Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)
1989-11-18 / 319. szám
e Dunántúli napló 1989. ' november 18., szombat Milyen tekintélyű államfőt akarunk az ország élére állítani? A népszavazás tétje Beszélgetés dr. Ádám Antal államjogász professzorral Kikiáltása után -ólig öt héttel éri oz első próbatétel o Magyar Köztársaságot: olyan népszavazás, amely kiemelkedően fontos alkotmányos kérdésben hozhat majd döntést. A jelen politikai helyzetben a törvényi szintű változások sokaságában való eligazodás nem kis tehertétel az állampolgárok számára. Néhány hét eltelte után is zömük inkább csak érzi, mintsem tudná, hogy államunk élevének megváltozása több, mint egy szótag elhagyása, s hogy ennek jelkép-értéke mögött milyen fontos közjogi tartalom húzódik. S most ugyanilyen bizonytalanság tapasztalható abban is, hogy valójában mi is a tétje a november 26-i népszavazásnak. Ezekben a kérdésekben való eligazodáshoz dr. Adóm Antal államjogász, a JPTE egyetemi tanára segítségét kértük. — Mindenekelőtt arra kérem, hogy vázolja lel azt a közjogi szituációt, amelyben ami miatt a népszavazást kiírták.- Valóban csak vázlatsze- rüen: a magyar állam elnevezésének megváltozása egyben államformájának bz eddigitől eltérő újszerűségét is kifejezi. Társadalomtudományi szempontból ugyanis az államformát a hatalom gyakorlásának módja határozza meg. Az új elnevezés, valamint az Alkotmány első fejezetének gyökeres megújulása azzal a lényeges alkotmányos következménnyel jár, hogy . a korábbi egypártrendszer helyett többpártrendszeren nyugvó parlamentáris- demokrácia intézményesül. Nagyon lényeges újszerű lehetőség, hogy a hatalom gyakorlásában a választópolgárok országos, vagy helyi népszavazáson való közreműködéssel közvetlenül is részt vehetnek. A bekövetkezett változások eredményeként módosult a magyar állam kormányformája is annak következtében, hogy a központi állami szervek között megszűnt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és ezzel egyidejűleg köztársasági elnöke lett a Magyar Népköztársaságnak. Ezt a feladatkört ideiglenesen az országgyűlés elnöke látja el. A vonatkozó rendelkezések szerint a köztársasági elnököt majd a parlament választja meg, de az alkotmány lehetőséget nyújt arra, hogy a köztársaság’ elnök jelenleg közvetlenül a választópolgároktól nyerje megbízatását. Bizonyos ellenzéki szervezetek azonban éltek a népszavazásról szóló törvény adta lehetőséggel és a törvény által előirt feltételeknek megfelelve kezdeményezték a népszavazást annak eldöntéséről, hogy az államfőt a választó- polgárok válasszák-e meg, vagy most első alkalommal is az új választások után összeülő országgyűlés? E kérdés- sen kívül még másik háromról is szavaznak az állampolgárok november 26-án, de ezekről az országgyűlés már pozitívan döntött. E tárgykörökben tehát a népszavazás csak a parlamenti döntések megerősítését, vagy ellenzését jelenti, Így megítélésem szerint a népszavazás ezekben a kérdésekben inkább konzultatív, mintsem kötelező jellegű lesz. — A konzultatív jelleget említette. Ha népszavazások nemzetközi gyakorlatát, formáit nézzük, akkor a november 26-i népszavazás melyikbe illik? — A magyar törvény is a népszavazásnak tárgyát tekintve két csoportját különbözteti meg. Nevezetesen a parlament által elfogadott törvények népszavazás általi megerősítését teszi lehetővé. A népszavazásnak ezt az alcTkzatát referendumnak nevezzük. - A másik csoportjába a népszavazásnak az országos jelentőségű kérdések eldöntése tartozik. Ilyen esetben a parlament az adott ügyről olkotott törvényt, vagy tételes határozatot, hanem a választópolgárokra bizza az adott ügyben való állásfoglalást. A népszavazásnak ’ez utóbbi változata plebiscitumnak, népdöntésnek, néphatározatnak minősül. Mivel a pártokról szóló törvényben november 26-án népszavazásra bocsátott második, harmadik és negyedik Kérdésről a parlament mór pozitiven döntött, e tárgykörökben tehát rafe- rendumos népszavazás lesz arról, hogy a párttörvényben megfogalmazott döntéseket a választópolgárok megerősítik-e, vagy sem. — S ha netán nem erősitik meg valamelyiket. — Visszavonod! az előbbi megállapításomat, hogy ezekben a tárgykörökben konzultatív lenne a népszavazás. Úgy vélem: annyiban konzultatív, hogy e tárgykörökben a törvény szerint nem lenne kötelező a népszavazás , elrendelése, de kötelezővé vált a kezdeményezők száma miatt és így a népszavazás eredménye a parlamentet ezekben a kérdésekben köti és ha netán ellentétes lenne oz eredmény - amit néphangulat alapján valószínűtlennek tartok -, akkor a pártokról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit meg kellene változtatnia a parlamentnek. Az első tárgykörben, amely így hangzik a kiadott szavazólapminta szerint, hogy „csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök választására", plebiscitumnak minősül szerintem a döntés. Itt tehát országos jelentőségű kérdés konkrét eldöntéséről van szó és ennek eredményét is köteles az országgyűlés respektálni. — A népszavazást kezdeményező SZDSZ és más pártok most kifogásolják, hogy az országgyűlés magyarázó szöveggel vette szavazólapra az eredeti kérdéseket. Túl annak megítélésén, hogy melyik torma a szavazók manipulálása, a kérdés úgy is felvetődik, hogy alkotmányosan joga volt-e az országgyűlésnek a magyarázó mondatok szavazólapon való feltüntetésére?- Választópolgároknak kézbesített szavazólapminta a népszavazás tárgykörét, tehát a feltett kérdéseket nem változtatta meg. A zárójelbe tett mondat, illetve mondatok a szavazás lebonyolításának a rendjét hivatottak és képesek elősegíteni: azt, hogy lehetőleg ne legyen félreértés és rendeltetésének megfelelően bonyolódjék le a népszavazás. A népszavazás rendjének a meghatározása a parlament hatáskörébe tartozik, tehát megítélésem szerint az or- szággyűlés nem kifogásolható módon járt el a zárójelbe tett mondatok megfogalmazásával.- Hasznos lenne megvilá- g tani, hogy egyáltalán mi a tétje ennek a népszavazásnak. Annak idején a politikai egyeztető tárgyalásokon a megállapodás úgynevezett középerős alkotmányjogi helyzetű, hatáskörű köztársasági elnöki funkcióról született. Miben különbözhet a jelen helyzetben majd a választások után a parlament által megválasztott köztársasági elnök, illetve a népszavazással megválasztott elnök funkciója, közjogi helyzete, legitimitása?- A parlament ez év tavaszán fogadta el az új alkotmány szabályozási koncepcióját, amely még a köztársasági elnök közvetlen választását helyezte kilátásba. A későbbi politikai egyeztető tárgyalások következtében bizonyos ellenzéki pártok azt az igényt fogalmazták meg, hogy térjünk vissza az 1946. évi I. törvényben megfogalmazott megoldáshoz a köztársasági elnöki funkció tekintetében, mely szerint az államfő a parlamenttől nyeri a megbízatását és ennek következtében parlamentáris köztársasági kormányformát vezessünk be Magyarországon. A másik megoldás egyes országokban, különösen az USÁ-ban az, hogy az/államfő a választó- polgároktól nyeri megbízatását s nem a parlamenttől. Ezáltal társadalmi felhatalma- zottsága, legitimációja kiterjedtebb. hiszen a választópolgárok hatalmazzák fel funkciójának betöltésére és súlya, szerepe is nagyobb, mint a parlamentáris kormányforma államfőjéé. Hogy jelenleg Magyarországon melyik forma alkalmazása a célszerű, nyilván .részben politikai, részben szakmai, alkotmányossági megítélés kérdése. Én politikai és szakmai szempontból egyaránt azt a felfogást vallom, hogy a fejlődés jelenlegi szakaszában az lenne szerencsés, ha Magyarország olyan államfővel rendelkezne, akit a választópolgárok választanak. Egyrészt azért, mert Így Magyarország államfője a nemzetközi érintkezés területein a nagytekintélyű államfőkkel azonos pozíciójú államfőként léphet fel. Másrészt belpolitikai szempontból is ezt a megoldást tartom időszerűnek és célszerűnek azért, mert a kibontakozó és bizonyos mértékben elburjánzó többpártrendszer keretében valószínűsíthető, hogy a parlament és a kormány politikai profilja is a társadalom valóságos politikai tagoltságának megfelelően nagyon sokszínű lesz és nem alakulhat ki homogén és markáns politikai irányultság. Fennáll az a veszély, hogy a testületeken belül a vélemények túlzottan szétszórtak lesznek, ami természetesen a vélemények szabad kifejtése és ütköztetése szempontjából előnyös, de a határozathozatalt és az egyeztetett erőfeszítést hátráltatja. Kívánatos, hogy ezekkel a várható jelenségekkel szemben — amelyek inkább a labilitás jegyeit viselik magukon —, a központi állami szervek közül valamelyik, nevezetesen az államfő a stabilitást és a pártpolitikai érdekeken való felülemelkedést testesítse meg és biztosítsa. A köztársasági elnök közvetlenül a választópolgárok általi választása ilyen pozíciót nyújtana az államfőnek és lehetővé tenné, hogy megfelelő társadalmi felhatalmazottság ■birtokában tölthesse be az egyensúlyozó szerepét — amelyet egyébként az alkotmány megfogalmaz az államfő számára — a parlament, a kormány irányában, a parlament és a kormány között esetleg felmerülő súrlódások, konfliktusok feloldása érdekében.- Miért nem kívánatos ez a torma valamennyi politikai erő számára?- Az ellenzék opponáló felfogása megítélésem szerint abból a feltételezésből fakad, hogy ha jelenleg választják meg közvetlenül a választó- polgárok a köztársasági elnököt, akkor valószínű, hogy baloldali beállítottságú államfője lesz az országnak. Az ellenzéki erők feltételezésem szerint arra számítanak, hogy a következő többpártrendszerű választások következtében az ellenzéki erők kerülnek a parlamentbe, többségre és a többség választhatja meg a többségi politikai koncepciónak megfelelő, a parlamenti többségnek szimpatikus köz- társasági elnököt. Ebben az esetben a parlament és az államfő politikai irányultsága egybeesne, ami azzal a következménnyel járna, hogy az államfő, sem a parlament, sem a kormány irányában nem tudná gyakorolni ezt a pártpolitikai elkötelezettségétől független, a nemzet általános érdekeit szem* előtt tartó egyensúlyozó szerepét.- Nemzetközi összehasonlításban a legújabbkori alkotmányozásoknál az államfői funkciók tekintetében melyik forma a gyakoribb? Mi a tendencia? Ügy látom, hogy szaporodik azoknak az államoknak a száma, amelyek alkotmányozásában a prezidenciális köz- társasági forma elemei eltérő mértékben ugyan, de szerepet kapnak, tehát az államfő hatásköre eléggé kiterjedt, s megbízatását közvetlenül a választóktól kapja. Ezt a megoldást láthatjuk például Franciaországban, Finnországban, Ausztriában.- Nálunk viszont most sajátos szituáció alakult ki. Előfordulhat, hogy az államfő megválasztásának a módja a prezideTtciális köztársasági tormának megfelelően történik, ugyanakkor az elnök jogkörét alapvetően a parlamentáris köztársasági - formába illően határozták meg. Változhat-e a megválasztás módjától valamelyest is a köztársasági elnök pozíciója?- A módosított alkotmánynak az elnöki jogkörre vonatkozó szabályai és annak lehetősége, hogy most ebből az első alkalomból az államfő a választópolgároktól nyerje a megbízatását, sajnos nincsenek összhangban, $ kettősséget tükröznek, mert az alkotmánynak az elnöki jogkörre vonatkozó előírásai nagyrészt a parlamentáris köz- társasági kormányforma jellemzőit mutatják. Ennek ellenére, ha most november 26-án a választópolgárok mégis úgy döntenek, hogy az államfő közvetlen választással nyerje el megbízatását még ilyen összhanaban nem álló szabályozottság mellett is széles társadalmi legitimációval, az országon belül és kívül egyaránt tekintéllyel bíró személyiség nagyon eredményesen, hasznosan -láthatná el ezt a funkciót, arra támaszkodva, hogy a nemzet többségének megbízottjaként léphet fel.- Van-e valamilyen mód a választópolgárok által megválasztott elnök elmozdítására, visszahívására? Esetleg népszavazással?- A jelenlegi szabályozás szerint a parlament hatáskörébe tartozó személyi kérdések tekintetében nem kezdeményezhető és nem rendelhető el népszavazás. Ebből az következik, hogyha a parlament választja az államfőt, akkor ez a kérdés így nem vethető fel. Ellenben, hogyha a mostani népszavazás azzal az eredménnyel járna, hogy a közeljövőben az állampolgárok választanák meg az á1- lamfőt, akkor szerintem nem lenne kizárható egy ilyen kezdeményezés és annak érvényesítése.- A parlamentnek nem felelős, közvetlenül választott erős alkotmányos pozíciójú államfő esetén viszont előfordulhat, hogy nincs feltétlenül összhang az elnök és a kormány 'között, hogy oz állami irányítás kétfejűvé válik.- A jelenlegi francia' példa is mutatja, nagyon is lényeges és izgalmas kérdés: hogyan biztosítható az egységes kormányzás, a „kétfejű" kormányrendszerben, ahol az államfő a megbízatását nem ugyanattól, a tényezőtől nyeri, amelytől a kormány, s esetleg az államfő és a kormány politikai beállítottsága is eltérhet egymástól. Ez a kérdés azonban az államfő és a kormány hatáskörének megfelelő szabályozásával megoldható. Korszakunk minden államában szinte a legizgalmasabb, a hatalmi ágak közötti egyensúlyozás kérdése. Valamennyi korszerű állam rendkívüli igényességgel és különös érzékenységgel törekszik a kölcsönös egyensúlyozás módozatait megkeresni és alkalmazni. Ebbe az irányba kellene a magyar alkotmányozásnak is haladnia. Nyilvánvaló, hogy nem támogathatunk olyan megoldást, amely egyetlen személynek kiemelkedő, vagy kizárólagos hatalmat és felelőtlenséget biztosit. Nagy szükség van viszont az országunknak olyan nagy tekintélyű, kiterjedt alkotmányos jogkörrel rendelkező államfőre, aki a felnőtt lakosság többségének szavazással kifejezett bizalmát és támogatását élvezi. Dunai Imre Kié legyen a föld ? Baranyában inkábbvennének Kié legyen a föld? Erről dúlnak a pártviták országszerte. Ügy volt, hogy a földtörvényt a parlament ismét módosítja, a legutóbbi Országgyűlés azonban a kérdést jövő év januárjáig elnapolta. Vassné Nyéki Ilona képviselő ugyanis hosz- szas bizottsági vita után elállt sürgősségi törvénymódosító javaslatától, mely szerint Ke- repestarcsán - ahol képviselőnek választották — és környékén a mezőgazdasági üzemek kihasználva a törvény adta lesetőséget, a gazdálkodás hibáit, a telek és lakóingatlannak eladott ■földterületeikkel, illetve az e területekért kapott pénzzel kívánják ,,orvosolni". A képviselőnő attól félt. hogy a városiból hazakénysze- rülők, ha esetleg újból földművelésre szánnák rá magokat, az egykori termőföldnek hűlt helyét találnák, mert ezek helyén már nyaralók, lakóházak stb. lesznek. A képviselők elfogadták 0 miniszter válaszát, mely szerint Hütter Csaba a kormány nevében kijelentette, hogy 1990 januárjában a MÉM komple1* törvénymódosítással áll a par- lament elé. A miniszter véleménye szerint egyébként 0 földtulojdon elherdálásáról szo sincs. Tavasz óta mindössze 3700 hektár földre jelentkezett vevő és eszerint a tendencia szerint ezer év kellene ahhoz, hogy a ma mezőgazdaságilag hasznosított föld gazdát cseréljen. A közös föld eladásáról egyébként is a termelőszövetkezetek belső önkormányzatának kell döntenie. Baranyában a termelőszövetkezetek nem elherdálni, de sokkal inkább gyarapitam akarják földjeiket. A megye1 Földhivataltól és a Baranya Megyei Tanácstól kapott in- formáció szerint a termelőszö; vetkezetek „sorban állnak azért, hogy megvásárolhassák a használatukban lévő állam1 földeket és nem „bagóért'- ahogy az a közvéleménybe!1 elterjedt, hanem komoly ősz- szegekért. A föld ára ugyanis ma az aranykorona-érték százszorosa. A mohácsi Új Barázda Tsz például ötmillió forintért, a szajki Béke Tsz 4 millió forintért szeretne földet vásárolni, olyan földet, amit évtizedek óta maga használ. Bejelentette földvásárlási szándékát a véméndi, a lippói, 0 gödrei, a szentlőrinci, mind- szentgodisai tsz is, hogy csak néhány nagyobb potenciális vevőt említsünk. Ez a lehetőség 1987 óta adott. A termelőszövetkeze1 használatában lévő állami földterület Baranyában a Földhivatal legfrissebb adatai szerint 13 718 hektár. Múlt év végéig mindössze 611 hektód vásároltak meg a közös gazdaságok, s most kb. 1500 hektárra van igényük. A termelőszövetkezetek földszerzési igénye ellen a Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Keresztény- demokrata Néppárt helyi szervezetei felléptek, de vélemény* nyilvánított a Baranya MegVel Faluszövetség is, követelve 0 jelenleg érvényben lévő föld- értékesítési gyakorlat felfüggesztését. Baranyában a helyi tanácsok is befagyasztották a föld adásvételi ügyeket. Mindenk1 az Országgyűlés döntésér® vár. Kié is legyen a földtulajdon? Az önkormányzatok® vagy azoké a földhasználóké, akik a földet megművelik.- Rné -
