Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-23 / 324. szám

Megkezdődtek a magyar—koreai tárgyalások Szerdán hivatalos látoga­tásra Budapestre - négy or­szágot érintő európai útjának második állomására - érke­zett Ro Te Vu, a Koreai Köz­társaság elnöke. A magas, rangú politikus először tesz látogatást szocialista ország­ban. Útjára elkísérte felesége, Ro Ok Szűk. Az elnök kísé­retében van Cshö Ho Dzsung külügyminiszter, Han Szung Szó Kereskedelmi és ipari, Ri Szang Hí tudományos és technológiai miniszter. Ho Keun Csüng tábornok, a Ve­zérkori Főnökök Egyesitett Bi­zottságának elnöke, valamint 27 vezető üzletember, s több mint negyven újságíró. Az elnöki különrepülögép 11 órakor landolt a magyar és koreai zászlókkal és felira­tokkal díszített Ferihegyi repü­lőtéren. A magos rangú ven­dég tiszteletére felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz- százada. Ro Te Vu-t és fele­ségét Szűrös Mátyás ideigle­nes köztársasági elnök és fe­lesége fogadta. Délután az Országhózban megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások. Szűrös Mátyás és Ro Te Vu a Munkácsy-terem­ben ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszélésen részt vettek o külügyminiszterek, Horn Gyula és Cshö Ho Dzsung, valamint Étre Sándor, hazánk szöuli és Han Tak Cse, a Koreai Köz­társaság budapesti nagyköve­te. A szívélyes légkörű megbe­szélésen Ro Te Vu méltatta a diplomáciai kapcsolatok fel­vételének jelentőségét. Ez - mint mondotta - a Magyaror­szággal létrejött probléma- mentes kapcsolatok bátorítják őt arra, hogy e politikát foly­tassa. Az elnök elismeréssel szólt Magyarország független és nyitott külpolitikájáról, s kijelentette: elégedett a két­oldalú kapcsolatok fejlődésé­vel, amelyek fellendítésében a két nagykövetnek jelentős szerepe volt. Magyarország és a Koreai Köztársaság együtt­működése példaként szolgál­hat más országok számára is. Szűrös Mátyás a magyar belpolitikai helyzetről, a két­oldalú kapcsolatokról, illetve egyes nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspont­ról fejtette ki véleményét. Rá­mutatott: célunk a szabad. (Folytatás az 5. oldalon) Dunántúli napló XLVI. évfolyam, 324. szám 1989. november 23. csütörtök Ara: 4,30 Ft POLITIKAI lUAPILnp Faluházat avattak Bicsérden Fővállalkozó az Aranymezó' Tsz Eredetileg szociális otthont terveztek Politikai pikantéria: az elnök „lemondatta" a kormányt Heves vita a gazdaságpolitikai programról Az ellenzék támogatja az Ország- gyűlést és a kormányt — Döntés a Második olvasáskor, decemberben Szerdán a Minisztertanács 1990-92 közötti gazdaságpo- "tikai programja feletti vitó- hzl folytatta munkáját az Or- s,ággyűlés- ülésszaka. Elsőként Hellner Károly (Bu­dapest, 32. vk.). a Merkur “temélygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatója kért s.*át. Rövid hozzászólásában P is — miként a keddi vitá­in többen - elsősorban az uí lakásgazdálkodási rend­őrrel foglalkozott. Vélemé- *0 szerint a piaci lakásgaz­dálkodási rendszer kialakítá- s° csak távoli cél lehet, mi* Vel a jelenlegi bérek nem tar- alrnazzák a lakáshoz jutás, a ^ásfenntartás költségeit. TiI- ^ozott az ellen, hogy a kor­ány január 1-jével a lök­jek 50 százalékos emelését ,e.rvezi. Szerinte erre nem a árleti rendszer kialakítása id'att, hanem a költségvetési ^ételek növelése érdekében e,lr>e szükség. (h^zirtesné dt. lomsits Erika ^udopest, 22. vk.), a Sem- t^lvveis Orvostudományi Egye- ^.IYl II számú Gyermekklini­kának tanársegéde -kifogó - *o, hogy a mai napig nincs kidolgozva a komplex adó­rendszer, 1989. „adósságai" között említette, hogy a kor­mány nem hozta létre a gaz­dasági csúcsminisztériumot, a költségvetési és kartellhivatalt, nem pótolta „elveszett" ál- lamminiszterét. nem fejlesztet­te kellően a cégbíróságot, nem intézkedett a vállalati szerkezetátalakulásról. A vesz­teséges vállalatok felszámo­lásakor nem törte meg a mo­nopóliumokat és a monopol­árakat, nem hozta létre a ver­senyfeltételeket, nem terem­tette meg az állami vagyon értékelésének és értékesítésé­nek feltételeit, nem őrködött az állami vagyon felett, nem hozta létre a tulajdonosi illet­ve vagyonkezelői intézetet. A kormány gazdaságpoliti­kai programját mindezeken túlmenően rosszul időzítettnek, kidolgozatlannak tartotta. Nem gondoskodik például ar­ról a húszezer bányászról és kohászról, akik a közeljövőben kerülnek utcára, jóllehet hely­zetük megoldására éves szin­ten 6-7 milliárd forintra len­ne szükség. Stratégiailag is kórosnak tekinthető, hogy az előterjesztés a vasútra, illetve a helyi tömegközlekedésre nem fordít kellő hangsúlyt. A lokáskérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a lakásárakat le kell törni, a lakhatás árát a keresetekbe be kell építeni, fel kell számolni a spekulá­cióra, a pazarlásra felépített rendszert. Végezetül kifogásol­ta, hogy a kormányzat erőtel­jes antiinflációs politika he­lyett a fogyasztási, illetve az import forgalmi adó növelésé­vel további 1,5-1,8 százalékos fogyasztói áremelést és inflá­ciót helyez kilátásba. Mayer Bertalan (Vas m„ 5. vk.), a csepregi Győzelem Mgtsz elnöke a kormány- programot elfogadhatatlan­nak, a benne tükröződő kor­mányzati felfogást túlzottan magabiztosnak és önkritikát- lannak minősítette. Az előter­jesztett program a pénzügyi folyamatok bemutatására szo­rítkozva alig fordít figyelmet a termelésre és az áruforga­lomra - kifogásolta a képvi­selő. így az sem derül ki egyértelműen, hogy a mező- gazdasag az egyetlen ágazat, amelynek devizabevételi aktí­vuma van, míg az ipar mér­hetetlenül nagy dollárpasszi- vummal zárja az évet, s rej­tély, hogy mire fordította va­lutabevételeit. Egyoldalúnak minősítette Mayer Bertalan o KGST-ben folytatott kereskedelem bemu tatását is. Az árucsere során ugyanis az úgynevezett kemény cikkekért zömmel élelmiszerek­kel fizetünk, de az import többletbevételéből az exportá­ló ágazat nem részesedik. A képviselő javasolta, hogy az élelmiszergazdaság maga ren­delkezhessen o szocialista ex portját ellentételező termékek kel, és az állítólag vesztesége­sen „kitermelt" konvertibilis devizávol. Ez esetben nyomban kiderülne, hogy mennyit érnek (Folytatás a 2. oldalon) A főbejárat előtt ikifeszített nemzetiszinü szalagot 10 órakor vágta át Piti Zoltán, Bar'anya megye tanácselnöke, ezzel szimbolikusan átadva az új faJuházat Bicsérd és a két társközség Boda és Zók la­kosságának. Baranya megye legújabb és egyik legszebb faluhózót ünnepi tanácsülés és tsz-küldöttgyűlés keretében tegnap avatták fel Bicsérden. A helyi méretekhez viszo­nyítva monumentálisnak mond­ható épületegyüttest Beimel Zoltán építész és Vida Gyula pécsi belsőépitész tervei alap­ján fővállalkozásban a bicsérdi Aranymező Tsz építtette a bükkösdi Épszöv kivitelezésé­ben. A 24 millió forintos be­ruházás — s ebben a beren­dezés értéke nincs benne — fő anyagi teherviselője a helyi termelőszövetkezet. A nagyüzem 21 millió forinttal — 89 százalékos mértékben — járult hozzá a faluház építé­séhez. A községi tanács nyolc, a takarékszövetkezet három százalékban részesült a fi­nanszírozásból. A tisztán helyi erőből léte­sített objektum után a ma­gyar állam 4,3 millió forint adót vasalt be a vállalkozó­kon, különböző címeken. Meg­nyitójában Tompa Mihály tsz elnök rámutatott, hogy kizá­rólag a büntető jellegű pénz­ügyi szabályozók miatt húzó­dott el hat évre a futamidő. A párhuzamosan végzett in­tenzív termelésfejlesztési be­ruházások mellett még a pénz­ügyileg stabil bicsérdi tsz nek is hat év kellett a meg­valósításához. És közben le kellett nyelniök a gúnyos megjegyzéseket: „úgy épül ez a szegényház, mint a luca széke!" Arra utalva, hogy eredetileg öregek otthonának indult a vállalkozás. Nos az 1320 négyzetméter alapterületű, kétszintes, köz­művesített, minden részleté­ben igényesen, sőt reprezen­tatívon kivitelezett létesítményt még a rosszakaró is inkább gazdag háznak nevezheti, mint szegénynek. Sok funkciót vál­lalt fel ez, a község új la kótelepén létesített faluhoz, amely kisgyermektől az idős korig kívánja szolgálni, s ez­zel megtartani a lakosságot. A földszint egyik szárnyán ren­dezték be az ifjúsági klubot, a 80 ezer kötetes könyvtárt és a nyugdíjas otthont, külön fér­fi és női társalgóval, férfi és női pihenő szobákkal, fürdő­szobákkal, tv-szobával. Az idős embereket reggel a tsz busza hozza be és délután szállítja haza. A földszint másik szárnyán működik tegnap óta a tsz 150 adagos üzemi konyhája és ét­terme. Itt étkezhetnek az idős emberek is, akiknél nem né­zik, hogy tsz-tag vagy kívül­álló. A földszinten nyílt meg a Takarékszövetkezet, itt van a fogorvosi rendelő és egy húsbolt. Most készül a 100 négyzetméteres gondnoki la­kás. Az emeleten 100 fős rep­rezentációs nagyterem, négy vendégszoba. További hat szo­ba kialakítására ezután ke­rül sor. Egész kis szálloda fog itt működni, ha az új tör­vény lehetővé teszi majd a tsz-nek a külföldiek vadásztatá­sát. Ez " a részleg termelhetné ■ki a pénzt a faluhoz fenntar­tásához, amit a tanács és a tsz közösen vállalt fel. —Rné— A Liszt Ferenc Társaság pécsi csoportjának meghívására tegnap este a pécsi Művészetek Házába látogatott ifj. Bartók Béla. A nagy zeneszerző fia Liszt Ferenc és Bartók Béla kap­csolatáról tartott előadást, majd vóloszolt a hallgatóság kérdéseire. Képünkön: Németh Miklós, Békési László és Kemenes Ernő az ülésteremben Budapest vendége Re Te Vu elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom