Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-25 / 326. szám

Dunántúlt napló 1989. november 25., szombat Befejeződött az Országgyűlés ülésszaka Kérdés a miniszterhez (Munkatársunk telefonjelent黫) Az Országgyűlés négy nap alatt nem fejezte be munkáját, nem ért a tervezett napirend végére, így az interpellációk, valamint a kér­dések megválaszolatlanok maradtak. Az idő viszont sürget. Ezért tesz- szük közzé Andi Oábor Baranya megyei képviselő kérdését, amelyet Horváth Ferenc ipari miniszterhez intézett, de a válaszadásra a no­vemberi ülésen már nem kerülhetett sor. Tisztelt Országgyűlés, képviselőtársaim I Kérdéssel fordulok az ipari miniszter úrhoz, Horváth Ferenchez, a Mecseki Ércbányászati Vállalat felszámolásával kapcsolatban. Tisz­telt miniszter űri A Minisztertanács 3272/1989. (IX. 22.) számú hatá­rozatában eldöntötte a Mecseki Ércbányászati Vállalat felszámolását, az uránbányászat beszüntetését. A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy a vállalat 2,5 milliárd forint állami támogatásban részesül éven­te és ez az összeg az infláció mértékében emelkedni fog. Meg­határozza, hogy munkahelyteremtésben a Baranya Megyei Tanács 1990. évben, tehát egy évben 500 millió forint munkahelyteremtő beruházási összeggel rendelkezik, de egy munkahelyre 500 ezer fo­rint a felhasználható felső határ. Megemlíti, esetleges nyugati érté­kesítés esetén a konvertibilis bevétel a termelési költség 60 százalé­kát fedezné. Természetesen pontokba foglalja azokat a lehetséges in­tézkedéseket, amelyeket meg kell tenni a vállalat felszámolását kö­vetően. Kérdésem a következő: azok a tételek, melyeket a minisztertaná­csi határozat nem számszerűsített, tehát a bányabezárás költségei, a környezetvédelmi és rekultivációs költségek a munkahelyteremtés valamint a szociális intézkedések - korengedményes nyugdíj, különbö­ző kártérítések, áttelepülési segély, végkielégítés stb. - felmerülő költségei milyen terhet jelentenek a költségvetésnek, a termelés ab­bahagyását követő 2—3 évben f Magánszámitásaim szerint ez 15—16 milliárd forint és még legalább 20 éven keresztül 300 millió forint évente 1909-es áron számítva. Andi Oábor Baranya megye 5. sz. vk., országgyűlési képviselő. Várjuk a miniszter válaszát. amelyet 230 képviselő — 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett - elfogadott. Huber lenő (Baranya m., 2. vk.), o Pécsi Dohánygyár mű­szaki osztályvezetője az MSZP parlamenti frakciója nevében kezdeményezte: az Országgyű­lés kérje fel a Minisztertaná­csot, végezze el a népszava­zásról és a népi kezdeménye­zésről szóló 1989. évi XVII. törvény felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a törvény adta lehetőségekkel ne lehes­sen semmilyen célból visszaél­egyetért. Mivel a vitában senki nem kért szót, ezért ha­tározathozatal következett. A képviselők az alkotmány mó­dosításával összefüggésben egyes törvények módosításá­ról szóló törvényjavaslatot 275 egyetértő, egy ellenszavazat­tal és négy tartózkodással el­fogadták. Az Országgyűlés ezután el­fogadta dr. Szabó Imre (Haj- dú-Bíhar m., 11. vk.), a Haj- dú-Bíhar Megyei Tanács el­nökének indítványát, bogy az ideiglenes nemzetgyűlés meg­alakulásának 45. évfordulója (Folytatás az 1. oldalról) A dokumentumot az Ország- gyűlés vital nélkül elfogadta. A határozathozatalt követően az 1995-re tervezett Buda­pest—Becs Világkiállítás előké­szítésének helyzete került na­pirendre. Somogyi László, a kiállítás előkészítésének kor­mánybiztosa beszámolójában 1896-os Ezredéves Kiállításra emlékeztetett, amely csaknem iszáz év távlatából Is az or­szág és Budapest fejlődésére kiemelkedő hatású nemzeti vállalkozás volt. Ezt követően - utalva arra, hogy a képviselők írásban 'megkapták a megrendezendő világkiállítás várható politikai és gazdasági hatásainak elem­zését - néhány lényeges pontra kívánta ráirányítani O figyelmet, s igyekezett el­oszlatni azokat az aggodal­makat, amelyek az utábbi idő­ben megerősödtek a közvéle­ményben. A témához hozzászólt: Bo- donyl Csaba (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 3. vk.), Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.). Bán Ily György (Buda­pest, 4. vk.), Eke Károly (Csöngrád m., 10. vk.), Zsol- nay Katalin (Komárom m„ 3. vk.), Varga János (Tolna m., 6. vk.), Antal Imre (Pest m„ 19. vk.), Bödöné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), dr. Bodnár lózseI (országos lista). A vitát lezárva az elnöklő Fodor István a terv- és költ­ségvetési. illetve a kereskedel­mi bizottság együttes ülése elé utalta a Budapest—Bécs Világkiállítással kapcsolóiban elhangzott észrevételeket. Bo- donyi Csaba (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 3. vk.) azonban arra kérte a törvényhozást, hogy a kérdés jelentőségére való tekintettel az összes ál­landó bizottság, illetve min­den parlamenti frakció veze­tője vegyen részt a képviselői javaslatok vitájában. Fodor István egyetértett Bodonyi Csaba kérésével. A törvényhozás délutáni munkája során tovább tartott az időzavar — újobb és újabb bizottságok üléseztek 'a ple­náris tárgyalás idején — ezért megszakítva a már meg­kezdett napirendi pont tár­gyalását, ai tárgysorozatban szereplő újabb témákat vitat­ták meg a képviselők. Az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentetté: a Magyar­országi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt, Sza­bad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szö­vetsége nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez. Az aláírók az Országgyűlésnek az állampolgári kezdeménye­zésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysér­tőnek minősítették, s emiatt elmarasztalták az Országgyű­lést, s érveiket kifejtve felszó­lították az Országgyűlés elnö­két, a Köztársaság ideiglenes elnökét és a Minisztertanács elnökét, hogy intézkedienek a jogrend helyreállításáról. A vádakra egy nyilatkozattal válaszolt az Országgyűlés, Békési László. — Igen, vagy nem ...? Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) két ügyrendi kérdéssel kapcsolatban fejtette ki véle­ményét. Ezt követően Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyve módosí­tásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette a Tisztelt Ház elé. Az elnöklő Fodor István be­jelentette, hogy a törvényja­vaslathoz sem a bizottságok, sem a képviselők nem terjesz­tettek be módosító indítványt, és javasolta, hogy az Ország- gyűlés az általános és a rész­letes vitát együttesen folytas­sa le. Ezt a képviselők elfo­gadták. Hozzászólt: Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.). A törvényjavaslatokhoz dr. Borics Gyula igazságügyi mi­nisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészitést. Fodor István bejelentette, hogy a törvényjavaslattal az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága alkalmából az Országgyűlés nevében helyezzenek új em­léktáblát a debreceni Refor­mátus Kollégium oratóriumá­ban, mivel az 1954-ben elhe­lyezett márványtábla szövege túlhaladottá vált. A 'képvise­lők ugyancsak jóváhagyták az Országgyűlés válaszát a Ma­gyar Néppárt azon javaslatá­ra, hogy hozzák létre a Nem­zeti Megmentés Tanácsát. Fo­dor István jelezte, hogy a vá­laszt megküldik a Magyar Néppártnak. Király Zoltán is szót kért. Elmondta, hogy amikor az el­lenzéki demokraták képviselői csoportja - kiegészülve az SZDSZ, a Magyar Néppárt és a Kereszténydemokrata Nép­párt képviselőjével - megtár­gyalta Bánffy Györgynek az Országgyűlés önfeloszlatására tett indítványát, úgy foglalt állást, hogy az indítvány meg­tárgyalására a november 26-ai népszavazás után, a jövő hé­ten kerüljön sor, az üléssza­kot tehát akkor folytassák. KlOSZ-hfrek TANFOLYAMOK, VIZSGÁK AZ IPAROSHAZBAN: A pécsi alapszervezet, a megyei épületgépész szakosztály és a VAUM Kft. a VARM hajlékony ve­zetékrendszer szerelését betanító egynapos tanfolyamot szervez 1989. dec. 7-én 9 órától központifűtés-, vízvezeték', és csőhálózat-szerelő kis­iparosok részére. A tanfolyamot el­végzett vállalkozóknak az anyagra 10 éves garanciát biztosit a gyártó cég. Részvételi dij: 3000 Ft, melyet jelentkezéskor a helyszínen kell be­fizetni. A szállítók alapszervezeta ez év­ben utolsó alkalommal szervez tan­folyamot az alábbi időpontokban: személyszállítóknak december 4-én 8 órától, árufuvarozóknak december 18-án 8 órától. Az OSZK megyei kirendeltsége tunfolyamai és vizsgái, melyeken a részvételi dij 600 Ft plusz 40 Ft a könyv: áruszállítóknak dec. 9—10- én 8 órától, személyszállítóknak dec. 11-12-én 8 órától. RENDEZVÉNYEK PÉCSETT AZ IPAROSHAZBAN: Az Iparostestület elnöksége 1989. november 27-én (hétfő) 18 órától közgyűlést tart Pécsett az Iparosház­ban (testületi szoba), melyre tiszte­lettel meghívja tagságát és a szimpatizáló, érdeklődő kisiparoso­kat, vállalkozókat egyaránt. A pécsi alapszervezet ez évben is megrendezi az iparosgyermekek Mikulás-ünnepségét 1989. december t-én (szombat) 16 órától az Iparos­ház nagytermében. Kérik azon ipa- rosszűlőket, akik a rendezvényre gyermeküket elvinnék, jelentkezze­nek személyesen a 228. sz. irodá­ban, vagy a 27-833-as telefonszá- neon november 30-ig. TANFOLYAMOK, VIZSGÁK, RENDEZVÉNYEK SIKLÓSON A KIOSZ-SZÉKHAZBAN: November 25-én árufuvarozók vizs­gája 8 órától, november 27-én kül­dött-taggyűlés 16 órától, november 27—28-án munkavédelmi tanfolyam 13 órától, november 30-án munka- védelmi vizsga 13 órától, december 4-én Mikulás-ünnepély 15 óráRM, de­cember 8-án nyugdijasnap 15 órá­tól. EGYÉB INFORMÁCIÓK: Fodrászok, kozmetikusok figyelmé­be! Óriási választékban vásárolha­tók még: hajfestékek, Styling-ter- mékek, egyéb hajápoló szerek és készítmények, Anaconda kozmetiku­mok a KIOSZ Baranya megyei szol­gáltató irodában. Az iroda vállalkozik kisiparos és más magánvállalkozó számára is gé­pek, eszközök, felszerelések, beren­dezések kedvező áron történő be­szerzésére. A KIOSZ Baranya megyei titkár­ság karácsonyi vásárt rendez Pé­csett az Iparosházban 1989. dec. 5— 23. között. Jelentkezni írásban leg­később nov. 28-ig lehet. Felvilágo­sítás a 27-800-as telefonon. A Baranya megyei kisipari kéz­műves tanács és a megyei titkárság helyben történő termékzsűrizést szer­vez december 11—12-re a NIT és a KIL szakembereinek bevonásával. Kérjük a kézművesiparosokat, hogy jelentkezésüket Írásban legkésőbb november 30-ig juttassák el a me­gyei titkárságra a zsüriztetni kívánt termékek listájával. Kőműves mestervizsgához szakmai előkészítő tanfolyamot indít a KIOSZ megyei titkárság. Jelentkezni Pécs, Rákóczi u. 24-26. I. em. 213. szobában, érdeklődni a 27-800-as te­lefonon lehet. Az OSZK Baranya megyei kiren­deltsége kellő számú jelentkezés esetén szakmunkásvizsga szervezését vállalja — tanfolyam és szakmai gyakorlat igazolása nélkül - 150— 250' órában a következő ipari szak­mákban: vésnök, órás, műanyag- ipari feldolgozó, faesztergályos, ká­dár, könyvkötő, műszövő, textilnyo­mó, kesztyűs, cipész, kalapos és sapkakészitő, fehérnemű-készítő, fény­képész, porcelánfestő, kerámiafor­mázó. Január S-ig az alábbi tanfolya­mokra lehet még jelentkezni az OSZK-kirendeltségen: manikűrös 2000 Ft, kutyakozmetikus 10 000 Ft, gázkészülék-javító (mestereknek) 5600 Ft, üvegező 10 000 Ft, nemzet­közi gépjárművezetői 4800 Ft, fehér­nemű-készítő 5000 Ft. A tanfolya­mokról érdeklődni: I. em. 214-es szoba (27-800-as telefonszámon). Kérjük azokat a kisiparosokat, akik még nem küldték vissza a ,, Be­mutatkozik Baranya megye vállal­kozó kisipara" című kérdőívet — nyugati piacra kiajánláshoz szük­séges —, hogy legkésőbb 1989. dec. 1-jéig a megjelölt termékről ké­szült színes fotóval együtt a KIOSZ Baranya megyeti titkárságra (alá­írva) köldjék be. (Ezzel iparostár­saik érdekeit is szolgálják.) Egyben felhívjuk azon kisiparo­sok, kisvállalkozók figyelmét, akik érdeklődnek e kezdeményezés iránt, hogy Információt a 27-800-as tele­fonon, a megyei titkárságon kérje­nek. FELHÍVÁS: Idős, nyugdíjas, szociális gondo­zásra szoruló emberek számára szer­vez karácsonyi ünnepséget o HNF megyei bizottsága és a Magyar Nők Szövetsége nevében a megyei nő­bizottság. Az ünnepségen a közös­ség szeretetén kívül apró ajándék­kal is kedveskedni kívánnak a meg­hívott idős embereknek. A szervezők kérik a kisiparosokat, hogy ajándékokkal, esetleg pénz­adománnyal segítsék a jószándékú kezdeményezést. A felajánlásokat átveszik a HNF megyei bizottságán Pécs, Geister Eta u. 15. szám alatt. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK (KIVONATOS): A Minisztertanács 111/1989. (XI. 9.) MT rendelete újraszabályozza a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában érvényesíthető késedelmi kamat mértékét. A jog­szabály szerint a gazdálkodó szer­vezetek, a gazdasági tevékenység folytatására jogosult más jogi sze­mélyek és ilyen tevékenységre jogo­sult magánszemélyek (pl. kisiparos, magánkereskedő stb.) egymás kö­zötti viszonyukban a késedelmi ka­mat mértékében - a késedelmi ka­matnak a Polgári Törvénykönyv 301. $ (1) bekezdésében foglalt 20 szá­zalékos mértékénél magasabb mér­tékben is — megállapodhatnak. A Ifúlzott mértékű késedelmi kamat Összegét a bíróság mérsékelheti. A jogszabály megjelent a Magyar Közlöny ez évi 81. számában. A rendelet nov. 10-én lépett hatályba, és ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszo­nyában a késedelmi kamat mérté­kéről szóló 10/1969. (II. 27.) Korm. rendelet, valamint a 63 1983. (XII. 30.) PM rendelet hatályát vesztette. Miután az illetékes bizott­ság időköziben elvégezte a munkáját, a Parlament visz- szatért az adótörvényekre. A vitáiban elhangzott észrevéte­lekre Békési László pénzügy- miniszter válaszolt. Elmondta, hogy javaslat hangzott el arra, hogy az ál­lami tulajdon utáni részesedés ne 20, 'hanem csak 18 száza­lék legyen. A 'kormány elfo­gadja ezt az indítványt. Ez 3 ^milliárd forint ikörüli terhet je­lent a költségvetés számára. Ennek fejében a kormány azt javasolja, hogy a törvényja­vaslatban szereplő, a világ­banki hitelből megvalósuló beruházások esetében jövőre ne szűnjön meg az általános forgalmi adó. így 1,2 milliárd forint bevételhez jutna a 'költ­ségvetés. A kormány javasol­ja továbbá, hogy a vállala­tok, szövetkezetek év végi ré­szesedését változatlanul az adózott eredmény terhére szá­molják el, s ne a költségek terhére, mint ahogy azt ter­vezték. Ezzel másfél milliárd forintot spórol az államkassza. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban három tábla szerepelt az írásos előterjesz­tésben. A kormány ezek közül a reformbizottság követelésére a „C\ 14,5 százalékos adó­terhelést jelentő változat el­fogadását ajánlja. Egyben kö­telezettséget vállal arra, hogy az így kieső 3,5 milliárd fo­rintot intenzívebb adóellenőr­zéssel igyekszik fedezni. Nagy vihart 'kavart - a ma- gángépkocsi-import forgalmi adójának kiterjesztésére vo­natkozó javaslat. A kormány ennek ellenére fenntartja en­nek azonnali bevezetését; úgy ítéli meg, nincs indok arra, hogy ebben a termékkörben óriási árkülönbség maradjon az állami, illetve a magán­importban behozott kocsik kö­zött. Végezetül Király Zoltánnak arra az indítványára emlékez­tetett, miszerint az Ország- gyűlés hozzon határozatot, 'hogy a kormány a lakosság forint-, illetve., devizabetétei­hez semmilyen körülmények között se nyúlhasson hozzá. Ha ezt mégis megtenné, ez a kormány azonnali bizalom- vesztését jelentse. Békési László leszögezte: a képvise­lő indítványa nem ellentétes a kormány szándékaival. Az Országgyűlés Bánffy Györgynek a Parlament önfel­oszlatásával kapcsolatos in­dítványáról úgy döntött, hogy azzal a népszavazás eredmé­nyének ismeretében december­ben foglalkozzanak. Miután a illetékes bizottság időközben elvégezte munká­ját, az ülésszak visszatért az adótörvényekre. A vitában el­hangzott 44 hozzászólásra és több mint száz indítványra Békési László pénzügyminisz­ter válaszolt. lEzután határozathozatal kö­vetkezett: az Országgyűlés 161 igenlő, 40 ellenszavazattal és 41 tartózkodás mellett elfogad­ta az általános forgalmi adó­ról szóló törvényt. Ennek ke­retében a kormány javaslatá­nak megfelelően úgy döntött, hogy 25 százalékos forgalmi adót vet ki a személygépko­csik magánimportjára, s a tör­vénynek erről rendelkező ré­szét már a hatályba lépés mapjától alkalmazni kell. Az Országgyűlés hosszas szovazási procedúra után, több mint 70 módosító indítvány sorsáról döntve péntek este elfogadta a személyi jövede­lemadóról szóló törvényt. Száz- hatvanegy képviselő szavazott igennel, 32 nemmel, 31-en pedig tartózkodtak a döntés- hozatalkor. Az elfogadott tör­vényben végül az eredeti ja­vaslattól eltérő, a reformbizott­ság által kidolgozott adótáb­lázat került; e kompromisszu­mos megoldással végül a kor­mány is egyetértett. Eszerint az adókulcs 0—55 ezer forint évi jövedelemnél 0 százalék; 55 001-90 000 forint között az 55 ezer forint feletti rész 15 száza­léka; 90 001-300 000 forint között 5250 forint és a 90 ezer forint feletti rész 30 százaléka; 300 001-300 000 forint között 68 250 forint és a 300 ezer forint feletti rész 40 százaléka; 500 001 forintot meghaladó jöve­delemnél 148*250 forint és az 500 ezor forint feletti rész 50 százaléka. Ez az elfogadott változat 14,5 szá­zalékos adószintet jelent, a kor­mány által eredetileg javasolt va­riáció 15 százalék lett volna. A Parlament elfogadta a vállalkozási nyereségadóról, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló tör­vényjavaslatokat. Ennek meg­felelően a vállalkozási nyere­ségadó mértéke 40 százalék, illetve 3 millió forintot meg nem 'haladó árbevétel esetén 35 százalék. Ezt követően a képviselők elfogadták a lakossági betét­számlákról szóló határozatot, amelyet Király Zoltán indítvá­nyozott az ellenzéki demokra­ta képviselőcsoport támogatá­sával. Az Országgyűlés ugyancsak jóváhagyta a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítéséről szóló tájékoztatóhoz készített 'ha tá rozatte rvezetet. A novemberi ülésszak utolsó mozzanataként elfogadták a 'Munka Törvénykönyvének mó­dosításáról szóló törvényjavas­latot. Az elnök este 8 óra előtt néhány perccel 'bezárta az ülést, és bejelentette, ,hogy a legközelebbi ülésszak decem­ber 18-án kezdődik. A keretes anyagokat L. Csépányi Katalin irta. Fotó: Läufer László Politikai pártok küzdőtere lett a Parlament? (Munkatársunk telefonjelentése) Tegnap ismét pártok tartottak sajtótájékoztatót az országgyűlési ebédszünetben, a vasárnapi népszavazást kezdeményező két politikai szervezet — az SzDSz és a FIDESZ - mellett a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt képviselői fejtették ki véleményü­ket, hogy miért javasolják az állampolgároknak a négy iqen-nel sza­vazást. A FIDESZ képviselője a népszavazás tisztaságáról szólva sérel­mezte az úgynevezett ,,kopogtatócédulák" kálváriáját, a zárójeles (magyarázó) kiegészitést a választói nyilvántartás hiányosságait, o választási bizottságok felállítását, a szavazás körülményeit. A csütörtöki sajtótájékoitatón az MSZP nevében Hámori Csaba fel­vetette, hogy honnan van ekkora reklámra pénze az SZDSZ-nek. Ak­kor nem volt jelen az SZDSZ, igy az ismételten felvetett kérdésre tegnap válaszolt Pető Iván ügyvivő: — Az SZDSZ-nek vannak támogatói: Magyarországon és külföldön, ez nem titok. Anyagilag segítik az SZDSZ-t, mert a jövő pártjának tartják. A politikai szervezetek egy kérdésre azt a választ adták, hogy azt sem ítélik kudarcnak, ha a választók fele netán nem jelenne meg vasárnap az urnáknál, persze bíznak abban, hoav minél többen ott lesznek. Kijelentették, hogy a négy feltett kérdéshez azért ragasz­kodtak, mert ezekben testesült meg a hatalomátmentés, szó sincs árukapcsolásról. A sajtótájékoztató végén a FIDESZ-t képviselő fiatalember a kö­vetkezőket mondta: ,.Kaotikus állapot, hogy én itt tartok tájékoztatót. Még nem érzem, hogy itt a helyem a Parlamentben! Maid a válasz­tások utón!" Hasonlóan vélekedett Királv Zoltán képviselő is, aki a sajtótájékoztatót követően a már megkezdett ülésen felszólalásában indítványozta: az Országgyűlés foglaljon állást abban, hogy az or­szág háza ne adjon otthont minden ebédszünetben és máskor sem a oártcsatározásoknak. Az indítványt a képviselők elfogadták. Egyéb­ként az Orszáqgyűlés nyilatkozatban utasította el a saitótáiókoitafét teqnap tartott szervezetek azon levelét, amelyben a népszavazás ki­írását, a szövegezést sérelmezik, az Orszáqqvülés eljárását törvény­sértőnek tartják. Majd Huber Jenő Baranva mnqvei képviselő ké ft szót: javaslatot tett arra, hoqv ar Orszáaa’Milés «ízsoálía f»lül " népszavazási törvénv eqves kérdéseit. Az indítványról az O-sTÓqgv»'- lés később foglal állást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom