Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-27 / 297. szám

1989. október 27., péntek Dunántúlt napló 3 Katonai alternatív szolgálat Országos munkaügyi tanácskozás Pécsett bi gyakorlattól eltérően a gyár az 1990-es évre szóló kollekcióra országos pályáza­tot írt ki. Több mint 30 szer­vező jelentkezett. A Hunor, a Magyar Divatintézet és a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus 'képviselőiből álló zsűri 17 tervező mintegy 200 mo­delljét fogadta el. A Bőrpa­rádé '90 ennek a pályázat­nak a befejező eseménye. Ezzel a divatbemutatóval novemberben Japánba utazik a gyár, s ezzel a kollekcióval biztosan sikerük lesz. S. Zs. Megalakult a kérelmeket véleményező testület Az Országgyűlés idén jú­niusban módosította a honvé- 'klmi törvényt. Ennek érteim é- a behívásra kerülő sorka­tonák lelkiismereti okra hivat­kozva választhatnak a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat körött: előbbinek 24, utóbbinak 28 hónap az idő- tortama. A kérelmeket a terü- otileg illetékes hadkiegészité- Sl és területvédelmi parancs­noksághoz kell benyújtani. A törvény felhatalmazta a megyei tanácsok vb-it, hogy hozzanak ötre úgynevezett kérelmeket “oleményező bizottságokat: “frányában ez a testület szer­űén megalakult, s a jövő hét­től megkezdi munkáját. Dr. Molnár István a bizott­ság elnöke, a megyei tanács igazgatási osztályának vezető­je elmondta, tagjaik között van a KIÉG egy főtisztje, pszichológus, pedagógus, a megyei tanács egyházügyi tit­kára, munkaügyi osztályveze­tője, valamint a kérelmező la­kóhelye szerint illetékes ta- tanács vb-titkára vagy annak •megbizottja. Érdemes hangsú­lyozni, hogy a döntést nem ez a társadalmi bizottság hozza még, jogosítványuk arra szól, hogy széles körű tájékozódás és a kérelmezővel történt sze­mélyes beszélgetés után ja­vaslatot tegyen a megyei had­kiegészítési és területvédelmi parancsnoknak, hogy az indo­kok alapján javasaljók-e vagy sem a kérelem megadását. A KIEG-parancsnok e vélemény figyelembevételével hozza meg döntését, hogy a sorköteles - lelkiismereti okok miatt — fegyveres katonai szolgálat he­lyett vállalhat-e alternativ szol­gálatot. Természetesen, ha a kérelmező számára az elbírá­lás kedvezőtlen, úgy bírósági úton érvényt szerezhet jogai­nak. A sorkatonai szolgálatra behívottak a kérelmeket 18 és 23 éves koruk között nyújthat­ják be. Baranya megyében eddig 23 kérelem érkezett a KIEG-en keresztül a bizottsághoz, vala­mennyi hadköteles a polgári szolgálatot szeretné választa­ni. Heten vallási okokra hi­vatkoztak, a többiek család­juk szociális helyzetére, bár önéletrajzukban kivétel nélkül szerepel, hogy lelkiismereti okok játszanak elsősorban szerepet. Az egyik kérelmező, aki egyébként már sorkatonai szolgálatát tölti, leírta, hogy a seregben rossz a koszt. . . Dr. Molnár István szerint a lelkiismereti okra való hivat­kozást, amennyiben a kérel­mező ezt kellően alátámasztja, a bizottságnak nem szabad kétségbe vonnia, a szociális in­dokokat azonban a hadsereg­nek kell felülvizsgálnia. A polgári szolgálatot kérel­mezők számára 209 munkahely áll rendelkezésre a megyében: elsősorban egészségügyi és szociális intézményekben, kór­házakban, öregek otthonában •lesz lehetőségük a hadkötele­seknek - számukra kedvező döntés után - a 28 hónap le­töltésére. R. N. Dolgozók - stresszben Csak gratulálni lehet a szervezőknek ahhoz, hogy olyan ki­váló előadókat hívtak meg az országos munkaügyi konferenciá­ra, mint amilyen Rácz Albert, a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság főigazgatója, Koncz Katalin, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem docense, Lörincz György, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője, Górván János, a Baranya Megyei APEH igazgatója, Pulay Gyula, az ABMH főosztályvezetője, Kamarás Károly, a Baranya Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályvezetője. Tegnap a szakmai tanácsko­zás második napján, a POTE- aulájában sok értékes infor­mációhoz jutott az eszmecse­re közel ezer résztvevője. Ilyenekhez például: Amennyi­ben a betegellátás finanszí­rozása a társadalombiztosítás­hoz kerül, úgy jövőre a ta­nácsok a költségvetés helyett innen kapják az adott terüle­ten egészségügyre fordítható összegeket, 1991-től pedig köz­vetlenül a kórházaknak utal­ja át a pénzt a társadalom­biztosítás, s ekkor már meg­kérdezi, hogy mire fordítják a forintokat. A nyugdíjrendszer módosí­tására, konkrétan a korhatár- emelésre 1995-nél előbb nem­igen kerül sor. Az új munkatörvénykönyvről szólva jövőben más lesz a szabályozás stílusa: a törvény a lehető legkevesebb kötele­zettséget írja elő, a kollektiv szerződések szerepe ugyanak­kor megnő. Helyileg szabályoz­zák majd a kiküldetések, költségelszámolások rendjét, a munkavégzés helyszínét, a tá­voliét engedélyezését, megál­lapítják a helyettesítési díja­kat, a tanulmányi kedvezmé­nyekben a munkaadó és a munkavállaló megállapodása lesz a döntő. Változik a visszatérítés rend­je a személyi jövedelemadó túlfizetésénél, ezentúl a me­gyék maguk intézik az ilyen ügyeket — Górván János ki­jelentette, hogy Baranyában harminc napon túli visszatérí­tés nem lesz, illetve ha elő­fordul, . kamatot fizetnek. Mó­dosul a nyomtatványbeszerzés: idén minden önadózó postán megkapja az adózási okmá­nyokat. Csak tudatos vállalati ma­gatartás mellett működik jól a munkaerőpiac — ezt hangsú­lyozta Pulay Gyula, s felhív­ta a figyelmet arra, hogy sze­retnénk piacgazdaságot, ugyanakkor félünk a munka- nélküliségtől, pedig a kettő együttjár! Az ABMH tömeges munkanélküliség esetén úgy­nevezett 2-es számú foglalkoz­tatáspolitikai eszközcsomaggal áll elő: ez tartalmazza a végkielégítést, az áttelepülési támogatást, a megemelt vál­lalkozói kölcsönt. Kamarás Károly arról szólt, hogy mostanság stresszben vannak a vállalatoknál dol­gozók, mert a munkaerő le­építése a legegyszerűbb lépés a gazdasági zavarokkal 'küsz­ködő munkaadóknál. A már működő munkaügyi szolgálta­tó irodák megfelelő eszközök és szakemberek híján csak az alaptevékenységet látják el: közvetítenek és a munkanélkü­li segélyeket intézik. Ez kevés! A munka nélkül maradókkal egyénenként kellene foglal­kozni. Baranyában létesül az ország második átképzési köz­pontja — de ez csak gyors átképzésekre lesz alkalmas, a személyi szolgáltatásoktól még távol vagyunk. A konferencia mai záró lap­ján konzultációt tartanak a felvetődött kérdésekből. L. Cs. K. Vita a városkörnyéki erdőkről Tanácsülés Komlón A tegnapi tanácsülésen újabb szakaszához érkezett a Komlót övező erdőkről szóló nyilatkozat-háború. A Morber János elnökletével folyó ta­nácskozáson az Erdőfelügyelő, ség, a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság képvi­selői igyekeztek válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek egy idő óta aggodalommal töltik el a helyi közvéleményt. A város lakói ugyanis úgy vélik, hogy indokolatlanul sok fát vágtak ki a település kör­nyékén, emiatt megbomlott az erdők ökológiai egyensúlya, és a lezúduló csapadékviz is veszélyezteti Komlót. Bár Csanádi Béla, a Mecse­ki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság vezérigazgatója igye­kezett mindvégig kitartani ál­láspontja mellett — tervszá­mokra és más összefüggések­re hivatkozott — végül is be kellett Ismernie: van abban valami, amit a komlóiak a mecseki erdő Bős-Nagymaro­saként emlegetnek. A vezér- igazgató kénytelen volt te­hát ígéretet tenni: a közvé­lemény nyomására eltérnek az eredeti tervtől, nem folytatják a város közvetlen szomszéd­ságában a tarvágásokat, ehe­lyett a fakitermelésnek egy másik módját választják. A döntés kicsikarásának nyilvánvalóan szerepe volt a helyi társadalmi erők összefo­gásának. Annak, hogy alapo­san utána néztek valójában mi is szerepel az erdőgazda­ság terveiben. Mint kiderült, a két fél nem egyformán ér­telmezi a feladatok végrehaj­tását. A komlóiak szerint a gazdaság a 102 G erdőrészen például eltér az előírásoktól, amikor ott bontóvágás helyett tarvágást végeztetett. Magya­rán minden fát kivágtak. Amint arra a tanácsülés résztvevői rávilágítottak, a városkörnyéki erdők sorsa nem pusztán helyi probléma. Ezt jelzi egyébként a pécsi Zöld (Kör képviselői által bemuta­tott színes légifelvétel is, me­lyen jól láthatók a tarvágá­sok következtében kialakult talajerózió nyomai. A környe­zetvédelem kérdéseiben egyre inkább beleszólni kívánó ál­lampolgárok jelentős érvanya­got gyűjtöttek össze és számos javaslatot tettek. Többek kö­zött indítványozzák, hogy a tanács vegye kezelésbe a vá­roskörüli erdőterületet. A fakitermelésről, az erdők helyzetéről szóló hosszú vita után a tegnapi komlói tanács­ülésen fontos döntések szület­tek. így a testület négy tartóz­kodással megszavazta, hogy a tanács egymillió forinttal belép a Komló Kereskedelmi Kft.-be. A vállalkozásban való részvételtől nemcsak bevételt remélnek, hanem azt is, hogy a tanács ilymódon tevőlege­sen is részt vehet az áruellá­tás biztosításában. A Baranyá­ban eddig példa nélkül álló döntés szakemberek vélemé­nye szerint másutt is alkalmas lehetne az óruellátósi zavarok leküzdésére. A testület ülésén a további­akban személyi kérdésekről határoztak: a pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztály vezető­jévé nevezték ki Vaskó Ernőt, a pénzügyi osztály volt ve­zetőjét, valamint nyugállo­mányba vonulása alkalmából, köszöntötték. elbúcsúztattók Morber János tanácselnököt, aki 15 éviq töltötte be ezt a tisztséget. F. D. Újabb kirakati információs központ Az információkat gyorsan riogatni kell és időben el - iktatni az érdeklődőknek. Eb- ^eri segíthet a számítógépes képernyő is, amiből újabb kezdte meg működését „INFo- PONIT" néven Pécsett, a Kon- *Urri Kossuth téri kirakatában október 24-től. Az ötlettel Ti- rn°r Lajos, Fittler Miklós és ^o/ek/ János rukkolt ki és az Egyéni vállalkozást felkarolta o dr. Veress Endre utcában Működő osztrák -magyar Kopa r'e'rü kft. A szolgáltatás ingyen Vehető igénybe, eléggé extra mádon, hiszen ujjunkkal kell megérinteni az üvegfelületet 6s akkor kigyullad a képer- nVő. Napi 16 árában dolgozik Qz ,,Info-Pont", éjjel is igény­lő vehető. Adatait jelenleg Agyarul, németül és angolul k°zli, a későbbiekben ezenki- vól lengyel, horvátszerb és illand nyelven informál. A ^6 9 k özé rde k ű b b érd eke s ség e - ke*. tudnivalókat kínálja, így Például az egészségügyi ügye­itek rendjét, a bolti nyitva irtásokat, a színházak, mozik, múzeumok, művelődési intéz­mények programját, a közle- kedési és útinformos érdekes­ségeket. Olvashatunk a lopott körözött kocsikról, a mise- rendekről, a temetői nyitva tar- iósrál, a különféle új sajtóter­mékek rövid tartalmáról. (Köz- a lapunkat is népszerűsí­ti) Egyik érdekesség, hogy a szakszervezeti szabad beutaló­ig Qt is felsorolják. Eközben cé- magánvállalkozók, kisipa­rok, kiskereskedők reklám- Wival ismerkedhetnek az ol- V°sák. A hirdetéseket szep­temberben még ingyen köz- ez ügyben érdeklődni le- ^ a Dr. Veeess Endre utca "ken, telefon: 24-658. A működő másik ioformá- C|ós központ a Széchenyi té- PP' a volt megyei tanács egyik k'rakotábcn található. Cl. J. Világszínvonalú termékek világszínvonalú bemutatója a Vigadóban Bőrparádé #90 Divatbemutatót tartott a Hunor (Munkatársunk telelonje- lentése) Amit teqnap Budapesten, a Viaadó nagytermében a Pé­csi Hunor Kesztyű- és Bőrru­házati Gyár produkált, az ma­ga volt a csoda! A Bőrpará­dé '90 címmel megtartott di­vatbemutató olyan volt, ami­lyent eddig Magyarországon ritkán lehetett látni, legfeljebb csak akkor, ha valamelyik nagyhírű külföldi cég jött bemutatkozni a kollekciójá­val. Maga a rendezés, a ko­reográfia is „profi" volt, ám a legfantasztikusabb az volt, amivel a gyár kirukkolt. Ugyanis, mintegy 200 teljes bőröltözetet és 300 kesztyű- modellt mutattak be. A ru­hák, kosztümök, kabátok a legkülönbözőbb divat- és stí­lusirányzatok szerint készül­tek, fantáziadús megoldások­kal. A ruhák elkészítésének minősége pedig arról tanús­kodik, hogy a pécsi gyárban azok a szabászok, mintaszer­kesztők és varrónők, akik eze­ket készítették, művészei a szakmának, a szó legigazibb értelmében. A 100 éves tradíciókkal ren­delkező kesztyűgyár kezdetben a kesztyűkkel tört be a világ­piacra és vált sikeressé. 1973- •ban bővítették a profilt és kezdték el a bőr felsőruházat gyártását. Ma pedig már olyan cég tulajdonosa lelkesedett egy előző évi bemutatón lá­tottak alapján, aki nem más, mint Esté Lauder, és aki több mint egymillió dollár érték­ben szállít modellt amerikai értékesítésre. A bőrruhák terveit eddig a gyárban saját modellőrök ké­szítették. Évente több száz új modell készül. Idén a koráb­Fotó: Szundi György A több mint kilencszóz résztvevő zsúfolásig megtöltötte a POTE auláját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom