Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-05 / 275. szám

1M9. október 5., csütörtök DunontűH napiö s lf altozatos a kép Nyelvtanulási lehetőségek az iskolákban T anew nyitó az IIIILEE-n Megyénkben több mint 30 csoport kezdi meg munkáját A tanévnyitót kedden tartották a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetem hallgatóinak Pécsett, a Damjanich utcai megyei poli­tikai művelődési központban. Megyénkben több mint 30 csoport kezdi meg munkáját ezekben a napokban az általános, szako­sított és speciális tagozatokon. A hallgatók száma meghaladja a félezret. A résztvevők zöme állami cégeknél dolgozik. Sokan jelentkeztek például a Mecseki Szénbányától, az ércbányától, a Sopiana Gépgyárból, a dohánygyárból, a bőrgyárból, a Vo­lántól, valamint a rendőrségtől is. Feltűnően kevés a jelentke­ző a mezőgazdasági üzemekből. Idén először csak estin folyik oktatás, a nappali képzés szünete' A mintegy kétszáz hallgató előtt az ünnepi beszédet dr. Antal Gyula igazgató mondta. Az ö beszédét adjuk közre lapunk hasábjain. A fellendült nyelvtanulási kedv, az orosz nyelv kötelező voltának megszűnése új fel­adatok elé állította az iskolá­kat, melyeknek igyekeztek is megfelelni —, lehetőségeikhez mérten. A rendelet ugyanis, nagyon dicsérendőén, a nyelv- oktatást különböző feltételek­hez köti. Nem taníthat álta­lános iskolában olyan tanár, akinek nyelvtanári képesítés hiányában nincsen legalább középfokú, középiskolában felsőfokú nyelvvizsgája. Az orosz szakos tanárok átképzé­se BaTanyában is elkezdődött a Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében, és néhány év múlva már szélesebb válasz­tási lehetőséget tudnak az is­kolák kimálni. A jelenlegi helyzet után tudakozva érdeklődtem több iskolában, hogyan tudták megoldani a nyelvoktatást? A pécsi Egyetem utcai Általá­nos Iskolában az orosz tago­zatos osztályok természetesen folytatják az orosz tanulását, csakúgy, mint azokban a fel­ső tagozatos osztályokban, ahol eddig is ezt a nyelvet tanulták. A negyedikesek an­golból, oroszból és németből választhattak. A hetedik—nyol­cadik angol tagozatosok csak az angolt folytatják, a Zsolnai­programot tanulók szintén az említett három nyelv közül je­lölhettek. Jelenleg két orosz szakos tanár jár a szervezett átképzésre, német illetve an­gol nyelvre. Az Apáczai Neve­lési Központ 1. sz. iskolájá­ban a negyedikeseknek néme­tet és oroszt kínáltak, és szintén két kollégájuk vesz részt francia és angol át­képzésen. A Jókai utcai Álta­lános Iskolában negyedik éve az első osztályosok is tanul­nak angolt, így magától érte­tődően adódott, hogy a ne­gyedikeseik az ongolt válasz­tották kötelező nyelvnek. Az ötdikeseknél elég változatosan alakult az angol és az orosz nyelv megosztása, a VI—Vili. osztályosok az előző évekhez hasonló felállásban tanulnak idegen nyelvet. A Jókai utcai iskolából is járnak az át­képzésre német és olasz nyel­vekre, így náluk is bővül majd a kínálat. A Köztársaság téri iskolával kötött megállapodá­suk értelmében, a két iskola egymást is kisegítheti majd angol illetve francia nyelvta­nárokkal. A Köztársaság Téri Iskolában, mely francia tago­zatos iskola, a gyerekek két­harmad része franciát, egy csoport németet, a többiek továbbra is az oroszt tanul­ják. Tőlük az átképzésen négy tanár vesz részt. A régi kert­városi iskolában egyelőre csak az orosz nyelv tanítására van lehetőség, más nyelvszakosok hiányában. Az átképzésre há­rom kollégájuk közül erre az évre kettőt vettek föl, angol és olasz szakra. A Szigetvári I. sz. Általános Iskolában is hasonló a kép, néhány évig csak orosz nyelvet tudnak ta­nítani, ám az átképzés után náluk három angol szakos is dolgozik majd. Siklóson, a Hajdú Imre Utcai Általános Iskolában a negyedikeseknek a nemzetiségi nyelvként okta­tott horvátszerb nyelvet, illetve az olaszt kínálták. A felsőbb osztályokban maradt a horvát­szerb és az orosz nyelv. Két kollégájuk jelentkezett ongol és olasz átképzésre. A mohácsi Brodarics téri iskolában az elsősök németet tanulnak, a negyedikesek és ötödikesek szintén választhatták a néme­tet, a 'VI—'Vili. osztályosoknak oroszt oktatnak, de fakultatív módon ők is tanulhatnak né­metet. A pécsi Zipernovszky Károly Szakközépiskolában az elsősök angolból és oroszból választ­hattak. Közülük többen sze­rettek volna németet is ta­nulni, de egyelőre nem tudták ezt a lehetőséget nyújtani, ám az átképzések után német és angol oktatást is indítanak. Addig is, fakultatív formában, biztosítanak ingyenes német- oktatást. A mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban az elsősöknek angol, német, francia, orosz és szerbhorvát nyelveket kí­náltak, s a francia kéttan- nyelvű képzés mellett az an­golt és a németet emelt óra­számban is tudják oktatni. Nehezebb ihelyzetben van a komlói Steinmetz Szakközépis­kola, náluk jelenleg csak oroszt lehet tanulni, s a né­met idegennyelvi ágazatukon természetesen németet. Mivel csupán két német tanáruk van, a szakközépiskola többi diákjának heti két alkalom­mal, szakköri formábon tudnak csak német tanulási ^ lehetősé­get nyújtani. A pécsi Leöwey Klára Gimnázium jobban el­látott nyelvszakos tanárokkal, s így angol, német, francia, latin, orosz csoportokat is indíthattak, s nem panasz­kodtak a Zrínyi Miklós Keres­kedelmi Szakközépiskolában sem. B. A. Az előadás témája: Milyen a politikai kultúránk, és szük­ség van-e fejlesztésére? A politikai kultúra és a po­litikai rendszer összefüggései­ből napjaink forrongó állapo­tára tekintettel két fő irányt érdemes figyelembe venni: — egyik a politikai kultúra azon elemei, amelyek a meglévő politikai értékek, normák, in­tézmények, magatartások meg­tartására irányulnak, — a má­sik, amelyek ezek megváltoz­tatására, új értékek, új maga­tartások kialakítására törek­szenek. Politikai életünk egyik átfo­gó jellemzője e két irányzat együttléte és harca. Vagyis a politikai kultúra konzervatív és progresszív elemeinek küzdel­me. Ami most történik a poli­tikai rendszer és a politikai kultúra viszonyában, az nem csupán politikai harc, hanem a társadalom és a társadal­mi tudat fejlődésének törvény- szerű megjelenési formája, fon­tos állomása. Természetes, hogy a törvényszerűség érvé­nyesülésére, annak tartalmára hot a politika. Ezért lehet — túlzás nélkül - történelmi je­lentőségűnek tartani az MSZMP XIV. kongresszusát, amely dön­téskényszerhelyzetben nem tud­ja elkerülni, hogy válasszon a megszokott értékek, normák, intézmények, avagy az új ér­tékek, normák és intézmények között. Ha jól választ: élen­járója lehet a progressziónak, a pluralista demokratikus szo­cializmusnak, ha rosszul vá­laszt: késleltetheti vagy rossz irányba viheti a rendszer fej­lődését. Ezek a változások az ellentmondások harcában men­nek végbe. Nemcsak napjaink­ban, hanem mindig, amikor a politikai rendszer jelentősebb változása történik. Ez a poli­tikai kultúra természetes je­lensége. A szituáció adja hoz­zá azt a szenvedélyes és drá­mai töltetet, amit ma átélünk. Ugyanúgy, mint más korok em­berei átélték rendszerük vál­tozásait. A társadalmi, gazdasági ala­kulat több elemét meg lehet változtatni politikai harccal, hatalmi tényezőkkel, fejlesztési koncepciókkal — viszonylag gyorsan. De a társadalmi kul­túra integráns részét, a poli­tikai kultúrát azonnal átprog­ramozni nem lehet, sem re­formmal, sem forradalommal. Egy módon lehet: a tudat formálódására ható tényezők fokozatos átalakításával, a po­litikai kultúra szisztematikus fejlesztésével. Ezt a higgadt érvelés, a politikai kultúra nél­külözhetetlen ismeretelemeinek megtanulása viszi előre. Sem a hisztérikus vita, sem az egy­mást meggyőzése helyett a másik megsemmisítésére törek­vés, sem a „címkézés", sem a „földbe döngölés" nem le­het előrevivő eleme a politikai rendszer átalakulásának. , A politikai kultúra alakulá­sa, a politikai rendszer műkö­dése nagyban függ a szocia­lizációs folyamattól. Attól a közvetlen környezethez és min­dennapi gyakorlathoz kötött tapasztalástól, magatartásmin­ta-követéstől, amelyben az em­ber kialakítja mindennapi élet­vitelét, szuverén, civil állam- polgárságát. E folyamat spon­tán érvényesülése mindenkép­pen megvalósul. Eredménye a politikai viselkedésre ható ál­talános kvalitások öntudatlan, vagy tudat alatti elsajátítása. Jelentősebb változás, érdemi megújulás időszakában mindig nagy szerepe van (volt, lesz) az ún. manifeszt szocializáció­nak, a politikai mechanizmu­sokra vonatkozó konkrét, isme­retek, értékek, normák intéz­ményes megtanításának. Erre hivatott többek között a poli­tikai oktatás. Modern társa­dalmakban ezt politikaoktatás­nak nevezik. Az Egyesült Ál­lamokban, az NSZK-ban, Ausztriában középiskolai tan­tárgyként is szerepel, jól fel­szerelt felnőttoktatási politikai központok, népfőiskolák, párt­iskolák működnek. A politikai rendszerben történő jelentő­sebb változások idején meg­élénkül a politikai kultúra tér. jesztésének ez a rendszere. Nálunk is ez a legfontosabb feladat. Gazdálkodó szervezeteknek likvid pénzükért az átlag piaci kamatnál akár 2%-kal is többet adunk! Betéteiket már 10 napra is elhelyezhetik. Lizingfeltételeink biztosítják, hogy On akár 120% alatt is beszerezheti gépeit, berendezéseit. — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Pártatlanok „Az idén mintegy 78 ezerrel csökkent az MSZMP taglétszáma" — olvas« hattuk a tegnapi lapokban, s a kötleményben az is szerepelt, hogy Ba­ranyában például nagyobb a pártból kilépők száma, mint az országos átlag. A konkrét adatok után érdeklődve Vér Lászlót, a megyei pártbi­zottság munkatársát kerestük meg: — Teljesen friss adatokkal sajnos nem szolgálhatok, hiszen számitógé­pes rendszer csak a KB irodájában működik. A csúcslétszám 1985-ben 29 ezei körül volt, idén július 30-ra ez a szám 24 ezer néhányszázra csökkent. Ügy saccolom, hogy október elejéig újabb, mintegy 1000 MSZMP-tag adta be „felmondását", a tagfelvétel viszont minimális csu­pán. Az okok? Én azt mondanám, ha már mindenképpen címkézni kell, hogy nagyrészt az ún. fundamentalisták hagyták ott a pártot, kifejezve ezzel, hogy nem értenek egyet a mai döntésekkel. Gondolok itt elsősor­ban 56' értékelésére, és a többpártrendszer bevezetésére. Érdekes, hogy míg majd' hatezren kiléptek Baranyában az MSZMP-ből, addig az alap­szervezetek száma nem csökkent. 94 - 64 - 94 Tán olvasói nik figyelmét sem ke­rülte el: a szépségkirálynő válasz­táson a legjobb 16 közé egy mo­hácsi hölgy, Baracsi Judit is be­jutott. A 19 éves, kisegítő óvónői állásban dolgozó hölgy tavaly érettségizett Mohácson, 179 cm ma­gas, szeme színe kék. A hajáé - ő maga mondta így — jelenleg: szőke. Férfi barátja nincs, úgy­hogy a pálya még szabad. Persze, ki tudja meddig? . . . Mert az alapméretek — sajnos személyesen Judittal nem sikerült találkoznunk, nem úgy mint Murányi László kol­légánknak, de erről később ... ­lenyűgözőek: 94—64-^4, ami magunk között szólva: nem semmi. Vissza­térve kollégánk és Judit találkozá­sára, úgy gondoljuk, érdemes fel­idézni a történteket. Murányi László:- A választás ideje alatt készí­tettem interjút Judittal, a rövid beszélgetést magnóra vettem. Már éppen búcsúzni akartam tőle, ami­kor ott termett két rendező, s erőszakkal letöröltették a szalag­ról a beszélgetést. Nem akartam akadékoskodni, s nem mert féltem, hanem mert Juditnak nem akartam 'rosszat. Akkor még a verseny ele­jén voltunk, nem lett volna jó, ha miattam hátrányba került volna. Baracsi Judit telefonon a követ­kezőket mondta: — Valóban volt a Multimédia szerződésében egy pont, mely sze­rint az eredményhirdetésig senki­nek n-em nyilatkozhatunk. Annyira izgultam, hogy ez kiment a fejem­ből, de végül is semmiféle hát­rány nem ért, hiszen a zsűri nem tudhatott az esetről. Judit a pécsi Gráciánál végzett a manöken-tanfolyamon, szerződése is van velők, amit azonban nem kíván ^megújítani. Mások eddig nem keresték, de mint mondja, nem is kívánikozik el jelenlegi munkahelyé­ről, a lánycsóki óvódóból. Jövőre felvételizni fog: a kecskeméti fő­iskolán szeretné megszerezni a dip­lomát. Sok sikert kívánunk: leg­alább olyan okos legyen, mint amennyire szép. * * ÉK-program Ma is a Vasutas Müv. Házban (Váradi u.) ren­dezik az Értelmiségi klub összejövetelét, este fél nyolc órai kezdéssel. A té­ma a megújuló katolikus egyház, a vendég: dr. Mayer Mihály pécsi se­gédpüspök lesz. A beszél­getés után négy pécsi szerzetesrend, az irgalma- sok, a pálosok, a karmeli­ták és a jezsuiták képvi­selői mutatkoznak be a klub tagjai, s az érdeklő­dők előtt. Zsemlesiitue Szemlesütve 'hallgattuk Schmidt József olvasónk telefonját. Arról panaszkodott, hogy reggel beleharapott egy zsemlébe, letört az egyik fogának a fele. Megítélése szerint a kenyérgyár egyesülhet a Taurus gumiipari céggel, és egyben leszögezte: száz forintot ajánl fel annak, aki egy harapásra megbirkózik a Pécsett kapható zsemlék falatjával. * Olvasónkat sajnáljuk. Hozzátesszük, ha egy fog egy zsemle- harapásba beletörik, azzal korábban is történhetett valami. Nem a zsemléket akarjuk védeni, sőt meggyőződésünk, hogy jobbat is ettünk már a kerekded formájú péksüteményből, de eszünkbe jut egy hasonlat: lehet, hogy nem a zsemle kicsi, hanem néha a szájunk nagy. Siklósi közlemény Siklós belvárosi (városi intézmé­nyek) MSZMP-alapszervezetének tagsága 1989. szeptember 30-án a Déli króhika hírösszefoglalójából — nem kis meglepetésre — arról ér­tesült, hogy a „Siklós környéki MSZMP-tagok azt kérték, hogy fog­lalkozzon a baranyai pártértekez­let Pozsgay Imre azon nyilatkoza­tával, miszerint, ha a kongresszu­son nem a reformerők győznek, el­hagyja a pártot. A siklósiak ezt elítélendőnek tartják." Alapszervezetünk véleménye az, hogy a siklósi küldöttcsoportnak nem volt, és nincs joga a tagság megkérdezése nélkül Pozsgay Imre személyéről nyilatkozni. Ezért a „Több emberrel .megbeszél­tük, hogy amennyiben a gyer­mekgyilkos nem kap halálbün­tetést, úgy az Ítélet napján sztrájkot kezdeményezünk! Kö­zel 30 000 ember van mögöt­tünk! Nem akarunk senkit be­folyásolni! De ma ez a kis­lány, holnap az én fiam, hol­napután a maga unokája! Nekünk az igazságos Ítélet kell! Amennyiben ez a szadista nem kapja meg a méltó bün­tetését, úgy többed magam­mal a Lenin tér előtti gya­logátkelőhelyen éhségsztrájkot „felelősségre vonási kisérletet" a küldöttcsoport magánvéleményének tekintjük, mellyel nem értünk egyet és az ilyen módszerektől nyilvá­nosan elhatároljuk magunkat. Egyetértve az MSZMP gyökeresjneg- újulásának szükségességével, alap­szervezetünk a siklósi helyzetet úgy látja, hogy az MSZMP-n belüli re­formok helyi megvalósítását akadá­lyozzák azok az érdekcsoportok, amelyek a jelenlegi pozíciójukat féltye elutasítják a változás szük­ségességét. Ennek egyik megnyil­vánulása volt a siklósi küldöttcso­port országos nyilvánosságot kapott kísérlete. kezdeményezünk. Semmilyen akarat, ikivánság, és szándék bennünket vissza .nem tart­hat! Követeljük a nyílt tárgya­lást !” * Lapunk mai számában részletesen is beszámoltunk a komlói gyermek­gyilkosságról. Az idézett levél, több aláírással a komlói városi tanács­ra érkezett. Az aláírók és mások felháborodásában osztozunk. Ugyan­akkor megemlítjük, hogy az ügy további vizsgálata két—három hó­napig is eltarthat, másrészt nem hisszük, hogy a legjobb módszer agresszivitásra agresszivitással vála­szolni. Oroszt tanulók a pécsi gyakorló kettes iskolában. Köztük IV. A-sok, akik most ismerkednek először az idegen nyelvvel. A tanárnő dr. Pap Gáborné. Fotó: Läufer László Nz ítélet naplói...

Next

/
Oldalképek
Tartalom