Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-11 / 281. szám

1989. október 11., szerda DllSW 1989. szeptember 14-i ta­nácsülésén alkotta meg Pécs M. Város Tanácsa 1989. évi 5. sz. tanácsrendeletét az álla­mi tulajdonban álló házingat­lanok elidegenítéséről. A ta­nácsrendelet 1989. október 1. napjával kihirdetésre került. A korábbi rendelet módosítását, illetve hatályon kívül helyezé­sét az 1988. január 1. napjá­val hatályba lépett központi jogszabályváltozások, illetve az állampolgárok részéről jelent­kező, fokozódó vételi igények jelentkezése indokolták. Ko­rábbi tanácsrendeletünket az elidegenítést korlátozó szabá­lyai miatt rend'kívül sok kriti­ka érte. Ugyanakkor a bérlők némely esetben joggal bírál­ták az elmaradt felújításokat, az ingatlankezelői munka szín­vonalát, s ennek feloldását bérleményük megvásárlásában látták biztosítani. Fentiedet is figyelembe vé­ve, szabályoztuk új rendele- tünkben a vásárlás új felté­teleit, az értékesítési korlátok majdnem teljes feloldásával — a korábbi gazdaságossági bkokból történt elutasítást is figyelembe véve - az értéke­sítést az igényeknek megfele­lően erőteljesen I i b e rali­zó 11 u k . Jogszabály-ismertetésünk a tanácsrendelet jelentősebb vál­tozásaira terjed ki, a teljes szabályozás ismertetésére nem vállalkozhatunk. A bérlakás megvásárlása iránti kérelmet a PIK Válla­lat INKÖZ-ircdájánál írásban kell előterjeszteni. A kérelem beérkezésétől az elidegenítés­re kijelölésig, illetve a szerző­déskötésig optimálisan fél év­től egy évig terjedő időtar­tamra kell számítani. Az elő­készítő eljárás, illetve a tór- sasházalapító okirat elkészíté­se, valamint a címjegyzék vég­rehajtó bizottság elé kerülé­se a várható nagylétszómú vé­teli igényre tekintettel jelen­tős időt igényel, amellett, hogy a PIK Vállalat az igényeket folyamatosan terjeszti fel óz építési és közlekedési osztály­ra. Az új rendelet szellemé­ben készülő címjegyzék még ez évben a végrehajtó bizott­ság elé kerül. Az elidegenítést kizáró ál­talános, a központi jogszabály által is szabályozott okok a ’következők: nem idegeníthetők el azok a házingatlanbk. ame­lyek állami szervek használa­tában állnak, a vállalati szol­gálati bérlakás céljára szol­gáló lakások, ha e jellegüket a bérlakás felett rendelkezni jogosult szerv nem szünteti meg, a városrendezési prog­ramok szerint előreláthatólag 10 éven belül lebontásra ke­rülő ingatlanok, a műemlékek, vagy műemlék jellegűek, kivé­ve, ha a műemléki hatóság az elidegenítéshez hozzájárult, azok, amelyek központi lakás­építés keretében bérlakás cél­jára épültek, és üzembe he­lyezésük óta 5 év még nem telt el, illetve, amelyeket a •helyi tanácsrendelet kizár az elidegenítés lehetőségéből. A helyi tanácsrendeletben foglaltak szerint fentieken túl­menően nem vásárolhatók meg a:- nem lakás céljára szol­gáló - ipari, illetve zöldterü­leteken lévő házingatlanok,- azok a két- vagy ennél többlakásos házingatlanok, amelyék tartószerkezete bau- xiíbetonból épült (a bauxitbe- tonból készült vasbeton tartó- szerkezetek szilárdsága roha­mosan csökken, más, hasonló tartalmú tartószerkezetekhez képest és idő előtti tönkre- menésükkel kell számolni, mindezek az állami tulajdon­ban tartást indokolják. Pl. Ki­lián Gy. u. 4.),- azok a lakóépületek, amelyeket az állami lakásépí­tés keretében tetőtér-beépítés­re, vagy emeletráépítésre ki­jelöltek, a tetőtér- vagy eme­letráépítés megvalósulásáig,- a házkezelési szerv keze­lésében lévő, tömbszerűen lé­tesített személygépkocsi-tárolók közül azok, amelyek az rrt. területfelhasználási előírásai­Eladók az állami bérlakások A megvásárlás iránti kérelmet a PIK INKÖZ-irodájához kell benyújtani Senki „feje fölül" nem adható el val ellentétesek, általános építészeti előírásokat sértenek (beépítési távolság, tűztávol­ság), — társasházakban (a kijelö­lés után társasházzá alakított Iházak'ban) épületekben lévő, lakásként használt olyan bér­leményrészek, melyek az OÉSZ szerinti lakásfeltételnek nem ■felelnek meg (a bérlemény ál­lami tulajdon marad, annak meg üresedése utá n a társas- Iház nem lakás céljára, közös .hasznosítású helyiség céljára veheti meg), — a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő, te­lepeken lévő házingatlanok (pl. Gyöngy, Tárna, Vörös csil­lag, Fejlődés utca, Pipacs ut­ca által határolt térség), — a 10 szintesnél (emele­tesnél) nagyobb épületek (10 emeletesig megvásárolható). A házingatlan elidegenité- sét a kezelő szerv és a bér­lők egyaránt kezdeményezhe­tik. Ha a nyugdíjas, illetőleg a jövedelmi és szociális hely­zete alapján - tanácsi bér­lakásra jogosult bérlő - a vásárlási jogával nem él, a lakás a lakásbérleti jogviszo­nya fennállásáig, illetőleg a tanácsi bérlakásra jogosultság megszűnését kővető öt éven belül nem idegeníthető el. Külön is hangsúlyozandó; a nyugdíjas, illetve a szociális helyzete folytán tanácsi lakás­ban lakó bérlő „feje fölül a tető nem adható el", termé­szetesen beleegyezésével a majdani társasházközösség a lakást megveheti, ez esetben az ö bérlőjük lesz. Itt jegyezzük meg, vála­szolva az érdeklődésre, elvi­leg nem kizárt az sem, hogy valaki egy egész lakótömböt megvásároljon. Természetsze­rűen a kívülálló, lakott laká­sokra vonatkozó vételáron! Nem vehető meg ez esetben sem a nyugdíjas bérleménye! Lehetőség van a lakásszövet­kezet részére történő eladás­ra is, ha a bérlők legalább 66 százaléka úgy nyilatkozik, hogy a lakások tulajdonjogát nem kívánják megszerezni, és tudomásul veszik, hogy a la­kások a lakásszövetkezet tu­lajdonába kerülnek. A bérlő­ket a továbbiakban a laká­sok állandó használatának jo­ga illeti meg. Fontos szabály, hogy a bérleti jogviszonyra ilyen esetben is a tanácsi bérlakásra vonatkozó rendel­kezések az irányadók. Új ren­delkezése tanácsrendeletünk­nek, hogy a korábbi 51 szá­zalékos kérelmezői arány meg­követelését a szabályozás tö­rölte. E rendelkezés ellenére, a kezelő szerv változatlanul javasolja a bérlőknek, hogy a vételi igényüket minél na­gyobb létszámban terjesszék elő. Úgy válhat ugyanis a la­kóház-üzemeltetési költség mi­nél kedvezőbbé, ha a lakó­ház tiszta profilú lesz. A több­ségben lévő tulajdonostársak ugyanis az üzemeltetésben jobban részt tudnak vállalni, hiszen közvetlenül érdekeltek a fenntartásban. A lakóházingatlant a kö­vetkezők vásárolhatják meg: elsősorban a bentlakók, a bérlő, a bérlőtárs és a la­kásban lakó, olyan jóhiszemű jogcím nélküli személy, aki korábban bérlő volt, a bérlő élettársa. A házingatlant a fent felsoroltak együttesen is megvásárolhatják, s a bérlő a házingatlant leszármazottja ■részére is megveheti. Szólnunk kell a bérlakásokban lévő házfelügyelői lakások sorsáról is, álláspontunk szerint azok közös tulajdonba kerülnek, s a társasház maga dönthet ar­ról, hogy kíván-e házfelügye­lőt alkalmazni. Amennyiben a lakóközösség (vevők) egyönte­tűen meg kívánják vásárolni a házfelügyelői szolgálati la­kást (mint a lakóközösség kö­zös tulajdonába kerülő lakást), természetesen a közös tulaj­donba kerülő lakás árát az egyes tulajdonostársaknak együttesen kell megfizetniük. A házingatlanok vételára az új szabályozás szerint az aláb­biak szerint alakul:- a hátrányos helyzetű pe­remterületeken, Hiird, Vasas, Somogy, Pécsszabolcs, Pécs- bányatelep, Erzsébettelep, Pécs- újhegy, Magyarürög, Patacs, Rácváros, Budai Kertváros, Megyeri Kertváros, valamint a Fürst Sándor utca és a Far­kas István utcától keletre eső területeken a rendezési terv­ben szereplő határvonalon el­helyezkedő házingatlanok a központi jogszabályban rögzí­tett, kedvezményes vételáron vásárolhatók meg. Vagyis pl. öröklakások a helyi forgalmi érték teljes összegének 30 szá­zalékáért, ha 15 éven belül nem részesültek teljes felújí­tásban (az épületállomány zö­me) a forgalmi érték 15 szá­zalékáért, illetve egylakásos épületek a forgalmi érték 50 százalékáért.- Pécs város egyéb terüle­tén elhelyezkedő ingatlanok vételárát az alábbiak szerint kell megállapítani: a bérlő és a vele egy te­kintet alá eső személy részé­re történő értékesítés esetén © öröklakásnál és hat la­kószobásnál nem nagyobb ház­ingatlannál, ha:- 5 éven belül teljes fel­újításban részesült, a vételár a forgalmi érték 75%-a;- 5-10 év között épült, il­letve teljes felújításban része­sült, a vételár a forgalmi ér­ték 65%-a;- 10—15 év között épült, il­letve teljes felújításban ré­szesült, a vételár a forgalmi érték 55%-a;- 15-20 év között épült, il­letve teljes felújításban ré­szesült, a vételár a forgalmi érték 45%-a;- 20-25 év között épült, il­letve teljes felújításban ré­szesült, a vételár a forgalmi érték 35%-a;- 25 év felett épült, illetve részesült teljes felújításban, a vételár a forgalmi érték 25%-a; © egylakásos házingatlan­nál a vételár a forgalmi ér­ték 80%-a; © nem lakás céljára szol­gáló házingatlannál, ha az épület 5—10 éve épült, illetve 5 éven belül teljes felújítás­ban részesült, a vételár a forgalmi érték 80%-a, egyéb esetben pedig a 70%-a. A kívülálló személy által lakottan történő vásárlás ese­tén a vételár az 1. pontban (megjelölt létesítési és felújí­tási időpontoknak megfelelően 10 százalékkal nő. Az üres, beköltözhető in­gatlanokat versenytárgyalás le­folytatásával lehet értékesíte­ni. Az ilyen ingatlanokat min­den esetben sajtó útján kell meghirdetni. Az üres ingatla­nok értékesítésére minden esetben egyedi megbízást adunk, s pályázatot a legked­vezőbb ajánlattevő nyerheti el. Ilyenkor a vételár a for­galmi értéknél magasabb is lehet, az induló ár az ingat­lan forgalmi értéke. A házingatlanok magánsze­mélyek részére a vételárnak egy összegben történő megfi­zetése, vagy részletfizetés el­lenében idegeníthetők el. Rész­letfizetés esetén a vételár 10 százalékát kell a szerződés- kötéskor megfizetni, a fenn­maradó vételárhátralékot leg­alább 25, legfeljebb 35 évig fizethetik meg. Kívülálló vevő esetén a részletfizetés időtar­tama 20 év lehet. A vételár- hátralékot évi 3 százalékos ka­mat terheli, a havi törlesztő­részlet nem lehet kevesebb a (bérleménynek a szerződéskö­tés időpontjában érvényes ha • vi bérösszeg 50 százalékánál. Fontos tudnivaló az is, hogy ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben kifizeti, vagy 10 százalékot meghaladó fizetést teljesít, 40 százalékos áren­gedmény illeti meg. Például: ha az egy, 5-10 év között épült, kertvárosi pa­nelházat szeretne bérlője megvásárolni 2 szobás, össz­komfortos lakást alapul véve, pl. 1 300 000 Ft forgalmi ér­tékben (becsült szám). A vételár 845 000 Ft (a for­galmi érték 65 százaléka). Kötelezően lefizethető: 84 500 Ft. Fennmaradó tartozás ösz- szege: 760 500 Ft, illetve évi 3 százalékos kamat havi rész­lete 25 éves törlesztési idő­vel 2535 Ft, 35 éves törlesz­tési idővel 1810 Ft. Arneny- ínyiben az állampolgár a vé­telár teljes összegét kifizeti, 40 százalékos engedménnyel a vételár 507 000 Ft. Vegyünk egy másik példát; az ingatlan 20-25 éve épült, ilyen belváros, Uránváros je­lentős része: 1 millió Ft-os forgalmi értéket alapul véve. Vételár a forgalmi érték 35%-a: 350 000 Ft. Kötelezően lefizetendő: 35 000 Ft. A fennmaradó tartozás összege: 315 000 Ft. A törlesztés havi részlete 25 év alatt: 1050 Ft; 35 év alatt: 750 Ft. Egy ösz- szegben történő kifizetés ese­tén a vételár 210 000 Ft. Nagyon fontos dolog tudni, illetve a vevőknek felkészül­ni a megvásárolt lakóházak üzemeltetésére. Jogszabályi előírás a kötelező felújítási alapképzés is. A társasházkö­zösség döntheti el, hogy kö­zös képviselő útján, esetleg lakásszövetkezethez való csat­lakozással, vagy továbbra is a PIK Vállalat kezelésében kí­vánja üzemeltetni most már saját ingatlanát. iEz a költség a fent felso­rolt értékesítési modelleknél lakásszövetkezeti példákat ala­pul véve 700-1200 Ft-ig ter­jedhet. Nem utolsósorban uta­lunk arra is, hogy az állam­tól való szerzés illetékmen­tes! Ha a házingatlant ma­gánszemély vásárolta meg, a vételárhátralékra jelzálogot je­gyeznek be, eladás esetén, ha ■még vételárhátralék áll fenn, tanácsi hozzájárulás szüksé­ges. Jogszabály-ismertetésünk az értékesítési eljárás valameny- nyi szabályára, helyhiány miatt nem terjedhet ki. A PIK bér­leményekkel kapcsolatos to­vábbi részletes feltételekről az építési és közlekedési osztá­lyon lehet tájékozódni (tele­fon: 13-222/235 mellék). dr. Kahutek Annamária Pécs M. Város Tanács V. B. építési és közlekedési osztály Jogi tanácsadó B. T. kérdezi, hogy a ha­szonélvező miként gyakorolja jogát? Polgári Törvénykönyvünk 159 §-a szerint a haszonélvező jo­gának gyakorlásában a ren­des gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítá­sok és helyreállítások kivéte­lével; terhelik azok a kötele­zettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvező a haszonél­vezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását át­engedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakor­lását csak akkor lehet áten­gedni, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvező köteles a tu­lajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik sze­mély a haszonélvezet gyakor­lásában akadályozza —, köte­les továbbá tűrni, hogy a tu­lajdonos a veszély elhárításá­ra, illetőleg a kár következ­ményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket meg­tegye. A haszonélvezet megszűnté­vel a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszon- élvező felelős a dologban be­következett károkért, kivéve, (ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott hely­zetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a ha­szonélvező nem köteles meg­téríteni. K. T.-né olvasónk egyedül ne­veli két gyermekét. Kérdése: mennyi pótszabadság illeti meg a gyermekei után? A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete a 47. § (2) bekezdésében úgy rendel­kezik, hogy a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül ne­velő apát évenként a tizen­négy évesnél fiatalabb — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után öt, — legalább három gyerme­ke után kilenc munkanap pót- szabadság illeti meg. S. T„ H. N. és Nagy G. olvasóink kérdóso, Hogy mikónt tudhatnák mog, hogy mennyi idővel rendelkeznek a nyugdíj­hoz? A 3/1975. (VI. 14.) SZOT- szabályzat 121. §-a szerint a biztosított legkorábban az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát megelőző egy éven belül kérheti az igényelbíráló szervtől annak megállapítását, hogy mennyi a figyelembe ve­hető szolgálati ideje. Az igényelbíráló szerv hatá­rozattal értesíti a kérelmezőt. Ebben megjelöli az elismert és el nem ismert időket is. Ugyanakkor jogorvoslati lehe­tőséget is biztosít a kérelme­ző részére. A kérelmet Bara­nyában a Pécsi Társadalom- biztosítási Igazgatóságnál le­ihet előterjeszteni. Kereskedők kontra fogyasztók Több esetben panaszkodtak már olvasóink a tejföl minő­ségére. Egyikük szeptember 23-án Pécsett, a Kossuth Lajos utcai csemegében vásárolt, otthon meglepődve tapasztalta, hogy híg, sőt folyékony. Leg­inkább a fél literes zacskóban kapható joghurthoz tudta ha­sonlítani. Sok bosszúságtól tudnák a gyártó cégék megkí. mélni a vásárlót, ha az len­ne a csomagban, ami rá van írva: az ára miatt sem mind­egy — ez esetben —, hogy tejföl vagy joghurt. És ez csak egy a sok közül — mondja. * Nagy gond, hogy például a Konzum Áruházban és a kert­városi Lila» ABC-ben szomszé­daink nagybevásárlása miatt lassan halad a sor a pénztá­raknál. A siető, kevés árut vá­sárlóknak is hosszú időt kell emiatt az üzletben eltölteniük. A Konzumban ugyan van kis- tételes pénztár, de oda is be­állnak megrakott kocsikkal is. A vásárlók jogos kérése az, fi­gyeljenek jobban oda, hogy ez az áldatlan állapot meg­szűnjön és ne ez legyen a vá­lasz: akinek nem tetszik men­jen máshová vásárolni — mert sajnos ez is előfordult már több esetben. Kár, így rontani a hitelét ennek a két ió hír­névnek örvendő üzletnek. * Levelet kaptunk P. 1.-től Pécsről. Kifogásolja, hogy a boltokban az állandó válasz­ték felvágottakból, parizer, fő­zőkolbász, bácskai, véreshurka és a méregdrága gépsonka. Egyebet nyilván nem rendelnék az üzletek. Javasolja az Állat- forgalmi- és Húsipari Vállalat adjon ki kérdőívet, döntse el a vásárló, hogy mit szeretne enni. * özv. Gyenes Józsefné 27 aláírást tartalmazó levelet jut­tatott el szerkesztőségünknek, hogy nyilvánosságot kérjen gondjuk megoldásához. A pé­csi Somogyi Béla út sarkán lévő kis élelmiszerboltot — ér­tesülésük szerint — bezárják, hogy helyén italboltot létesít­senek. A környéken sok az idős ember, igazán közel ez a kis üzlet van. Nehézséget okozna számukra a Konzum, vagy a Szálai András úti bol­tokba járni. Italmérő helynek viszont ott van a HBH söröző! * Kiezel Ferencné szemüveg- tortúrája miatt kereste meg a DN-t. Május 2-án a Lánc ut­cai gépi szemvizsgálóban járt szemüveg miatt. A receptet az ottani Ofotértban váltotta be. Korábban egy hónap elég volt ahhoz, hogy Budapestről meg­küldjék az üveget, most viszont októbert írunk, de szemüvege még mindig nem kész. Anyag­hiányra hivatkoznak és arra, hogy nem olvasónk az egyet­len, aki ezzel a gonddal küsz­ködik. Ez nem vigasz annak, aki negyven éve szemüveget visel I Panaszfelvétel a Városgondnokságon Tíz aláírásos levelet küldtek hír- és panaszrovatunknak a pécsújhegyi Barázda utcából. Azt panaszolják, hogy hónapok óta hiába fordulnak a város­gondnoksághoz, a Megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanácshoz, közterületfelügyelethez, nem intézkednek a megkérdezett szervek. Továbbra is baleset- veszélyes a Barázda és Bor utca környéke, ahol a kes­keny utcában nagy sebesség­gel járnak a szállító jármű­vek, pedig a közelben gyer­mekjátszótér található. A la­kók sebességkorlátozást sze­retnének, aminek révén a kör­nyezetszennyezés is csökken­ne. A Városgondnokságon nem tudtok a bejelentésről. Rova­tunk továbbította a kérést. A hasonló jellegű panaszokkal hozzánk fordulóktól kérjük, hogy levélben is értesítsék a gondnokságot, akkor nem vész nyoma bejelentésüknek. A gondnokságon 24 órás ügyele­tet tartanak, elérhetők a pa­naszfelvevők a 12-290-es tele­fonon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom