Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-21 / 322. szám

1989. november 21., kedd Dunontüit napló 3 Országszerte folynak az elő­készületek a november 26-ai népszavazásra, az elmúlt na­pokban mindenütt megalakul­tak a területi választási bi­zottságok, megkezdték a fel­készülést a szavazók őrönként kialakított szavazatszámláló bi­zottságok, működnék azok a munkacsoportok, melyeknek feladata az ilyenkor szüksé­ges technikai feltételek meg­teremtése, szervezési teendők ellátása. Néhány napja meg­tartották a népszavazás lebo­nyolításának megyei főpróbá­ját, amit ma egy országos el­lenőrzés követ, amelynek so­rán megvizsgálják a szavazat- számláló bizottságok elnökei­nek, titkárainak felkészültségét. Baranya megyében több mint 300 000 választópolgár fogadására készülnek. Hogy miként, erről kaptunk tájé­koztatást dr. Hazafi lózseftől, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárától: — Hallatlanul rövid az idő a felkészülésre, de nemcsak ezzel kell számolnunk, ihanem azzal is, hogy esetleg egy újabb feladatra, a köztársasá- gielnök-választásra is moz­dulni kell. Nehezíti a helyze­tet, hogy közben az Állami Nyomda sem tudja egyszer­re Ibiztositani a szükséges nyomtatványokat. Míg koráb­ban a választási előkészületek egészen apró részleteit is bel­ső utasítások szabályozták, ma sok mindent a szakmai ta­pasztalatokra, az öntevékeny­ségre kell alapozni. Nehezíti a munkát, ihogy a korábbi gyakorlat számos eleme ma már nem alkalmazható. A másik, amivel ugyancsak szem­be találtuk magunkat: a gyen­ge politikai érdeklődés. Az emberek nehezen vállalkoznak arra, hogy a választási szer­vek munkájában részt vegye­nek. Ugyanakkor ezek a vá­lasztási szervek már nem olya­nok, mint a korábbiak voltak, ezeknek érdemi szerepük van, bizonyos esetekben dönteni kell, amit viszont csak a fe­lelősséget vállalva lehet meg­tenni. — A népszavazásra készülő­désekkel egy időben megkez­dődött egyfajta korteshadjárat. Ennek milyen törvényes lehető­ségei vannak? — Ez a választási kampány, amit napjaikban tapasztalha­tunk, teljesen új dolog, de ez csak egy meghatározott idő­pontig tarthat. A korteskedés a párták feladata, lehetősége, és semmiképpen nem az igaz­gatási vagy a választási szer­veké. iEzt azért kell hangsú­lyoznom, mert korábban ez nem így volt, nem különültek el a szerepek, az államigaz­gatás szervezési feladatai ösz- szemosódtak a választások po­litikai feladataival. Az új vá­lasztási törvényben ez most nagyon egyértelműen elhatá­rolt, mint ahogy vannak sza- 'bályai a választási 'kampány­nak is, ami tulajdonképpen a választás napjának kitűzésével indulhatott, de nem tarthat to­vább a szavazást megelőző nap „nulla óráig”. A válasz­tási kampány ennyiben sza­bályozott, a politikai normák szerint folyhat, hogy miként, az etikai kérdésnek számit. — Ha jól értelmezem, akkor választási helyiségekben már nem lehet a népszavazás mel­lett vagy ellen agitálni, tehát nem lehetnek jelen a pártok különféle lefhivásai, plakát­jai sem? — Az olyan iplakátok, felhí­vások elhelyezésére, amelyben az egyes pártok állásfog'alá- sa, véleménye megjelenik, nincs lehetőség a szavazóhelyiségek­ben, mert ezt jogszabály tilt­ja. Arra viszont gondolunk, hogy olyan tájékoztató táblá­kat helyezzünk el, amelyek segítik az állampolgárok el­igazodását, hogy hol és mi­ként szavazhatnak. Az esemény méltóságához illő módon kí­vánjuk a szavazóhelyiségeket berendezni, díszíteni, aminek része az lis, hogy mindenütt el kell helyezni a nemzetiszínű lo­bogót. — Az adófizető polgárokat érdekli, hogy mennyibe kerül a megyének a népszavazás? — A fedezetet erre a köz­ponti szerveink biztosítják az Országgyűlés döntése alapján. A ipénz első részletét — 1,5 millió forintot — már megkap­tuk, a vá tható teljes összeget egyelőre még becsülni sem tudom, de mindenfajta költsé­get, ami felmerül, külön keze­lünk és a végén elszámolunk. A városokban és a megyeszék­helyen egyaránt szombattól kezdve működik a választási iroda, jövő héten sajtótájékoz­tatót tartunk és azt tervezzük, hogy a sajtó munkatársainak a népszavazás napján lehető­vé tesszük, hogy folyamatosan tájékozódjanak, óráról órára követhessék az eseményeket, az eredményeket. Sókan már meg is kapták a kiértesítést, s egyúttal a tanácsokon közszemlére tett listán is leolvasható, ki jogo­sul szavazásra. Jogosan tehet­né fel bárki a kérdést, mi a célja annak, hogy kifüggesz­tették a szavazók névlistáját? Nem másért, hanem, hogy idő­ben jelezni lehessen, ha vala­ki véletlenül kimarad. Ezt az észrevételt — vagyis, ha vala­ki nem szerepel a listán és értesítést sem kap — a ta­nács vb-ti(kárának kell jelezni. A választók nyilvántartását az állami népességnyilvántar­tó számítógépes rendszeréből idén először adták le a me­gyékhez (Baranyában a SZCJV- höz). így ennek a megyékre bontott nyilvántartó rendszer­nek most van a főpróbája, és bár kicsi a valószínűsége, de előfordulhat hiba. Ki, hol, hogyan szavazhat? A szavazópolgárnak az állandó lakóhely szerinti szavázőkör- zetben kell a voksát leadni. Ha valaki ebben az időben nem tartózkodik az állandó lakhelyén (üdülés, családi lá­togatás, vagy ha az értesítést követően költözött más körzet­be vagy városban stb.), no­vember 25-én délig igazolást kérhet a helyi tanácsnál arról, hogy másutt szavaz. Annak kiküszöbölésére, hogy valaki ilyen igazolással több helyen szavazhasson, az igazolást ki­adó és az igazolást vevő ta­nácsok, illetve szavazóbizott­ságok ezt ellenőrzik. Pécs M. Város Választási Irodájának tájékoztatója A posta befejezte a népességnyilvántartó adatai szerinti ér­tesítések „kopogtató" cédulák kézbesítését. A Választási Iroda kéri azon választópolgárokat, akik értesítést nem kaptak, vagy az értesítőn téves adat van, a népességnyilvóntartá hivatal­nál — Kossuth tér 1—3. — jelentkezni sziveskedjenek. A „kopogtató” cédula hiánya egyébként a szavazásnak nem akadálya, a választójogosultsággal rendelkező állampolgárok az állandó lakóhelyük szerinti szavazákörben személyi igazolvány felmutatásával szavazhatnak. A Választási Iroda Mire adjuk a voksunkat? Vélemények, n Faluszövetség: Nagy horderejű kérdések A Baranya Megyei Faluszö­vetség várhatóan csak novem­ber 30-án tartja közgyűlését, tehát a népszavazás után. Ép­pen ezért, illetve ezért is a Választmány ülését november 21-re tűzték ki. — Ha a Választmány ülésén legalább közel egyhangú ál­láspont alakul ki a népszava­zás kérdéséről, azt minden­képpen nyilvánosságra hozzuk - mondja dr. Wekler Ferenc, a szövetség elnöke. Mivel be­szélgetésünk a választmányi ülés előtt zajlik, elképzelhető, hogy megjelenésekor ismert lesz a Választmány állásfogla­lása is. Ezt megelőzően a Ba­ranya Megyei Faluszövetség elnöke hangsúlyozottan csak saját nézeteinek kifejtésére vállalkozott:- Véleményem szerint a köztársasági elnököt minden­képpen a népnek kell megvá­lasztania, ám ezt a válasz­tást meg kell előznie a sza- bad parlamenti választások­nak vagy legalábbis a két aktust nagyon össze kellene hangolni: a köztársasági el­nök választásakor már ismert legyen a parlamenti választá­sok időpontja. S ez a két vá­lasztás nem lehet időben túl­ságosan távol egymástól. Én FIDESZ: A Fiatal Demokraták Szö­vetsége többször hallatta hangját a népszavazással ösz- szefüggő kérdésekben is. Né­meth Zsoltot, a FIDESZ egyik megyei vezetőjét kérdeztük a szervezet álláspontjáról: — Ismeretes, hogy a FIDESZ már kezdettől támogatója és részese az SZDSZ által kez­deményezett akciónak. Egyér­telműen amellett érvelünk, hogy a választópolgárok no­vember 26-án négy IGEN-nel válaszoljanak a feltett kérdé­sekre. Hangsúlyozom azt is: mi igent a kérdésekre és nem a hozzájuk fűzött magyaráza­tokra mondunk. Politikai vita­partnereink ugyanis az Or­szággyűléshez hasonlóan lé­gies könnyedséggel siklottak el a tények mellett és kezd­tek heves árnyékbokszolásba. Csupán az eredeti kérdést hagyták figyelmen kívül, mi­szerint a népszavazást a köz- társasági elnök megválasztá­sának időpontjáról és nem a módjáról kezdeményeztük. Te­hát azt tartanánk helyesnek, ha a parlamenti képviselők választása megelőzné a köz- társasági elnök személyéről szóló döntést, és nem a köz­vetlen elnökválasztás jogától akarjuk megfosztani a népet, mint azt egyesek előszeretet­tel állítják. A mielőbb meg­tartandó szabad választásokig sincs interregnum, az ideigle­nes köztársasági elnök a ma­ga korlátozott hatáskörével biztosítja a folyamatosságot. Nem részletezem, de az el­nökválasztás gyors kierőszako­A szakmai szakszervezetekkel is egyeztetve az álláspontot, Medvetzky Antal, az SZMT el­nöke a következőket szögezte le elöljáróban:- Ügy gondoljuk, hogy a választások, s ezen belül a mostani népszavazás is alap­vetően a pártok ügye. A há­romoldalú ipolitikai egyeztető tárgyalásokon is ezt a nézetet fejtettük ki. Néhány általános a mielőbbi parlamenti válasz­tások híve vagyok, s inkább azt favorizálom, hogy utána válasszon köztársasági elnököt a nép. Szerintem nagyon ve­szélyes dolog egy köztársasá­gi elnököt — még ha a ha­talmáit korlátozottan erősnek nevezhetjük is — megválaszta­ni olyan helyzetben, amikor még nem tudjuk, hogy mikor lesznek a parlamenti válasz­tások. Elvileg a korlátozott ha­talommal is vissza lehet élni. — S miként vélekedik az aláírásgyűjtéssel kiprovokált népszavazásról? — Kérdéses, hogy kiprovo- káltnak lehet-e nevezni. El­végre, ha 200 000 ember sza­bad akaratból aláír valamit, az azt jelenti, hogy a lakos­ság tekintélyes részének ab­ban azonos az akarata. A kérdések csoportosítása az ominózus kérdőíven még a parlamenti döntés előtt tör­tént. Nem lehet azt sem ta­gadni, hogy a felvetett kér­dések nagy horderejűek. Én pozitívnek ítélem meg, hogy ezeket a kérdéseket — illetve ezekből hármat - a parla­ment átvállalta, s nem kell népszavazással kikényszeríteni a változásokat. lása az MSZP hatalomótmen- tési törekvéseit szolgálja leg­inkább, hiszen jelenleg az ő politikusai a legismertebbek, a legbevezetettebbek, az esély- egyenlőségtől távol vagyunk.- Visszatérve az elnökvá­lasztás módjára: az új parla­mentnek joga lesz dönteni ar­ról, hogy maga választ, vagy a polgárokat hívja ismét a szavazóurnákhoz. A FIDESZ al­kotmányjogi megfontolásokból és történelmi tanulságokból okulva kétségtelenül előnyben részesíti azt a konstrukciót, amelyben a népszuverenitás kizárólagos letéteményese a parlament és a köztársasági elnök tőle nyeri a legitimitá­sát és neki ennyiben aláren­delt. Más szóval egy, tisztán parlamentáris, a prezidenciá- lis elemeket nélkülöző köztár­saság mellett voksolunk.- A másik három kérdés­ben valóban született ország- gyűlési döntés, de ez így tör­tént volna-e a 200 000 aláírás nélkül is, mivel az MSZMP— MSZP kongresszus nem sok­kal korábban még másként foglalt állást. Ugyanakkor a pártvagyonnal kapcsolatban elszámolást és nem tájékozta­tást követelünk, amint az a szavazólap magyarázó szöve­gében áll.- Végszóként annyit: az ed­digi magyarországi változáso­kat a szabad parlamenti vá­lasztások teszik visszafordítha­tatlanná. Hogy ez minél előbb megtörténjen, ahhoz kérjük a választók négy IGEN szavaza­tát vasárnap. alapelvet azonban szeretnénk kinyilvánítani. Elsőként azt, hogy békés legyen az átmenet időszaka, s ebben nagyon bé­kés körülmények között, na­gyon törvényesen bonyolódjon le ez a választás. Második: a népszavazásra mozgósitásra nem vállalkozhatunk, mert ez nem érdekvédelmi feladat, ez a pártok ügye. Harmadszor: legyen minél olcsóbb ez a népszavazás. Eddigi ismere­teink szerint 200 millió forint­ba fog kerülni. Ebből az ösz- szegből nagyon sok ember szociális gondjait meg lehetne oldani. Ha ez előre visz, ha valóban ennyibe kerül a de­mokrácia, akkor egyetértünk vele. Kerül, amibe kerül, 'ha ez az ára, de ne kerüljön semmivel se többe, mint amennyi feltétlenül kell.- A népszavazáson szereplő •első kérdésre vonatkozóan szü­letett-e szakszervezeti állás fog­lalás? Van-e véleménye a nép­szavazásról a szakszervezetek­nek? — A háromoldalú tárgyalá­sokról a SZOT delegációjának azért kellett kivonulnia, mert nem fogadták el egyenrangú félként, tudomásul vették a A népfront álláspontját dr. Tóth lózsef, a Hazafias Nép­front Baranya Megyei Bizott­ságának elnöke a következők­ben összegezte: Ami a november 26-i népszavazás — és az SZDSZ kezdeményezése, amely ezt, ha tetszik, kikényszerítette —, ne­kem személy szerint nem szer­zett túl nagy örömet. Értel­metlennek tartom a három kérdésről mégegyszer szavazni és 200 millió forintot kidobni azért — úgy hallom, ennyibe kerül a népszavazás -, hogy megerősítsük az Országgyűlés által már eldöntött kérdéseket, illetve, hogy az első, az egyet­len függőben lévő kérdés el­döntessék népszavazás által. Ami a Hazafias Népfrontot il­leti: mi tudomásul vesszük azt, hogy ez a népszavazás a tör­vényességnek megfelelően ki­íratott. .Nem helyezkedhettünk — úgy véltük — arra az állás­pontra, mint az MDF tette, hogy bojkottra szólítsunk fel. lEz egyébként érdekes állás­pont, mert lustaságból, egyet nem értésből, sok-sok más ok. bál, sokan nem fognak elmen­ni szavazni. Utólag ez beál­lítható majd úgy is, mint az 'MDF nagy győzelme. A vilá­gért sem állítom persze, hogy ennek a felszólításnak ez az eredendő célja, de biztos, hogy az eredményben össze fog mosódni, a bojkott m'att SZDSZ: Emlékezetes, hogy a Szabod Demokraták Szövetsége volt az egyik kezdeményezője a nép­szavazásnak. Molnár Tamást, az SZDSZ pécs-baranyai szer­vezetének ügyvivőjét kérdeztük a népszavazással kapcsolatos álláspontjuk részleteiről: — A Szabad Demokraták Szö­vetségének álláspontja az, hogy az emberek mind a négy kérdésre igennel válaszolja­nak — kezdte a beszélgetést Molnár Tamás, az SZDSZ pécs- baranyai szervezetének ügyvi­vője. — Megítélésünk szerint ugyan­is először egy szabad, több­párti választási küzdelemben létrehozott parlamentre van szüksége az országnak. Tehát a köztársasági elnök megvá­lasztásával addig mindenkép- ipen várni kell. Azt, hogy a köztársasági elnököt először közvetlenül a nép, majd a következőtől már a parlament válassza, a szeptember 18-i háromoldalú tárgyalásokat le­záró jegyzőkönyv tartalmazza. Szeretnék mindenkit emlékez­tetni arra, hogy ezt az SZDSZ nem írta alá! Ez azt bizonyít­ja, hogy a közvetlen elnökvá­lasztás lehetőségét nem az jelenlétét, de nem kapott sza­vazati jogot. A SZOT utolsó ülésén nem alakított ki állás- foglalást ezekről a kérdések­ről, mint ahogy a jogutódja­ként működő testület sem. — Tehát dacos semlegesség? — Pozitív semlegesség. Mi a munkavállalók, a bérből és fi­zetésből élők érdekeit szeret­nénk érvényesíteni mindenben. — De vajon a munkaválla­lóknak, akik más minőségben választópolgárok, közömbös le­lhet-e, hogy az országnak mi­lyen legitimációjú elnöke lesz, s miként választják? — Mi azt mondjuk: a pár­toknak legyen érdemi politikai programjuk, s küzülük azokkal tudunk egyetérteni, azokat tud­juk támogatni, szövetségesnek tékinteni, akik a munkavállalói érdekek képviseletét is vállal­ják. Ugyanez vonatkozik az elnökjelöltekre is. Hazafias Népfront: II bojkott nem helyes megoldás Négyszer igen nem szavazók és az egyéb ok­ból távol maradók száma. Ügy •véltük, hogy ez igy nem jó: 'ha már kiíratott ez a népsza­vazás, akkor részt kell rajta .vennünk. Arra ösztönözzük ak.' túráinkat, a népfrontban bízó­kat, hogy menjenek szavazni minél nagyobb számban és a népszavazás tárgyát 'képező négy kérdésre a kiírás sorrend­ijében nemmel, és utána há­rom igennel szavazzanak. — Természetesen a népfront nem egy reguláris csapat, te­hát ‘nem írhatjuk elő a ben­nünk bízóknak, hogy miként szavazzanak, de ezt ajánljuk. Ha mór kiíratott ez a népsza­vazás, az ország érdekeinek ilyen értelmű válaszok felelnek meg. Szeretnénk tehát, hogy a nép választaná meg a majda­ni köztársasági elnököt, s mi­inél hamarabb. Van a nép­frontnak elnökjelöltje: dr. Kul­csár Kálmán, jelenlegi igaz­ságügyminiszter, aki amellett, hogy nemzetközileg elismert szociológus, jogtudós, rendkí­vül nagy szerepe van abban, hogy az Igazságügyminisztéri­um igy állt fel, ahogy most felállt, és igen nagy számú, általunk sarkalatosnak nevezett törvény végül is megszületett. 'Mint minden párt, vagy moz­galom, amely jelöltet áll it, sze­retnénk természetesen, ha a mi jelöltünk győzne. SZDSZ akarja elvenni a nép­től. — Másik érvünk az elnökvá­lasztás január 7-i időpontja ellen az, hogy egyenlőtlen eséllyel indulnának a jelöltek. A hatalom kebeléből indulók évtizedes ismertségével szem­ben az ellenzék esetleges el- nökjelöltjénék — legyen az bármilyen kitűnő képességű ember — időre van szüksége ahhoz, hogy őt népünk meg­ismerhesse. Az elnökválasztást sokkal komolyabb dolognak tartjuk annál, hogy rokon- szenv—ellenszenv alapon tör­ténjen. Vannak bizonyos félel­meink is, hogy az átmenet időszakában egyetlen ember kezébe kerül a hatalom, és ő legyen jogosult az országgyű­lési választások tisztaságán „őrködni” ... — Bármiképpen is véleked­nek erről a kérdésről honfitár­saink, azt szeretnénk, hogy ál­láspontjukat a szavazólapon jelezzék, vagyis, menjenek el szavazni vasárnap! Ahogy pla­kátjainkon is szerepel: „Aki otthon marad, a múltra sza­vaz!" Boxsik László- Dunai Imre Döntsön az új parlament! Szakszervezetek: Pozitív semlegesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom