Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-29 / 299. szám
Kié a hatalom Baján? Vezetők kerestetnek! Baján megalakult a Magyar Szocialista Párt első területi alapon szerveződő alapszervezete „Bázis” néven, összejöveteleiket a Tóth Kálmán téren lévő Vízügyi Klubban tartják, és elsősorban helyi ügyekkel, várostórsadalmi kérdésekkel szeretnének foglalkozni a jövőben. Szóvivőjük, Gyulavári József szerint mindössze néhány órára volt szükség ahhoz, hogy koalíciós alapon közös álláspontot alakítsanak ki a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetével egy kultúrpolitikai témakörben. Elképzeléseik szerint a Sugovica-parton lévő ötszintes, egykori MSZMP- székházat ezentúl nemzetiségi és művelődési otthonként kell(ene) hasznosítani. Immár hónapok óta az úgynevezett „hatalmi vákum" Baján. Betegség és nyugdíjba vonulás miatt január óta nincs választott tanácselnök-polgármestere a városnak (dr. Kincses Ferenc) és egy sajnálatos halálozás miatt (dr. Gaj- dócsi István) nincs országgyűlési képviselője sem a vonzás- körzet összesen 70 ezer lakosának. Márpedig eközben — a legnemesebb szándék ellenére is — gazdátlan az Észak-Bács- ka vidéke, hisz’ a „még nem" és a „már nem" állapotában hosszabb távra tervezni, felelősséget vállalni, személyes egzisztenciát föladni senkinek sem könnyű feladat! Éppen ezért a legutóbbi tanácsülésen — ahol például az egyik osztályvezetői poszt betöltésének kérdése fölött háromórás vita folyt — érthető módon rövid távú döntés szü- let(het)ett csak. így Barna György marad elnökhelyettesi beosztásban — a választásokig. Akkor pedig már egy új törvény alapján a politikai paletta több jelöltje csatába száll a polgármesteri címért, ami alapjaiban fogja átrendezni az eddigi hatalmi szerkezetet. Kovács Zoltán Ili. nemzetközi folknapok Népzene két napig A virágtartó csücskén halkan pengeti piros-sárga gitárját egy fiatalember. A lassú ütemű népzene nem sokáig szól magányosan, többen körbeveszik a gitárost, és figyelmesen hallgatják. Éppen szünet van a POTE-aulájában, amely helyszíne az idén először kétnapos folkfesztiválnak. Azért a nyüzsgés elég nagy, hiszen a vásárosok folyamatosan árusítják portékáikat. Mézeskalács, milliónyi mütyür fülbe, újjra, hímzett blúzok, könyvek, sapkák és dorombok. Az árus Kecskemétről autózott hajnalban Pécsre és estig várja a vevőket. Sok eddig még nem akadt, de egyikük lelkesen gyakorol, jó reklámot csapva. A IV. Nemzetközi Folkfesz- tivál rendezője a Pécsi Egyetemi Klub kulturális egyesülete, akik számos szponzor segítségével tudták megtartani a fesztivált. Legnagyobb támogatójuk a Kereskedelmi Bank Rt., s a szervezők reménykednek, a bank jövőre is melléjük áll. Péntek este a flamen- cozenét játszó Jósé Antonio Andrade és zenekara volt a sztár és a Ki Mit Tud közönségdíjas székesfehrévári együttese, a Los Andinos. De szép sikert aratott a műfaj „atyja", Sebő Ferenc, a svájci 'Delivarence együttes, az autentikus cigánynépzenét játszó Kályi Jag, a Téka zenekar meg a pécsiek: a Vízin együttes, Andy Rouse és a Szélkiáltó. Szombaton a pécsi Ta- nac, a várpalotai Bűvölő, a X. Kaláka Nemzetközi Folk- fesztivál győztes zenekara, a III. Országos Népzenei Találkozó győztese, a Guzsaly és Miskolczy Mária, a Kodály Kamara Táncegyüttes, a ZsaA tegnap esti koncerten fellépett a budapesti Zsarátnok együttes is. Fotó: Szundi Győri rátnok, a Vízöntő, az ökrös zenekar és Berecz András, valamint a külföldi vendégek, a híres Nick Seeger amerikai country-énekes, a kassai Csámborgó zenekar, Szvorák Kati, az osztrák Blackbush együttes lépett föl. A magyar, a délszláv, a cigány és a dél-amerikai táncház is sokakat vonzott. A rendezvény törzsközönségét az egyetemisták, főiskolások jelentették, de középiskolások is tapsoltak a bemutatóknak, s álltak be a körükbe táncolni. A hangulat jó, a műsorok színvonalasak, s szeretnék továbbra is megrendezni évenként a foíkfesztivált, alkalmat és lehetőséget teremtve az értékes népzenei hagyományok továbbélésére, mondja Piroska Gyula, a folknapok főrendezője, aki „civilben" a Vízin zenekar tagja. A szereplők közül kiemeli a Téka együttest, mint a magyar népzene- oktatás meghonosításáért küzdő egyik élcsapatot. Törekvésük, hogy az iskolákban ismerjék meg a gyerekek a népi hangszereket, a tekerőt, a dudát. Nyaranta Téka-táborokat rendeznek és nemrégiben megalakították a Téka Kft.-t, amelynek célja a népzenei élet menedzselése. . Jó, hogy sók fiatal jön össze, de idősebbeket is szívesen lótnánk, bizonygatja a főszervező. Az Ifjúsági Házban hozzá is fognak a folk- kocsma megszervezéséhez, ahol mindenki, — akj tud, — zenélhet a betérők közül, legyen az tinédzser vagy harmincon túli. B. A. Hz államforma után lecseréljük-e a pénzünket is ? Még az 1948-as Kassuth-cintres bankók is tnrvényesf izetési eszközök A 10 filléres 35 fillérbe kerül Minden gyakorló szülő tapasztalatból is ismeri_ - vagy, ha még nem, garantáltan szerez ilyen élményeket csakhamar -, hogy a gyermekeknek van „mindent tudni akarok”- korsza-ka, amikor az apuka, anyuka "majd -belezöldül a miértekbe, hogyanokba. A Magyar Köztársaság kikiáltása utáni napon válaszban megszorult apuka hívta fel szerkesztőségünket: mi lesz most a pénzérméinkkel, bankjegyeinkkel? A „Magyar Nép- köztársaság” felirat miatt érvényüket vesztik? Lecserélik a pénzünket? Mikor és hogyan? Csak első pillanatra tűnik naivnak a kérdés. Utána mégiscsak eltöpreng rajta az ember: tényleg, hogy is lesz, hogyan is lehet? Annál is inkább, mivel újfent elhangzottak nyilatkozatok, találgatások — a mi lapunkban is —, hogy milyen horribilis összegbe kerül majd a „Nép” kiiktatása a hivatalos okiratokból, pecsétekről, a pénzről. De maradjunk a pénzünknél, amíg lehet. A témában legilletékesebbet, a Magyar Nemzeti iBank emissziós főosztályának vezetőjét kérdeztük: mi lesz most? Verzár Pétert ugyan az utóbbi időben oly gyakran faggatják újságírók, hogy szinte unja már, mégis készséges. — Csak az érmék esetében érdekes az államforma változása, hiszen csupán azok többségén szerepel a „Magyar Népköztársaság" körirat, a bankjegyeken nem. Döbbenten kapom elő a tárcámat: eddig fel sem tűnt, hogy a bankjegyeinken nem szerepel az államforma megjelölése. Esküdni mertem volna rá, hogy igen. S aligha vagyok egyedül.- Bankjegyekkel tehát semmit sem kell csinálni emiatt- folytatja a főosztályvezető. — Az érméknél új verőcöve- keket kell majd csinálni. Ez jár majd költséggel. De addig nem érdemes belekezdeni, amíg nem dől el, hogy milyen fesz az államcímerünk, mert hiszen egyes pénzérméken az is szerepel. Csak 1990- től verünk olyan pénzérméket, amelyeken már régi-új államcímer és a mostani államformának megfelelő felirat szerepel. Mint ahogy majd a bankjegyeknél is. — Meddig maradnak érvényben a mostani pénzérmék? Hány darab van most belőlük forgalomba? Menynyi idő kell a kicserélésükhöz és mindez mibe kerül? — Pontosítsunk: nem pénzcseréről van szó. Ezt az államforma és esetlegesen az államcimer megváltozása nem indokolja. A jelenlegi érmék és bonkjegyek ettől még be tudják tölteni funkciójukat és törvényes fizetési eszközök maradnak, csak a szokásos selejtezés során az új címernek és államformának megfelelő érméket és bankjegyeket bocsátunk ki a forgalomból selejtezés miatt kivontak helyébe. S mindez nem jár rendkívüli költséggel. Régi, bevált gyakorlat, hiszen az 1948-ban még Kossuth-címerrel kibocsátott 100 forintosok, vagy az azután forgalomba került régi népköztársasági címeres 10 és 100 forintosók ma is törvényes fizetési eszközök, 'bár már csak nagy ritkán bukkannak elő. Jelenleg 2 800 000 darab különböző pénzérme van forgalomban Magyarországon. Ezek folyamatos selejtezéssel történő kicserélése 10 év alatt jut olyan stádiumba, amikorra már csak elvétve marad a régiből a forgalomban. — Néhány súlyos inflációval küzködö országban kivontak a forgalomból bizonyos pénzérméket, mert névértékűknél többe került az előállitásuk. Nálunk most mi a helyzet? — A 20, a 10 és az 1 forintos érmék előállítása kerül névértékűiknél kevesebbe. A többi drágább: az 5 forintos érme előállitási költsége 7 Ft 70 fillér; a 2 forintos érméjé 4 Ft 80 fillér például. ‘De a 10 filléres is 35 fillérbe kerül. Dunai Imre Városi úttörőcsapatok küldöttértekezlete Pécsett Heves viták közepette zajlott Pécsett, szombaton 9 órától délután fél 4 óráig a városi úttörőcsopatak küldöttértekezlete. A Szabó István Úttörőházban tartott értekezleten a mintegy 60 küldött az Úttörőszövetség elmúlt 43 évi munkájának értékelése mellett a hangsúlyt a jövő feladataira és az új alapszabály tervezetének megvitatására fektette. Az elképzelések szerint az Üttörőszövetség a jövőben pártoktól függetlenül, ideológiától mentesen kíván működni. Szó esett a jelképrendszerről is, így például arról, hogy maradjon-e a nyakkendő, s annak milyen legyen a színe. Ez utóbbiról az úttörőcsapatok valószínűleg önállóan dönthetnek majd. A küldött- gyűlés tudomásul vette a MUSZ Pécs városi elnökségének lemondását, függetlenítve egy személy, Horzsa Gábor eddigi városi úttörőelnök maradt, aki a jövőben ügyvivő elnökként végzi munkáját. B. N. Húsz eu börtönben Ritkán esik meg, hogy az interjúalany rögtön címet is ajánl a róla megjelenő íráshoz, ám legutóbb éppen ez történt Seres István többszörösen visszaeső betörő kérte, hogy a cím a következő legyen: „Magányos farkasként bolyongtam". Ekkor azonban beszélgetésünkben életének már igencsak mélyrétegeit érintettük. — Tudja, én inkább a város környékén, a mezőkön, szántásokon bolyongok, kiülöm az embereket. Nagyon fáj őzt ‘látnom, amikor az utcán kézenfogva végigmegy e9Y szerelmespár, mert tudom, hogy nekem olyan nőm már oz életben sohasem lesz. — Most 40 éves. Végleg lemondott már arról, hogy legyen egy normális kapcsolata, hogy esetleg megházasodjon? — Erre vágyok. De .mindig nagyon félénk voltam. Ha ismerkednem kellene egy lánynyal, beszélni sem tudnék rendesen. Gyerekkoromban naponta megvertek. Egyszer éppen azért, mert az édesanyám szalmakazalban talált meg egy kislánnyal. Nadrógszijjal jutalmaztak, a félénkségem azóta csak fokozódott. A börtönökben töltött csaknem 20 év pedig végképp megtette a hatását. írja csak le nyugodtan, amit mondok! Nem szégyenlem, legalább mások okulhatnak belőle. A börtönben az önkielégítés jelenti a szexuális életet, ez pedig 20 év után már abnormálissá teszi az embert. Bár vágyom a nőre, megfordulok utánuk az utcán, de ha mégis sikerül valakivel ágyba kerülnöm, nekem akkor már problémáim vannak. És ekkor kinevetnek... — Szerencsétlen ember. Nagyon sajnálom — mondja még Seressel való találkozásunk előtt ügyének nyomozója. - Róla egészen biztosan tudom, hogy komolyan meg szeretne változni. De ha elkezd inni, „Magányos farkasként bolyongtam../* A betörő elaludt a feltört víkendházban A rendőrségen eladott nyolc Bibliát akkor már nem ura magának. Egy liter pálinka vagy három liter bor a normális fejadagja egy nap, ha elindul a lejtőn. Sorolhatnám most azt a több mint negyven betörést, amelyet Seres István legutóbbi szabadulásának napjától (1989. március 17.) elkövetett. A zsákmány értéke nem magas, talán félszázezer forint. Július 3-án éjszaka például a vasasi általános iskolába tört be, és 12 légpuskát, egy lég- pisztolyt, valamint 5000 forintot hozott el onnan. Amikor taxit hívott a helyszín közelébe, céllövöldésnek adta ki magát, és két légpuskát a taxisoknak eladott. Az első balhéját -már szabadulása napján elkövette, mert ahogy az lenni szokott, a szabad élet italozással kezdődött.- Mennyi pénzzel jött ki?- Kétezer forinttal. A rabkeresményemet -rendszeresen hazaküldtem édesanyámnak. — Most vele él? — Nem, az életmódom, és az italozás miatt el kellett otthonról költöznöm.- Teljesen megromlott édesanyjával a kapcsolata? — Nem, és nem is -haragszom rá. Én az anyámnak még mindig köszönettel tartozom. Amikor már nem nála éltem, akkor is segített engem. Miután Seres István elköltözött hazulról, albérletbe vitte holmiját. A házinénivel jól kijöttek, ám amikor az tudomást szerzett a fiatalember büntetett előéletéről, távoznia kellett. Következtek a vasútállomáson töltött éjszakák.- Maga meg tudja ezt érteni?- ‘Hát persze. Érthető, hogy tartanak tőlem, de nagyon nehéz ilyen bizalmatlan légkörben új életet kezdeni. Igaz, átélhettem ennek ellenpéldáját is. Egyszer egy hétvégi házat törtem fel, csak azért, hogy legyen hol aludnom. Mivel fáradt voltam, másnap 11-kor ébredtem fel. Kinézek az ajtón, és látom, hogy ott kapál a tulajdonos a feleségével. Nem értettem, hogy miért nem ébresztettek -fel, s hogy miért nem hívták a . rendőrséget. A gazda erre mondta, -hogy „láttam, hogy ‘nem hiányzik semmi és gondoltam, hogy ha már itt von, aludja ki -magát”. Amikor eljöttem, adott még ötszáz forintot, és egy liter bort. Késeibb a börtönből meg- iküldtem neki a feltört biztonsági zár órát. Seres -István tehát bolyongott a város és a környező falvak környékén. Ha egy-egy feltört vikendházból, gazdasági épületből a -napi szükségleténél több italt vagy kolbászt, sonkát tudott elemelni, akkor annak egy részét -reklámszatyorba tette és elásta a közelben. „Nekem mindenhol voltak ilyen ierakataim", mondja. Mindezek közben feltűnt a Városi Rendőrkapitányság épületében is, hóna alatt Bibliákkal. Egy -baptista közösséggel került ugyanis kapcsolatba, akik azért hívták maguk közé, hogy segítsenek neki megtalálni a helyes utat. „A kapitányságon el is adtam nyolc Bibliát" — -mondta nem titkolt, ám mégis félszeg büszkeséggel az előzetes letartóztatásban lévő betörő. Éppen most kérettem be magamnak is egyet a baptista közösség vezetőjétől, hogy tanulmányozhassam tovább. — Merre visz az útja, ha kiszabadul?- Nagyfára megyek és be- ültettetem a combomba azt a gyógyszert, amitől, ha ismét innék, akkor meghalok. Vállalom ezt is. Nem akarok újra -öngyilkossági kísérletet elkövetni. * Seres István egy ízben gyutacsokat talált. A szinte már jelképpé vált kéményre szeretett volna felmászni a Hőerőműnél, Ihogy ott — szájába téve a gyutacsokat — felrobbantsa magát Balog Nándor vasamapi 5
