Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-04 / 305. szám

6 Dunántúli napló 1989. november 4., szombat Újabb kisvállalkozási forma Bikaion Nagyüzemi kajsziültetvény családi művelésben Biztatóan zárult az első év Tovább parcelláz az állami gazdaság A megye legnagyobb kajszi­termelője és exportőre a Bi- kali Állami Gazdaság. A 145 hektáros nagyüzemi ültetvé­nyen az idén rekord termést értek el. 1800 tonna kajsziba­rackot szüreteltek és a termés javát az NSZK-ba, Ausztriába, Svájcba és Finnországba ex­portálták. Évtizedeken át nagyüzemi formában termelték meg Bika- Ion a kajszit, most azonban úgy döntöttek, hogy a továb­biakban kisvállalkozásban foly­tatják ezt a tevékenységet. Egyhektáros egységekben ajánlják fel dolgozóiknak a te­rületet. Kulcsár László kerté­szeti ágazatvezetőtől kérdeztük meg miért döntöttek így? — Az elképzelésnél kettős cél vezérelt bennünket. Az el­ső és legfontosabb, hogy dol­gozóink részére adómentes többletjövedelmet tudjunk biz­tosítani. A gazdaságnak eb­ben a családi művelési for­mában nem bérként hanem költségként jelentkezik a ki­adás. A vállalkozóra viszont a mezőgazdasági kistermelői adó vonatkozik, amely félmillió forint bevételig mentesíti az adófizetés alól a családokat. Ily módon a nagyüzem is és a vállalkozó is jól jár. Nem is szólva azokról a szakmai elő­nyökről, amelyek az ilyen mű­velési módnál jelentkeznek. munkákat biztosítja, a talaj- munkát, a talajerő-gazdálko­dást, a növényvédelmet, per­metezést. A családok a munkájukért vállalkozói díjat kapnak, amelynek összege a termés mennyiségétől és minőségétől függően 30 000-50 000 forint. A szerződés időtartama alatt az esetlegesen előforduló ele­mi kár — például fagy - el­lentételezéseként a vállalkozó részesedésből a gazdaság 20 százalékot tartalékként vissza­tart az esetben, ha a termés­átlag a hektáronkénti 80 ton­nát eléri. Elemi kár esetén az így tartalékolt összeget a gaz. daság a részesmunkavóllaló- nak kifizeti. A harmadik év végén a tartalékolt összeg ma. radványát is megkapja a dol­gozó. Az első évben, vagyis 1988-ban, 18 család vállalko­zott Bikaion. A kísérleti év biztató eredménnyel zárult an­nak ellenére, hogy jégverésük volt és az országos rekord- termés a túlkínálat miatt ala­csonyabb áron tudták a kajszit értékesíteni, mint arra számí­tottak. A kedvező tapasztala­tok arra késztetik a gazdasá­got, hogy tovább bővítse a kisvállalkozói kört, folytassa a nagyüzemi illetvény kiparcellá­zását. — Rné — 1 Egy népcsoport a törvénytelenségek kölőfőban Napjaink társadalmi-politikai változásai felszínre hozzák tör­ténelmi múltunk fekete lapja­it: ^zomorú tényekkel kell szembenéznünk. Egyének és társadalmi csoportok sérelme­it kell kimondva-kimondatlanul rehabilitálni, illetve kellene, s ha másként nem megy, lega­lább erkölcsi-politikai fölmen­tést adni korábbi „bűneikért". Rendkívül színes a törvény­telenségek palettája. A leg- ocsmányabb politikai gyilkos­ságoktól az internálásokon át a kollektív büntetésig terjed. S ma, amikor a leszámolásokkal kell elszámolnunk, koránt sincs könnyű dolgunk. Dr. Zielbauer György történészt kérdeztük meg: vajon cr magyarországi német nemzetiségűek rehabili­tációja miért van ma napiren­den? Milyen sérelmek érték­érhették őket? — Ez a népcsoport számará­nyát illetve a legnagyobb, amely a második világháborút követően különféle törvényte­lenségek hálójába került - mondotta a professzor, — és erkölcsi, politikai, anyagi sé­relem érte. Közel 60 000-re te­hető azok száma, akiket a szovjet katonai hatóságok 1944 karácsonyától 1945 feb­ruárjáig különböző munkatá­borokba deportóltok-internál- tak. Sokan nem szeretik ez utóbbi kifejezést, s úgy fo­galmaznak: a német nemze­tiségűeket jóvótételi közmun­kára vitték el. Ez nem fedi a valóságot.- Mivel bizonyítja ön ezt, illetve e lakosság elhurcoló­fsának hogy nézett ki a me­todikája? — A szovjet hadsereg pa­rancsnoksága eay dupla nul­lás, tehát szigorúan titkos pa­rancsot adott ki községi-váro­si parancsnokságainak - 0060-ast — amely magába fog­lalta azokat a teendőket, ame. lyeket a lakosság összeszedé- sében foganatosítani kell. Kel­tezése 1944. december 22-e: bizonyíték arra, hogy nem a magyar kormány hozta, hanem utólag kényszerítették rá a magvar kormányra. Később, januárban megjelenik Erdei Ferenc belügyminisztersége alatt egy újabb rendelkezés — mely a magyar és a szovjet hatóságok egy korábbi megál­lapodására hivatkozik mely­ben ott áll, hogy férfiakat 16,5 évtől 45 évig, nőket pe­dig 17,5 évtől 35 éves korig vesznek igénybe jóvótételi köz­munkára. Érdekes doloa, hogy az emberek összegyűjtését és elszállítását végző katonák, hatóságok, nem szovjet katonai hatóságok, hanem a GPU il­letve az NKVD emberei.- A módszer is ehhez iga­zodott . . . — A zöld-tányérsapkás kato­naság egy-egy községet kör­befogott, oda be lehetett menni, de ki nem. A helyi hatóságokkal népszámlálás- szerűen íratták össze az egész közséa lakosságát, maid ki­emelték az elhurcolásra éret­Egy bűnös politika áldozatai Napirenden a magyarországi német nemzetiségűek rehabilitációja lekét. Nem sokat válogattak. Egy megyei levéltárban fellel­tem egy iratot, melyben a „Ki a német?" kérdésre így válaszolnak: akiben egy csepp német vér folyik, az német! Nem számít az sem, ha nem tud németül, ha az egyik nagyszülője német volt, akkor munkaszolgálatra igénybe kell venni. Ezek a megfogalmazá­sok a korábbi zsidótörvények­kel, szinte azonosak. Parancs­noka válogatta aztán, hogy betegeket, kisgyermekes anyá­kat, terhes nőket összeszed­nek e vagy nem. Legtöbb he­lyen 200 kilogrammos csoma­got - ruhaneműt, élelmiszert -- vihettek magukkal, ezt a 0060-as parancs is biztosítot­ta számukra. Később, 1945. áprilisa után, amikor a ma­gyar kormány Budapestre ke­rült, rengeteg helyi kérelem futott be, tanúsítva, hogy az elhurcolt németek közül sokan sem a Volksbundnak, sem a háborús szervezetnek, sem az SS-nek, Wermachtnak tagjai nem voltak, sőt, nagyon sokan magyarságukért üldöztetést szenvedtek, s ezért kérik — a pártok aláírásával — a külügy­minisztert, hozassa vissza eze­ket az embereket, A külügy­miniszter átküldte a kérelme­ket a SZEB-hez ... Én átnéz­tem az ez időszakra vonatko­zó 102 iratdoboz anyagát té­telesen, de egyetlen aktát sem találtam, amire a Szövetséges Ellenőrző Bizottság reflektált volna . . .- Hogyan térhettek végül is haza a 60 000-ből, s hányán élhetnek ma köztük Magyarországon?- 1948-ig nagyon jól nyo­mon lehet követni a hazaér­kezetteket - megtaláltam sa­ját nevemet is a listán, ugya­nis én voltam a 38395-ös. Az első transzport kimondottan a betegek transzportja volt 1946-ban. 1947-48-ban indult meg tömegesen a választások előtt-utón a hazatérés — nem. csak a német nemzetiségűek- ről van szó természetesen, ha­nem mindenkiről, hiszen a kommunista pártnak jó agitá- ciós fogása volt a hazatéré­sek kieszközlése. Ma úgy néz ki, hogy bizonyíthatóan 1947- ben és 1948-bon 26 000 férfi, 7090 nő és 6000 körüli leven- tekor'ú fiatal érkezett haza. Persze a hazatértek egy része nem haza került, hanem — mivel folyt a németek kitelepí­tése az amerikai—orosz zónák­ba — közvetlen a mai Né­metország vagy NDK — terü­letére érkezett. Mindent egy­be véve, úgy tűnik, hogy a szovjetunióbeli kényszermunkán részt vettek közül ma 10-12 ezer német nemzetiségű él Magyarországon. Hozzátenném: a Szovjetunióban a kihurcolt németség 25-30 százaléka el­pusztult . • .- Tehát őket érintheti ma az a politikai erkölcsi, s bi­zonyos jelképes anyagi - nyugdijkiegészités - rehabi­litáció, melyről a Miniszter- tanács döntött. — Igen. Persze még nincs vége a sornak, hiszen talál­ható 1945 után egy másik csoportja a rehabilitálandók- nak. Ezeket itthon internálták, vagyis az akkori kifejezéssel élve, közbiztonsági őrizetbe vették. Van, akit 1946-ban, van akit 1947-ben, s ez attól függött, hogy mikor milyen „jóakarói" voltak. E körben az anyagi-erkölcsi kórt az illető szenvedte el, családját, felesé­gét kevésbé érintette. Sokkal súlyosabb a helyzet azokkal, akiket 1949 és 1953 között, az osztályharc idején internáltak. Mondván a déli és nyugati határaink biztonsága érdeké­ben lettek nem kívánatos személyek. E körben már ne­héz szétválasztani: mennyi kö­zöttük a német vagy egyéb nemzetiségű, mennyi a ma­gyar? Válogatás nélkül vittek mindenkit. Éjszaka, rajtaütés­szerűen, pardon nélkül . . . Min­den vagyonkájuk odaveszett. Vitték őket Hortobágyra, más­hová . . juh-hodályba, istálló­ba. Számuk összesen 44 000. Erkölcsi, politikai és anyagi rehabilitációjuk szintén napi­renden van. — Szoktuk volt mondani: Tiszátok a magyarországi né­metek Recskje. A minap emléktáblát is állitottck az erőműnél az egykor ott ra­boskodtak . . . — A rehabilitáltak újabb kö­réről van szó. Ehhez tudni kell azt, -hogy 1944-ben a németek kényszersorozást végeztek Ma­gyarországon magyar segítség­gel, s az így besorozott nem­zetiségiek megkapták hónuk alatt a vércsoport-jelet. Ezek később aztán kikerültek Szov­jetunióba „málenkij robotra”. 1950 decemberében hozzák őket haza. Az embereket az ÁVH veszi át, és viszi azon­nal internálótóbarokba, köztük Kazincbarcikára is, de a leg­többet a számukra készített tiszalöki táborba. Körülbelül 2000-2500 németajkú férfi építi fel a vizierőművet. 1953 után Nagy Imre miniszterel­nöksége idején kezdik őket szabadon bocsátani. Az utolsó transzport - mivel családjukat időközben Németországba te­lepítették — 1955-ben hagyja el Magyarországot. Köze! 1000-en maradtak itthon a ti; szalökiek közül. De hogy ez < 'láger hány embert vitt el ■ az embertelen körülménye hány halált okoztak — ezt mi senki nem tudja* megmondani Mór nem a rehabilitálón dók köre - legföljebb erköl esi elégtételre számíthatni- az országból kitelepite németség.- 1945 és 1948 közötti idő­szakban közel 190 000 embert fosztottak meg szülőföldjétől De ezenkívül sokan menekül tek, vagy mentek o' csalódjuk rokonságuk után — éppen é idő tájt térve haza Szovjetunió bál —, s ez az előbbi számo csak növelhette. A hivatala vaqonlisták alapján szinte haj szálpontosan megmondható hogy az amerikai zónábí 136 655 fő került, az orosz zó nába pedig úgy ötven-ötven ötezer ember. A keleti zónó bői aztán sokan átszöknek V nyugati zónába. Más adatoké mondanak ma az NSZK-ban jóval többről, közel 200 00 emberről szólnak -, de vélem sok köztük nem a trianon hanem a nagyobb Magvaroi szag területéről menekült k' a Bácskából, Bánságból stb ... A Magvarországról ki telepítettek ióvótételét lakóhő zak utón 50 000 márkáig '* Német Szövetségi Kormány el végezte, föld, eavéb inqatlo1 utón oediq maximálisan 80® márkát adtak, mégoediq Ú3l hoav 20 ezret készoénzben, * többit pedia 10 évi részlett Tehát Nyugat. Németorszój kártalanította az embereket, 1 erről is részletes adataiul vannak. Sőt a nyugdijakat 1 átszámították, az 1938-bel ■penqőt 72 pfenninqben, s Í<J kaotok árvaiáradékot. eqyebe' sőt a szovietunióbeli haditó golyidőket is kártalanították.- Erkdlcsi-politikai rehabi litációiuk viszont a magyí kormány dolga.- Igen. Én úgy tudort hogy az országgyűlés napi rendre tűzi ezt a témát, o rjj hab'rlitáció törvénnyel való ki mondását. Mondván: hiba! bűnös politika áldozatairól vo szó, a magyar törvényhozó megköveti őket, a még élőké s fejet -hajt az elhunytok erf léke fölött. Szeretném mindek hez hozzátenni, hogy az NSZK bon működő, Magyarországé elszármazott németeket tömi rítő szövetség levelet intézi Szűrös Mátyáshoz már korát ban, kérve a rehabilitál törvényi kimondását. PersZ* ez csak egy gesztus. Tud< kell, ezzel az elszenved«' gyötrelmeket — lelki és anyai károkat - rehabilitálni ne* lehet. Kozma Ferenc Idősek Háza Bolyban Az új épület a falu főutcáján a kastély mellett kapott heh A szakember szerint a gyü­mölcsfák egyedi ápolása, gon­dozása, korbantartása, pótlása, révén a jövőben jobb minősé­gű kajszibarackot tudnak elő­állítani, ami nagyban növeli exportesélyeiket. A kisvállal­kozók optimális időben tudják elvégezni a metszést. Az ily mádon kialakított szellős far- koronáknál a kipermetezett növényvédő szerek hatékonyab­bá válnak. A kézi szedéssel jelentősen csökken a gyümöl­csök sérülése. A pótlások biz­tosabban megerednek. Az egyéni bánásmóddal eredmé­nyesebbé válik a fák felneve­lése, gondosabb az ápolás és gyommentesebb a terület. Mindez javítja a kajsziültet­vény termőképességét, növeli az élettartamát. Ezt a tetemes kézi munkaerőtöbbletet a csa­ládi művelésben látják megva­lósíthatónak. A kajszibarack köztudottan két-hó rom éven ként hoz nagy termést, ezért hároméves időszakra hirdették meg a vál­lalkozást. A vállalkozó a szer­ződésben meghatározott kézi munkákat — a gyümölcs be­takarítását is beleértve - végzi az előírt technológia szerint Só minőségben és határidőre. Ennek fejében vállalkozási dí­jat kap. A gazdaság a gépi A kastély szomszédságában található az Idősek Háza Bolyban. Homlokzata a pa­rasztházak hangulatát idézi. A főbejárat fölött kiugró nye­regtető, a kapualjban ülő­fülkék. A bejárati ajtó mögött kis előtér nádfotelekkel, asz­talkával és a hozzá tartozó ruhafogassal. Innen nyílik a hall és a nővérszoba. A hét lakrész a főbejárattól jobbra és balra található.- Október 31-én a Gondo­zási Központ fennállásának 20. évfordulóján avattuk fel az Idősek Házát - mondja Schaffer Józsefné, az intéz­mény vezetője. — Az ünnep­ségen a bólyi és a töttösi nyugdíjasklub tagjai is fel­léptek. Az épületet Bősz Jó­zsef tanácselnök adta át a lakóknak. Bolyban 20 évvel ezelőtt alakult meg az idősek klubja, amelynek akkor egy ebédlője és egy társalgója volt. 1983-ban kommunális kötvények kibo­csátásával a kastélyhoz tarto­zó épületből gondozási köz­pontot alakítottak ki. Az Idő­sek Házát ezelőtt két évvel kezdték el szervezni, a gon­dozási központba járó idősek kezdeményezésére. A jelenle­gi lakók egymillió és száz­ezer forint közötti összegeket fizettek be. A befizetett pénzösszeg nagyságától függően a bent­lakókkal eltartási és ajándé­kozási szerződést kötött a gondozási központ. Az eltar­tási szerződés értelmében az idős emberek életük végéig teljes ellátásban részesülnek. Akik kisebb összegű pénzzel tudtak csak belépni, azokkal ajándékozási szerződést kötöt­tek. Ök a rezsit és az étke­zési költségeket térítik. A hét lakrészbe egy házaspár és hat egyedülálló ember költö­zött be. Egy-egy garzonlakás­ban a szobán kívül található még egy teakonyha, egy für­dőszoba káddal és vécével és egy kis előtér. November 2-ón vették bir­tokukba, a lakásokat tulajdo­nosaik. A folyosón bőröndök, zsákok. Schubert Ferencné, Bözsi néni a házi gondozó segítségével már teljesen be­rendezkedett. A helyükre ke­rüllek a régi lakásból elho­zott ágyak, székek, szekré­nyek. — Sokat jártunk annak ide­jén kirándulni a klubbal - meséli Bözsi néni. - Szege­den és Kecskeméten láttuk az idősek házait. Nagyon meg­tetszettek nekünk. Mondtuk is itthon a gondozási központ vezetőjének: hogy jó lenne egy ilyen itt is. Teljesen ma­gamra maradtam, testvérem is idős, mind a ketten befizet­tünk egy-egy lakrészt. Itt el­látnak bennünket, semmire sincs gondunk. Trickl Júlia eleinte nehezen akart a gondozási központba jönni. Most ő is saját lak­részt vásárolt az Idősek Há­zában.- Egészen más lesz ez itt. a magaméban leszek. A fél oldalam megbénult, csak bot­tal tudok közlekedni - mond­ja Juliska néni. - A szobá­ban telefon is van, amivel nővért tudom hívni, ha ros: szül érzem magam. Jó érzé hogy nem vagyok egyedül. Az Idősek Házát a hel költségvetési üzem építette, terveket a Baranya Megy1 Tervező Vállalat készítette. Sz. K. A gazdaság osztályozójából eddig a nagyüzemi módszerrel megtermelt kajszit szállították a hazai és a külföldi piacokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom