Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-13 / 314. szám

1989. november 13., hétfő Dunántúlt napló 5 Születésnapi irodalmi matiné Határ Győző Pécsett is otthon van Megsejdit hetők-e az életmű arányai egy kényszerűen szűk­szavú tudósításban? Egy olyan életműé, amely a történelem vargabetűivel és a magafor­málta sorssal egyaránt meg- írattatott? Vagy a tudósitó elé­gedjen 'meg azzal - és ez sem lenne kevés —, ha a születés­napját az „elveszett otthonok” után végre valóban itthon ün­neplő Író elcsukló hangját hí­ven felidézi? Érthetjük-e, át­élhetjük-e a felolvasott vers utolsó soraihoz étkező, ma hetvenötéves, Londoban élő iró elérzékenyülését? Rajtakapva a pillanaton, felnagyítva azt, róvetíthetjük-e ezt a múló gyengeséget orra a majd fél évszázadra, amely Horthy, Rá­kosi börtönein, bőröndök mé­lyére vermelt, elkobzott regé­nyeken ót 1956-ig, majd Lon­donig vezet, s a mostani ha­zalátogatásig és magas álla­mi kitüntetéséig termékeny évek foglalata? Határ Győző tegnap délelőtt a pécsi Művészetek Házába - tisztelői, barátai, e régi-új hang mérgezettjei körében - már kitüntetettként érkezett, a Magyar Köztársaság Babérko­szorúval ékesített csillagrendjé­vel ezekben a napokban el­ismert Íróként. Egy iró, oki csőik ezek után fogja majd át­törni ismeretlenségének szelle­mi vasfüggönyét a szélesebb nyilvánosság előtt, akinek a szőkébb szakma a lélekjáró, a belső disszidens Hamvas Bé­la, a diabolikus Szenfkúthy Miklós ezoterizmusa környékén jelöli ki a helyét, Okinek az Éjszaka minden megnő, a Pepito és Pepita, és a tavaly megjelent Anibel című regé­nyei utón Golghelogi című drámaciklusa is olvasható majd magyarul. S hogy ironikus, alokváltó, filozofikus gondola­tait ne csak a hazai folyóira­tokban elszórt írásai - esszéi, elbeszélései — alapján csipe­gethessük össze, vélhetően re­cenzióinak gyűjteménye is be­látható időn belül kerül a könyvpiacra. Benzináremelés Lengyelországban Vasárnaptól egységesen 100 zlotyval drágult minden üzem­anyag Lengyelországban. A 94 oktános szuper benzin ezentúl 850 zlotyba, a normál 800 zlotyba, a gázolaj 650 zlotyba fog kerülni literen­ként, azaz 13, 14, 18 százalék­kal többe, mint eddig. A 850 zlotys szuper ára a jelenleg érvényes turistaárfo­lyamon mintegy 16 forintnak felel meg, de a magyar tu­risták változatlanul csak jegy­re, 20 százalékos felárral jut­hatnak Lengyelországban ben­zinhez, ugyanúgy, mint eddig. A benzinjegyeket Budapesten az ORBIS Utazási Irodánál, Lengyelországban ugyancsak az ORBIS kirendeltségeinél vagy a nagyobb szállodákban lehet kapni. Az írót Csordás Gábor költő, a Jelenkor című irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesz­tője köszöntötte, hogy azután kollégája, Parti Nagy Lajos költő kérdéseivel segítse Ha­tár Győző barangolását, kezd­ve azt a pályára indító múlt­időtől. Végleges válasz termé­szetesen nincs, nem is lehet arra vonatkozóan, hogy a rajz­készség, az építészi-műszaki érzékenység milyen tápláló búvópatakot jelent egy más­fajta kreáció, az írás számá­ra, az „ifjúkori vallomástömeg hogyan vágyik műformába ren­deződni", ahogy most még azt is csak sejtjük, nincs egyértel­mű válaszunk, hogy Lukács Rendhagyó együttműködésre kértük önöket, olvasóinkat, né­zőinket, hallgatóinkat és na­gyon sokan velünk tartottak. Köszönjük mindazoknak, akik rendkívüli meglepetést okoztak a sok-sok szép holmival, és azoknak is, akik eljöttek szom­baton a pécsi Ifjúsági Házba vásárolni nálunk. Természete­sen hálásak vagyunk a ház munkatársainak, akik égésznap velünk tartottak és segítettek nekünk. Sokan talán csodálkozhattak azon, hogy milyen olcsón kí­náljuk a ruhaneműt, lábbelit - ez volt a szándékunk. Mert jó volt dajkálni azt az öt hóna­pos kisgyereket, akinek nagyon fiatal szülei szinte többéves koráig felöltöztethették_őt, vagy találkozni azzal az idős néni­György miért szerette volna a m űf orditá s Prokru sztész -ágyá ­ban békésen heverve látni, és a sárospataki, a cipókba bele­sütött kések szabadságától mi a mérhető út a lélekjelenlét­ben megtestesülő szabadsá­gig­Jóllehet hazabeszélek, de nem hallgathatom el, hogy mindezek megválaszolásáért a pécsi Jelenkor az elsők között és talán a legtöbbet tett az író munkáinak és a róla írot­taknak immáron rendszeres közlésével. A többit az olvasók szabadságára bízhatjuk. Ez a fajta szabadság is önmagá­ban hordozza jutalmát. Bóka R. vei, aki négy órakor toppant be, mert fekete télikabátot ke­resett, de egész havi nyugdíja egy felre sem elég. Találtunk neki meleget, s mintha rászab­tak volna. Találkoztunk szem­füles fiatalemberekkel, akik a nagypapák régi öltönyeit, za­kóit, nagykabátjait válogatták, amelyek ma újra divatosak, és idős bácsival, aki a farmer­nadrágok között talált magá­nak valót. Ne tagadjuk azt sem, jól jött mindenkinek, mert egyre keveseibb pénzünk jut az öltözködésre. Remélhetőleg így szerezhet­tünk örömet azoknak, akik bo- röndszóm hozták a másoknak szánt holmit. Munkatársaink­nak, kedves tanárainknak, ta­nácsi dolgozóknak, a sokgye­rekes anyukának vagy a Pécs­it. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny Aranydiplomás baranyai énekkarok Második alkalommal ren­dezték meg Budapesten a nemzetközi kórusversenyt. Me­gyénket Pécsről a Mecsek- kórus, a Pannon Volán Bar­tók Béla férfikara, Komlóról a Pedagógus Kamarakórus képviselte. Mind a hárman a nemzetközi zsűri értékelése alapján aranydiptomát nyer­tek. 1988-ban rendezte meg elő­ször Budapesten a nemzet­közi kórusversenyt közösen a Talentum Kulturális Fórum és a nyugatnémet Gemo Kancert- és Utazási Iroda. Akkor har­minc kórus jelentkezett. -Ebben az évben már nyolcvankét ha­zai és külföldi énekkar jelent­kezett, közülük ötvenegyen vettek részt a nemes vetélke­désben. Érkeztek kórusok az NSZK-ból, Észtországból, Ang­liából, Finnországból, Hollan­diából, Olaszországból és Csehszlovákiából. A magyar énekkarok közül sokan most indultak először nemzetközi ve rsenyen. A Mecsek-kórus Nagy Ernő vezetésével és a Pannon Vo­lán Bartók Béla férfikara Lak- ner Tamás vezényletével a .^"-kategóriában indult. Mű­sorukon olasz, német és mai magyar szerzők művei szere­peltek. Az „A"-kategóriá-ban iépett a közönség elé a kom­lói 'Pedagógus Kamarakórus Szabó Szabolcs karnagy ve­zetésével. Olasz és kortárs magyar alkotók zenedarabjait adták elő. váradról nagy táskákkal érke­zőknek, és sok-sok nyugdíjas­nak, akik megváltak rég őrzött dolgoktól, hogy segíthessenek. Ma befizetjük azt a pénzt - pontosan 29 094 forintot -, amit együtt gyűjtöttünk a Vi­lág Világossága Alapítvány számlájára. (A száma: 581- 11048-8.) Sokan megkérdezték, mikor folytatjuk. Nos, kolleganőink­kel, a Baranya Megyei Lapki­adó Vállalat dolgozóival, akik­nek hozzáértő részvétele nélkül nem remélhettünk volna sikert, úgy döntöttünk, hogy szomba­ton a Dunántúli Napló székhá­zában folytatjuk, mert szép ru­hákat kínálhatunk még önök­nek, a bőséges választékból. G. M. Sz. K. Négy Nyugat-Berlinben élő fiatal művész — Anne Jud, Katja Hajek, Christian Hasucha és Lux Antal — munkáiból nyílott kiállítás tegnap a Pécsi Kisgalériában. A bemutató érdekessé­ge, hogy a nagyközönség elé szánt művek egyike — Christian Hasucha: Egy úr megy című kompozíciója — szombat óta a Kossuth téren látható, nem kis érdeklődést keltve az éppen arra járók körében. Fotó: Ferenci Demeter VILÁG VILÁGOSSÁGA ALAPÍTVÁNY H-7601. Pécs Ff:76.TeL <3S72/t3-144 CmMuz íz (SdwcfckonK* OTP 581-011048-8 Vásároztunk a hát végén Ma befizefjük az alapítványnak szánt csaknem harmincezer forintot — Szombaton a DN szerkesztőségében folytatjuk-------Például — Sz erkeszti: Bezsik László és Pauska Zsolt Alkotmánybíróság Az 1989. évi XXXIII. törvény 5. paragrafusa szerint az Or­szággyűlés a létrehozott Alkot­mánybíróság tagjait kiemelke­dő elméleti tudású szakembe­rek közül választja ki. Szakmai gyakorlatukat olyan munkakör­ben kell letölteni, amelynek el­látásához állam- és jogtudo­mányi végzettség szükséges. Az Alkománybíróság az al­kotmányosság legfontosabb in­tézményes biztosítéka, s mint ilyen, a jogállamiság szimbó­luma. Az Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a 'Magyar Köztársaság méltósága elvá­laszthatatlanok. Az Alkotmány- bíróság székhelye Esztergom, az alkotmánybírák függetlenek és pártatlanok. Az Alkotmánybíróság felül áll a napi politikai és párt­érdekeken. A Független Jogász Fórum­nak (FJF) az Országos Sajtó- szolgálathoz eljuttatott jelenté­sét olvasva megkérdeztük dr. Kengyel Miklós egyetemi do­censét, az FJF tagját: Konzulátus?- A törvényességért aggó­dok régi vágya teljesült, mikor az Országgyűlés határozott az Alkotmánybíróság felállításáról. A jövő év elejétől egy olyan birói fórum működik hazánk­ban, amely a kibocsátott tör­vényeket és rendelkezéseket az alkotmányosság szempontjából felülvizsgálhatja. Ezt a feladatát csak akkor képes maradéktalanul ellátni, 'ha minden külső befolyástól mentesen tevékenykedhet. Az Alkotmánybíróság tevékenysé­gét igen tágan szabta meg az Országgyűlés. Kiemelhető: az alkotmány értelmezése, az al­kotmányellenes jogszabályok megsemmisítése, az alkotmány- jogi panaszok elbírálása. Min­ket, állampolgárokat ez utóbbi érint közvetlenül: ha valaki úgy érzi. 'hogy az alkotmányban biztosított jogait megsértették, panasszal fordulhat az Alkot­mánybírósághoz. (Mindezekhez persze azt sem árt tudni, mi­lyen alkotmányos jogaink van­nak . ..) A Dunántúli Naplóban magjalant, hogy az MSZMP Baranya megyei . székhóza NSZK konzulátus cáljara alkalmas lenne. Gazdaságos, mert jön­ne a valuta. Más Javaslatom van: közeleg a „szabad” választások Ide­je. A különböző pártoknak szinte kivétel nélkül nincs helyisége, telefon- jp. Viszont adott egy komplex székház. Csak egyszerűen át kellene ren­dezni, és kiírni a homlokzatára Pártok Háza. Ezen belül szinte közvetlen kapcsolatban lehetnének a különböző szervezetek. Felesleges valamiféle független lapokat indítani, ennek anyagi vetülete van. Célszerűbb lenne tehát az elöfizetök által megszokott, megszeretett, megfizethető, nagy pél­dányszámú újságokat (DN stb.) úgy szerkeszteni, hogy abból minden­ki a legtöbbet tudja meg a sorsunkat érintő elképzelésekről. Tehát egy szélesebb körű esélylehetőség, esélyegyenlőség biztosítható ezáltal hosszú távra is. Tóth Ferenc Pécs Lajcsi Hát, szevasz Lajcsi. Köszön­tünk abból az alkalomból, hogy láttunk a Magyar Tele­vízióban. Tudod, valami poli­tikai műsor ment a német ha­tár kinyitásáról meg egyéb, ilyen jellegtelen kérdésekről, aztán te jöttél a reklámban. Lajcsi, tudod, mit csináltál? Nyilván. De azért hadd mond­juk el mégegyszer. Megjelent a kazettád, amelyen jó kis nótákat énekelsz, és közöltél« rólad, hogy Lagzi Lajcsi új kazettája ez. Ezután te is fel­tűntél a képernyőn, Lajcsi, és ■kacsintottál ránk: mondván: „tényleg ez az igazi, ez a zene a jó, főleg, ha én ének­lem." Ne érts félre bennünket Lajcsi, nem vagyunk a lako­dalmas rock vagy a Ickodal- mas heavy ellenzői. Hidd el, te is tudod, jól jön néha az Gyertek! Meghívó a Tarr Imre KISZ vezetőképző iskola volt hallgatói­nak. Az iskola volt vezetői találkozni szeretnének mindazokkal, akik a KlSZ-iskola hallgatói voltak, és felelősséget éreznek a társadalomért, közvetlen környezetükért. Beszélgetni szeretnénk politikai nézeteitekről, törekvéseitek­ről, jövőről alkotott elképzeléseitekről, a Magyar Szocialista Pórt programjáról, és az elkövetkezendő választásokról. A találko­zókat városonként szervezzük meg, amelyekről rendszeresen a Dunántúli Naplóban beszámolunk. Első beszélgetésünkre november 20-án, délután 5 órára Mo­hács város és a volt járási KlSZ-iskola hallgatóit hívjil: meg, a Magyar Szocialista Párt Mohács városi pórtszékházába. Elvtársi és baráti üdvözlettel: ­Miátovics Mihály, Kiss Gyula, Kodra Károly, Bogárdi János ilyen zeneféle. Nem is csiná­lod rosszul a lemezen. Csak ez a reklám, csak ezt tud­nánk feledni. Lajcsi, tudod, mi úgy va­gyunk, hogy bárki kacsinthat ránk sakatmondóan, nem hi­szünk neki, mert a kacsintásá­nál is jobban érdekel a pro­dukciója. Tudod, Lajcsi a szá­mok, amelyeket énekelsz, a maguk műfajában nem rosz- szak, akikor meg minek ka­csingatni? így is jók. Kívánjuk, hogy legközelebb egyes dalaidból mutass be rö­vid hatásos részleteket, ezzel add el a kazettákat, mert rajtunk kívül másck is abba a hibába eshetnek, hogy isme­retlenül tegezhetnek, mert ez olyan közvetlen, mint egy ka­csintás. Jó munkát a további­akban, Lajcsi! Lagzi Lajcsi. Ja, és mi az igazi neved? Lét!-minimum. Ha a létminimum szintjén élnénk — mint a Vasárnapi Hírekből kiderül — tízévente vehetnénk magunknak tél fká­ba tot. Ha a gyengébb nemhez tartornánk, évente egy bugyi is jutna. A gyereknek három­évente vehetnénk sálat, a babának havonta egy csomag papírpelenkát. Ha a létmini­mum szintjén élnénk, nem lenne asztali rádiónk, porszí­vónk, nem vehetnénk a gye­reknek játékot, kétnaponta ihatnánk meg egy fcávét, éven­te egyszer vehetnénk könyvet, nem járhatnánk színházba, múzeumba, kirándulni és ét­terembe sem. Nem is kell. 'Minek? Magyarország, 1989. (A Központi Statisztikai Hi­vatal a kérdéssel nem fog­lalkozik. A létminimum fo­gyasztási kosarát az MTA So­ros Alapítvány által támoga­tott Újpesti Családsegítő Köz­pont állította össze.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom