Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-21 / 291. szám
Dunántúlt napló 1989. október 21., szombat Pénzbőség és pénzhiány egyidőben A vállalkozókhoz nem jut el sem a forint, sem a deviza Feltételezett vonatszerencsétlenség Katonai sátorban berendezett eisösegélyhely Proksza László felvételei A személyvonat belerohant egy veszteglő szerelvénybe Hogyan dolgoznak az egészségügyiek? Vasúti szerencsétlenség történt csütörtökről péntekre virradóra a Budapest—Pécs vasútvonalon, Abaliget közelében. Hibás váltóállítás imiatt az alagútból érkező személyvonat beleszaladt a vasútállomáson veszteglő tehervonatba, aminek következtében a személy- vonat hét kocsija kisiklott és felborult. A tehervonat két tartálykocsijában benzolt szállították, amely a leszakadt elektromos vezeték szikrájától lángra kapott és a vagonok felrobbanták. A katasztrófa következtében többen meghaltak, sokon súlyosan, illetve könnyebben megsérültek . . . Mielőtt bárki megijedne, gyorsan leirom, ezek az események szerencsére nem történték meg, az egész csuprán feltételezés volt. Ugyanis ennek olapjáa tartott gyakorlatot Abaligeten a polgári védelem és a megyei egészségügyi szervezet kijelölt egysége, melynek során a sérültek szállítása, ellátása volt a feladat. Lehet úgy fogalmazni, hogy csupán játék volt e gyakorlat, de ha belegondolunk, hogy ilyen szerencsétlenség sajnos bekövetkezhet, akkor érthető, hogy a résztvevő aba- ligeti polgári védelmi egészségügyi szakasz tagjai, valamint a pécsi, újmecsekaljai rendelőintézet orvosai, asszisztensei miért vették komolyan a „sérültekkel" való törődést. Az abaligeti óvoda néhány órára orvosi segélyhely lett, ide szállították a katasztrófa színhelyéről az embereket: az udvaron felállított átvevősátorban alapos vizsgálat következett, s itt dőlt el, kit hová visznek tovább. A műtőben dr. Makarész Dénes főorvos és asszisztensei álltak készenlétben. Egy fiatalt feltételezett nyílt hasi sérüléssel fektettek a műtőaszalra. — A vérzést kell csökkente- nünk, ezt o műtétet itt nem tudjuk elvégezni — mondta a főorvos, s hozzáfogtak a beavatkozáshoz, hogy a sérültet lehetőleg minél kisebb vér- veszteséggel szállíthassák valamelyik pécsi klinikára. Dr. Hargitai Viktóriától, az egészségügyiek parancsnokától tudom, hogy ebben a műtőben csak arra van lehetőség, hogy a súlyos betegeket szállításra képes állapotba hozzák, illetve a leggyorsabb beavatkozásokkal megmentsék az életüket, például feszülő légmell megszüntetésére, végtag- amputációkra, utóvérzés elállítására. A sokktalanítóban dr. Cse- lényi Ferenc főorvos vizsgálat közben magyarázta, hogy ha sokkos állapotba került a beteg, akkor legfontosabb teendő a légzés és a szív újraindítása, s lévén, hogy ebben az esetben súlyos égési sérültekről van szó, a folyadék pótlása. Meg kellett állapítanom - s ezzel a szépszámú megfigyelőgárda is egyetértett -, a sérültszállitók, az orvosok és asszisztensek tökéletesen imitálták a tennivalókat, vizsgáltok, kórlapokat töltöttek ki, vérzést csillapítottak, infúziót adtak . . . A gyakorlat során bebizonyosodott: az egészségügyiek -képesek egy ilyen rendkívüli feladatot megoldom. Reméljük persze, szakértelmüket nem kell éles helyzetben bizonyítaniuk ! R. N. Léphettek volna már eredendően is jót! - e kijelentés dr. Szirmai Péternek, a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnökének szájából hangzott el a VOSZ október eleji elnökségi ülésén, amikor a kormány jelenlegi vállalkozáskorlátozó, ugyanakkor ezt enyhíteni kívánó magatartásáról esett szó. Mert világos, hogy a magas adókulcsok, a vállalkozás élénkítésére elkülönített s valahol elakadt mil- fiárdok ösztönző hatást nem váltanak ki! Pedig több adóbevételhez jutna a kormány, ha el szaporodnának a vállalkozások. De ehhez egyrészt mérsékelni kell a terheket, másrészt az önkormányzatokat érdekeltté kell tenni ezek elősegítésében úgy, hogy az adó egy része a helyi tanácsoknál maradjon I E témákban a döntés az Országgyűlésre vár, viszont abban, hogy a pillanatnyilag még valahol megbúvó pénzek a címzetthez, a vállalkozóhoz eljussanak, a VOSZ érdekképviselethez méltóan felvállalja a közvetítő szerepét. (Nemcsak a már működőkre, hanem a kezdő, induló vállalkozásokra is • gondolva.) Először az tisztázandó, hogyan tud tőkéhez jutni egy vállalkozó, aztán következhet a Hoqyan tudja ezt megmozgatni? kérdés. A már említett elnökségi ülésen megalakult a VOSZ vállalkozásélénkítő bizottsága azzal az elvárással, hogy e felvetésekre konkrét választ adjon. A csoport vezetésével dr. Szirmai Pétert bízta meg az elnökség. A bajai Sugovica Szállóban tartott értekezés szünetében dr. Szirmai Péterrel a tőkéhez jutás lehetőségeiről beszélgettem.- Többféle pénzforrásról lehet hallani, például a Minisztertanács által vállalkozásélénkítésre elkülönített kétmilliárd forintról. Mi van ezzel az összeggel, mit tudnak róla maguk az érintettek?- Éppen most döntöttünk arról, hogy meg kellene tudni, hol van ez a pénz! Egy éves tervezési rend szerint működő országban, ha a kormány az év közepén új rendelkezést hoz, azt nehéz beültetni a gyakorlatba. Egy biztos, ez az összeg még nem jutott el a címzettekhez. Nemhivatalos információim szerint, tehát nem mint a VOSZ társelnöke, úgy tudom, hogy különböző minisztériumok diszponálnak különböző részei fölött ennek a pénznek.- Egy kezdő vállalkozó, ha holnapután pénzhez akar jutni, kihez forduljon?- Azt tudnám mondani, hogy jöjjön a VOSZ-hoz, bár nálunk is még alakulóban van ez az információs hálózat.- De a VOSZ a már működő vállalkozók érdekképviselete. Vagy netán vállalják az indulók ügyét is? — Az a véleményünk, ha indul, mór működik, hiszen a kezdő lépések megtörténtek. Amint VOSZ-tag lesz, az ő érdekében is eljárunk. Például a társasági szerződést is megcsináljuk, itt már visszajön a tagdíj. Tájékoztatjuk arról is. hogy a vállalkozásélénkítő pályázatok hol érhetők el.- De pillanatnyilag önök sem tudnak sokat!- Egy-két héten belül ez meglesz, döntően ezért jött létre a bizottság. A Kereskedelmi iMinisztérium illetékes főosztályvezetőjével már tárgyaltunk, s úgy tűnik, hogy ott a vállalkozási pénzalapot hozzácsapták az exportpályázathoz.- Mire lehet most azonnal pályázni? — Például rendelkezésre áll kétmillió nyugatnémet márka. A pénz kezelője az Unit Bank. Kétéves sikeres üzletmenet esetén igényelhető ez a kamatmentes kölcsön, egy- egy hitelösszeg százezertől egymillió forintig terjed. For- qóalopfinanszírozás kivételével bármire használható, akár kft.-vé, vegyes vállalattá átalakulásra is. — £ példa ellenére Palotás János VOSZ-elnök az imént azt mondta, hogy már elment mellettünk több milliárdnyi deviza. Melyek a külföldi töke bejövetelének korlátái? — A magyar bankrendszer igazán még nem érdekelt abban, hogy bármit is kockáztasson a vállalkozók érdekében. A külföldi bankok szívesen befektetnének, de szeretnék a kockázatukat minimalizálni. Cserébe a kamatot is elég alacsonyra szabják: tehát kis plusz nyereségért kis kockázatot kívánnak vállalni. Ök nem tudják a magyar vállalkozási viszonyokat értékelni, a pénzt kiosztani, azt kérik, hogy a Magyar Nemzeti Bank tegyen le bankgaranciát a pénz visz- szafizetésére, és így adnák oda üzleti bankoknak. Ismeretem szerint az MNB több esetben ettől elzárkózott! — Előfordult, hogy az MNB azt mondta; rendben? — Gyanúm, hogy az Unit Bankos megállapodás ilyen. Egyébként sok minden van alakulófélben: mozog például az MHB, az OKHB is e téren. De elmondható, hogy még mindig van egy űr: a hitelt igénybe vevő vállalkozó, az informálatlan egyszerű államosított alattvaló, aki most lesz vállalkozóvá és valahol a szférákban lebegő bank- rendszer között. A VOSZ-nok valahol itt a szerepe, hogy ■ezt az űrt kitöltse. Mert ha ma valaki bemegy egy bankba, nem biztos, hogy jó információt kap, igazi tájékoztatásban részesül. Attól még igen messze vagyunk, hogy a bank a vállalkozó társa akarjon lenni! „Ide mehetsz, ide pályázhatsz, Itt egy lehetőség" - erre nincs szakemberük. — A vállalkozásélénkítési program kidolgozására alakult VOSZ-bizottságnak ön a vezetője húsz perce. Mi a legfontosabb kérdés? — A komplexitás, vagyis az, hogyan kell egységben kezelni a kérdést. Ha nincs igazi banki háttér a vállalkozáshoz, akkor hiába van pénz. Jó példa erre a világbanki kölcsön. Több mint fél éve ott áll a Magyar Nemzeti Banknál a tízmillió USA-dollár. Nem tudjuk eldönteni, az MNB hibásobb vagy az üzleti bankok, hogy ez az ösz- szeg még inem jutott el a rendeltetési helyére. A pályázati rendszert túlbonyolították, hogy a világbank vagy a mi bonkunk, nem tudni. Tény, hogy a magyar bank, ha kedve von egyszerűsíthet, ha mer kockáztatni. — A világbanki kölcsönt is úgy kellene átalakítani, hogy az induló vállalkozásokhoz is iaénybe lehessen venni — kapcsolódott a beszélgetésbe Tamás József, a VOSZ budapesti központjának titkárság- vezetője, aki naponta *alál- kozik a vállalkozók pénzhez jutási igényével. - Jelenleg az induló vállalkozásokhoz az újrakezdési kölcsönt tudjuk ajánlani, azzal a tanáccsal, hogy ne egy személy, hanem öt-tíz vegye igénybe, vállalkozzanak közösen, mert ókkor többszöröződik a háromszáz- ezer forint. — A háromszázezer forint valóban. inem sok, amit egy- eqy személy kaphat - vette vissza a szót a társelnök. — Ráadásul sokan azért sem igénylik, mert nem is tudják, mit jelent maga a vállalkozás, a vállalkozóvá válás. A VOSZ beszállt egy menedzser- képző részvénytársaságba: aihol a háziasszonyszinttől a Pintér-szintig, és egy lépcsővel még tovább oktatnak. Az ÁBMH-val megkezdtük a tárgyalásokat, annak érdekében, hogy a negyvenezer forintos tanköltséqet az újrakezdési kölcsönből lehessen megtéríteni. L. Cs. K. Ideiglenes kórházi szoba az iskola egyik tantermében Humánus üzlet - az érdekek szövetsége Fiatalok napközi foglalkoztatója Komlón Az Agora komlói foglalkoztotójában ruhacsipeszeket állítanak össze a fiatalok. A humánus elképzeléseknek. magatartásnak akkor van igazán «Meere,- ha ez a cselekedet egyeztethető a kölcsönös érdekekkel. Erről győzött meg az a két ember, afcitytel a minap találkoztam Kendőn, az egy hete dolgozó fiatalok Napközi Foglalkoztatójában: Kisvári András, a pécsi Agára Ipari Vállalat (korábban szociális foglalkoztató) Igazgatója, és Wagner László gyógypedagógus, ma ennek o cégnek a komlói kirendeltségvezetője. Wágner László, a komlói iskola utógondozó pedagógusaként az intézményből kikerült gyerekek munkába állításával foglalkozott sikerekkel és kudarcokkal. Ma tizennégy fiatalember munkaadója. Konkrét eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek, akik- >r»ek a sorsáért aggódik. Két irányból is egymásra talált ez a segítő szándék és tegyük hozzá, az üzleti érdek. A komlói Családsegítő Egyesületben határozták el Wágner Lászlóék, hogy a pécsi Endresz György jtcai intézmény mintájára Komlón is próbálkoznak. Ezzel keresték meg a tavasszal iBocz Andrást, a pécsi Intézmény igazgatóját, oki jó érzékkel jelezte a kezdeményezést az Agára igazgatójának. Kisvári András cégének pedig volt egymillió forintja a megvalósításra. A komlói foglalkoztató a bányavállalattól bérelt helyiségekben dolgozik: egy hete a kunszentmártoni UNISZÖV megrendelésére raknak össze csipeszeket - bármily meglepő, ebből a megrendelésből jövőre exportmunka is lehet. A fiatalok enyhén, középsúlyosán értelmi fogyatékosok, többségük más fogyatékosságban is szenved, de nagyon szívesen és ügyesen dolgoznak. Az igazgató tegnap megállapíthatta, hogy jó ütemben haiodnok a megrendelés teljesítésében. Wágner László a gyógypedagógus - kirendeltségvezető minden „dolgozóját" jól ismeri, problémájuk személyes ügye, örül, hogy munkatársaiban jó nevelőgárdát talált. És bevallja, meg kell tanulnia üzletemberként is dolgozni, hiszen csak úgy tud a fiataloknak segíteni, napi elfoglaltságot, keresetet, a családoknak anyagi boldogulást is nyújtani, ha ez a foglalkoztató elismert helyet szerez a város iparában a vállalkozásaival. Nagy Péter, református lelkész révén, aki nagy pártfogója a foglalkoztatónak, reményük van külföldi bérmunkát végezni, és természetesen számítanak a komlói cégek megrendeléseire is. Kisvári András is tud változatos munkát ígérni, főként a papíripari tevékenységben, mert erre most nagy igény van, de rugalmas cég lévén gyorsan tudják követni a piaci változásokat. A bányától bérelt helyiségekben harminc fiatal foglalkoztatására van lehetőség. Az Agára idén a kilencedik évét zárta, nyereséggel dolgozik, kizárólag megváltozott munkaképességű munkatársainak idén tizenharmadik havi fizetést is adhatott. Két profi tevékenységgel a nyomdászattal és a kesztyűszabászattal alapozza meg a nyereségét, így vállalkozhat arra, hogy szinte minden megrendelést teljesít, amellyel minél több embernek adhat munkát. Tisztes nyereséggel igy indíthat humánus üzleteket. Gáldonyi M.
