Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-23 / 324. szám

1989. november 23., csütörtök Dunflntúli napló Első olvasatban a képviselők előtt A jövő évi költségvetés Irányelvei és előirányzatai A következő napirendi pont. ként Békési László pénzügymi­niszter első olvasatban terjesz­tette a Tisztelt Ház elé a jö­vő évi költségvetés irányelve­it és légíontosabb előirányza­tait. Békési László szerint az elő­terjesztett költségvetési irány­elvek két eltérő karakterű költ­ségvetési koncepciót tartalmaz­lak. Az egyik az 1989-es adószintek érintetlenül hagyá­sa mellett 13 százalékos ár­indexre épít, a másik a vál­lalkozások és lakossági adók csökkentése mellett a fogyasz­tás terheinek mintegy 2 szá­zalékos növelésével 15 száza­lékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét változat mi­nimális 'követelménynek tekin­ti, hogy a költségvetés 15 mil­liárd forintnál nagyobb hiány­nyal nem zárhat. Az első vál­tozat a stagnálás, a beletörő­dés a kevesebb feszültséggel, kényelmesebb kompromisszu­mokkal 'járó változat, a má­sodik alternatíva - amelyet a 'kormány ajánl — több feszült­séggel jár, de magában fog­lalja a gazdasági átalakulás és differenciált növekedés esé­lyeit - mutatott rá.- A kormány költségvetési tervezete következetesen halad azon a nyomvonalon, amelyet a parlament júniusi üléssza­kán a költségvetési reform- koncepció keretében megha­tározott. Ennek lényege, hogy csökken a költségvetés része­sedése a GDP-ből, mérséklő­dik az állami jövedelemelosz­tás és újraelosztás mértéke, csökkennek a gazdasági szféra támogatásai, az állami beru­házások nagyságrendje, a védelem és igazgatás költsé­geinek részaránya, miközben * nő az egészségügy, az okta­tás- és szociálpolitika részese­dése,. Mérséklődni fog a költ­ségvetés hiánya is. A folyo költségvetés növekedése 1989- hez viszonyítva 66 milliárd fo­rint, 13 százalékos lehet, ami 3—4 százalékkal elmarad a GDP folyóáras növekedése 'mögött. A kiadási szerkezet­ben a' gazdasági szféra támo­gatásai 17 százalékkal csök­kennek, miközben a társadal­mi közkiadások egészségügyi, oktatási tételei közel 40 szá­zalékkal növekednek. A költségvetés struktúrájá­nak fokozatos átalakítása mel­lett négy területen tervez a kormány olyan változtatásokat, amelyek a költségvetési re­form részét képezik. Ezek a szociálpolitika és az egész­ségügy finanszírozásának cse- ’éje a költségvetés és a tár­sadalombiztosítás között, a tanácsok új finanszírozási rendszerének első elemei, o támogatás csökkentési és adó­korszerűsítési program folyta­tása, valamint a lakásfinanszí­rozási rendszer módosítása. A 'következőkben a miniszter a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételei­vel foglalkozott. A kormány tá mogotá scsökkentési prog­ramija 1990-re eredetileg mint­egy 40 milliárd forintos támo­gatáscsökkentéssel számolt. A szakmai előkészítés 31,5 mil­liárd forintnyi támogatáscsök­kentést tudott megalapozni, Jgy az ez évi 190 milliárd kö­rüli összes támogatás jövőre 158-159 milliárd forintra csök­kenhet. A támogatások csök­kentése másfél-két százalék­kal növeli a fogyasztói árszín- 'ronclat, a helyi közlekedés­ben, az energiahordozóknál, a víz. és csatornadíjaknál, va­lamint a lakbéreknél. Csökken­nek a támogatások az ala­csony hatékonyságú tőkés ex­port, valamint a rubelelszámo­lású áruforgalom és a terme­lő beruházások területén is. Ezután Békési László a tár­sadalmi közkiadások jövő évi koncepciójáról szólt. A terve­zett növekedés itt a legjelen­tősebb, folyó áron számítva Í19 százalék. Ez a növekedés azonban lényeges belső arány- változásokat takar. A gazda­sági válság körülményei között készülő költségvetés négy te­rületen vállalhat prioritásokat; a szociálpolitikában, az egész­ségügyben, az oktatásban és a tudományos kutatásban. Az összes többi területen stagná­lásra, illetve jelentős reálér­ték-csökkentésre kell felké­szülni. — A szociálpolitika a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe. Á koncepcióban ter­vezett 35 milliárd forintos szo­ciális csomag az év közben többször is növelt 27 milliárd forintos idei kiadásokhoz ké­pest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez any- nyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800 forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének meg­őrzése 5400 forintig biztosít­ható, az alatt növelhető. Ha­vi 300 forintos gyermekenkén­ti családipótlék-növelés garan­tálja a családi pótlék reál­érték-megőrzését is, és sor kerülhet e nagyon fontos tá­mogatási forma állampolgári logon alapuló kibővítésére. Ezenkívül a legrosszabb hely­zetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd forint­tal többet fordíthatnak maid a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb is­imerői. Az egészségügyre ter­vezett 65 milliárd forint nem­csak a meglévő hálózat mű­ködtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemel­tetésére, az egészségügy kor­szerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. — Sajátos új eleme költség- vetési programunknak, hogy az állami feladatokat ellátó szer­vezetek akár egyházakról, akár társadalmi szervezetekről vagy magánvállalkozásokról is le­gyen szó, oktatási, egészség­ügy! és szociális-feladatok el­látása esetén a költségvetés­től ugyanannyi állami támoga­tást kapnak, mint az állami intézmények. — A védelem és az igazga­tás rendkívül szigorú feltételek között működhet 1990-ben - fejtette ki a miniszter a to­vábbiakban. - A védelmi ki­adások a folyó évi erőteljes csökkentés után jövőre sem növekedhetnek, ami a hadse­regben is végrehajtandó bér­emeléssel együtt több mint 20 százalékos reálérték-csökken­tést jelent. A belbiztonság, a rendőrség és az igazságszol­gáltatás területén pedig elke­rülhetetlen a költségvetés ki­adásainak növelése. — Az egész költségvetés legneuralgikusabb pontja a lakásfinanszírozás tervezett módosítása. A mai helyzet to­vább már tarthatatlan, min­denki számára elfogadhatat­lan. A fiatalok lakáshoz jutá­si esélye a jelenlegi rendszer­ben nem javítható, az állam képtelen tovább finanszírozni a napjainkra 91 milliárd fo­rintra duzzadt lakáspiaci terhe­ket. A jövő évi költségvetés e probléma legalább részbeni megoldása nélkül nem állítha­tó össze. Két területen min­denképp változtatni kell. Az egyik a bérlakásfenntartás ál­lami terheinek, a másik a kedvezményes kamatozású la­káshitelek kamatkiegészítésé­nek csökkentése. Elkerülhetet­len az is, hogy javítsuk a la­kással nem rendelkező csalá­dok, mindenekelőtt a fiatalok helyzetét. Ezért a költségvetési irányelvek több változatot tar­talmaznak. A decemberi ülésszakig ter­jedő hetek egyik legfontosabb feladata, hogy az előirányza­tokat tovább pontosítsuk, a bi­zonytalanságot tovább csök­kentsük. Az előterjesztett költségveté­si koncepció krízis költségve­tés, hiszen kemény korlátokat állít az állami kiadások növe­lésének útjába, csökkenti a hiányt, a támogatásokat, ki­kényszeríti az erőteljes taka­rékosságot, néhány területen szervezetek leépítését. Ugyan­akkor a jövőnek is szól, hi­szen bevételei között teljesít- ményfókozó, csökkentő jöve­delem-centralizációt tervez, vál­lalja elavult rendszerek kor­szerűsítését, növeli a jövőt megalapozó humán ráfordítá­sokat. A kormány a feszültsé­gekkel járó, nehezebb utat vá­lasztja, s nem próbál megfu­tamodni a felelősség alól - mondotta végezetül Békési László. A jövő évi költségvetés irányelveiről szóló vitához a parlament terv- és költségve­tési bizottsága nem kívánt elő­adót állítani, így az elnöklő Fodor István a képviselőknek adta meg a szót. A jövő évi költségvetési irányelvekkel kapcsolatos vita lezárása után határozathoza­talra került sor. A képviselők úgy döntöttek, hogy a tájékoz­tatóról általánosságban nem hoznak határozatot, azt elfo­gadták. Határoztak viszont az 1989. évi költségvetési törvény módosításáról. Ennek alapján lehetővé tették azt, hogy a MÁV 400 millió forintot hasz­náljon fel bérpreferencia cí­mén. Ugyancsak egyetértettek a képviselők atekintetben, hogy a tanácsok az idén egész évben a lakosság lélekszámá- val arányosan részesedjenek az adóbevételből. Eredetileg úgy tervezték, hogy az idei esz­tendő második félévétől kezd­ve attól függ a tanácsok be­vétele, miként folyik be a sze­mélyi jövedelemadó. Este hat óra előtt néhány perccel az elnöklő Fodor Ist­ván berekesztette az ülés munkáját. Csütörtökön a kép­viselők az adótörvények tár­gyalásával folytatják a mun­kát. Kritika Fiatalemberek foglalták el a vendégpáholyt. Ai Országgyűlés tegnap délelőtt látogatókat kapott. A hasseni tartományi parlament kül­döttségének tagjai azonnal fe­jükre tették a fülhallgatókat, hogy belehallgassanak az éppen folyó tanácskozásba. A csoport feszült érdeklődéssel figyelte Do­bos Jázsefné Heves megyei kép­viselő szavait (a fiatalok lakás­hoz jutásáról, az önálló életkez­dés lehetetlenüléséről), majd amikor Varga Lajos Pest megyei képviselő a gazdaságról, a túl­zott terhekről kezdett beszélni, valami nagyon nem tetszett a hesseni fiataloknak, levették o fül­hallgatókat, inkább nézelődtek, pedig ők először hallhatták mindazt, amit Varga Lajos mon­dott. A képviselők és a sajtó munkatársai közül többen vi­szont fejcsóválva jelezték, nem­tetszésüket: mert mintha négy évvel ezelőtt megirt beszéd hang­zott volna el. A csúcspont: a kisvállalkozók több adót is fizet­nének, ha bürokratikus ele­mek csökkennének. Adónövelés­ről beszélni akkor, amikor az adó jelenlegi mértéke is vállal­kozás-korlátozó f I Az országgyűlési jegyzeteket L. Csépányi Katalin irta. — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt A Komlói Szabad Munkások (Folytatás az 1. oldalról) tájékoztatót, a képviselők ezzel kapcsolatban kifejtették véle­ményüket. Ezután Horváth Lajos azt javasolta; egyszerűsítsék le a dolgot, és maradjanak ab­ban: az Országgyűlés meg­hallgatta a kormány beterjesz­tett tájékoztatóját. Eke Károly (Csöng rád m„ 10. vk.), a Magyar Rádió fő­munkatársa a kormány lesza­vazásaként értékelte a sza­vazás eredményét. Kifejtette: az így kialakult helyzetben különösen időszerűnek tartaná, ha a parlament döntene Bánf- fy György képviselőnek arról az indítványáról, hogy az Or­szággyűlés oszlassa fel önma­gát, tűzze ki a választásokat, s ezzel is járuljon hozzá az országban kialakult feszült helyzet csökkentéséhez. Amint kiderült, a feloszlatási javas­lattal Eke Károly nem ért egyet. A továbbiakban a képviselő bejelentette, hogy a magyar történelmi pártok - a Független Magyar De­mokrata Pórt, a Keresztény-, demokrata Néppárt, a Magyar ‘Függetlenségi Párt, a Ma­gyar Néppárt,: az MSZDP és a Szociáldemokrata Párt — megkeresték a független kép­viselői csoportot egy indít­vánnyal. Ebben a felhívást megfogalmazó pártok bizal­mukról és támogatósakról biz­tosították a jelenlegi Ország- gyűlést és a 'kormányt, mert alkalmasnak tartják azokat az ügyék intézésére a jövő évi parlamenti választásokig. Ezt követően rövid szóvál­tás volt Horváth Lajos és Sarlós István között abban a kérdésben, hogy lezártnak te- kinthető-e a napirend vagy sem. Végül is Sarlós István az Országgyűlés hozzájárulá­sával elmondhatta véleményét. Megfogalmazása szerint: rosszul feltett kérdésre nem lehet válaszolni Ezért javaslatot tett arra, hogy a kérdést más formá­ban tegyék fel újólag szava­zásra. Eszerint: hozzájórul-e az Országgyűlés ahhoz, 'hogy a kétnapos vita eredménye­ként a 'kormány a decemberi ülésszakra beterjessze az át­dolgozott, meghatározott idő­re szóló világos és tárgya­lásra alkalmas programot. Be­jelentését élénk helyeslés kí­sérte. A Sarlós István javaslatára megismételt szavazás eredmé­nyeként a jelenlévő 301 kép­viselő közül 251-en elfogad­ták; hogy a kormány mosta­ni előterjesztését csak első olvasatnak tekintik, s decem­berben foglalnak állást a programokról. Kemenes Ernő nyilatkozata Kemenes Ernő a vitatható szavazási procedúra utáni szü­netben az MTI munkatársá­nak elmondta: szerinte az el­nök helytelenül tette fel sza­vazásra a kérdést, amit a képviselők úgy értelmezhettek, mintha tartalmi jóváhagyásra volna szükség. Ezt azonban nem tehetik meg, hiszen vilá­gos, hogy a döntést a prog­ramról a második olvasásban kell meghozni. Erre a későbbi­ekben már az elnök is utalt. Valószínűleg az elnölk sem volt teljesen tisztában azzal, 'keli-e egyáltalán szavazásra bocsátania a tájékoztatót — fejtette iki, (hozzátéve: ily módon csak politikai pikanté­riából értelmezhető az első szavazási eredmény a kor­mány leszavazásának. A 'kormány szándéka a hely­zetfeltárás, a kiútkeresés le­hetséges módozatainak elem-, zése, és a képviselői gondol­kodás egyfajta tesztelése volt az első olvasásos tájékozta­tással — mutatott rá. A vitá­ban egyébként láthatóvá vált, hogy a legérzékenyebb pon­tok az életszínvonal-alakulás- isal függnek össze, így a la­káskoncepcióra vonatkozó kü­lönböző variánsok kapták a legtöbb bíráló megjegyzést. A második szavazás mór 'korrekt volt, amikor is a képviselők arról döntöttek, hogy gz el­hangzott javaslatok figyelem- bevételével a kormány hozza ismét az Országgyűlés elé ja­vaslatait - mondotta az OT elnöke. Mint tegnopi szamunkban megírtuk, egy 34 éves komlói fiatalember, Török Gábor, hoz­zákezdett az első baranyai székhelyű párt megalakításá­hoz. Tegnap még 'nem tud­tuk, egyedül, netán néhány társsal szervezi-e a Komlói Szabad Munkáspártot, de mi­után sikerült (kapcsolatot te­remtenünk vele, megkérdeztük a részletekről is: — Eredetileg öten kezdtünk a párt szervezéséhez, de mi­után ketten „kiléptek" a szer­vezőbizottságból, hárman ma­radtunk. A feleségem, egy nyugdíjas bányász (Füzesi Fe­renc) és jómagam. Reméljük, az alakuló ülés után jóval többen leszünk, igaz a pórt tényleges megalakításához szükség is lenne erre, mert a törvény szerint minimum tíz ember kell ahhoz, hogy beje­gyeztessük magunkat. Célja­ink? Szeretnénk az emberek figyelmét felhívni arra, hogy a belpolitikai erők eddig folya­Négyfélék? Csengey Dénes író nemré­giben találkozott Grósz Ká­rollyal. Csengey a Dátum cí­mű lapban beszámol a vitáik­kal tarkított összejövetel rész­leteiről. Az (új) MSZMP leen­dő tagjairól így nyilatkozott a lap munkatársának, (véle­ményét nem azért közöljük, Viert az általa felállított ka­tegóriákkal ■ feltétlen egyetér­tünk.): „Elmondtam Grósz Károlynak, hogy úgy gondol­juk, ebben a pártban négyfé­le erő fog gyülekezni. Azok­nak a köre másodszor, akik naiv eszmehívőként a dikta­túra legsötétebb éveire úgy emlékeznek vissza, mint a ré­gi szép napokra. Azoknak a Ezzel a címmel közöl (vé­letlenszerűen kiválasztott ezer ember véleménye alapján) adatot a Magyar Nemzet tegnapi száma. Néhány érdekesség: Ha most lenne az országgyűlési vá­lasztás, akkor a felsorolt 19 párt (szerveződés) közül a Magyar Demokrata Fórum 21, a Magyar Szocialista Párt 20 százalékot kapna, nem menne el választani 21 százalék. A Ifennmaradó szavazatok meg­osztanának. A megkérdezettek 55 száza­léka biztos, hogy elmenne szavazni, 18 százalékuk pedig biztos, hogy más programot választana. Településtípuson­ként az MDF-et Budapesten 34%, városokban 30%, 'közsé­gekben 20%, az MSZP-t a fővárosban 22%, a városok­iban 23%, a községekben 32% támogatná, míg a har­madik helyen található SZDSZ-re Budapesten 17%, a városokban. 11%, a községek­ben 4"voiksolna. * A reprezentatív mintában részt vetteket nyilván megfe­lelő módon választották ki. Az matoson félrevezették a lakos­ságot. Példaként a nemzeti kerekasztol mellett hozott döntéseket hozhatom fel: a munkások érdekeinek képvise­letét sem az MSZ(M)P, sem az ellenzék nem vállalta... Mindenképpen szeretnénk fi­gyelmet fordítani — legalábbis komlói viszonylatban — a munkáscsaládok érdekvédel­mére és a termelés racionali­zálására. Török Gábor, mint szavai­ból 'kitűnt, komolyan gondolja, amit mond. A 34 éves szálli- tógépész a komlói tanbányá­ban dolgozik, eddig semmilyen pártnak, szerveződésnek nem volt tagja. Azt mondja, ha ne­tán nem lesz meg a szükséges létszám a párt megalakításá­hoz, akkor sem fog elkesered­ni. Ö megpróbálta — a lelkiis- merete tehát tiszta. (Holnapi számunkban az alakuló ülésen történtekről is beszámolunk). köre elsősorban, akiket törté­nelmi bűnök emléke és rossz lelkiismeret tart együtt. Azok­nál« a diktatúrában kiváltsá­got, kiváltságokat szerzett funkcionáriusoknak a csoport­ja, akik ebben a pártban lát­ják az esélyt arra, hogy az érdemtelenül szerzett kivált­sággal együtt keljenek át a demokratikus tű fcl<án, és végül negyedszer azokra a Kádár-rendszer politikai tá­maszait jelentő gazdasági ve­zetőikre lehet gondolni, okik ma megpróbálják lefölözni, ki­rabolni a nemzet vagyonát, magántulajdonba menteni és ilyen módon a gazdasági ha- talomótmentést megkísérelni." arányokat is megfelelőnek érezzük. Csupán azt nem ért­jei«, hogy miért az említett címet kapto az írás? Szá­munkra eddig úgy tűnt, nem­csak az úgynevezett baloldal osztódik, de a másik oldal sem egységes. Márcsak azért sem lehet az, mert mint az alapuló párták készülő vagy meglévő alapszabályaiból is tudhatjuk, náluk egyes helyi szervezetek is másként fog­lalhatnak állást, mint az or­szágos elncl«ség. A sejtek osztódással szapo­rodnak, mi is csak sejtjük a választások végkimenetelét. . . ÉK-program: video és baranyai egyesületek Csütörtök lévé« ma újabb rendezvényét tartja a pécsi Értelmiségi Klub, a Vosutas Művelődési Házbon (Várodi A. u. 7/2.). Este fél héttől o Fe­kete Doboz stábja által készí­tett „Még kér a nép" című videát vetítik, majd 19.30-tól a Pécs-baranyai egyesületek és szervezetek bemutatkozó fóru­ma következik. Kél Ogy — egy Hélemeny Felhívta rovatunkat dr. Mór Jó­zsef, 66 éves pécsi olvasónk. Az országgyűlési időszak első nap­jának vitájához volt két figye­lemreméltó észrevétele. Ezeket közöljük most, kommentár nél­kül: — Megítélésem szerint a pót­lékok utalását nem életkorhoz kellene szabni, honem a nyug­díj összegének nagyságát figye­lembe venni. Én nem tehetek ar­ról, hogy 66 éves vagyok csu­pán, de elhihetik, az én nyug­dijam vásárlóértéke is ugyon­onnyit romlott, mint azoké, okik életkora meghaladta a hetven évet. A másik megjegyzésem: az árak folyamatos emelése ellen hathatna, ha ésszerűen figyelem­be vennénk a költségek emelke­dését. Megítélésem szerint csök­kenteni lehetne azoknok a vál­lalatvezetőknek a prémiumát és fizetését, okiknek a vállalata — akár önhibájukon kívül is — veszteséges. Sok más módját is lehetne találni o költségek csök­kentésének. Logikus A virág szabadáras. Az élelmiszerek körében is ezt terve­zik januártól. Az egymástól viszonylag távolesö dolgok lehetsé­ges összefüggésére hivja fel a figyelmet Szabó János (Pécs, Koksz u. 57 1.) olvasónk. Idézünk leveléből: „Erzsébetkor, Ka­talinkor, és sorolhatnám a gyakoribb neveket, törvényszerű, hogy a virág ára duplájára emelkedjen — mert többen, töb­bet vesznek. Ezekután azt is el tudom képzelni, hogy húsvétkor, karácsonykor, mivel több hús, liszt, cukor és margarin kell, azok árát is a duplájára kellene emelni. Kiváncsi vagyok, mit szólnának a virágárusok .. No és mi, fogyasztók mit szólnánk egy hasonló logika alap­jául számított árkialakitáshoz? Félünk. Osztódik a baloldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom