Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-14 / 315. szám

1989. november 14., kedd Dunontoii napló 5 Gergely László koncertje a Művészetek Házában A Pécsi Szimfonikus Ze­nekarban tavaly óta a má- sod-koncertmesteri székben föltűnt egy szimpatikus, fia­tal hegedűművész. Novem­ber 10-én este a Művésze­tek Házában önálló koncer­ten lépett a közönség elé. Gergely László hegedűmű­vész Marosvásárhelyről tele­pült át, és a második hang­versenyévadot kezdte Pé­csett. A sikeres hangverseny után néhány szót váltottunk vele eddigi pályájáról, terveiről. — 1978-ban végeztem el a Kolozsvári Zenekonzerva­tóriumot. Magyarországon ez az elnevezés a Zeneakadé­miának felel meg — mon­dotta Gergely László. — Elő­ször a Marosvásárhelyi Ka­marazenekarhoz kerültem, és a zenekari munka mel­lett tanítottam is. 1980-tól pedig az Állami Filharmo­nikus Vonósnégyesben ját­szottam - ugyancsak Ma­rosvásárhelyt. A vonósné­gyessel Franciaországban di­jat nyertünk, Bulgáriában és a Szovjetunióban pedig kon- certkörúton szerepeltünk. Ké­sőbb ez az együttes felosz­lott. — A mai esten a zeneiro­dalom széles skálájából me­rített: Bachtól Wieniawszkiig. Mégis, melyik stilus áll ön­höz a legközelebb? — Mindenekelőtt a roman­tika, s ezen belül is talán Brahms darabjai. Gergely László koncertjén Brahms: Á-dúr Szonátáját, Bach: amioll Grave és Fú­ga, Isaye: III. Szonáta, va­lamint Wieniawszki: Legen­da, Scerzo című műveit hal­lottuk. A zongonárál Sz. Si- monfalvi Mária volt a part­nere. Befejezésül a terveiről kér­deztem a fiatal művészt.- A szimfonikus zenekar szereplései mellett tavasszal lismét önálló szonátaesttel szeretnék föllépni egy né­hány napja ugyancsak Er­délyből áttelepült zongora- művésszel együtt.. . Törtely Zsuzsa L. Egy hónap a vállalási idő Bőrárut is fest a Patyolat Pécsett, a Szabadság úti Patyolat-szalonban a ruhatisztitás mellett órajavitással is foglalkoznak. DEMISZ sajtó­tájékoztató Lemondott Nagy Imre és Kracsun Csaba A DEMISZ hétfői sajtótájé­koztatóján a szerve-et új ügy­vivői testületé tájékoztatta a sajtó megjelent képviselőit a szövetség belső helyzetéről és a hétvégi kormány—MISZOT találkozóval kapcsolatos ál­lásfoglalásáról. Nagy Imre, az ügyvivői testület tagja elmondta: a Demisz tavaszi megalakulásakor a szervezet az akkori belpolitikai helyzet­hez igazodva próbálta meg kialakítani belső rendjét, ve­zetési struktúráját. Az azóta eltelt időben a belpolitikai helyzet megváltozott. Valódi többpártrendszer alakult ki, ennek megfelelően átalakult az ország jogrendje és olyan új jogszabályok születtek, amit akkor még nem lehetett elő­relátni. A DEMISZ szövetségi taná­csa úgy döntött, hogy ezután nyolctagú ügyvivői testület vezeti a szövetséget, amelynek feladata az országos gyűlés előkészítésének koordinálása. Mivel egy ilyen ügyvivői tes­tület mellett nincs szükség külön tisztségviselőkre, Nagy Imre és Kracsun Csaba le­mondott elnöki, illetve alelnö­ki tisztségéről, azzal, hogy az ügyvivői testület tagjaként ter­mészetesen mindketten részt vesznek a DEMISZ munkájá­ban. Tragédia a vadászaton Eck Antal honvéd ezredes, budapesti lakos, vasárnap, a délutáni órákban Ipolydamásd külterületén vadászat körben meglátta Ormándi Mihály 41 éves szobi lakost, akinél saját maga által átalakított, kis­kaliberű távcsöves puska volt, s egy elejtett vaddisznót vitt. Eck Antal —, aki a budapes­ti székhelyű Zrínyi Vadász- társaság tagja, s tudta, hogy a vadásztársaság területén engedéllyel más nem vadá­szik — felszólította, hogy áll­jon meg, mire Ormándi Mi­hály kétszer rálőtt. Eck a lö­véseket viszonozta, eltalálta Ormándit, aki halálos sérülést szenvedett. A Budapesti Ka­tonai ügyészség Eck Antalt őrizetbe vette és fegyver- va­lamint orvosszakértők bevoná­sával megkezdte a vizsgálatot. A Baranya Megyei Patyo­lat vállal az országban egye­dül bőrfestést. Minden üzleté­ben átveszi a festésre szánt kabátokat, cipőket, táskákat. Az első időben előfordult, hogy a nappabőrök össze­zsugorodtak, vagy a festék nem fogta be őket. Üj tech­nológiát vezettek be, amivel ezeket a hibákat sikerült ki­küszöbölniük. A tisztítás során derülnek ki a rejtett gyári hi­bák is. A felragasztott bőr­darabok, a bőr hibái, az ál­laton keletkezett sebhelyek foltjai. A kabátok elkészítésé­hez is különféle típusú bőrö­ket használnak fel. A fedő­festék ezeket nem egyformán fogja be, ezért az foltossá válhat. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a bőr­festésre beadott kabátok, ru­hák felét vissza kellene utasí­tani, mert annyira rossz álla­potban vannak. Táskákat és cipőket is tisztít, fest a Patyo­lat, de csak a valódi bőrből1 készülteket. Ezt a szolgáltatá­sukat egy hónappal ezelőtt vezették be. Egyelőre még nem sokan jelentkeztek ilyen igénnyel. A bőrfestést a Pa­tyolat központjában végzik el, de a jobb állapotban lévő ir­habundákat a szalonokban is kitisztítják. A Patyolat már évek óta vállalja a ruhák festését is, azonban a műszálas anyagok megjelenésével egyre nehe­zebben tudják teljesíteni eze­ket a kéréseket. Volt úgy, hogy a próbafestés sikeres volt, mégis mire az egész ru­hát megfestették, az foltos lett. Előfordult már az is, hogy a tiszta pamutanyagról kiderült, hogy PVC-alapanya- gú műszálat tartalmaz, amely­nek a szálait semmilyen fes­ték sem fogja be. A Patyolat kereskedelmi te­vékenységet is folytat. Az el­múlt év végén kezdte a hasz­nált ruhák árusítását, ezen­kívül fonalakat, pulóvereket is kínál üzleteiben. Megpróbál­koztak a kisjavítások beveze­tésével is. Szabókat és varró­nőket foglalkoztatnak, akik elvégzik a bélés, zipzár cse­réjét, kisebb átalakításokat vállalnak. Azonban egyelőre úgy látszik, nem sokan ve­szik igénybe ezt a szolgálta­tást. Sz. K. Újra indul a „Pécs az én városom” vetélkedő A lassan kivesző lokálpatrio- tista öntudat felélesztését, fo­kozását célozza a „Pécs az én városom" mozgalom egyéni vetélkedője, amelyet az általá­nos és középiskolai tanulók ré­szére ez évben is meghirdet a Pécsi Városszápitők és Város­védők Egyesülete. A versengés helye az idén is az Apáczai Csere János Nevelési Központ I. számú iskolája, ahol eddig már kétszer rendeztük meg szinte hagyományszerűen ezen szellemi vetélkedőt. Sikerük méltán engedi .meg azt a kö­vetkeztetést, hogy fiataljainkat érdekli a 2000 éves városunk története, amelynek minél be­hatóbb megismerése végett fáradságot nem kímélve búvár­kodnak a különböző könyv­tárakban, levéltárakban. A vetélkedő tanulók létszá­mának állandó növekedése a kellő érdeklődés felkeltését is jelenti. A nemes versengés szelleme hatja át a jelentke­zőket, akik tanáraik szorgos felkészítésére támaszkodva, kutató és feltáró munkájuk ré­vén mind erősebbé fűzik kapj csolatukat nemcsak a való élettel, de iskolájuknak^ a vá­rosi élethez való relációjában a nagyobb közösségek életé­nek megismerését is elősegí­tik. Ekként a versengések so­rán felkészülés más zónáiban is szükségük van a tanulók­nak arra a szaktanári segít­ségre, amely az anyagban való biztos tájékozódást, a forrás- kritikai szemlélet kialakulá­sát mozdítja elő. A vetélkedő elsősorban vá­rosunk értékeinek alaposabb és minél teljesebb múltfeltárá­sára ad lehetőséget, mégis az eddigi zsűrizések során a ver­senybírák jelentősen értékelték a versenyzők kritikai meglátá­sait, sőt a meglátott hibák, hiányosságok, szépségfoltok ki­javítására, feloldására tett ja­vaslataikat is. Az 1989/90-es tanév során megrendezésre kerülő egyéni vetélkedő fő irányvonala Zsol- nay Vilmos személyéhez kap­csolódik. így a résztvevők szá­míthatnak olyan kérdésekre, melyek Zsolnay Vilmos élet­rajzához, családja leszárma- zóihoz, találmányaihoz, gyár­alapításához, porcelángyárá­nak fejlődéséhez, gyárának ter­mékeihez, figurális termékei­nek stílusirányzatához, külföldi kapcsolataihoz, mauzóleumá­hoz, termékeinek köztéri sze­repléséhez stb. kapcsolódnak. Ezen kívül természetszerű, hogy számíthatnak olyan kér­désekre is, amelyek a Szé­chenyi térre és egyéb helyi is­meretekre irányulnak. Az első forduló megrende­zésére 1990.. január 13-án, szombaton kerül sor, délelőtt 9 órai kezdettel az általános iskolásoknak, 10.30-kor pedig a középiskolásoknak kezdődik a vetélkedő. A középdöntő időpontja 1990. február 10-e, szombat délelőtt 9 órai kez­dettel az általános iskolásak, 10 órai kezdettel a középisko­lások részére, míg a döntőre 1990 márciusában kerül sor. A döntőn 10—10 tanuló vesz részt, akik közül az első 5 a Zsolnay Gyár által felajánlott értékes tárgyjutalomban része­sül. Bár a vetélkedőn való rész­véte! diákjaink részére több­letmunkát jelent, reméljük mégis, hogy városunk múltja és jelene iránt érzett odaadó ragaszkodóiból, tiszteletből to­vábbra is részt vesznek e ne­mes versengésben. Bízunk óbban is, hogy Pécs városszerető pedagógusai ser­kentő .hatással lesznek a gondjaikra bízott tanulókra, és a jelentkezésre való buzdítás­sal, a felkészülés segítésével nagymértékben hozzájárulnak az új vetélkedő sikeréhez. Dr. Marton István, a .Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke Tanyák víz nélkül Lesz-e végső negoldás? Küldöttség a miniszter- helyettesnél a mohácsi-szigeti kutak ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Németh Elemér tanács­elnök, dr. Balogh Gábor or­szággyűlési képviselő, a szi­geti lakosságot képviselve Cselinácz György, Molnár Ist­ván és Szécsényi László, mig a megyei tanácsról Wilhelm Ferenc osztályvezető, valamint Gruber Lajos vízügyi csoport- vezető adtaik részletes tájékoz­tatás a miniszterhelyettesek­nek a kialakult helyzetről, ar­ról, hogy meglátásuk szerint a parti szűrésű kutak elszívó ha­tása eddig milyen nehézséget okozott a szigeti lakosság víz­ellátásában, majd a további kútbeindítások várható követ­kezményeiről. Mert azt tudni kell, nem az az egyedüli gond, hogy ivásra nincs elegendő víz, hanem a talajvizszint ra­dikális csökkentésével a me­zőgazdasági kultúrák is káro­sodnak. Az érdekek egyeztetésére megoldást kell találni — hang­súlyozta Zsuffa Ervin, majd jó­váhagyta a • küldöttség kéré­sét, nevezetesen az elszívóha- tás teljes körzetében minden ingatlanra, ahol vizgondo'k vannak, az OViBER költségére meg kell csinálni a kutakat és a szivattyúkat biztosítani. A tanyaközpontokba kiépítik a vezetékes ivóvizet és öt közki­folyót létesítenék. Ennek a munkálatait ugyancsak az OViBER végzi, de a vízdíjat a Mohács Városi Tanács ma­gára vállalja. (A teljes körű vízvezeték-hálózat kiépítése ir­reális követelés a víztisztító be­határolt kapacitása és a csa­tornázottága hiányában. Végső megoldásnak sem lehet tekin­teni, hiszen az eddigi ingyenes vizet a vezetékből már nem le­het fogyasztani.) A zátonyt elzáró kőgátat ki­bontják, ezzel az eliszaposo­dásnak indult strandszakaszt ismét élő vízfolyássá teszik, de várhatóan a munkák nyomán a kutak szívóhatását is javít­ják csakúgy, mint a talaj víz­háztartását. Az északi kútcso- portot mindaddig nem állítják üzemibe, amíg egy független csoport által készített szakvé­lemény, hatástanulmány nem készül el, s a további vízki­emelés következményei egyér- terműen nem tisztázhatóak. Felvetődött az a megoldás is, hogy valamennyi kutat leállít­ják és a Dunából felszíni víz­kivételre szerelik át. A küldöttségnek a miniszter­helyettesnél tett útját mind­ezek alapján akár sikeresnek, eredményesnek is tudhatnánk. A végső megoldást tekintve mégsem az. A szigetieknek most várhatóan pótolják az elveszett vizét, ám Pécsnek, Komlónak és mellettük számos településnek továbbra sem megoldott az ivóvízellátása. A 'hatástanulmány elkészültéig, vagyis február végéig csökken­tett kapacitással mennek a parti szűrésű kutak, nem indít­ják be az északi kútcsoportot, holott a mostani 25 000 köb­méteres napi adaggal is bo­rotvaélen táncol a megyében a vízszolgáltatás. Ugyanakkor már magának Mohácsnak sincs mihez nyúlnia vízbázist tekintve . .. A küldöttség végül önma­gával került szembe, az érde­kek további egyeztetése elke­rülhetetlen. Mohácsnak nem célja, hogy bárkitől megta­gadja a vizet, csupán azt ké­ri, annyit biztosítsanak az itt élők számára is, ami nem készteti őket nélkülözésre. Berta Mária Pécs M. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának felHiwäsa Az 1988. évi 22. számú tvr. alapján hazánkban 1990. évben általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálási munkára Pécs városában je­lentkezni lehet számlálóbiztosi és területfelelősi feladatokra. A számláló­biztosok feladata két szakaszból tevődik össze. December hónapban az összeírásra való felkészülés, a számlálókörzeti cím- és névjegyzék egyez­tetése, valamint az összeírandó terület előzetes bejárása történik. 1990. január 2. és február 3. között pedig az adatfelvétel-összeírás folyik. A díjazás mindkét munkaszakaszra külön-külön, személyenként 4-4 Ft (brut­tó), a központi belterületen és egyéb belterületeken, külterületeken ennek kétszerese. A területfelelősök az általuk ellenőrzött számlálóbiztosok díja­zásának 20%-át kapják. Jelentkezni személyesen, Pécs M. Város Tanács V. B. igazgatási osz­tályán - Pécs, Széchenyi tér 1., i. em. 50/C. — 1989. november 14-től 21-ig munkaidőben — hétfő—kedd—csütörtök 7.30—16.00 óráig, szerdán 7.30— 18.00 óráig, pénteken 7.30—15.30 óráig - lehet. Pécs M. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága SKANDINÁV BÚTORBOLT Legújabb ajánlataink:- fenyőből készült ágyak, ülőgarnitúrák- dohányzó- és sarokasztalok- újságtartó, virágtartó — Tv2 típusú asztali és éjjeli lámpák kerámiából — faliórák NSZK szerkezettel — szőnyegek és cserge többféle méretben. Termékeinket hitellevélre is megvásárolhatja. Várjuk kedves Vásárlóinkat) Nyitva tartás: hétfő, kedd, szerda, péntek 9—16 óráig csütörtök 9—18 óráig ebédidő 12—12.30 őrá 7631 Pécs, Megyeri út 64.

Next

/
Oldalképek
Tartalom