kérés, panaszbejelentés, szemrehá­nyás és kibékülés stb. Gondot for­dítottak a szerzők saját beszé­dünk pontosítására, az úgynevezett ..töltelék-kifejezések" ismertetésére és egy rövid életrajz készítésére is. A harmadik rész a mindenna­pok életének szükségszerű követel­ményeit veszi figyelembe, elvisz bennünket a bevásárlás, a táplál­kozás, a szolgáltatások stb. terü­letére. A nagy gonddal szerkesztett, 164 lapnyi terjedelmű kötet sajnálatos tipográfiai adottsága: az apróbe­tűs szedés, amely megnehezíti ugyan a gyenge szeműek számára a tanulást, de nem zárja ki. T. I. Diákfotó­pályázat Híven o hagyományokhoz, 1990- ben is o pécsi 508-as ..Tarr Imre” Szakmunkásképző és Szakközépisko­la rendezi meg a XXIII. országos középiskolai és szakmunkástanuló fotókiállítást. A kiállításra 1990. február 28-ig lehet pályázni. A pályázaton részt vehet minden 23. életévét be nem töltött, rendszeres középfokú okta­tásban részesülő tanuló, személyen­ként 4 darab, országos pályázaton még nem díjazott fekete-fehér, vagy színes papírképpet, melynek hosz- szebbik oldala 24 centiméter. A ké­pekhez nevezési lapot kell csatol­ni, mely a rendezőségtől igényel­hető. A nevezési lapon fel kell tün­tetni a szerző nevét, lokcímét, a képek címét és sorszámát, valomint hogy a szerző kötelező fotooktotás- ban részesül-e. Ezen adatok helyes­ségét az iskolának pecséttel és alá- írással kell igazolnia. A nevezési lapot bélyeggel ellátva kérik mel­lékelni. A képek hátoldalán csak a kép címét és sorszámát kell feltüntetni. A képek témájukban kötődjenek az ifjúsághoz. Az iskolai fotószakkőrők lehetőleg együttesen küldjék be a képeiket. Cím: 508. sz. Szakmunkás- képző és Szakközépiskola 7601 Pécs, Pf.: 269. A küldeményen kérik fel­tüntetni: ,,Fotopályázat" (Regős István). A beküldött anyagot március 3-ón 10 órakor nyilvánosan zsűrizik az iskolában. Az ünnepélyes kiállítás­megnyitó és díjkiosztás április 4-én 11 órakor lesz a tervek szerint. Bayer József kőműves a vé­letlennek köszönheti, hogy kis­iparos lett. 1984-ben vá'totta iki engedélyét. Hárman kezd­ték, s ma már huszonhat al­kalmazottja is van. Társadal­mi munkában a KIOSZ városi szervezetének elnökhelyettese.- 1984-ben eltanácsoltak a régi vállalatomtól, ahol épí­tésvezető voltam — mondja Bayer József. — Nem értettem egyet a bérezési rendszerrel, úgy véltem, a rendeletek na­gyon megkötik a vállalatok vezetőinek a kezét. Két kollé­gáimmal együtt vágtunk bele a magánvállalkozásba. Húszezer forinttal és tíz vödörrel kezd­tük. Eleinte nagyon nehéz volt, bizalmatlanok voltak ve­lünk szemben. Kisebb munkákat vállaltak, főleg helyreállításokat. A zá­logtömb épületeinek felújítása az ö kezük murfkáját dicséri. Elvégezték az Ércbánya Válla­lat bakonyai II. üzemének tel­jes rekontsru'kcióját. Állandó munkakapcsolatban vannak a pécsi püspökséggel. Jelenleg az idős papok otthonát alakít­ják a Káptalan utcában és a Fellbach üzletközpontot fölöz­zék. Bayer Józsefék vállalták el a siklósi kórház tetőszerke­zetének helyreállítását is. — Naponta tizennégy órát dolgoztunk. A legújabb tech­nológiákkal nehezen tartjuk a lépést. Fenn vállalkozóknak, míg lent a hagyományos érte­lemben vett kisiparosoknak te­kintenek bennünket. Félnek, hogy visszaadjuk az ipart, pe­dig azt nem lehet egyik nap­tól a másikra, mert, aki nagy­ban csinálja, annak sok a kintlévősége, megkezdett mun­kája, jelentős mennyiségű építőanyagot is tart raktáron. A vállalkozó az alkalmazot­taiért is felelős, senkit nem le­het csak úgy, egyik napról a másikra az utcára tenni. A kisiparosokkal szembeni bizalmatlanságnak az az oka, hogy az igazán jó szakembe­rek száma csökken, sokan a gyors meggazdagodás remé­nyében váltják ki az ipart, pe­dig a vállalkozás hosszú, ap­rólékos munka, nem gyors kar­rier. Türelem kell hozzá.- 1984-ben fehér hol,ónak számítottam az iparosok kö­zött. Már akkor úgy gondol­tam, hogy az én feladatom nem az, hogy falat rakjak, ha­nem inkább az, hogy vállal­kozzam. Alapelvem, mindenki azt csinálja, amihez ért. A legelején tisztáztuk: ki, miért kapja a fizetését. Persze az is elgondolkoztató, miért kellett ahhoz mestervizsgát tennem, hogy kisiparos legyek. Hiszen most is ugyanazt csinálom, amit az állami vállalatnál. A Pollack Mihály Műszáki Főis­kolán végeztem mélyépítő sza­kon. Jó lenne, ha már végre a szaktudás és nem a papír számítana. A kezdeti időszak nehéz volt. A jogszabályok nem tet­ték lehetővé, hogy annyi mun­kást foglalkoztasson, amennyi­re szüksége van. Emiatt nagy építkezéseket nem tudnak el­vállalni. A rendeletek azonban szépen, lassan utolérték a kor követelményeit. — Ma már több olvállolko- zóval dolgozom együtt és hu­szonhat alkalmazottam van. A megkeresett pénzt mindig az üzletbe forgatom vissza, így tudtam csak kialakítani komoly gépparkot, vásárolhattam meg­felelő kéziszerszámokat. Csak speciális munkához bérelek gépet. Én annak a sváb szem­léletnek vagyok a híve, mi­szerint előbb az istálló, és csak utána a ház. Én is nagyon fontosnak tartom, hogy először a gazdasági biztonságot te­remtsem meg. Bayer József Pécs határában telephelyet épít. Már áll a 720 négyzetméter alapterületű csarnoképület. Ebben kao he­lyet az ácsműhely, amelynek a teljes gépparkja megérke­zett már. Ez lesz az ország el­ső magánkézben lévő ácsüze­me. Itt a nyílászáróktól kezdve a tetőn át egészen a lambé­riáig mindent készítenek. 1990- ben indul a termelés. — Ezeket az eredményeket téljesen egyedül nagyon las­san értem volna el. Sokat se­gítettek a társaim, Schóber Ti­bor és Büki László. Ahhoz, hogy talpon tudjunk maradni, minden munkát elválta, u-nk. Emiatt épül az ácsüzem is, ezen a területen még van mit keresni, nagy a hiány a faipa­ri termékekből. Az én alapel­vem, hogy a munkaidőt jól ki kell használni. Ha egy fizikai munkás leáll, az csak elviszi a pénzt. Hiába keresnek az alkalmazottaim az átlag fölött, sőt mondhatni, kiemelkedően jól, még így sem tudjuk iga­zán kiszűrni a kevésbé jó szak­embereket. Hosszú évek kellet­tek ahhoz, hogy kialakuljon egy megbízható törzsgórda. Szalai Kornélia Ki és hol égeti el a fákat? Karácsonyfadömping Itt a karácsonyi hangulat, a favásárlási láz. Pécsett az elkövetkező napokban leg­alább 60 000 fácska fog gaz­dára találni. A legtöbb a szokásos méretű, de most di­vat lett a több méteres, óriá­si példány is. Az átlag 6-7 méteres, amilyeneket Nagy Gyula makói kiskereskedő is kínál a vásárcsarnok szom­szédságában. (Felvételünkön az ő standja látható.) Az ár is magas, méterenként 200 fo­rint. Tavaly az indulás a me­gyeszékhelyen a faárusoknál 90 forint volt, ami az ünne­pek előtti utolsó napra fel­kúszott 140—150 forintra. Most az indulási ár 100-130 forint. A befejezés r szinte biztos, hogy 200 forint. Sok kereske­dő érkezett városunkba So­mogy, Zala megyéből, vala­mint Vajszlóról, Töttösről és Sasrétről. Maga a Zöldért 5000-et kínál a tavalyi 3500 fenyővel szemben. így sincs túlkínálat, tán ez is közreját­szik a magas árak kialakulá­sában. A városgondnokság már a karácsony utáni idő­szakra gondol, amikor meg kell semmisíteni a 60 000- 70 000 fácskát, vagyis eléget­ni valahol. Eddig erre a vá­sártér melletti üres részen ke­rült sor, de idén nem enge­délyezik a környezetvédelmi szervek, mert égetéskor ve­szélyes gázok, gőzök távoznak el. Ezek az égéstermékek el­sősorban a fadíszekből kelet­keznek. A gondnokság most vállalkozókat keres, akik elvi­szik majd a kukák mellől a fákat, és Pécsen kívül, a kör­nyezetre veszélytelen módon elégetik azokat. A jelentkező­ket Kórász Lászlóné köztiszta­sági előadó várja személye­sen, vagy a 32-359-es telefo­non is lehet érdeklődni. Cs. J. Fotó: Proksza László — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Szabaddemokrata hétvége Baranyában Mint már tegnap is megír­tuk, Hidason, Szigetváron és Vaíjszlón tartják a „Baranya megyei Szabaddemokrata hét­vége" rendezvényeit ma és hdlnop. A rendezvényekre a megyébe érkezik Pető Iván gazdaságtörténész, az SZDSZ országos tanácsának tagja. Pénteken 17 órától a hidasi á-ltolános iskolában, szombaton délelőtt fél 10-től a szigetvári művelődési házban, 14 órától pedig a vajszlói műv. házban Egy levél Az önök lapjának „Például" című rovatában 1989. decem­ber 11-én megjelent „Egészsé­ges példa" című írása szol­gáltatta az okot arra, hogy most írásban forduljunk önök­höz. Az említett írás közli az ol­vasókkal, hogy a bólyi MSZP- szervezet - feleslegesnek tart­va a megkezdett aláírásgyűj­tési akciót — a volt pártház épületének irodahelyiségeit ideiglenes orvosi rendelő cél­jából a helyi tanácsnak átad­ta. Ehhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy az átadás csupán ideiglenes, és 1990. június 30-ig a tanácsnak visz­vesz részt Pető Iván tagtobor­zóval egybekötött vitafórumon, melyeken előadást is tart. Az összejövetelek fő témája ter­mészetesen a népszavazás ta­pasztalatai lesznek és a párt tervei a közeljövőt illetően. Az SZDSZ pénteken este jóté­konysági vacsorát rendez a pécsi Bástya étteremben, mely­nek bevételét a szervezet a látáskárosult gyermekek gyó­gyítására ajánlja fel. sza kell adnia az épületet az MSZP számára. Korántsem tartjuk felesle­gesnék az aláírásgyűjtési ak­ciónkat, ugyanis- ezt nem csu­prán az ideiglenes orvosi ren­délő elhelyezéséért, hanem a volt pártház végleges községi tulajdoniba kerüléséért kezde­ményeztük. Meggyőződésünk, hogy a falu lakóinak ez az érdekük, amit bizonyít a már birtokunk­ban lévő több száz aláírás. Éppen ezért célunk elérése érdekében az aláírásgyűjtő akciót tovább folytatjuk. Tiszte­letté! : a bólyi Ellenzéki Kör, SZDSZ, Független Kisgazda­pórt, MDF. Nőknek drágább Egy Washingtonból érkezett hír: „Egy népszerű nyilvánosház tulajdonosa közhírré tette, hogy eredeti szolgáltatással bővíti a virágzó üzletet: egy farmon működő bordélya szomszédságában hasonló üzletet nyit, ame­lyet női vendégek kiszolgálására szakosítanak. Az új fiókban is első osztályú kiszolgálásra számíthatnak a látogatók, de a tarifa várhatóan magasabb lesz, mivel nagyobb az önköltség: míg a hagyományos részlegben egy munkaerő naponta négy-hat vendég kiszolgálására képes, az új osztály férfi munkatársai naponta legfeljebb három kuncsaftnak tehetnek eleget, hangzik a magyarázat.” Úgy véljük, a «évadai üzletember jó lóra tett. Annak elle­nére is, hogy csak nagyon kemény feltételekkel lennéri: alkal­mazottai. Mégpedig: — csak akkor, ha magunk szabhatnánk meg vendégeink „minőségét”, és — csak akkor, ha egy-egy műszaft nem tarthatna 20 percnél tovább. Persze, tudjuk a választ: ilyen fékételei egy alkalmazottnak nemigen lehetnek. A konzekvencia: ezek szerint nem .lesz be­lőlünk soha nyilvánosházi alkalmazott. Sem itt, sem Névadó­ban .. . Egerági karácsonyi ajándék Lapunkban megjelent egy hír, mely szerint javul a karácsonyi el­látás, de kevesebb lesz a kará­csonyi fenyő. Tudomásunk szerint a hir hallatán a nepperek már kez­dik felvásárolni a kiszleteket, hogy a tavalyi évhez hasonláan, idén is méregdrágán árusítsák a karácsony­fákat. Ezért is örültünk meg Bölcs­kei Sándor, egerági fenyőkertész levelének, melyben ez áll: „Felajánlok 500-600 db 1-2 méter magas fácskát, csak azt kérem, aki akar belőlük vinni, jöjjön értük. A kertemben min­denki kiválaszthatja magának az élő fát, és saját maga fű­részelheti ki azt, így valóJjan friss, nem hulló fenyőt tehet be szóbájá'ba. A fócskák ára szílid termelői ár lesz, de­cember 15. után oki akar, jö­het érte. A piaci felhozatalt nem tudom vállalni, mert 72 éves korombon az ilyen meg­próbáltatások már nem ne­kem valók. A címem: Egerág, Honvéd u. 2." Bölcskai Sándornak köszönjük föl- ajánlását, do arra kérjük, ogy-egy vovönok 3 fánál többet semmi szín alatt ne adjon el. Pontosan a nepperek miatt . . . határon bármilyen valutát, ha nincs pénzük: vagy visszafor­dulnak, vagy raktározzák árui­kat, esetleg vasúton, küiföldi címre feladott poggyászként válhatnak meg áruiktól. Ha ki­fizették a vámbiztosítékot és az országot elhagyva nem tud­ják bemutatni a felsorolt áru­cikkéket, a lefizetett pénzt, a kaucióösszeget nem kapják vissza. Elmondhatom, hogy Baranyában egyelőre nem oko­zott különösebb változást az intézkedés. Ölni jó! A disznóölés időszaka van. Sokan szeretnének ölni. Megér­deklődtünk néhány árat. A mozgó disznó kilója 60—75 forint között van. Négyszáz egy kiló paprika, 60-70 forint között mozog tiz dekányi bél. A füs­tölésért 8-10 forintot kérnek ki­lónként. Ha valaki szakavatott­nak ítélt böllérnek, feldolgozó­nak visz darált húst, teljes nyersanyagot és maga „nyak- kendősen", ujjal kóstolgatva próbálja élvezni a folyamatot, és tárolást is kér hurkának, kolbásznak, gömböcnek, sonká­nak, stifinek, 18 forint körül mo­zog <a munka kilónként. Disznóölés és árfeltámadás időszakát éljük, a hűtőládák ára sem csökken, a húsoké pe­dig . . . A közelmúltban újították fel Bayer Józsefék a pécsi Zálogház épületét Vámbiztosíték A szerda esti Tv-hiradóból is értesülhettünk, hagy szigo­rúbb vámintézkedéssel próbál­ják szabályozni a lengyelek magyarországi árusításait. Az intézkedésről és hatásokról kér­deztük tegnap Kende Ernőt, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokát: A Magyar Köztársaság de­cember 11-től gyakorlatilag felmondta a várni biztosíték alóli mentességgel foglalkozó nem­zetközi egyezményt. Az új in­tézkedés szerint a hazánkon átutazó valamennyi külföldi állampolgár, ha kereskedelmi mennyiségben hoz magával árut, úgynevezett vámbiztosíté­kot, kauciót kell hogy fizes­sen az adott és tételesen fel­sorolt árumennyiség értékének átlagosan 45 százalékáig. A fizetésről dokumentumot kap, amit felmutatva — ha az árut, a tételesen felsorolt árucikke­ket kiviszi az országból — az adott, bármely más magyar határállomáson visszakapja a vámbiztosítékot. Természetesen ez elsősorban a lengyel turistákat érinti Ma- gyororszógon. Nekik is, ha be­jönnek, ki kell fizetniük a vámbiztositékot, részletes nyi­latkozatot kell adniuk. He nincs forintjuk, beválthatnak a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom