Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-10 / 280. szám
1989. október 10., kedd Dunántúli napló 5 Diicso Csilla (1952—1989) Fehér papírra, fekete betűkkel írtál eddig és most fekete betűkkel fehér papíron mi emlékezünk rólad. Nem tehetünk mást, mert bármilyen hihetetlen is a hir: egy héttel a 37. születésnapja előtt, szombaton, meghalt DUCSÖ CSILLA, lapunk munkatársa. Megbicsaklik a toll a kezünkben, és könnyeket fakaszt szemünkben a szerkesztőség épületén lengő fekete zászló... Az írógépen, a barnán, Csilláén, senki sem üti le olyan vehemenciával a billentyűket, senki sem néz fel újra ugyanúgy, senki sem kérdezi olyan hangsúllyal a szerkesztőt: hány sorom van? Senki sem néz majd oly kérdően: van egy témám, mit szóltok hozzá? Egy dologban feltétlenül konok és kitartó volt: szeretett egyedit alkotni. Olyat, amire csak ő képes, amit ő talált ki. Ez volt a véleménye az újságírásról és hobbijáról, a főzésről is. Többször beszélt arról, hogy a szakácskodás és az újságírás rokonszakma. Újat alkot az ember mindkettőben. Nehéz, és felesleges is talán elképzelni, milyen ötletei lettek volna még, ha nem ilyen fiatalon ragadja el a halál. Az utolsó pillanatig bíztunk valamennyien, de míg egy cikk terjedelmét a napi szerkesztő határozza meg (akivel ráadásul „alkudni" is lehet) az élet végét más szabja meg. Csilla több mint 11 évig dolgozott szerkesztőségünkben. Közben végzettségének megfelelően tanított és fordított is. Sokan ismerhetik két, magyarra átültetett könyvét: a Kirabol a komornyikom, és a Kaland Afganisztánban című, hozzáértésről tanúskodó fordításokat. Angol szakon végeztél, sok emberrel értetté? szót. Imádtál beszélgetni és írásaidban is szívesen fejtetted ki véleményedet. Tudjuk, rengeteg terved, ötleted volt, ezek megvalósítását, sajnos, megakadályozta a gyógyíthatatlan betegség. Búcsúzunk tőled, Csilla! Megyei Lapkiadó Vállalat Dunántúli Napló Szerkesztősége Kereskedők — vendéglősök - uallolkozók Maszekvilág Baranyában Nem javult a közegészségügyi helyzet Kölcsönös támogatási alap a rászorulóknak Baranyában a lakosság ellátásában mintegy 140 gazdálkodó szervezet és több mint 1300 magánkereskedő vesz részt. Az állami és szövetkezeti üzletek mellett egyre nagyobb szerephez jut a magánszféra. A IKISOSZ megyei szervezetének tegnapi komlói ülésén például elmondották, hogy még tavaly egész évben 105-en 'kérték felvételüket, idén már fél év lalatt ugyan- ennyien jelentkeztek. Ebből a szempontból Pécs mögött az egyik legdinamikusabban fejlődő város Komló. Fuchs lózsef, a thelyi csoport elnöke szerint az 70-es évek második felétől érezhető a változás: ma a bányászváros minden pontján, sőt a vonzáskörzetben is jelen vannak a magánkereskedők. Mégpedig egyre nagyobb számban, hiszen a tanácsi nyilvántartás szerint 1985-ben 57, idén viszont már 140 vállalkozó működik a településen. A legnépesebb a vendéglátó szakmában tevékenykedők köre, hisz ők csaknem annyian vannak, mint a négy évvel ezelőtti összlétszám. A maszek világ térnyerése sajnos magával hozta a szakma bizonyos felhígulását. Erről szólt többek között dr. Tihanyi László KÖJÁL-főor- vos, aki részletesen beszámolt a térség magánkereskedelmének közegészségügyi ihelyzetéről. Mint mondotta, a vállalkozók egy része nincs tisztában a legfontosabb tudnivalókkal, köztük a közegészségügyi szabályokkal. Bár az elmúlt 10—15 évhez képest sokat javult az üzletek külső képe, megjelenése, a konyhákban és a raktárakban változatlanul nagy a rendetlenség, a szervezetlenség. Ez utóbbi (illusztrálására a KÖJÁL főorvosa megdöbbentő adatokkal is szolgált: például a bakteorológiai vizsgálatok 40—50 százaléka mutatott ki valamilyen szennyezettséget, a fagylaltminták 60—70 százoléka volt kifogásolható. Tekintve, hogy nem csupán helyi jelenségről van szó, a KISOSZ megyei elnöksége elfogadta a javaslatot: a jövőben az új kiskereskedők alapfokú közegészségügyi képzést is kapnak. A komlói tapasztalatok szerint a magánkereskedők, vendéglősök, vállalkozók nem alkalmaznak tisztességtelen árakat, bár mint Varga Tiborné tanácsi osztályvezető elmondotta, a vásárcsarnokban létezik egyfajta „árkartel”, hiszen a zöldségesek egyeztetik áraikat. A megye magánkereskedői egyébként gyakran kínálnák olcsóbb árut, mint az állami vagy szövetkezeti üzletek. A tegnapi ülésen többen is kifejtették álláspontjukat, amely szerint ezt az elvet a déligyümölcs forgalmazásában is be kell tartani. Nem szabad a fővárosi példát követni a baranyaiaknak, a banán és a narancs szabadáras ugyan, ez azonban nem jelenti azt, Ihogy „mindent szabad". A magánkereskedők mindezt annak ellenére szorgalmazzák, hogy az évente változó adózás, a magas társadalombiztosítási járulék, az árühiányos piaci viszonyok, a szektorsemlegesség 'hiánya és a rójuk ‘kényszeritett rengeteg adminisztráció miatt még mindig (hátrányban vannak, nem érzik igazán, bogy a körülmények segítenék a vállalkozó szellemet. Nyilván ezért is született olyan döntés a tegnapi napon, hogy a vállalkozások segítésére kölcsönös támogatási alapot hoznak létre és megkezdik a karácsonyi vásár tervezését. F. D. A piros nyakkendő után milyen színű következik? Változóban az úttörőmozgalom Erősödő diákönkormányzatok Az idei tanévtől már deklaráció is hitelesítette a változást, az úttörőmozgalom hagyományos, ideologikus formájának feloldását. Az önszerveződés, az ifjúsági önkormányzat csirái már jóval korábban megjelentek az iskolákban, mint a Magyar Úttörők Szövetségének állásfoglalása, amely az eddigi gyakorlatban még meglévő kötöttségeket is megszünteti. A mozgalom, a mozgalmi élet a diákság természetes, közösségi létformái közé tartozik, következésképpen az úttörőzés továbbra is új tartalommal megtölthető, tradicionális kerete lehet a változásoknak, ugyanakkor bármi más — elvében persze humánus — közösségteremtő (kezdeményezés igazolhatja életkpességét. Máris vannak iskolák, amelyek „megelőzték korukat”: a pécsi Belvárosi Általános Iskolában az önkéntes elve alapján megszűnt az útörőmozgalom, helyébe az igen erős, a pedagógusaik támogatását élvező önkormányzati munka lépett. Az iskola kötelességének érzi, hogy a diákönkormányzat által szervezett értelmes programok, közösségi kezdeményezésék feltételéit megteremtse, míg formailag az ellenpéldának tetsrik a Szigetvári II. számú Általános Iskoláé, ahol a Tinódi Lantos Sebestyén úttörőcsapat érdeklődési körök szerint alakított szakrajzokból szerveződik, de mint Fábiánná Batka Ilona csapatvezető elmondta, nálifk a változatlan létszám „rábeszélés kérdése" — pontosabban eredménye volt, hiszen „aki nem úttörő, ne is jöjjön vasat gyűjteni velünk.” A harkányi kisdiákok kívánságait, az őrsök levélben megfogalmazott véleményét ezekben a napokban értékelik az iskola pedagógusai. Van ■ahol az úttörőmozgalom keretein belül a munka tartalmát, az életkori sajátosságoknak megfelelő programjait erősítik. Mint arról Brandstetterné Temesi Tünde igazgató, a pécsi I. számú Gyakorló Általános Iskola igazgatója beszámolt, náluk történelmi szerepjátékok révén ismerkednek a kisdiákok a múlttal, de a való élettel is. így szerveződik Mátyás király udvara köré a főzés tudományával ismerkedő „kukták” vagy a „doktorok” őrse, hogy a legtalpraesettebbek a boglárlellei tíznapos táborozáson is jól érezzék magukat. Természetesen ebben részt vehetnek azok is, akik nem úttörők, sőt, három cserkészmozgalomhoz csatlakozott diákuk is van. A mozgalmi munkát, a progromok szervezését fokozatosan 'rábízhatták az egyre erősebb diákönkormányzatra Komlón, a Gagarin Általános Iskolában is. Ebben az évben a tantestület már nem kíván avatóünnepséget tartani • Gagarin napján, nyilván nem azért, mert híján van a hős űrpilóta iránti kegyeletnek, ha nem mert az érdeklődés csökkenésével ezt erőltetettnek, formálisnak tartanák. A helyzethez alkalmazkodva az úttörőcsapat és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus ezután már csak ez utóbbi intézmény vezetője az idei tanévtől. Van teendője: az iskolában igen élénk közéleti munka folyik, nyitottan minden értékőrző társadalmi hatásra. A pécsi Jókai Utcai Általános Iskola igazgatója, Spo- Iár János elinondta, hogy az iskolák és V úttörőcsapataik közti szerződeW-k az önkéntesség elvének deklarálásával meglehetősen különbözhettek egymástól, s ogy ez az év e szempontból mit hoz, az rpajd ezután fog kiderülni. Mint volt csapatvezető, elkötelezettje a mozgalomnak, de úgy véli, hogy minden másfajta szerveződés egyenlő joggal követelhet magának helyet az iskolákban is. B. R.---------------------------------------------------------------------^ A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK Anyagellátó Üzeme október 9-től' a telephelyen újra kedvezményesen árusítja a mecseki brikettet Az árengedmény 300 Ft tonnánként. Várjuk kedves vevőinket. Mecseki Szénbányák Anyagellátó Üzem, Komló. r —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Ejnye, Zsolt!... Ugye, Zsolt, nem gondoltad komolyan? . . . Ugye, magad sem hiszed, hogy — Például tőlem! — félniük kellene az újságíróknak, hiszem magam is afféle volnék . . . Ugye, nem gondoltad komolyan, hogy félfüllel hallott információkkal traktálod a „Például" című rovatok olvasóit!. . . Tudod, hiába telefonáltál egész nap — ezt írtad! —, mert abban az említett luxuskégliben nincs telefon. Talán a régi számomat próbálgattad, ahelyett, hogy feladtál volna eqy táviratot a címemre, hogy nívjalak vissza ... Na mindegy.. . De ha már kikérdezésem nélkül véleményt írsz rólam, akkor kérlek, már csak a barátságunkra való tekintettel is, hogy pontosan informáld az olvasókat. Azt írtad, .......olyan írás je lent meg róla, amellyel nem értett egyet. . .” Zsolt! Te komolyan olyannak ismersz, aki emiatt söprűt fog? . . . Azóta, remélem megértetted, mi volt a bal'hé előzménye, de ha nem, informállak téged is és az olvasókat is: (hazugságokkal és családi mocskolódóssal tarkított írást — ha ez az! - jelentettek a Kacsában meg, s már jó előre tudhattam róla, hiszen a fökacsa odajár Ci- nihez a szomszédba. Az énekes-írónő lakása épp úgy hibákkal teli, mint az enyém, s ezt méltányolva megígérte a főkacsa, hogy lehozzo a cikkhez irt válaszomat is — de egyszerre a kettőt! Sőt, a cikk szerzője levelet is írt a lopnak, hogy ha én ellenzem a cikk megjelenését, ó nem ragaszkodik hozzá. Ezen fölül még egy adalék: még a válaszom megjelentetéséhez is csak akkor ragaszkodtam, ha nem tesz a cikk mellé bizonyítékokat a cikk szerzője. Ugyanis, (ha igaz a cikkben irt állítása, hogy tudniillik én baltával verem szét a lakást, hogy pénzt szerezzek „visz- sza” - ? -, s ezt fotóval, netán egy OTP-s levéllel igazolja, vagy bármivel, akkor fölösleges a magyarázkodás, illetve védekezés részemről. Az igazság tehát a következő: a 12 OTP-s lakás közös képviselőjeként állok levelezésben az OTP-vel, s beruházójukkal, a KERBER-rel, s azt duzzasztották baltás bontásra, hogy a hihetetlenül sok hibát folyamatosan reklamálom mindannyiunk nevében. Gondolod, hogy annyira abnormális vagyok, aki egy kész és jó lakást csak azért szétver, hogy pénzhez jusson?... Ami pedig úgyszintén az igazság: csak azért vertem el a főkacsát, mert az adott szavát nem állta. Innen Orfűről beszéltem vele telefonon, ígéretét komolyan vettem, ellentétben vele. Ami a gyalázkodósót illeti, azért pedig természetesen beperelem. Ha pedig mégsem lehet sajtópert nyerni ellene, akkor majd úgy fogom venni, hogy a verésben benne volt az is, amit a mocskolódásáért kapott... Ugye, Zsolt, így már nem olyan véres a verés? . . . Barátsággal üdvözöllek: Bandó * Kedves Andris! Tévedtél. Sajnos - vagy inkább szerencsére — nem nekem, Bozsik Lacinak kellett volna címezned kifogásaidat. Egyrészt, mert nem én írtam az emlitett cikket, másrészt, mert kollégámmal ellentétben úgy vélem: amikor Menyhért Mészárost verted, nem újságírót vertél. Ha csak annyit mondok, hogy a Kacsa kéthetente köpi szemen Etikai Kódexünket, s ezzel minket, újságírókat is, már indoklom, miért nem érdekel a pali. Tőlem akkor pofozod fel, amikor akarod. S ha igazad van, annál inkább. Barátsággal üdvözöllek: Pauska Zsolt * Andris, leveled köszönjük. Agresszivitásoddal továbbra sem értek egyet. Egy rózsaszál, no és egy poén - szebben beszél. Humorista pályafutásodhoz további sok sikert kívánok: Bozsik László Túlbiztosítás 115 ezer példányban jelent meg a kongresszus miatt a VDN. Szombati számunkban közöltük, hogy a lapot ezúttal minden DN előfizető ingyen megkapja. Házhoz szállítással. Sokan nem olvasták el a közleményt, igy — mivel az előfizetők nagy száma miatt kevesebb példány jutott a standokra - több ezren túlbiztosították magukat. Ezért fogyott el nagyon hamar a pavilonokban a Vasárnapi Dunántúli Napló. Párttag-e minden mozdony? „Mellékelt, f. hó 6-án megjelent cikkük kapcsán (melynek címe: „Leoltják a csillagot a Parlamentben” volt - a szerk.) kérdem: megkérdeznék-e, hogy a pécsi Vasút- igazgatóságról és az állomásról mikor óhajtják leszedni a vörös csillagokat, mert ugye, azok nem pártházak? Ezekről szinte órák alatt le lehet szerelni. Ha a Parlamentről lehet, onnan miért nem? Azonkívül: párttag-e minden mozdony? Ugyanis minden mozdony elején vörös csillag van, pedig a MÁV emblémája értelmesebb lenne még a vasutas sapkán is. Pécs, 1989. X. 6. Tisztelettel: Garai Gábor, Pécs, Szabadság u. 17. * Hogy párttag-e minden mozdony, nem tudjuk. Mindenesetre felhívtuk Bús Károlyt, a Vasútigazgatóság igazgatóhelyettesét. Nem azért, mert olvasónk azt irta a borítékra, hogy nem merjük levelét közölni, hanem, mert valóban érdekes a téma. íme, Bús Károly válasza: - Folynak az előkészületek, melyeknek a tervek szerint az lesz az eredménye, hogy az eredeti formát állítjuk vissza mindenütt a pályaudvaron. Ha megtaláljuk a régi címert, az is visszakerül. Persze, nem páni gyorsasággal, és nem, mert egyesek most igy akarják ... Időpontot nem tudok mondani, de őszintén szólva nekem személy szerint nem sürgős, hogy levegyék a vörös csillagot. Hogy párttag vagyok-e? Igen, természetesen az. A Baranya Megyei Rendőr- főkapitányság a következő tájékoztatást adja ki: „Eredményre vezettek a laboratóriumi vizsgálatok Orsós Anikó 4 éves, komlói kislány bűncselekményével kapcsolatban. A POTE Igazságügyi Intézetében kétséget kizáróan azonosították a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható Vas Éva lakásában lefoglalt paplanon és párnán a kislány vérét. Az ügyet átadták a Baranya Megyei Főkapitányság vizsgálati osztályának.” Marton Istvánná Komlón, Anna-aknán, a 231-es számú boltot bérli a B. M. Élelmiszerkereskedelmi Vállalattól. Fotó: Kóródi Gábor A • I ' Anikó