Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-07 / 308. szám

2 punöntűii napló 1989. november 7., kedd A megyei tanácsülés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) A tanácstagok felelőssége A nyolcvanhatból harmincán el sem jöttek, a jelen lé­vők alig szóltak. Holott a tegnapi tanácskozás valóban al­kalmat adott arra, hogy kifejtsék tapasztalataikat, közre­adják nehézségeiket, netán útravalót adjanak mindezzel a jövő testületének. Meglepő ez a közönyösség. Bizonyos szempontból érthető a választott képviselők magatartása, mert napról napra új időpontokat hallanak a választások kiírásáról, deklaráció­dat arról, hogy többségüknek ezekben a testületekben lesz-e 'helye? Lesz-e egyáltalán megyei testület, tehát szük­ség van-e rájuk? Érthető a 'bizonytalanság napjainkban, az átmeneti hó­napokban ez a magatartás, de elfogadni semmiképpen sem lehet, mert egy lényeges szempont ezáltal leértékelő­dik. A választott képviselő felelősségvállalása. Bármennyire vitatottak a korábbi választások, akik a tanácstagi munká­ra, a közért végzett feladatra vállalkoztak, felelősek azért a bizalomért, amivel az őket 'küldők, megválasztok e testü­letekbe delegálták őket. Felelősek ha olyan napirendekről is van szó, amiknek látszólag nincsen tétje, nem kell ha­tározatot hozni — majd elfogadják mások. A felelősség éppen az, hogy ez a testület mit képes átadni az utó­da inak: „utánunk az özönvíz" szemléletet, vagy tovább­vihető útravalót? G. M. Magyar vezetők üdvözlő táviratai a noszf 12. évfordulója alkalmából fejlesztését, amelyek a me­gye egészének szolgáltatását alapozzák meg. A tanács elnöke beszámolt a közelmúltban Fellbachban tett útjáról, amelyen az otta­ni polgármester meghívására a baranyai pártok képviselői­vel együtt szerezhettek közvet­len tapasztalatokat a helyha­tósági választásokról. Ott me­rült fel a megyék közötti együttműködés lehetősége az iparilag fejlett Stuttgart !kör- nyéki területtel - megközelí­tőleg Baranya nagyságú -, ahol a baranyai községek szá­mos településsel ápolják a testvérkapcsolatokat. A tanács egyhangúlag voksolt amellett, hogy építsék ki a megyék kö­zötti testvérkapcsolatokat. (Te­gyük ehhez Piti Zoltán meg­jegyzését: a hét végén már megkereste egy ottani vállal­kozó, aki bevásárlóközpontot építene és Pécs, valamint Mis­kolc iránt érdeklődik.) A testület egyetértett azzal is, hogy a megyei vezetés leg­alább a földtörvény megalko­tásáig zárkózzon el a MÉM kezdeményezésétől, miszerint a megyei földhivatalok átadását kéri a minisztérium. Nagyfokú centralizációt lát ebben az in­dítványban a megye, nem tart­ja elfogadhatónak, hogy a he­lyi önkormányzatok tulajdon- kérdéseinek tisztázása előtt ilyen kényszerlépések szüles­senek, azért sem, mert a föld­ügyek intézése így távol kerül az önkormányzatoktól. Azt sem tallják erkölcsösnek, hogy Ba­ranya átadja azokat az intéz­ményeket, amelyeknek fejlesz­téséért az elmúlt években ál­dozott. Új nemzetközi kapcsolatok­ra is van lehetősége Bara­nyának. Dr. Bognár Zoltán el­nökhelyettes éppen tegnap vett részt Bécsben azon a tár­gyaláson, amelyen a Duna menti megyék együttműködé­sét egyeztetik. Ván a megyé­nek esélye csatlakozni az Európai Regionális Szövetség­hez is, amelyben hazánkat Ba­ranya és Vas megye kép­viselné. ‘ Piti Zoltán ismertette azt a javaslatcsomagot, amelyet a Kereskedelmi Minisztériumnak küldtek a bevásárló turizmus rohamának és az ellátási ne­hézségeknek a csökkentésére: javasolják a folyamatban lé­vő építkezések - Centrum, autós bevásárlóközpont — — gyorsítását, az árucikkeknek a forgalomhoz mért elosztását — amelyeknél még ez a sziszté­ma működik —, a jugoszláv határ mentén új kereskedelmi létesítmény megvalósítását, va­lamint a falusi és a perem­kerületi kisboltok fejlesztését. Ismert, hogy az Országgyű­lés módosította a választóke­rületek kialakítását, és a ko­rábbi 70 ezer helyett 60 ezer választópolgár delegálhat egy képviselőt. Ez azt is jelenti, hogy megkapta Baranya a tes­tület által kért plusz egy vá­lasztókörzetet, így Pécs és kör­nyéke három, a megye többi települése további négy kör­zetet alakíthat a pártok és szervezetek korábbi egyezte­tett javaslata szerint. A megyei tanács eleget tesz a 'krakkói vajdasági vezetők meghívásának és december­ben három tagú küldöttség utazik Lengyelországba Piti Zoltán tanácselnök, valamint dr. Kisvárt András és .Győrök József tanácstag. Ezt követően a megyei fej­lesztési program vitája követ­kezett. Elöljáróban erről any- nyit, hogy a megyei tanács vállalkozásaként készült ez a dokumentum azzal a szándék­kal, hogy legyen alkalma ösz- szegyűjteni e testületnek négy év tapasztalatait, amelyek alapján van lehetőség a ki­bontakozás irányait is negraj- zolni. Ugyanakkor egy válasz­tási ajánlat is ez, a képvise­letbe vállalkozók számos kö­vethető, vagy éppen elveten­dő pontot találhatnak szemé­lyes programjuk kialakításá­hoz. Dr. Horváth Endre terv­osztályvezető e tervezet feje­zetei közül a lényegeseket emelte ki, többek között a fő cél a válsághelyzet mérséklé­se, a vállalkozó »barát megye­politika alakítása, a külföldi töke behozatala és ez ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ugyancsak lényeges kérdéseket fogalmaztak meg a dokumentumot készítő ad hoc bizottság tagjai az önkor­mányzatok közötti együttmű­ködés lehetőségeire. Egyszóval ez a stratégiai koncepció egyben muníció az alakuló önkormányzatoknak. Egy kérdés és egy hozzá­szólás hangzott el. Dr. Wekler Ferenc, a Baranyai Faluszö­vetség elnöke arra volt kiván­csi, mit értenek a tervezet ké­szítői az önkormányzatok szö­vetségén. Piti Zoltán eldöntendő 'kér­désként fogalmazta meg, hogy a lakossági ellátás érdekében milyen szerveződéseket hoznak létre a helyi önkormányzatok, illetve a különböző szinteken miként osztják el ezeket a feladatokat, és ugyancsak iz­galmas kérdés, kit választa­nak érdekegyeztető partner- . nek: a kormányt, a Belügymi­nisztériumot, vagy az Ország- gyűlést? Dr. Path Károly tanácstag lényeges igényt fogalmazott meg, miszerint a kormány hoz­za nyilvánosságra, mit vár a magyar gazdaságtól a Világ­Interpellációk Divatba jöttek az interpellá­ciók. Nemcsak az Országgyűlés soros tanácskozásain, hanem a tanácsi fórumokon is egyre többen élnek azzal a jogukkal, hogv szükebb pátriájuk egy-egy ügyét, vagy éppen - a szent napirendi pontokon kívüli ér­dekesnek vélt véleményükkel megismertessék a teremben ülő­ket. Azt látom néha, hogy az em­bereket mintha jobban érde­kelnék ezen a ,,napirenden kí­vüli" dolgok, és gondolkodom: vajon azért van-e ez, mert egy­re kevésbé mernek, akarnak az emberek a ' távolabbi jövőbe tekinteni, vagy mert jobban ér­deklik őket hétköznapi, idősze­rű ügyek. Ha egyszer én is interpellál­hatnék, ezeket a kérdéseket tenném fel kollégáimnak, és válaszuk tartalmától függetlenül elfogadnám valamennyiük véle­ményét. Mert nyilván mindkettőre szük­ség van: a távlati tervezéssel összefüggő dolgokra és hétköz­napjaink csetlő-botló örömeinek és bánatainak megtárgyalásá­ra .. . Ja, és egy működőképes testületre, (bozsik) bank és a Nemzetközi Valu­taalap. A szakma olyan kér­désekről vitázik, amelyek tu­lajdonképpen kemény elvárá­sok, vitázni csak a megoldá­son lehetne, ha ismernék e szigorú előírásokat. Ugyanilyen összehasonlítható, vagy követ­hető információkat vár arról, hogyan működik a nyugati piacgazdaság, vagy milyen gazdálkodást dolgoztak ki az önkormányzatoknak. Vélemé­nye szerint a Belügyminiszté­rium rendelkezik ezekkel a nemzetközi adatokkal - tegye a testületek számára hozzá­férhetővé. E témához több hozzászó­lás nem févén, Piti Zoltán in­dítványozta, hogy a terveze­tet vitassák meg a tanácsi bi­zottságok, az önkormányzati és faluszövetség, jusson el a helyi önkormányzatokhoz és a politikai szervezetekhez, és valamennyi állampolgárhoz a megyei könyvtárban működő politikai információs bázison keresztül. Baranya megye szerkezetát­alakítási programjával össze­függő tézisszerű vázlat került ezután a — tovább fogyat­kozó - jelen lévő testületi ta­gok elé dr. Tóth Sándor el­nökhelyettes előterjesztésében. Az illetékesek szóbeli kiegé­szítésében elhangzott, hogy a jelenlegi magyar gazdasági, társadalmi, politikai válság­ban - tekintettel megyénk fog­lalkoztatáspolitikájában vár­hatóan bekövetkező jelentős változásokra - különös jelen­tősége lehet a vagyonkezelés és vagyonértékelés technikai, pénzügyi, szervezeti feltételei­nek, a reprivatizálás folyama.- tának, a magánvállalkozások ösztönzésének, valamint a tu­lajdonlás új típusainak, for­máinak. Az előterjesztést a testület hozzászólás és kérdé­sek nélkül, egyhangúlag el­fogadta. A téma részleteire lapunkban visszatérünk. Volt végre néhány hozzászó­lás az Előzetes elgondolások a tanácsok 1990. évi pénzügyi szabályozására vonatkozó elő­terjesztéshez. A részletes, tény­szerű beszámoló nyilváa csak jó néhárny előzetes felmérésre és találgatásokra támaszkod­hatott, hiszen a szabályozás kormánydöntés értelmében vagy 1990-től vagy 1991-től lényegesen változik. A Minisz­tertanács még nem foglalko­zott az üggyel, a felszólalók többsége - ebben a tudósítás­ban részletesen ki nem fej­tett, ám elsősorban az úgy­nevezett fej pénzék és más központi normatív támogatá­sok, valamint a személyi jö­vedelemadó módosításával összefüggő dolgok miatt — azon a véleményen volt, hogy a módosítások döntő többsége csupán 1991-től lépjen ha­tályba. A tanács még jelen lévő tag­jai a nemzetiségi bizottság munkájáról szóló beszámolót fogadta el Lantos Józsefnek, a bizottság elnökének előter­jesztésében. A témához sem­milyen hozzászólás nem érke­zett, a szavazás egyhangú volt. Mint ismeretes, az Ország- gyűlés döntése értelmében no­vember 26-án népszavazást tartanak hazánkban négy kér­désről. Valamennyi, választás­ra jogosult magyar állampol­gár véleményt nyilváníthat ar­ról, hogy mikor legyen a köz- társasági elnök megválasztá­sa, arról, hogy megszűnjön-e a munkásőrség, arról, hogy vonuljanak-e ki a pártok a munkahelyekről, arról, hogy mi legyen a sorsa az MSZMP egykori vagyonának. Nyilván az évtizedek óta példátlan eset, a népszavazás kiírása sok-sok feladatot ad a helyi tanácsoknak. Tegnap a megyei tanács testületé öttagú területi vá­lasztási bizottságot bízott meg — a megyében működő pártok véleményét előzetesen meg­hallgatva. - Dr. Hetesy György titkár, valamint dr. Kengyel Miklós, Magdáné Tö­rő Katalin, Nagy Gál István és dr. Szelestey György fel­adata a népszavazás előkészí­tésének és lebonyolításának megszervezése. A tanácsülés végén két ér­dekes mozzanat tanúi lehet­tünk. Először Piti Zoltán ta­nácselnök lehetőséget adott a Magyar Demokrata Fórum pécs^baranyai szervezete egyik vezetőségi tagjának, dr. We­ber Jánosnak arra, hogy szól­jon két tanácstag visszahívá­sával összefüggő kérdésekről. Dr. Wéber János elmondta, hogy továbbra is rendelkeznek a választópolgárok tíz száza­lékának az adott helyen le­adott szavazatával ahhoz, hogy folytassák a kozármislenyi és a harkányi tanácselnök tanács­tagi visszahívását. A megyei tanács vezetőinek válaszából kiderült, hogy szervezeti kér­dések miatt további konzultá­ciókat kell folytatni ezekben az ügyekben a HNF megyei bizottságával. (A két ügyre lapunkban még visszatérünk.) Végezetül Szabó Ferencné interpellációját hallgatták meg a testület legkitartóbb tagjai. A tanácstag igen szenvedélye­sen hívta fel a figyelmet a jugoszláviai bevásárló turiz­mus által okozott pécsi bevá­sárlási nehézségekre. Válaszá­ban Szabó Nándor, a pécsi városi tanács elnökhelyettese több új üzlethelyiség kialakí­tását is kilátásba helyezte ak­kor, ha megfelelő árumennyi­ség érkezik az ország más ré­szeiből. Dr. Tóth Sándor me­gyei elnökhelyettes pedig nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy $gy hónapon belül Dró- vaszabolcs közelében nyitnak üzletet a Jugoszláviából érke­zettek által leginkább keresett cikkek árusítására. A tanácsülés végén Piti Zol­tán bejelentette, hogy megala­kult a megyei testület 14 fős MSZP frakciója. Bozsik Lásztó- Gáldonyi Magdolna A nagy októberi szocialista forradalom, a szovjet állam megalapításának 72. évfordu­lója, a szovjet nép állami ün­nepe alkalmából küldött üd­vözlő távirataiban a magyar vezetők méltatták a Szovjet­uniónak a jogállamiság meg­teremtésére irányuló történelmi jelentőségű erőfeszítéseit, a demokratizálás politikáját és azt az új külpolitikai gondol­kodást, amely az együttműkö­dés és a biztonság jegyében az Európai Ház építését szol­gálja. Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökének Szűrös Mátyás, November 7-e megünneplé­sének 40 éven keresztül fon­tos funkciója volt az 1948-ban kialakult hatalmi struktúra le­gitimitásának igazolása. Az elmúlt évtizedek és napjaink fejleményei bizonyítják, hogy a magát 1917-ből eredeztető rendszer nem felelt meg a magyar társadalom fejlődési irányainak és nagy része igé­nyeinek. De nem az októberi .forradalom társadalmi igazsá­gosságot és esélyegyenlőséget hirdető eszméi idegenek tő­lünk, hanem az a diktatórikus államszervezet, amely a sajá­tos orosz-szovjet társadalmi szerkezet és politikai helyzet terméke volt. A szocialista és kommunista hagyományokból és értékekből építkező Magyar Szocialista Párt szakított az eddigi bol­sevik típusú társadalomszerve­zési gyakorlattal. Az MSZP a társadalom szabad önszer­veződését, a jogállamiságot, a vegyes tulajdonformákra épülő hatékony gazdaságot tekinti a nemzeti fejlődés kulcsának. Az európai baloldali moz­galmakhoz hasonlóan mind­ezzel együtt vállalja 1917 örökségét és ünnepli novem­ber 7-ét. Megemlékezik róla, mint a közép- és kelet-európai demokratikus mozgalmaknak erőt és lendületet adó ese­ményről. Épít a lenini gondo­latok közül azokra, amelyek a mai magyar viszonyok között is hasznosithatóak. Tiszteljük november 7-ét, mint legnagyobb szomszédunk nemzeti ünnepét, üdvözöljük e napon a Szovjetunió népeit, melyek hozzánk hasonlóan ha­tékony gazdaság és demokra­tikus politikai viszonyok meg­teremtésére törekszenek, üdvö­Nyers Rezső, az MSZP elnö­ke a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt meghívására kül­döttség élén hétfőn Stockholm­ba utazott. A küldöttség tagja (Folytatás az 1. oldalról) Az államminiszter este nem­zetközi sajtókonferencián vála­szolt a magyarországi fejlődés eddigi eredményeivel, a közel­jövő kilátásaival, a magyar külpolitika törekvéseivel és a A Határőrség Országos Pa­rancsnoksága a következőkről tájékoztatta az MTI-t: Az orosházi határörkerület nagylaki forgalomellenő[zö pontját november 3-án, pén­teken 15.30 órakor elhagyó Misi Mihály szarvasi lakost a román átkelőhelyen szolgála­tot teljesítő útlevélkezelö sprayvel szembe fújta. Misi Mihályt november 4-én 0.30 órakor visszaküldték Magyar- országra. At utas elmondta: panaszt tett amiatt, hogy a a Magyar Köztársaság Ideig­lenes elnöke kívánt sok si­kert. Németh Miklós, a Ma­gyar Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Nyikolaj Rizs- kovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének fejezte ki jókívánságait. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt el­nöke Mihail Gorbacsovot, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárát üdvözölte táviratában. Eduard Sevarnadzét, a Szov­jetunió külügyminiszterét Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere köszöntötte az évfo rdulón. zöljük azt a szovjet vezetést, melynek politikája kedvező feltételeket biztosított és biz­tosít ahhoz, hogy népünk a maga választotta utat jár­hassa. Az MSZP Baranya megyei szervezőbizottsága, megyei és városi irodája ennek szellemé­ben várja a párt tagjait, szim­patizánsait és Pécs lakosait 1989. november 7-én 15 óra­kor a József Attila utcai "Le- nin-szobornál tartandó ünnepi megemlékezésre, koszorúzásra. Dr. Szirtes Gábor, az MSZP megyei szervező- bizottság ügyvez. titkára Dr. Vonyó József, az MSZP megyei szervező- bizottság elnöke Dr. Kottái Dénes, az MSZP Pécs városi irodájának vezetője * A nagy októberi szocialista forradalom 72. évfordulója al­kalmából 16 órakor Pécsett, a köztemetőben a szovjet hősi emlékműnél koszorúzási ün­nepséget szervez az MSZMP Pécs városi szervezőbizottsága, a Magyar Munkáspárt MÉV- szervezete, a Dr. Münnich Fe­renc Társaság és a Landler Jenő M. ö. Baráti Kör. * Az MSZP szigetvári szervezői kérik a szimpatizánsokat és a párt tagjait, hogy november hetedike alkalmából a vár előtt lévő szovjet sirokra he­lyezzenek el egy szál piros szegfűt. A szervezőiroda külön koszorút helyez el ezen a he­lyen. Mohácson az MSZP- szervezők a Lenin-szobornál emlékeznek meg a forrada- dalomról. Vass Csaba, az MSZP elnöl^ ségi tagja, aki Stockholmban csatlakozik a delegációhoz, valamint Dégen István, ■ az MSZP elnöki irodájának veze­tője. négy országot érintett út ta­pasztalataival kapcsolatos kér­désekre. Pozs-gay Imre Angliában, Kanadában, az Egyesült Álla­mokban és Finnországban tett látogatását befejezve kedden utazik haza Budapestre. vámvizsgálat során szétszerel­ték a gépkocsiját, s azt nem voltak hajlandók összerakni. Ugyanezen a román átkelő­helyen november 3-án má­sokkal szemben is sprayt hasz­náltak: éjfélkor, az átkelőhe­lyen várakozó magyar utaso­kat visszaküldték Magyaror­szágra; az ennek okáról ér­deklődő Horváth Péternek, va­lamint Szilvássy Emil és Szil - vássy Emilné nyugdíjasoknak szintén a szemébe fújtak. Visz- szaérkezésük után a bejelen­tést megtették. í Rózsavölgyi vendéglőben: í Pécs, Égervölgy 1., i í OSZTRÁK GASZTRONÓMIAI NAPOKAT TARTUNK! í í 1909. november 9—10—11-én. $ s Nyitva: 12—22-ig. Asztalfoglalás a 27-138 telefonszámon. i í Kedves vendégeimet $ szeretettel várom: 6 Rózsavölgyi Károly. í A PIRAMIS ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ GMK BELVÁROSI, FELÚJÍTOTT LAKÁSOKAT ÉS KERTVÁROSI, FELÚJÍTOTT PANELLAKÁSOKAT KÍNÁL MEGVÉTELRE. Jelentkezni — még korlátozott számban — a Pécs, Megyeri út 3. sz. alatti irodánkban lehet. Megemlékezés Nyers Rezső Svédországba utazott Pozsgay Imre találkozója linn vezetőkkel Magyar utasok bántalmazása román határátkelőhelyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom