Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-15 / 316. szám

1989. november 15., szerda Dunäntüli napló fix egyénekért, «s közösségért Pécs legnagyobb MSZP alapszervezete Lassan éledeznek a Magyar Szocialista Párt szervezetei. A kongresszust követően az el­sők között tartott taggyűlést a pécsi, szigeti 'körzeti alap­szervezet: a vezetőség vissza­adta a megbízatást azoknak, akik megválasztották, azaz a tagságnak. — Üj helyzet jött létre, így úgy gondoltuk, ez a leghelye­sebb megoldás — mondta Bá­nyai Ferenc, aki jelenleg mint ügyvezető titkár dolgozik. — Korábban száz körül volt a létszámunk, de sokan voltak, akik — lévén többségük idős ember — nem tudtak eljönni összejöveteleinkre. Azon az október 10-ei ülésen harminc­hármon jelezték, hogy tagjai kívánnak lenni a szocialista pártnak, néhányon -várakozó állásponton vannak, az időseb­bek közül pedig sokan úgy döntöttek, felhagynak a poli­tizálással. Időközben vállala­toktól, intézményektől is jelent­keztek nálunk, így jelenleg negyven fő az alapszerveze­tünk létszáma. Az Alajos utcai helyiségük­ben minden délelőtt ügyeletet ad Bányai Ferenc, de bizo­nyos időközönként délután is tartanak úgynevezett fogadó­napokat. Ezeken a találkozó­kon az vesz részt, aki ráér, akinek kedve van egy kicsit politizálni. Ottjártamkor is jó néhányon eljöttek, a távolma­radók közül ketten telefonon jelezték, hogy csupán halaszt­hatatlanul fontos ok miatt nem lehetnek itt. A szigeti alapszervezet mindig a jók kö­zé tartozott a városban. — Nálunk volt érdeklődés az országos és a helyi politika 'iránt, ezeket megvitattuk. A taggyűléseket sem úgy tartot­tuk, hogy felálltam és szóno­koltam: meghívtunk olyan em­bereket, akik értelmes dolgo­kat tudtak* mondani, szívesen vitáztak, beszélgettek... Mi okkoriban is elmondtuk, jelez­tük, baj van a pártélettel, tenni kellene valamit. Sajnos ° jobbítás óhaja sem jutott el oda, ahová kellett volna, vagy ha igen, erről nem vettek tu­domást.- A mi alapszervezetünkben nem csupán szóban politizál­tunk, hisz feladatunknak tar­tottuk és tartjuk ma is, hogy a párttag és nem párttag idős emberekkel törődjünk. Azt hi­szem a legjobb politizálás, ha a • emberek érzik a gondoskodást, ° segíteni akarást - teszi hoz- *á Káptalan Lászlóné. A beszélgetés során a jelen­levők egyhangúlag állították, keservesen indul be a párt­munka. Nem, arról szó sincs, bogy utasításokat várnának, **it és hogyan kell csinálni, *j*t azonban mindenképpen, bogy támogatást kapjanak mindennapi munkájukhoz.- Elképzeléseim szerint az °lapszervezeten belül tagoza­tokat kellene létrehozni — mun- *ós. értelmiségi, nyugdíjas —, bogy kis csoportokban dolgoz­tok ki javaslatokat, amiket eljuttathatunk például a váro­si tanácstagunkhoz. Vélemé­nyem szerint ez egy konkrét és megvalósítható formája le­hetne az alulról jövő kezde­ményezésnek — mondta Nagy Gyula. Volt, aki egyetértett ezzel, akadt, aki nem, egy ideig vi­ta folyt: minek szétaprózni. kis csoportokra az alapszervezetet, mások szerint pedig egy réteg problémáját csak az ismerheti, aki oda tartozik. Abban azon­ban nem volt véleménykülönb­ség, hogy most már halasztha­tatlan feladat elkezdeni a szocialista párt népszerűsíté­sét. — Ezzel párhuzamosan pe­dig, mármint pártunk program­jának ismertetésével, propagá­lásával, agitálnunk kellene az MSZP köztársasógielnök-je- löltje mellett, megkeresnünk embereket, hogy lépjenek be ebbe a valóban demokratikus alapon szerveződő és dolgozó, igazi értékeket hirdető tömö­rülésbe. De hát késésben va­gyunk! Mi még elmegyünk és bekopogtatunk körzetünk la­kóihoz,! de nincs például ele­gendő pártprogramunk, amit otthagyhatnánk! Ehhez kelle­ne a segítség! — fogalmazott kissé indulatosan Bányai Fe­renc. Megkérdeztem, milyen pro­pagandaanyaggal rendelkez­nék. Elém tettek néhány Nép- szabadságból összehajtogatott programot, stencilezett papír­lapot és egy szegfűcsokorral díszített plakátot. — Ezekkel nemigen győzköd­hetünk másokat, hogy lépjenek közénk — állították mindany- nyian. A beszélgetésen ott volt egy olyan MSZMP-tag is, aki egye­lőre nem lépett ót az utód­pártba. — Hetvenéves vagyok, mon­danom sem kell, sok min­dent megértem, láttam, de most még nem látom tisztán ezt az új pártot. Várok, de azt hiszem, hogy majd a legbolol- dalibb pártnak leszek a tagja - mondta Koncz Pál. A baloldaliságról élénk esz­mecsere kerekedett, a „leg- baloldalibb" jelzőt többen nem értették, erre Koncz Pál hoz­zátette, olyan pártban tud csak gondolkodni, amely fel­vállalja a kommunizmust, s nyíltan hirdeti. — Azt hiszem, azért igaz ér­tékek- hordozója az MSZP, mert a realitások talaján áll, s megvalósítható célokat tűz maga elé. Az emberekért akar tenni, s nem majd, hanem most! Vallom, nekünk is az a feladatunk itt az alapszerve­zetben, hogy mindent megte­gyünk a körzetben élőkért, az egyénekért és közösségekért egyaránt - mondta Bányai Fe­renc. Roszprim Nándor A legnagyobb osztrák bankszövetség rendezvénye Pécsett * Világ­gazdasági kihívások Esterházy Péter a Művészetek Háza felolvasóestjén Világgazdasági kihívá­sok a 90-es években cím­mel az osztrák Creditan- stalt-Bankverein vezérigaz­gató-helyettese, Gerhard Randa tart előadást csü­törtök délután 5 órakor a Lenau-házban (Munkácsy u. 8.). Az előadás nyil­vános. Este 7 órakor a Lenau Egyesület és a Művészetek Háza közös rendezésében Esterházy Péter, Barbara Frischmuth és H. C. Art- mann tart felolvasó estét. A rendezvényre abból az alkalomból kerül sor, hogy o Lenau-házban megnyí­lik a Creaditanstalt Bank- szövetség által alapított Ausztria Könyvtár. Belépő­díj nincs, minden érdeklő­dőt szívesen látnak. A „Zöld”-mozgalom Több felmérés bizonyítja: a légúti betegségek statiszti­kájában a kipufogógáz­mérgezés vezet, jóval a do­hányfüst és az oly sokszor szh dott virágpor előtt. Több or­szágban a benzin, bizonyos konzervételek és vizek ólom- tartalma miatt igen elterjedt az ólomszennyeződés, ami legsúlyosabban (fejlődésben lévő szervezetük miatt) a kis­korú gyermekeket érinti. Az ilyen és ehhez hason­ló ijesztő adatok olyannyira valóságosak, hogy egyre több országban és városban kész­tetnek embereket arra, hogy cselekedjenek. így alakult meg Pécsett is a nyár folyamán a Zöld Kör, melynek bárki tagja lehet, aki hajlandó tetteivel és személyes példájával tenni is valamit céljaiért. A 60 ta­got számláló kör tevékeny­kedéseinek elindítója az ófa­lui tüntetés volt, mely ismét csak azt bizonyította számuk­ra, hogy senki sem mozdul felsőbb körökben a környe­zetvédelem érdekében. A mozgalom kirándulások­kal kezdődött, melyek részt­vevőiből alakult ki végül egy Kibontakozóban Pécsett is Helytörténeti szakosztály alakul o Városvédő Egyesületben tott intézmények munkáját, fel­adatának tekinti az erre híva* tatt szakemberek bevonását, .^közvetítő tevékenységet" kí­ván folytatni ezen intézmé­nyek, kutatók és a város pol­gárai között. Az alakuló ülésre november 15-én, 17 órakor kerül sor a iHNF Pécs városi bizottságá­nak emeleti termében (Pécs, Geisler u. 16.). Várunk minden polgárt, áki a város múltja iránt érdeklődik, és tenni akar az emlékek megbecsüléséért. A Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület dr. Vargha ezső vezetésével helytörténeti szakosztályt hozott létre, amely ®®lul tűzi ki a város helytörté- értékeinek fölkutatását, ^Polását, olyan tevékenység °'Ytotását, amelynek során a Var°s polgárai széles körben ismerkedhetnek városuk özönétével, a múlt megörökí- *re méltó emlékeivel és sze­geivel. Ezen tevékenység ^9'teni akarja az erre hiva­állandó csoport. A továbblé­pést az erdőtakaritó akciók jelentették, ehhez jelentős se­gítséget adtak a pécsi tájfu­tók, akik edzésük körben be­jelölték térképeiken, hol szennyezett az erdő. Most már szakemberek is tagjai a Zöld Körnek, de teljesen önkéntes alapon. A magyar hozzáállás­ra jellemzően ugyanis, a moz­galom eddig semmiféle tá­mogatást, segítséget nem ka­pott sehonnan. Sajót költsé­gükre vállalják munkáikat, s próbálnak segíteni másoknak, (pl. az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak). Céljaik között sok környezetvédelmi feladat megoldása szerepel: tervezik, hogy az Autóklub bevonásá­val minél több tulajdonost ösztönözzenek az autók CO- értékének helyes beállítására, foglalkozni kívánnak az Or- fűi-tóval és a Mecsek eltűnő karsztvízkészletével, de legfő­képpen az emberek életszem­léletét próbálják megváltoz­tatni, s a fogyasztói társadal­mat átalakítani. — A folyamat még vissza­fordítható — mondta Bérces Viktória, a kör egyik szerve­zője. — A Föld forrásai nem kiapadhatatlanok, de ha így folytatjuk, ezek az egészségi ártalmak el fogják érni egy esetleges atomtámadás mér­tékét, s ez ilyen szempontból a harmadik világháborút je­lentheti. Mindenkinek körül kellene nézni a környezeté­ben, hogy akár kényelmének csorbításával is, de cseleked­jen ez ellen. A pécsi Zöld Kör tevékeny­ségei között az alakuló Zöld Párttal való együttműködés is szerepel. A problémák azono­sak, a megoldások azonban a párt lehetőségeihez mérteb­bek lehetnek, ugyanis a Zöld Kör tömegbázisára épülő párt jelenti majd a politikai kép­viseletet felsőbb fórumokon. — Nagy vita előzte meg a Zöld Párt szervezését hazánk­ban — mondta a párt pécs- baranyai szervező bizottságá­nak tagja. — Ismerve, hogy az emberek idegenkednek a pár­toktól, nem tudtuk, szabad-e ezt a mozgalmat a párttá szerveződéssel „elrontani”. Ahhoz azonban, hogy a par­lament elé terjeszthessük programunkat, meg kell ala­kulnunk! Az új pécsi szerveződés ké* hete vette fel a kapcsolatot a szentendrei leendő központ­tal és november 18., 19-én tartják alakuló kongresszusu­kat. A szervezet felépítése 8 területi egységre oszlik majd, amelyek teljesen önállóak, a központ csak a koordináló te­vékenységet kívánja megtarta­ni. A Zöld Párt újszerűsége abban áll, hogy az egész gazdaságot próbálják zöld szemüvegen keresztül nézni, az országon túl nyúló kapcso­latok segítségével. Ezek leg­inkább az angol, NSZK és osztrák pártokat jelentik, akik segítenek abban, hogy ne kelljen Magyarországon újra kitalálni, amit már mások megtettek. — Legközelebbi célunk a megfelelő képviselet elnyerése a Parlamentben, hogy „döntő tényezők" lehessünk. A távla­ti cél pedig a Föld megbon­tott biológiai körforgásának visszaállítása. A többi ország zöld pártjához hasonlóan, mi is foglalkozunk majd szociál­politikai kérdésekkel is, mint például a gyerekek és a rok­kantak jogai. Ügy érzem, programunk alkalmas arra, hogy sok szavazót nyerjünk meg, éppen azért, mert más szemszögből nézzük a világot, mint a többi magyarországi párt. Tagjaink közé várunk to­vábbi jelentkezőket, akik a 2000 Szentendre, pf.: 72. cím­re küldhetik levelüket. Pataki Veronika — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Megszámláltatunk Tegnapi lapunkban is olvas­hatták, hogy országos nép- számlálás lesz hazánkban ja­nuár másodika és február har- madika között. Bár köztudottan fogy hazánk népessége, ismert az is, hogy az alap népszám­lálási űrlap egyszerűbb lesz, mint a legutóbbi alkalommal, mégis sok számlálóbiztost és területfelelőst keresnek. Ásvány Lajos, a pécsi váro­si népszámlálás helyettes ve­zetője: „Ma már több mint százan jelentkeztek erre a fel­adatra. Továbbra is várjuk az érdeklődőket, akik a városi ta­nács igazgatási osztályán je­lentkezhetnek.', Munkájukért mintegy 1500—2000 forint nettó juttatást kaphatnak. Hozzánk még nem érkeztek meg a kitöltendő űrlapok, igy csak annyit tudok mondani, hogy december közepétől megkezdjük a számlálóbiztosok oktatását. Egy összeiróra kö­rülbelül 300-350 ember jut. A népszavazásról folyamatosan tájékoztatjuk az emiberéket, és már nríost kérjük segítségüket a jövő év eleji munkánkhoz. Reszket a Bokor? Rovatunkban is beszámoltunk már arról, hogy Bokor Imre, egykori, ám azóta nyugdijazott ezredes könyve mily nagy visszhangot vál­tott ki széles-e hazában. A Kiski­rályok mundérban című emléke­zéshez, amely egykori és mai hon­védségi vezetők visszaéléseiről szól, két interjút közöl ma a Népsza­badság. Az egyikből rövid idéze­tek következnek (zárójelben meg­jegyzéseinkkel) : Pap János, az Országgyűlés hon­védelmi bizottságának volt elnöke: „A könyvről hallottam ugyan, de nem olvastam." (Vajh, miért.) ,,A hadseregben igen szigorú ellenőr­zés volt." (Helyes.) „Sokszor egy kerítés kevesebbe kerül, mint tíz évig fizetni a vadkárt a környező tsz-nek." (Elhisszük.) „Nagy erdő­területek az MN tulajdonába kerül­tek, katonai okokból." (Az álcá­zás fontos dolog.) Pap János, aki 18 évig, 1985-ig volt egyfolytában az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke (közben Veszprém megyei párt el­ső titkár, közben miniszterelnök­helyettes) következő szavai után a zárójeles megjegyzést is mellőz­zük: „Talán a miniszterelnök, vagy a külföldi vendég térdig érő sárban járjon? Ez primitiv elkép­zelés. Viszont a vendégek ugyan­azt ették, mint a sorkatonák ... - Ahogy egy gyakorlaton él, mozog a hadsereg, sok minden megtör­ténhet, s biztosan előfordul, hogy összekötik a kellemest a hasznos­sal. De nem ez a jellemző. Az itt említett meg hasonló kisstílű dol­gok nagyságrendje ki sem mutat­ható a hadsereg költségein belül." Szalutál a valutás 'Nem kis felháborodást váltott ki a kormányzat azon rendel­kezése, mely szerint a jövőben — illetve már a jelenben.. . - megszüntetik az egyéni volutakeret eddigi összegét. Már a tu­risták számára. A felháborodás az utóbbi napokban szervezetek, pártok, tö­mörülések nyilatkozataiban is hangot kapott, ezért úgy gondol­tuk, esély lehet arra, hogy a kormány esetleg visszakozzon. Hogy így lesz-e, nem tudjuk ... A Pénzügyminisztérium illeté­kes főosztályvezetője, Borbély László ugyanis négynapos vára­kozásunk után is csak . . . Na, de olvassák el inkább a rövid beszélgetést: — Kiváncsiak lennénk, hogy az állam, a rendelkezés kapcsán mennyi valutát tud megspórolni. . . — Nem nyilatkozom, kérdezzék a Magyar Nemzeti Bankot. — No, de önök hozták a rendelkezést, nem? — Nem nyilatkozom, mi a másik kérdés? ~ ügy gondoljuk, kisebb lett volna a felháborodás még ak­kor is, ha a valuták árfolyamát felemelik a forintéhoz képest. Akkor legalább azok utazhattak volna, akik elő tudják terem­teni rá a pénzt. . . — Ne haragudjanak, nem vagyok olyan helyzetben, hogy nyi­latkozhassak .. . Sajnáljuk. És haragszunk. Legalább magyarázkodott volna... Persze, kisegítve azzal sem lennénk. A gyógyszer(ár) nagymértékben - méreg Ezzel a címmel adta tudtul az egyik magyar napilap azt a sajnálatos tényt, hogy ja­nuártól újra drágábbak lesz­nek a gyógyszerek. A gyárak 9,2 százalékos szándékkal lép­ték fel, és hogy a gyógyszer- forgalmazás is nyereséges le­gyen 34,2 százalékkal kellene emelni mindennapi (?) tablet­táink, cseppjeink, injekcióink árát. Vita folyik arról, hogy az említett arányból mennyit vál­laljon magára a társadalom- biztosítási igazgatóság, és mennyi jusson a rászorultak egyre betegebb zsebére. Megítélésünk szerint a gyógyszeráremeléséket a gyá­rak, a receptrendszer, a for­galmazás, egyáltalán az egész­ségügy némely területein érvé­nyesülő érthetetlenül különbö­ző érdekrendszer, azaz a szer­kezet zavara okozza. Csoda, hogy egyre többen betege­dünk meg? >/ Őrség vagy védelem A Dunántúli Napló november 8-i száma, Például rovatában egy nyilván érdemdús és öntudatos munkásőr azt sérelmezi, hogy a kitüntetéséhez járó ötezer forintot nem kapta meg, igy csak az ér­demrend maradt, az pedig pénz nélkül úgy látszik nem sokat ér. Az OTP illetékese azt a felvilágo­sítást adta, hogy az összeg no­vember 5-től már nem fizethető ki, mert a munkásőrség október 21-ével megszűnt. De _ mégsem szűnhetett meg, mert a láp ugyan­azon számában írva vagyon, hogy november hetediki ünnepségen töb­bek között a pécsi Landler Jenő Mun­kásőr Baráti Kör is koszorúzott. Ezek szerint van munkásőrség, de mégsincs, mert ezt az intézményt a parlament nagy szótöbbséggel köztudottan megszüntette. Ezzel szemben viszont lehet, hogy még­sem szűnt meg, mert a népsza­vazás dönthet úgy is, hogy ma­radjon. Igaz ugyan, hogy e tes­tület illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a munkásőrség immár „be­töltötte történelmi hivatását", de ki tudja, talán mégsem töltötte még be? Ezért aztán a dilemma jogos: vannak-e, lesznek-e a jövő­ben, mert ez még fentiek szerint nem dőlt el. Ami engem illet: amennyiben mégis megmaradna, névváltoztatást javasolnék. Ugyanis a munkássá­got védeni kellene, ha ugyan van kitől. Fegyverrel őrizni a rabokat szokás, a „föld rabjait" a ma­napság sajnos szintén „éhes pro­letárokat", miként ezt az Intsrna- cionálé szövege szerint énekelték és éneklik ma is több-kevesebb lel­kesedéssel. Ismét más kérdés, ha november 7-ike már nem piros­betűs ünnep, indokolt-e kitünteté­sek osztogatása, főleg akkor, ha a dekórumok mögött az arra ér­demesek már régóta nem az erköl­csi megbecsülést, hanem elsődle­gesen annak anyagi vonzatát ér­dekelik. Dr. Sebestyén Ferenc, Pécs * Olvasónk gondolatgazdag levelét nem azért közöljük, mintha minden gondolatával egyetértenénk, nem azért hozzuk nyilvánosságra, mert újra fel kívánjuk éleszteni a mun­kásőrség körül kialakult vitát. Dr. Sebestyén Ferenc, megítélésünk szerint, alapvető emberi, etikai dolgokhoz és a jelenlegi kapkodó- nak tűnő politikai kampányok né­hány változatához ad megfontolan­dó adalékokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom