Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-07 / 338. szám

1989. december 7., csütörtök Dunántúlt napló 3 ü falusi emli«r leueHe a telupiit —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Negyven éve nyílott a pécsi Centrum Áruház Itt jelent meg először a Télapó Feledhetetlen, örömteli pil­lanat volt. Négy évtizede. 1949. december 6-án történt, amikor megnyílott Pécs első. igazi nagy áruháza, a mai Centrum elődje: az Állami Áruház. Sokan kételkedtek benne, hogy életképes lesz ez a vállalkozás, azt pedig végképp senki sem gondolta volna, hogy még negyven év múlva is működni fog. Pedig igy történt. A tegnapi nyitás után ezért köszöntötték az el­ső belépőket ajándékkal.- A falusi ember levette a kalapját, amikor az áruház­ba lépett - emlékezik Sebők Imre, aki nemcsak egyik ala­pítója volt, de 1951-től 1981- ig igazgatója is az áruház­nak. - A sok kucsma, kalap ott sorakozott egymás mel­lett a neonfényben, ami ugyancsak ritkaság volt ak­koriban. Már a nyitás után nem sakkal bebizonyosodott: nem íróit igaza a kétkedőknek, hi­szen az áruház csakhamar kicsinek bizonyult. Óriási volt a kereslet, a vevők egymás­nak adták a kilincset, pedig a mai értelemben vett áru- -----------------------------------------­vál asztékról a lódenkabátos korszakban még szó sem le­hetett. Ami volt, az viszont szépen fogyott, december vé­gére már 3 milliós forgalmat könyvelhettek el. A pécsi Állami Áruház so­káig fogalom volt a város­ban, pedig az első hónapok­ban még csak igazgatója sem volt. Sebők Imre előbb o fő­városban tanulta ki az áru­házi „szakmát”, majd Pé­csett bizonyította hozzáérté­sét, és csak ezután, hóna­pokkal később lett igazgató- helyettesből igazgató. Forgalmát tekintve a vidé­ki áruházak közül csakhamar a pécsi lett a legnagyobb. Egymást követték a sikerek, a szakmai elismerések, a ki­váló és a legjobbnak kijáró címek, kitüntetések. — Mindig igyekeztünk egy lépéssel a többiek előtt jár­ni — idézi fel a történteket Sebők Imre. - Rendszeresen olvastuk a szaksajtót, és fel­készültünk a várható válto­zásokra. A feletteseink nem mindig vették ezt jónéven, de végül is kénytelenek voltak megbarátkozni a nálunk tör­téntekkel. A pécsiek nevéhez számos újítás, érdekes ötlet, elgon­dolás bevezetése fűződik, így például Pécsett jelent meg először a Télapó az áru­házban, itt alakítottak ki olyan kapcsolatrendszert a vásárlókkal, ami máig is meg­állja a helyét. Itt vezették be először a törzsvevők rendsze­rét, a vásárlók tanácsát, ahol rendszeresen kikérték o fo­gyasztók véleményét egy-egy változás, például új üzlet nyi­tása előtt. A nagy áruház mellett az évek során több kis bolt is nyílott. A ma már nyugdíjas Sebők Imrének csak egyet nem sikerült megvalósítani, azt, hogy a régi helyett egy úi áruházat építsen fel. A ma hivatalban lévő utódjá­nak, Kovácsovics Antalnak szerencséje van: néhány nap múlva elkészülnek a kiviteli tervek, jövőre kezdődhetnek a munkálatok, és 1992. decem­berében már az új pécsi Centrum Áruházban fogad­hatják a' vásárlókat. Ferenci Demeter • • Orkény-bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban (Fotó: Tóth László) Nem sztrájkol a Bóbita Örkény István utolsó műve ° forgatókönyv. A szerző 1979-ben, halála előtt pór "^Ppal készült el a végleges ■'bltozattal. A Forgatókönyv a *elet-európai közelmúlt törté­nelmi tragédiáját egy absztrakt cirkuszi porondon, bírósági tár­gyalás keretében jeleníti meg. ” mű világa egyszerre fiktív es valóságos, nincs hagyomá­nyos szerkezete, nincs egyenes cselekménye és folyamatos Joörendje sem. A történelem Örkénynél körbe forog, is-mét- önmagát, a szereplők egy­mással és másokkal is behe- ■yettesíthetők. Vincze János 1984-ben a cjormodik Színházban egyszer m^r megrendezte a darabot. ^*ltor a betiltás—engedés bo- Mtvoélén egyensúlyozó előadás ozenötször ment a Nevelési nözpoatban. Eltelt öt év és o Politikai viszonyok alaposon Megváltoztak. Miért nyúlt újra P Forgatókönyvhöz? — kérde- a rendezőt. ~ Mert a nemzet sorskérdé- ^|vel mindig foglalkozni kell. “ináén generáció számára no- Syon fontos, hogy megfogal- Mrwzg ezeket a kérdéseket és lt,sérletet tegyen a válaszadós- ’"?■ Ma már a korról sokkal obbet tudunk, ezért a mű mé­lább rétegei is felszínre kerül- oz előadásban, az ár- yékok mögé is bepillantba- Szerintem a Forgató- J*nW az egyik legjelentősebb századi drámánk, s ami **®*®m a legfontosabb, hogy a hit drámája. Tenmészete­sen 1989-ben a hit biblikusán értendő. Nem véletlen, hogy a főszereplőt Barabásnak hívják. Egy borzalmas önmarcangoló folyamat bontakozik ki a tra­gédiában, egy rettenetesen fé­lelmes és cinikus mechaniz­mus, amelyben ugyanazon hit képviselői ölik ki egymásból a hitet a hit nevében. ígéretünkhöz híven tudósí­tunk a Bóbita Bábszínház új vezetőjelöltje körül kedden ki­robbant vita fejleményeiről: Giovannini Kornélt a társulat nem akarja elfogadni. Mezei József, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője: — Mi kértük a színházat, hogy ne kössön még szerző­dést az új igazgatóval, mert egy lehetséges másik konstruk. cióról, egy önálló gyermekszín­ház létrehozásáról gondolko­dunk. Giovannini Kornélnak, a Bóbita lehetséges új vezetőjé­nek a gyermekszínház gondo­lata tetszett, mivel ő egy gyerekcentrikus bábművészetet képvisel. Mi az intézmények életéért küzdünk, azért, hogy a művelődési ágazatban meg­maradjon a. pénz. Ismerve a pénzügyi kormányzat terveit, a színházakkal kapcsolatban nem sok jóra számíthatunk. Ha a nagyszínház még kevesebb tá­mogatást fog kapni, lehet, hogy kénytelen lesz megválni a bábtagozattól. Simon István, a Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója: — Villámcsapásként ért min­ket ez a fordulat, hiszen a bábművészeknek korábban nem volt kifogásuk Giovannini Kornél ellen. Semmiféle jelzés nem érkezett hozzánk előre, ott a próbán olvasták fel til­takozó iratukat. De munka- megtagadás akkor sincs, ha valamivel nem értek egyet! Ezt a módszert etikátlannak tartom. Egyébként nem a bábszínház összes dolgozója tiltakozott, csupán néhány szí- 'nész. Én nem tartom helyes­nek, hogy ők válasszanak igaz. gatót: ne öt ember diktáljon a többieknek! A színházban a bábtogozat megszüntetését senki nem akarja. Egy önálló gyermekszínház viszont jobb anyagiakat jelentene a Bóbi- tá nak. Újváry Janka bábszínész: — Nem szeretnék a kollé­gáim nélkül nyilatkozni, mert megbeszéltük, hogy mindenben egységes álláspontot képvise­lünk. Annyit mondhatok, hogy tiltakozásunknak semmi köze nincs a Bábszínház és a Nyári Színház tervezett fúziójához. Az igaz, hogy korábban egyetér­tettünk Giovannini Kornél je­lölésével. Egészen addig, míg meg nem ismertük az ő elkép­zelését a Bábszínház jövőjével kapcsolatban. Tehát nekünk az ő művészi elképzelései ellen van kifogásunk. Ma délelőtt a tanácson megpróbálják tisztázni az ügyet oz érdekeltek. A Bóbita eqvébként nem sztrájkol, a Bábszínházban minden elő­adást megtartottak, és meg is lógnak tartani. M. Zs. M. Zs. HKBT elnökségi Ülés Mennyiből gazdálkodnak jövőre? Mintegy másfél millió forint­ból gazdálkodik a következő esztendőben a Baranya Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Ez derült ki az MKBT elnöksé­gének tegnapi ülésén, melyen a testület tagjai megvitatták és jóváhagyták a szervezet 1990. évi munka- és költségve­tési tervét. Az idei évben vala­mivel több pénz állt a közle­kedésbiztonsági tanács rendel­kezésére, a csökkenés annak tudható be, hogy az OKBT mérsékelte a támogatást. Az állami, gazdasági, társadalmi szervek 861 000 forinttal járul­nak hozzá a működéshez, ami azt jelenti, hogy lehetőség lesz jövőre is a közlekedés biztonságának fokozása, a közúti balesetek számának mérséklése érdekében dolgozni. Mint az ülésen elhangzott, az eddigieknél jobb együttműkö­désre kell törekedni a szpon­zorokkal! A tervezet szerint az MKBT tevékenyégében fontos szere­pet kell kapnia az óvodai, is­kolai közlekedési-szakreferens pedagógusok képzésének, to­vábbképzésének, a munkahelyi közlekedésre nevelés során szeretnék elérni, hogy a ma­gé n g é p járm ű -vezetők ne k, illet­ve gyalogosan közlekedőknek is legyen lehetőségük a helyes magatartásformák elsajátításá­ra. Erre annál is inkább szük­ség van, mert mint Gyimesi János r. alezredesnek, a Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság osztályvezetőjének be­számolójából -kiderült, 1989 de­cember elejéig 56 halálos, 396 súlyos és 587 könnyű ki­menetelű közúti közlekedési baleset történt a megyében, ami az elmúlt év hasonló idő­szakához képest jelentős növe­kedést jelent. Az elnökségi ülésen szemé­lyi kérdésekben is döntöttek. Koppány Jenőt, a Hungária Biztosító Baranya Megyei Igaz­gatóságának vezetőjét megvá­lasztották az elnökség tagjá­nak. Mitzki Ervint, a Dunántúli Napló volt főszerkesztőjét és dr. Borsos Józsefet, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának volt vezetőjét nyugállományba vo­nulásuk miatt felmentették ed­digi megbízatásuk alól. Több éves eredményes munkájuk el­ismeréseként mindketten juta­lomban részesültek, amit dr. Gyöngyösi János r. ezredes, az MKBT elnöke, a Baranya Megyei Rendőr-lfőkapitánysóg vezetője adott át. Roszprim Nándort, a Dunántúli Napló rovatvezető-helyettesét megvá­lasztották az MKBT tömeg­kommunikációs szakbizottságá­nak az elnökévé. R. N. A sajtó napján Nemegyszer leírták, leírtuk már saját szakmánkkal, az új­ságírással kapcsolatban (is) a Saulus-Paulus-féle hasonlatot (igaz, van, aki úgy véli, a pél­da, ha napjaink pálfordulásai- ra értik, nem más, mint logi­kai bukfenc), s attól tartunk, szakmai berkeken belül jó né­hány évig az lesz még o té­ma, ki volt a bátrabb abban ,,az átkozott régi rendszer­ben". s ki forgatja igy-úgy köpönyegét. . . Kaptunk már mi is hasonló tartalmú telefont, (meg is ír­tuk néhány héttel ezelőtt) — nem látjuk értelmét a véde­kezésnek, egyrészt mert úgy véljük, az igazolójeleatéselk kora lejárt, másrészt meg — mindenki úgy számol el saját lelkiismeretével ahogyan tud. Adomány(ok) Annyiféleképpen lehetne ma­gyarázni, ki, kinek, miért, ho­gyan, mennyit és mikor ad. Elkezdhetnénk az érvelést, a „figyelj, légyszíves, adj egy húszast” effektustól is. Folytat, hatnánk a legkülönbözőbb alapítványokkal, felajánlások­kal, jótéteményekkel. Leírhatnánk, hogy egy-egy vállalat, intézmény kitől és miért kér hozzájárulást egy- egy, bármilyen rendezvény megtartásához, különösen így, karácsony táján. És itt kezdődik egy tegnapi telefonhívás története: az egyik Mi úgy érezzük, lelkiismere­tünk — tiszta, s tán ez a leg­fontosabb. Ahogyan a Dunántúli Nap­lóról sokszor és sok helyen el­mondták már, hogy az egyik legnagyobb példányszámban fogyó vidéki napilap, úgy el kell ismernünk azt is, nem biz­tos, hogy minden nap és min­den helyzetben a leginkább megfelelő megoldásokat vá­lasztjuk mi, az itt dolgozók. Egyvalami szólhat mellettünk a vitás esetekben: úgy érez­zük, olvasóinkat kell képvisel­nünk, másra nem lehetünk te­kintettel. A DN a jövőben is a nép lapja kell hogy legyen. A vál­tozó politikai helyzettől függet­lenül. rámutatva, hogy o magyarok hozzáállása meggyőzte: Ma­gyarországon minden különö­sebb felfordulás nélkül mehet végbe a demokratizálódás. * Valamennyi pártunk nevében köszönjük a dicséretet, ezek szerint tehát semmi gond, sem­mi politikai csatározás nálunk. Tisztelt Ro Te Vu, reméljük gazdasági-pénzügyi dolgokban is ilyen egyetértőén nyilatkozik hazánkról. Szép országa gaz­dagságához további sok sikert kívánunk! ifjúsági szervezet szeretett vol­na o résztvevőknek, a gyere­keknek való kedves program­hoz támogatót keresni. Fel is hívták az egyik illetékes céget, meq is kapták a választ: kom­munista gyerekeket nem patro­nálunk. Ugye, kedves visszautasítok, nem patronálnak ezen kívül kékszeműeket, lapátfülűeket, lúdtalpasokat sem, hiszen — legalábbis gyerekek esetében — ezek c dolqok így függenek össze. Ök valóban nem tehet­nek egyelőre semmiről. De, ha ezeket és hasonló kijelentése­ket hallanak . . . Figyelj, Demisz! A DEMISZ (KISZ) sokadik átalakulási hullámának va­gyunk részesei (vagy inkább szenvedő alanyai)! A nagy átalakulási lázban mindig mindenre figyeltünk (prog­ram, platform, kapcsolódás, csatlakozás stb.), csak egy­másra nem nagyon. Utolsó esélyét látjuk annak, ho'gy mozgalmunk, értékrendünk, programjaink, közösségeink fennmaradjanak I Ezért for­dulunk Hozzád, a TE SEGÍT­SÉGEDET is kérjük! Az országban zajló társa­dalmi, politikai folyamatok csendes (olykor nem is) rend­szerváltásán túl a rosszul ér­telmezett törvények is tizede­lik sorainkat. Először is azt szeretnénk tudatosítani Ben­ned (segítségeddel a környe­zetedben élő tagjainkkal), hogy az új párttörvény csak a politikai pártok működését nem engedi a munkahelye­ken. TÁRSADALMI SZERVE­ZETEKÉT NEM TILTJA! Igy to­vábbra is működhetnek a munkahelyi szervezeteink! (Az a tapasztalatunk, hogy sok helyen e törvényre hivatkoz­va tiltják a munkahelyi DE­MISZ- (KISZ-) szervezetek mű­ködését!) A másik tapasztalatunk, hogy a munkahelyi közössé­gekből távozó tagjaink nem találnak (nem alakítanak) másfajta közösségeket (pl. lakóterületit), pedig sokan to­vábbra is szívesen tartozná­nak valamilyen közösséghez. (Ezt bizonyítja például az Új Nemzedék szerveződése, majd csendes elhalása.) Új közösségek szervezésé­hez a működők feltérképezé­séhez, illetve a régiek „fel- támasztásához" kérjük segít­ségedet! Szeretnénk pontos képet kapni arról, hogyan is ál­lunk a taglétszámmal. * Bizonyára sok régi ifjúsági vezető kapott hasonló jellegű levelet a héten. Sajnálattal látunk egy ifjúsági szervezet széthullására utaló jeleket. Úgy gondoljuk, nem is a tag­létszám a fontos igazán. Re­méljük, sokan jelentkeznek majd erre a felhívásra is a 15-221-es telefonszámon. Végre jó hír! — ,,Rendkívül mély benyo­másokat szereztem Magyaror­szágon és ugyanakkor szé­gyenkeztem a mi itthoni dol­gaink miatt” — nyilatkozta Ro Te Vu dél-koreai köztársasági elnök a szöuli sajtónak. — Az államfő vegyes érzelmeit írneg is indokolta. A Ro Te Vut idéző The Korea Herald sze­rint az elnök elmondta, hogy Magyarországon hét ellenzéki pártvezetővel találkozott, de egyik sem vitatta a másik ál­láspontját. Ez Koreában egé­szen másként fest, tette hozzá a köztársasági elnök, arra is ■**lenet az előadásból

Next

/
Oldalképek
Tartalom