Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-14 / 315. szám

1989. november 14., kedd Dunántúlt napló 3 Nem bántja a szemét? Néhány napja egy küiföldi üzletemberrel beszélgettem. A társalgás után az illető azt kérte, hogy szeretne megis­merkedni egy kicsit Pécs vá­rosával. Kérésének örömmel tettem eleget, tudván, hogy az illető úr éppen azt fontolgat­ja, miként társulhatna egy magyarországi vállalkozásba. Nosza, gondoltam, próbál­juk meg, támogassuk kicsit az ügyet. Arra számítottam, hogy az ősz színei, a pécsi utcák varázsa, a műemlékek, a lát­nivalók sora, a szépen helyre­áll litott 'belváros képe kedve­zően befolyásolja vendégünket. Tévedtem! Hiába meséltem, magyaráztam el, hogy mi mi­csoda, mikor épült, mikor hoz­ták rendibe, egy idő .múltán felfedeztem a vendég arcán, hogy egyre inkább elkomorul, aztán egyszercsak azt kérdez­te: mikor jutunk a belvárosba? Mondom néki, ott vagyunk! Nem értette! Hogyan lehet, hogy az utcák szemetesek, ta- 'karitatlanök, hogy a cigaret­tacsikk, a banánhéj, a kuko­ricacsutka, a nejlontasak ott 'hever a járdán. Tegnap a szerkesztőségbe jövet ismét eszembe jutott mindez. A Sallaii utcában, a csillár- és a delikátesz-bolt előtt is ott árválkodott egy-egy szeméthalom, a vásárcsarnok környékén, a Kossuth Lajos ut­cában, a Kossuth téren és mindenütt a piszok. Valaha a boltosok, a háztulajdonosok mindig azzal kezdték a napol, 'hogy fellocsolták, felseperték a járdát. Ma a legritkább eset­ben látni, hogy valaki seprűt venne a kezébe, főleg szom­bat-vasárnap. Pedig Pécs csatlakozott az egészséges városok mozgal­mához. a tisztaság hiánya mégsem bántja senki szemét! Az időnkénti akciók nem pó­tolják, nem pótolhatják a fo­lyamatos takarítás hiányát. Aki nem hiszi, járjon utána, néz­zen körül egy hét végén a belvá rosban! F. D. MGK=önálló kamarák és szakmai szövetségek szövetsége? —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Az Elnöki Tanács a feloszlás előtti utolsó ülésén módosítot­ta a Magyar Gazdasági Komá­ra alapszabályát, eszerint ma­gánszemélyek és szakmai szö­vetségek is tagjai lehetnek az MGK-nak. E két alapvető vál­tozást előbb-utóbb több is kö­veti. Egyebek között az, hagy az MGK Dél-dunántúli Terü­leti Bizottsága januártól pé­csi székhellyel regionális gaz­dasági kamaraként teljes ön­állósággal fog tevékenykedni. Interjú Fodor Lászlóval, a Magyar Gazdasági Kamara mb. főtitkárával Tehát milyen változásoknak néz elébe a kamara és milyen módon igyekszik megfelelni a tőle mindinkább elvárható .kö­vetelményeknek? — e témakör 'kapcsán tartott Pécsett sajtó­tájékoztatót Fodor László, az MGK mb. főitkára.- On az SZVT pécsi kétnapos konferenciáján kijelentette, hogy a jövő csak a vegyes tulajdonú piacgazdaság lehet, azt is, hegy gondjaink strukturális gondokro vezethetők vissza és jelenleg strukturális válságban van az ország, vagyis, hogy kiút csakis a reformokon át vezet. A kérdés: ehhez megteremti-e a - mostani politika a feltételeket, és mennyi­ben lesz — ahogy ön vázolta - o politikamentes gazdaság motor­ja a kamara? — Alapvető feladatunk, hogy a gazdaság, a gazdálkodó szféra érdekeit, pártálláspon­toktól függetlenül képviseljük. Épp ezért semmilyen pol'tikai áramlatot, pártot nem kívánunk követni. — A kamara eddigi monocent­rikus, Budapest-központú működé­se már önmagában is gátja lehet a gazdálkodó szervezetek, igy a kamara törekvéseinek is. Milyen szervezeti-szerkezeti változások előtt áll az MGK? — Fel kell karolnunk a he- lyi közösségi, önigazgatási tö­rekvéseket, elébe kell men­nünk minden olyan városi, me­gyei és regionális törekvésnek, amely önállóan, autonóm és szuverén módon kívánja kife­jezésre juttatni törekvéseit és érvényesíteni érdekeit, vagy ar­ra törekszik, hogy gondjait a saját háza táján a megfelelő feltételekkel rendezni tudja. Ehhez meg kell adnunk min­den olyan jogosítványt, mely az értelmes munkát és az ér­dekképviseleti tevékenység el­látását lehetővé teszi és szük­séges. Tehát létrejönnek, ön­állósulnak és szövetségbe tö­mörülnek a helyi és területi önálló kamarák, kialakulnak a szakmai szövetségek (melyek átveszik a jelenlegi kamarai szakmai tagozatok szerepét), ezek az önálló kamarákon be­lül hoznák létre a szakmai cso­portjaikat és az így kialakuló szövetségi rendszerben működ­ne a Magyar Gazdasági Ka­mara a területi kamarák és a szakmai szövetségek szövetsé­geként.- Az alapszabálymódositás is ennek a tendenciának kedvez, hisz az MGK-nak immár tagja lehet minden cégszerű formában tevé­kenységet folytató vállalkozó és létező szakmai érdekszövetség is. Tehát most már a kamarán a sor . . . A Magyar Gazdasági Kamara pécsi épülete a Bem utcában — Mindenkivel készek va­gyunk az együttműködésre, aki velünk együttműködni kíván. Az ő közreműködésükkel válha­tunk olyan gazdasági-társadal­mi szerveződési centrummá, amelyik az adott térségben biztosítani tudja az adott gaz­dasággal összefüggő kérdések­ben a naprakész információ­kat, a bel- és külföldi kapcso­latépítést, fórummá tud válni a különböző törekvésekhez, le­hetőséget biztosít a szolgálta­tása in' keresztül az igények minél szélesébb körének ki­elégítéséhez. I- A vállalkozás, o vállalkozói szemlélet mennyiben lesz megha­tározó az újrendszerű kamarai szö­vetségben?- Azzá kell válnia a tagjai érdekében, hogy üzletileg is érdekeltté tudják tenni a ka­maraköri szerveződő vállalato­kat a vállalkozásban. Ennek lehet célja a vállalkozásban részt vevő gazdálkodószerve­zet jogos nyereségigénye, de a vállalkozói hasznával fejleszt­hetők az adott kamarák to­vábbi lehetőségei is, növelhe­tik a szgkapparátust, hogy tisztességesebb körülmények között még több szolgáltatást nyújthassanak a gazdálkodók­nak a kölcsönös érdekek alap­ján. De ugyanígy felvállalhat­juk a képzést, átképzést és to­vábbképzést is. I — Az érdekképviselet egyre égé* több kérdése a gazdálkodóknak. Az MGK e téren milyen további lépéseket tervezf- Ma az irányítással semmi­féle érdemi kapcsolata nincs az érdekképviseleti szerveknek (VOSZ, KIOSZ, OKISZ, SZÖ- VOSZ stb.). Létre szeretnénk hozni az Országos Érdekegyez­tetési Koordinációs Tanácsot, hogy konzultatív testületként tisztázzuk nézeteinket és pró­báljunk meg valamilyen közös álláspontot kialakítani a dön­tések előkészítése érdekében. Ez más lenne, mint a már te­vékenykedő Országos Érdek­egyeztető Tanács, melyben a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók érdekei ütköz­nek. Szeretnénk elérni, hogy az ÓÉT minden olyan kérdés­re terjessze ki a tevékenysé­gét, ami a gazdálkodói szfé­ra működés feltételeit érinti, és amelyet az Országos Érdek­egyeztető koordinációs Tanács a konzultációin már korábban kialakított. Megállapodtunk a SZOT-tal, hogy nincs szükség külön szakszervezeti törvényre, mert egy általános érdekkép­viseleti törvény minden szük­séges jogosítványt tisztázhatna és magában foglalhatna. — Önök az új kamarai szövet­ségi rendszer kialakításánál töb­bek között az ausztriai kamarát említik példaként. Ott viszont kö­telező a kamarai tagság minden gazdálkodónak. Hazánkban is kö­telező lesz?- A piacgazdaság döntő többségében, ahol kemény ka­marai munka folyik, valóban kötelező a kamarai tagság. De ezt a kötelezővé tételt Ma­gyarországon elfogadtatni ma még nem lehet. Addig is kez­deményezzük, hogy a gazdál­kodó szféra saját maga szá­mára dolgozza ki a piacgaz­daságban való vállalati-vállal­kozói magatartás etikai kó­dexét, mely rögzíti és kötele­zővé teszi, hogy például min­den magyar gazdálkodó mit várhat el a többi vele kap­csolatban lévő gazdálkodó szervezettől, és ezt vele szem­ben meg is lehessen követel­ni .. . Sok még a feladatunk, fel kell fedeznünk az új lehe­tőségeink alapján az új tár­saságokat is és viszont. A ka­marának elébe kell mennie az eseményeknek, ha valóban azzá szeretne válni, ami a hazai gazdálkodók érdeke . . . - mondotta befejezésül Fodor László. Murányi László Szabadságunk pedagógiai módszertana vagy a nevelés áj paradoxona ? Lengyel vendégtanárok Domoloson A szemüveges fiatalember, ianusz Byszewski egy összehaj­togatott papírdarabot húz ki a farzsebéből. A kezembe nyom­ra. A gyerekcsapat, akár egy madárraj, csivitelve rebben egy állomáshellyel odébb az ős£i mélyszántás sárgán tarajló ba­rázdái közt. Nyomukban jó egy tucatnyi, tán éppen ugyanany- nyi felnőtt — férfiak, nők — jobbára fiatal rajzpedagógus. Eélszemem még a papíron: Radowce (Radauti) . . . Kaczyca (Cacica), Plesza (Picsa)". A szabad önkifejezés, mint személyiségfejlesztő erő — A kijelölt újabb bukovi­nai falvak — mondja gyorsan kalauzom, Gesztesi Zsuzsa, a Szentlőrinci 'Kísérleti Általános Iskola tanára, majd ismét a 'gyerekek felé fordul. Ahogy yalamennyien. Közülük is az Iskola két nyolcadikosa. Bala­toni Anikó és Kingl Szilvia felé. Lábuk előtt valóságos envi- ronment (a happening idejé­ben megjelenő „'berendezett fér", melyben a tárgyak, anya­gok, a legkülönbözőbb ele­gek a művész által előidézett kapcsolatba kerülnek egymás­sal _ összegezhetjük röviden Hegyi Loránd a modern mű- vészet korszakait taglaló köny- 'tenek jegyzete alapján. (De Q gyerekek persze még men­tesek az effajta definícióktól, ahogy Bukta Imre vagy Samu Géza művészetét sem kell is­merniük, hogy akár éppolyan leleményesek legyenek, A szűr. kén csavarodó, kiszáradt fa­ágra azért tűzték fel a még lágy, puha tűkkel ékeskedő bogáncsot, mert — magyaráz­zák néhány szóban - „a ci­vilizáció felnyársalja ezeket a falvakat”. Néhá'ny lépésnyire innen egy ágyrugók közé pré­selt, azokra taposó autógumit állunk körül, merthogy „az ágyba, a nyugalomba topos bele elsőként a rombolás”, s itt látunk egy pár elrongyoló- dott csizmát is. De van itt szögesdrótmaradványokból ra­kott installáció, levelibékazöld mohával, búzavirággal sírhant. tá avatott, talpalatnyi bucka, a bokrok meztelen ágain ta­lált fekete harmonikapapír a gyász miniatűr emlékműveként, Ivégezetül - sok más közt - a szántás nyomán ekevassal 'kettéhasított rög, hátán az ily módon elválasztott vesszőcske- emberek sokaságával. Természetesen a pedagógu­sok is részesei a játéknak, ők is értelmezik munkáikat. Sze- delőzködünk. A domolosi kas­télyszálló várja visszai ifjú és még ifjabb vendégeit. Janusz Byszewski, a Varsói Modern Művészetek Centruma munka­társa és kollégája, Wiestaw Karolok az elmúlt években a Bakonyban és Orfűn is járt már, hogy „partner-ART" ne­vű pedagógiai programjuknak híveket szerezzenek. Gyakorla­tukban a művészet kifejező- eszközeit, pontosabban magát a kreációt, mint az egyik leg­al a pve tő b b sze mély i ségf ej'le sztő eszközt alkalmazzák. Szándé­kuk többek közt a gátlások leküzdése, a személyiség fel­szabadítása az önkifejezés sza­badsága révén. — Azért is hívtuk meg őket, és ajánlottuk ezt a programot az itthoni pedagógusoknak - mondja Gesztesi Zsuzsa mert törekvésük rokon a miénkkel, amelynek egyik alapelve az, hogy mindenki érezze, értékeket hordoz ma­gában, másokkal egyenran­gúan fontos ő is. a vélemé­nye is a világnak. Ehhez szo­rosan tartozik a teíjesítmény- stressztől megszabadított önki­fejezés gyakorlása is. Nem az a cél, hogy műalkotás szüles­sen, hanem hogy ki-ki min­dig önmaga legyen, a saját szintjén mondhassa el a vé­leményét az őt érintő világről- családról, a természetről, sőt a politika számára 'kézzelfog­ható vonatkozásairól is. összesen tizennégy pedagó­gus érkezett Domolospusztára, hogy megismerkedjenek a szemlélet módszertanával, és a „kreatív tréningen" részt ve­gyenek. Maga az elv koránt­sem jelent újdonságot - mond­ják a résztvevők közül többen is —, átültetése a pedagógiai gyakorlatba azonban annál jnehezebb, hiszen a tanártól, konvencióktól való szabadu­lást, belső szabadságot köve­tel. A módszer teljesítményfo­kozó hatású — mondja a Sze­gedről, a tarjánvárosi Szirmai általános iskolából érkezett Soltész István, akinek a véle­ménye szerint ma már csak el­határozás kérdése, hogy egy- egy iskola meg honosítja-e a legkorszerűbb módszereket, vagy sem. A pécsi Széchenyi Gimná­ziumban emelt szinten rajzot tanító Kiss Lajos Tamás szá­mára ez a néhány nap az ál­talános iskolai metodikába való visszapillantás alkalmát is (jelenti, és úgy véli, hogy a gátlások feloldására, a játék­ra épülő kreativitás és a szi­gorú teljesítményelv összehá­zasítható az itt tanultak alap­ján is. Bóka R. Ma 18 órakor dr. Habsburg Ottó a sportcsarnokban Dr. /Habsburg Ottó ma Pécsre látogat. Az Európa Parlament tagja, a Páneurópa Unió elnöke a Lenau házban kezdi programját, 17 órakor megnyitja a Lenau Reisen Utazási Irodát a Hild-udvar- ban (Széchenyi tér), majd a Művészetek Házában sajtótá­jékoztatót tart. A nagy érdeklődéssel várt előadásra 18 órakor a Városi Sportcsarnokban kerül sor. Itt a belépés ingyenes és minden érdeklődőt szeretettel várnak. Azok, akik ebben az idő­ben nem érnek rá, este féli 8-tól a Vasutas Művelődési Házban (Várady A. u.), az Értelmiségi Klub rendezvé­nyén videóról megtekinthetik a sportcsarnokban elhangzott előadást. Ezt követően, kb. 20.45-kor, a helyszínen beszél­gethetnek dr. Habsburg Ottó­val, leányával, Walburgávol, a Páneurópa Unió főtitkár-he­lyettesével, és Bernd Posselt- tel, a szervezet 'NSZK-beli el­nökével. A belépődíj klubta­goknak 20, másoknak 40 fo­rint. A nagyterembe először a klubtagokat engedik be, itt ugyanis csak kétszázan fér­nek el. A kívülrekedtek zárt videoláncon tekinthetik meg a kötetlen beszélgetést. A programot híreink szerint több tv-társaság is rögzíteni fogja. Aczél marad Úgy tűnik, pont kerül Aczél György országgyűlési képviselő visszahívási ügyére. A visszahívásra vonatkozó javaslatot szeptember 12-én nyújtotta be az MDF Pécs megyei város választási elnökségéhez. A helyi válasz­tási elnökség az indítványt megvizsgálta, majd állást foglalt a vissza­hívási javaslat törvényességéről. Állásfoglalását az ügyben ke­letkezett iratokkal együtt október 9-én küldte meg a B. M.-i választási elnökségnek. A megyei választási elnökség október 12-i ülésén megtár­gyalta, és még aznap továbbította a javaslatot az országos választási elnökségnek. Az ÖVE elnöke 1989. október 31-én kelt levelében az aláb­biakról tájékoztatta a megyei választási elnökség elnökét: „A hatályba lépett, új választási törvény nem teszi lehetővé a vissza­hívást. Aczél György Baranya megye 1. számú választókerülete ország- gyűlési képviselőjének visszahívásával kapcsolatos indítványát és mellék­leteit tájékoztatásul megküldtem az Országgyűlés elnökének." A fordulat hátteréről Nyéki IPétert, a megyei tanács mun­katársát kérdeztük: — A választás az új törvény szerint ezentúl négy évre ad mandátumot egy-egy képvise­lőnek, s a visszahívás intézmé­nyét megszünteti. A törvény október 30-án életbe lépett, tehát a mostani ciklusra is vonatkozik, hasonlatosan pél­dául az NSZK-beli gyakorlat­ihoz, ahol nem lehet vissza­hívni a megválasztott képvi­selőt. A helyzet tehát úgy fest, hogy amennyiben Aczél György a következő választá­sokig le nem mond, minden további nélkül helyén marad. A következő képviselőválasztás időpontja még nem ismeretes, de valószínűleg vagy március­ban, vagy júniusban lesz ese­dékes. EltaPosta Eltaposta az idő a Népszabadság korábbi megfontolását. Rovatunkban is foglalkoztunk azzal, Hogy laptársunk egy időponttól nem közli az Országos Sajtószolgálat közleményeit. Nos, megtört a jég. A Nép- szabadság szombaton, kiemelt tördeléssel újra közölt egy OS-jelentést. Egyet, de ez az egy annyira fontosnak tekin­tendő a lapok sorsát illetően, hogy nem is bánjuk, hogy a legnagyobb példányszámban megjelenő napilap is jobbnak látta felrúgni a maga által al­kotott belső szabályt. A postával foglalkozik a közlemény, egy, a sajtószak­szervezet által kibocsátott je­lentés alapján. Idézet a köz­leményből: „A postai tarifa- emelést a sajtószakszervezet (és mi is — a szerk.) alapta­lannak és kizárólag infláció- gerjesztő hatásúnak tartja. A sajtószakma további terheket már nem tud vállalni. A ter­vezett tarifaemelés pedig csak veszélyekkel jár: lapok meg­szűnése, munkanélküliség, csökkenő bérek, és ami talán a legfontosabb: veszélybe ke­rül a hazai tájékoztatás jelen­legi sokszínűsége is . .." Megítélésünk szerint sem teheti meg a posta, hogy a lapárak­ból nagyobb százalékra tartson igényt. A tárgyalások folytatód­nak az illetékesek között. A leg­különbözőbb újságokban pedig - az emeléssel összefüggő fenyege­tés bejelentése előtt is — egyre több a posta lapterjesztési mun­káját joggal kritizáló írás. Hofi Géza szavai jutnak eszünkbe: „Tud úszni?" „Nem." És ha megfizetem?" Egy nyaklánc Egy hirdetés szövege: ,,150 000 Ft jutalmat adok annak, aki vissza­adja (vagy nyomravezet), az 1989. augusztus 9-én, 12-13 óra között talált nyakláncot, az Athinay úti laktanya északnyugati részén, a járdán. Egy incidens alkalmával esett le. Telefon: . . .” Három hónapja tűnt el a nyak­lánc, mely a hirdetőnek 150 ezer forintot is megér. Vajon, ha hárt>m hónap alatt nem került meg, van-e még esély? Vajon mitől lehet ilyen értékes egy nyaklánc, hogy valaki majd’ 2 évi átlagfizetésnek meg­felelő összeget is hajlandó lenne kifizetni érte? S ami pletykákra mindig éhes mindannyiunk számára a legérdekesebb: milyen incidens­ről lehetett szó? Felhívtuk a hirdetésben meg­jelent telefonszámot, de a nyak­lánc tulajdonosával nem. csak a lányával sikerült beszélnünk. El­mondta, úgy néz ki, lehet, hogy meglesz a lánc, nyomravezető ugyanis már jelentkezett. További válaszai közlésére nem kaptunk felhatalmözást, de így is felajánl­juk: adott esetben szívesen köz­vetítünk a megtaláló ' és a tulaj­donos között. Tiszteletdíjat nem fo­gadunk el . . . A brassói munkás­felkelés évfordulóján A FIDESZ pécsi csoportjai csatlakozva a FIDESZ országos akciójá­hoz, csendes, gyertyás megemlékezést tartanak a brassói munkásfel­kelés második évfordulóján, november 15-én, szerdán délután 3 és e^te 7 óra között a Széchenyi téren. Gyertyáik az „esztelen Ceausescu-diktatúra elnyomásától szenvedő" erdélyi magyarokért és a bátor kiállásával példát adó Tőkés Lászlóért égnek. A helyszínen gyűjtött adományokat a FIDESZ létfontosságú gyógy­szerek és élelmiszerek formájában fogja eljuttatni Erdélybe. Végül megemlékeznek arról, hogy a brassói felkelés első évforduló­ján tartott békés budapesti demonstrációjukat a rendőrség brutálisan szétverte. Ügy remélik, akkor zuhogtak a gumibotok utoljára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom