Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-06 / 276. szám

Dunántúli XLVI. évfolyam, 276. szám 1989. október 6., péntek Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP MSZMP-ksngresszus ’89 A hivatalosan péntek reggel kezdődő kong­resszust megelőzően már csütörtökön este ta­lálkoztak az MSZMP legmagasabb fórumának küldöttei. A tanácskozás helyszínén, a Budapest Kongresszusi Központban a csaknem 1300 kül­dött előzetesen véleményt cserélt a kongresszusi ügyrend várhatóan legvitatottabb kérdéseiről. A négynaposra tervezett kongresszus pénteken 8.30-kor Nyers Rezső elnök megnyitójával kezdi meg munkáját. * A szív a bal oldalon dobog ló húsz éve megkérdezték Juliette Crecot: milyen a világné- I zete? A francia sanzonénekes-szinésznő köztudottan nem J ..foglalkozott politikával", most mégis válaszolt: - A szív 0 bal oldalon dobog ... Ma nálunk árnyaltabb tanulságok idejét éljük. Az elmúlt negyven évben „hivatalból" baloldalon masírozó rendszer fel­bomlott, maga alá temetve eszméket és illúziókat, elveket és kompromisszumokat, nemes szándékokat és bűnös tévedéseket e9yaránt. A most kezdődő MSZMP-kongresszus mindenképpen a kor­szakváltás fóruma lesz. A hetvenes évek közmegegyezésének fölbomlása, ha késve is, de utóbb annál elemibb erővel, fel­színre hozta a pártban is a változás igényét. Minden további fejleménytől függetlenül nem lehet elvitatni, hogy az MSZMP tette valós társadalmi erővé a történelmi mércével mérve is Páratlan útkeresést: a saját diktatúráját számolja lel a nem­zet és demokrácia, a fejlődés érdekében. Az állampárt tehát politikai párttá kíván válni egy korsze­ren demokratikus, minden szabadságjogot ténylegesen bizto­sító társadalomban. Ennek következetes véghezvitele rendkívüli erkölcsi erőt követel. Nemcsak hibáival kell teljes nyíltsággal szembenéznie, nemcsak az általa előidézett válságból kell ki­utat ajánlani, nemcsak a múltért kell vállalni a felelősséget. A Megkérdőjelezhetetlen hatalomról kell lemondania, vállalva a népakarat által való megmérettetést. S ezt, álljon valaki bár- mely pontján a politikai térképnek, el kell ismernie: párt ilyet nem tett eddig a világi e táján, s ehhez erő kell, merészség. Szükségből igczi erényt is lehet formálni, ha nem önös a cél, nem a jogosulatlan átmentés a szándék. A cselekvő következetesség alighanem fő követelménye lesz °z^ MSZMP kongresszusának. A tét nem kicsi: a ‘baloldal leg­erősebb pártjának jövője értelemszerűen nagyban meghatároz- z°. lesz-e (s milyen?) o jövendő Magyarországon korszerű bal­oldal? I A jobb- és a baloldal közös nemzeti érdeke ma, hogy a békés átmenetet ne kaszálja el a „retorziós inga" kilengése. A demokráciából senkit nem lehet kizárni, csak azt, aki maga Zárná ki a demokráciát. A sokszínűség értelemszerűen nem fűzi a kiszorítósdit, a másik radirozásával maga is elhalványul. De mi a sajátosan baloldali érdek? A kongresszusnak e fogfontosabb kérdésre a lehetséges legszabatosabb választ kell' adnia. A demokráciában (ami mindenki érdeke), a békés, szilárd jogállamban (ami szintén), a hatékony, fejlődőképes vegyesgazdaságban (ez is általános érdek) mi tehát a bal­oldali, ezen belül mi a szocialista, s mi benne a tipikusan őzé a párté? (Hívják akár MSZMP-nek, akár másképp.) Milyen ordekeket vállal és milyen értékeket képvisel ez a párt? S ohhez képest másodlagos — hisz e lényeghez kell igazítani -, ho9V milyen belső szabályzattal és kik vezetésével teszi. Ám °z utóbbi fontos mutatója és garanciája, ha úgy tetszik, esz­köze az előbbinek. A választ ezúttal is könnyebb fordítva kezdeni: mi nem? "°s. nyilvánvaló értékvesztés a múlt illúzióinak fenntartása. Az ofyáskodó, központosított, alapelemeiben többé-kevésbé sztáli­nista rendszer mára nemhogy valaha volt vélt, vagy valódi vonzerejét vesztette el, hanem egyenesen taszitóvá lett. Kétsé- pe*. szocializmus-e ez egyáltalán, hisz népi demokrácia he- fyott apparátusdiktatúra, munkás—paraszthatalom helyett bürok- 'otikus elituralom, ten/szerű fejlődés helyett folytonos pangás es rendszeres válság lett belőle. Nem mindegy, de sajnos, Másodlagos az, hogy e keretek között viszonylag ésszerűbb humánusabb (mint nálunk), vagy abszurd és kegyetlen mo- ooll működött (mint több „szocialista" országban). Értékvesztés az is, ha most salátástálba összelapátoljuk a ’ojlett Nyugat teljesítményére alapozható igényeket a mi tehe­tségeinkkel és az egészet leöntjük kétféle szósszal: édesen Ufes ígéretekkel és savanyú kilótástalansággal. Nemcsak a s*ajiz lesz keserű, a gyomor se veszi be. . Kell-e mondani, mekkora értékvesztés az értéktagadás. _S '^nen már alakul a pozitív program: mindenekelőtt meg kell tartani mindent, ami jó, és bárhonnan át kell venni és meg tanulni mindent, ami beválhat. Helyi ökormányzatot, hét­köznapion természetes „apró" demokráciákat, népszolgaálla- t°t és kötelmeiben is öntudatos polgárt, szabad magánéletet e* parancsoló közerkölcsöt. A politika ne dölyfös ura, hanem köz- és egyéni hasznú esz- *°ze legyen pofinak, azaz a sokféle sokaságnak. Adott, tu- a°tt és természetesen vállalható legyen mindenféle különböző- Se9. amig nem csorbítja másnak a jogát a másságra. S baloldalivá attól lehet mindez, ha egy pillanatra sem té- vesztj szem előtt: semmilyen érték, bármily fontos is, nem válhat önértékké. Sem eszme, sem pénz nem emelkedhet az *Mber fölé, akitől csak az általa is felismert szükség követel­őt önkéntes áldozatot. Akit - született jogán - maradékta- anul teljes és mindenki máséval egyenlő esély illet meg, hogy eJismerje és kamatoztassa képességeit. Ha rászorul, „befekte- esként" segítséget is kapjon ehhez. Ha a társadalom szer­vezetten és hatékonyan „támogatja" az arra érdemeseket, ükkor nemcsak igazságos, hanem önmagán is segít. (Eseten­ként, adakozásból megteszi ezt a jobboldal is. A baloldal emel­je ezt a köz rangjára.) S a baloldal dolga az is, hogy a piaci "otékonyság lehetőleg ugyan ne csorbuljon, de ne is taszitsa 'fénytelen helyzetbe a versenyt nem állókat. Ha ezt követ- szelesen teszi, tudván, hogy mindenekelőtt a kisemberek párt- ,a.' célja a szabad termelők szabad szövetkezése, akkor szo- t'oiista is. S mit ajánlhat ehhez sajátosan az MSZMP? Megújult ön­magát, egy olyan, velejéig demokratikus pártot, amelyben alkalmas politikai eszközt lel minden szocialista, profi, kor­mány képes, a párt tömegeinek alávetett szakemberekkel. Olyan Partot,, amely növelni képes maga és a szocialista eszmék, az °'szág iránti nemzetközi rokonszenvet, s egy koalicióban ké- pfs összehangolni a nemzeti érdekeket az általa képviseltek járatával. Mindkettőt képes világosan megfogalmazni, tudó­sítani és érvényesíteni, tudva: a széles értelemben vett bal- a kisember a világon mindenütt többséget alkot. Ez a v,/óg ilyen, szavazati eredményektől függetlenül. A szív a bal °'dal0n dobog. Füzes Oszkár Az aradi vértanuk emlékére A képen: Kárpáti Ferenc avatóbeszédet mond MTI Telefotó A tartalomból: Radikális megújulást! (2. oldal) Október 6. vértanúi (3. oldal) Á fogyasztói érdekvédelem (5. oldal) Ünnepi tanácsülés a Janus Pannonius Tudományegyetemen Új díszdoktorok: dr. Kulcsár Kálmán, dr. Száméi Lajos Annál nagyobb tisztesség nem érthet egyetemi tanárt, minthogy a sóját egyeteme vá­lasztja díszdoktorrá, s az egye­temek történetében is csak ritkán fordul elő ilyen esemény - jelentette ki dr. Száméi La­jos, a JPTE állam- és jogtu­dományi karának egyetemi ta­nára, s ezt a véleményét nem­csak a díszdoktoravotó ünnepi nyilvános tanácsülés előtt fej­tette ki, hanem székfoglaló be­szédében is. Az egyetemen tegnap tartották a nevezetes eseményt, melyet dr. Ormos Mária rektor nyitott meg. Tu­dományos és az egyetemhez fűződő érdemeik elismerése­képpen dr. Száméi Lajost és dr. Kulcsár Kálmán akadémi­kust, bz Eötvös Lorónd Tudo­mányegyetem állaní?’ és jogtu­dományi karának egyetemi ta­nárát dr. Adóm Antal egyete­mi tanár és dr. Szotáczky Mi­hály egyetemi tanár, a jogi kar dékánja avatták honoris causa doctorrá. Röviden nem lehet összefog­lalni dr. Száméi Lajos és dr. Kulcsár Kálmán eddigi tudo­mányos és oktatái tevékeny­ségét, ezért pályájuknak csak néhány területét említjük meg. A mdgyar közigazgatástudo­mány a fő kutatási témaköre dr. Száméi Lajosnak. Több mint négy évtizedes tevékenységével nagyszámú, alapozó értékű művet alkotott. Szakirodalmi munkássága elismert, magas­szintű kormányzati szaktanács- adói tevékenységet is folytat, de a hallgatók körében talán arról a legismertebb, hogy gz ő előadásain soha nem kell unatkozni, szellemesen, l'ényeg- retörően fogalmazza meg a szakma legújabb és régebbi eredményeit, tényeit. Legutób­bi publikációihoz tartozik „Az állampolgári szobadságjogok" című monográfia, a községi bíráskodásról szóló tanulmánya vagy ,,A korrupció, protekció és a többi” című könyve. Szá­mos kitüntetése mellett há­romszor is részesült akadémiai díjban, elnöke az MTA köz- igazgatóstudamányi szekciójá­nak, alelnöke az Akadémia igazgatási bizottságának. Dr. Kulcsár Kálmán akadé­mikusnak oz állam- és jogtu­dományok, ezen belül a poli­tikai és a jogi szociológia ku­tatási területén elért eredmé­nyei Magyarországon, külföl­dön egyaránt ismertek. Eddi­gi tudományos tevékenysége alatt tizennyolc könyvet és két­száznál több tanulmányt pub­likált magyarul, valamint ide­gen nyelven. Hét évig tanított a pécsi állam- és jogtudomá­nyi karon, és 1970 óta az EL- TE-n oktat, a jogszociológiai tanszék vezetője. Több alka­lommal vendégkutatóként, majd vendégprofesszorként dolgozott neves amerikai egyetemeken. A legkülönbözőbb európai, ázsiai, latin-amerikai, afrikai tudományos intézetekben tar­tott előadásokat, nemzetközi és (Folytatás a 2. oldalon) Alapvető és nélkülözhetet­len feltétele a hadsereg ere­jének, hogy a nemzet magáé­nak érezze hadseregét, tisz­telje és becsülje áldozatvál­lalását és a haderő fenntar­tásáért maga is vállaljon ál­dozatot — többek közt erről is szólt Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter azon a csütörtöki ünnepsé­gen, melyen felavatták Kéri László festőművésznek a ti­zenhárom aradi vértanút áb­rázoló pannóját a ‘Magyar Nép1 hadsereg Művelődési Há- ' zabon. A Magyar Néphadse­reg tisztjei és tábornokai — A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsában, októ­ber 3. és 5. között tartotta soros ülését a Varsói Szer­ződés Tagállamai 'Egyesített 'Fegyveres Erőinek Katonai Ta­nácsa. Az ülésen Pjotr Lusev had­seregtábornok, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsno­ka elnökölt. Az ülés munká­jában részt vettek a Katonai mondotta a miniszter —, e festménnyel mintegy tiszteleg­ni kívánnak a meghátrálást nem ismerő, önfeláldozó hon­védtábornokok előtt, akik po­litikai nézeteikben, a harc megvívásának taktikájában gyakran nem egyeztek egy­mással, ám a nemzet érde­keit felismerve, és szem előtt tortva, tehetségük és legjobb tudásuk szerint ve­zették csapataikat. Tudták, hogy a katona kötelessége a nemzet szolgálata. A kép avatásán megjelent a budapesti diplomáciai kép­viseletek több katonai atta­séja. Tanács tagjai, a szövetséges hadseregek és az Egyesített 'Fegyveres Erők vezetési szer­veinek képviselői. A Katonai Tanács ülésén részt vett magyar tárgyaló küldöttség, amelyet Mórocz Lajos vezérezredes, honvédel­mi minisztériumi államtitkár vezetett, csütörtökön hazaér­kezett 'Budapestre. ■ a Összehívták az Országgyűlés októberi ülésszakát Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. október 31-én 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését Az ülésszakon a testü­let várhatóan megtárgyalja — a kormány előterjesztésében — a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatót. Tekintettel arra, hogy a szeptemberi ülésszak — a korábbi döntésnek megfelelően — október 17-én folytatódik — az Országgyűlés októberben kétszer ül össze. Diszdoktor avató ünnepség a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen Proksza László felvételei ülésezett a VSZ Katonai Tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom