Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-24 / 294. szám

1989. október 24., kedd Dunontoit napló 5 „Néhány ének fejem fölött a szélben” Alapítványt szervez a Belvárosi Általános Iskola Pécs Belvárosi Általános Is­kola (Megye u. 15.) alapít­ványt szervez. Az alapítvány fő célja a Belvárosi Általános Is­kola kiemelkedő eredményeket elérő tanulói és tanárai szá­mára a szakmai továbbfejlődés elősegítése a hazai és nem­zetközi ismeretszerzés lehető­ségeinek biztosításával, vala­mint az ehhez szükséges anya­gi-technikai bázis megterem­tésével. Egy esetlegesen spe­ciális képzési profil kialakítá­sa, finanszírozása (kétnyelvű ügyviteli, ill. kereskedelmi dol­gozók képzése 2—3 év). Az alapvető cél realizálása érde­kében az alapítvány az aláb­biakra nyújtana támogatást: A tanulói tanulmányi ver­seny díjainak finanszírozása. A tanárok tudományos te­vékenységének (azon belül a sajátos iskolai profil kialakí­tása) anyagi támogatása. Az iskolai tanulócsoportok, tanáraink csereoktatásának pénzügyi támogatása. Az oktatók nyelvtudásának bővítése nyelvtanfolyamok szer­vezésével. Választható idegennyelv-ok- tatós bővítése, anyagi feltéte­leinek biztosítása. Az intézmény beruházásai­nak és beszerzéseinek kiegé­szítő támogatása, elsősorban az informatikai és a nyelvi képzés fejlesztése érdekében. Alapítótagként csatlakozhat bármely belföldi és külföldi jogi személy, illetve magán- személy. Az iskola várja azok­nak a gazdálkodó szerveze­teknek, intézményeknek, egyéni és társas vállalkozóknak, va­lamint magánszemélyeknek alapító tagként való jelentke­zését, akik az alapítvány cél­jával azonosulni tudnak és hajlandók — anyagi helyze­tüktől függően — az alapít­vány vagyonához hozzájárulni. Az alapítványhoz tagként csatlakozni kívánó jogi és ter­mészetes személyek a Belvá­rosi Általános Iskola igazga­tójánál (Pécs, Megye u. 15.) jelentkezhetnek. Véletlen persze, de mégis érdekes, hogy éppen tegnap este hangzottak el Ladányi Mihály versei egy olyan mű­sorban, mely egész életét, egész költészetét átfogja. La­dányié, akit csöppet sem néz­tek jó szemmel a hivatalosok, és ő se nézte jó szemmel ai hivatalosokat. Inkább nézett a .pohár, s más fenekekre. Ti­tulálták dekadensnek, anar- histának trágárnak . . . pedig csak szabad volt, a maga módján. Később, talán már holála után, ráaggatták a „magyar Villon" megtisztelő címet is. Csavargó kocsma­dalnok volt, kinek vidám né- hánysorosait sokan mondo­gatták, de azt a keserű ön­iróniát, mely egész költészeté­ből árad, kevesen ismerték. Ezt a szomorú vagányt, a „szépség huligánját” láthattuk tegnap este a Művészetek Házában. Vastag füstben, gépzenében, összefogdosott poharak között Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház szín­művésze, Simara László és Marton Viktor — a Tranzit együttes tagjai idézték meg. Egy éve érlelődött mór hár­mójukban ez a műsor, a da­lokat is maguk szerezték, a vörösborból, pedig minket, né­zőket is megkínáltak. Müller Is. Világbanki vizsgálat a Mecseki Szénbányáknál Angol szakemberek a veszteségforrások nyomában Kormányzati kezdeménye­zésre, esetleges újabb köl­csönök felvétele előtt világ­banki vizsgálat kezdődött a Mecseki Szénbányáknál. A cégátvilágításra - nemzetkö­zileg elismert gyakorlata lé­vén a hasonló munkákban — a British Mining Consultanti Limited munkatársait kérték fel. Roberts Philip és Halden Sid bányamérnökök, Yates C. Robert és Lullman Andrew közgazdászok, valamint Peter Moore marketing szakember a dubicsányi bányanyitás körül­ményeinek és a hazai szénór vitás kérdéseinek áttekintésé­vel párhuzamosan vizsgálják a baranyai szénbányavállalat termelésszerkezetét. Bár a Mecseki Szénbányák a tervek szerint következete­sen végrehajtja az előirány­zott karcsúsítási programot, mégis az iparág egészéhez hasonlóan továbbra is döcög a vállalat szekere. A gondok egyik összetevője a vállalat szempontjából még mindig kedvezőtlenül alakuló szénár, amefy már hosszabb ideje nem fedezi az 'üzemvitel so­rán egyre növekvő ráfordítá­sokat. A bánya számára a hasonlóan nagy horderejű problémát a liászprogramnak a jelenlegi termelési struktú­rára való átrendezése jelenti. Eredeti formájában 1982-ben a program évi 900 000 tonna koksz koncentrátum kitermelé­sét tűzte ki célul. Négy évvel később ez a mennyiség már 600 000-re mérséklődött, és itt még mindig nem állt meg a kedvezőtlen folyamat. Az egyetlen komoly vevő, a Du­nai Vasmű ugyan jövőre még megvásárol 200 000 tonnát a koncentrátumból, hosszú tá­von azonban nem igényli a mecseki szenet. Mivel pedig a liászprogram a kokszolható feketeszén kitermelésére in­dult, nem vitás, mielőbb szük­séges a program ésszerű ke­retek közé való terelése. Eh­hez, valamint a veszteségfor­rások földerítéséhez, későbbi fölszámolásukhoz nyújthat se­gítséget a hasonló témákban jártas angol szakemberek ténykedése. A szigetországiak nagyon alaposan láttak neki a vizs­gálatnak. Az átvilágítás első részeként, miután már írásos anyagokból némileg tájéko­zódtak, személyesen is végig­járták a vállalat valamennyi termelő üzemét, a kiszolgáló létesítményeket és az irányító intézményeket. Különösen kí­váncsiak voltak a tárgyi és a személyi feltételek meglétére, érdeklődéssel tekintettek be a különböző technológiai folya­matokba. Külön figyelmet szentelték az érvényesülő pénzügyi szabályozásnak, a költségek és az árbevétel kü­lönböző forrásainak, a főbb értékesítési irányoknak, a vál­lalati tervezés folyamatának. A néhány nap alatt felvett tömérdek információ részletes feldolgozására hazautaztak az angol szakemberek, akik az értékelésre csak az összefüg­gések teljes ismeretében vál­lalkoznak. Néhány hét múlva azonban erre Is sor kerül, az áttekintés utáni nyitott kérdé­sek tisztázását követően az angol team megteszi jelenté­sét a megbízójának, a kor­mánynak. Hogy a vállalat mit vár a vizsgálattól? A cég nem takar­gatott semmit, igyekezett min­den inlormációt a szigetorszá­giak rendelkezésére bocsáta­ni. A Mecseki Szénbányák ve­zetői remélik, hogy a vizsgá­lat konklúziója egybevág a vállalatéval, amely ’ szerint hosszú távon szükség van a kokszolható feketeszénre, te­hát az ésszerűen csökkentett fejlesztési programot végre kell hajtani. Ezenkívül pedig olyan témákban kaphatják meg a független szakembe­rek véleményét, mint a szén- árkérdés, bányabezárás és szüneteltetés, értékesítés, vól- lalatfölépités és működés, mű­szaki fejlesztés. K. E. Ántoniewicz Roland a nyilas röplap készítője Bebizonyosodott, hogy provokáció terméke volt a közvéleményt napok óta foglalkoztató nyilas röplap. Dr. Fajcsics József alezredes, az ORFK vizsgálati osztályának helyettes ve* zetöje az MTI munkatársának hét­főn délelőtt elmondta, hogy az Ál- tambiztonsági Szolgálat nyomozásá* hak eredményeként megállapítást nTert, hogy Ántoniewicz Roland áll ° röplap készítésének hátterében. Az ismeretlen tettes ellen meg* Indított büntetőeljárás során októ­ber 22-én 21 órakor a BRFK vizs- öalati osztályának munkatársai ki­hallgatták Ántoniewicz Rolandot, °ki a Kádár János Társaság Ideig­lenes Központi Bizottságának első titkára. A gyanúsított kihallgató* *áro azért került sor, mert a rend­őrség rendelkezésére álló szakértői vélemények egyértelműen rátereltek ° gyanút. Ántoniewicz Roland - okit a. ®tk. 270. paragrafusának (1) bekez­désébe ütköző rémhírterjesztés vét­ségének alapos gyanúja miatt, sza­badlábon védekező gyanúsítottként hallgattak ki - elismerte, hogy a* úgynevezett „Magyar Nyilaskeresz­tes Párt Intéző Bizottsága nevében október 2*án röpirotot készített. Ezt eljuttatta a tömegkommunikációs szerveknek és különböző társadalmi szervezeteknek. Mint ismeretes, a röplapon ismert ellenzéki szerveze­tek telefonszámait jelölte meg, mint olyanokat, ahol jelentkezni lehet az úgynevezett nyilaskeresztes párt­ba. A cselekmény elkövetését az­zal indokolta, hogy Orbán Viktor­nak, a Fidesz egyik vezetőjének Zalaegerszegen elmondott beszéde, melyben hangsúlyozta, hogy a kom­munistákat agyagba kell döngölni, mély ellenérzést váltott ki belőle. Mintegy erre válaszolvo, fel kíván­ta hívni a közvélemény figyelmét az ellenzék szélsőséges megnyilvá­nulásaira. Cselekményét egyedül, minden csoportos háttér nélkül kö­vette el. A rendőrség a további kihallga­tásokat követően részletes sojtótájé- koztatót tart az ügyben. — Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt A posta kiüti a sajtót? Idézet a Magyar Hírlap tegnapi számában megjelent (bossányi) alá­írásé cikkből: „Számoljunk csak, maradva há­zunk tájánál, a Magyar Hírlapnál. Jelenleg minden hétköznapi lap­szám - ára 4,00 forint - után 1,70 forintot „visz el" a posta. (La­punk esetében is hasonló az arány.) Ha tehát a posta feltételei mel­lett dolgoznánk tovább, akkor két út állna előttünk. Az egyik: emel­jük árainkat - ezáltal automatiku­san a posta bevételeit is -, hogy mérsékeljük a ráfizetést. Csakhogy elég jól bemérhető: a jelenlegi életszínvonal - és a jövőbeni fo­gyasztói árnövekedések — ismereté­ben hol az a határ, amit még a napilapárak emelésénél az újságvá- .sárlók el tudnak viselni. Nem két­séges, hogy mikor kenyérre is egy­re kevesebb jut, a dráguló min­dennapi szellemi táplálékból vesz­nek majd egyre kevesebbet. A lap­áremelés tehát az olvasói kör szű­küléséhez, a példányszámok radi­kális csökkenéséhez, ezzel együtt, a költségek további növekedéséhez, azaz: a gazdasági megsemmisülés­hez vezet. Ha pedig a másik utat választanánk, és olvasóink védelmé­ben nem emelnénk árat, csöbörből vödörbe esnénk: a növekvő ráfize­tés miatt szűnnének meg. Példánk nem eseti: a többi laptársat ugyan­ez fenyegeti . . . Olyan országokban, ahol mind a lapok, mind g posták valóságos piaci viszonyok között működnek, a terjesztési árak a lapárak 3—10 százaléka között szóródnak. (Ez esetünkben 31 százalék.) * Találkoztunk kisírt szemű újságáru­sokkal Pécsett is. Elmondták, ők dolgozni szeretnének, minél na­gyobb forgalmat elérni, de miként tehetik, ha az országos lapok (és többször a DN is) órák alatt el­fogy. Mit tehetnek, ha valaki pél­dául Dörmögő Dömötört kér, de az a sokasodó zsákok mögött van. A zsákok pedig minden pillanatban ledőlhetnek, főként, ha csak meg­határozott időnként viszik el őket. A zsákokat. Ki a Schaár-os? Lapunkban megjelent Schaár Erzsébet Utca című, a pécsi Káptalan utcában készülő alkotásáról a múzeum igazgatójá­nak véleménye. Ehhez fűzött ellenérveket az SZDSZ megyei vállalkozói és munkáscsoportja. Kértük a DN kulturális rova­tának a témával foglalkozó munkatársát, Bóka Róbertét, mond­ja el a véleményét ebben az ügyben: Hogy miért nem (például) Csurka, vagy Biró kerülhet az MDF révén esetleg az elnöki posztra? Nos, egy baranyai MDF-estől a következőket tudtuk meg: — Szó sincs semmiféle pak­tumról. Hallottam uqyan én is arról, hogy az MDF eqy idő­ben nem kívánt köztársasági- elnök-jelöltet indítani, de az SZDSZ és a FIDESZ kardosko­dása miatt kénytelen mégis megtenni ezt. Ügy tudom, Pozsgaynak elsősorban ezért lett MDF es ellenfele. Hallani olyat is, hogy Bíró úr azért mondott le pozíciójáról, mert nem értett egyet azzal, hogy az MDF úgymond „behódol­jon” a FIDESZ-nek és az SZDSZ-nek. Für Lajos egyéb­ként jelenleg a Fórum egyik leghitelesebb alakja, kitűnő ember. — Nem először éri támadás Schaár Erzsébet Utca című kompozícióját, pontosabban a keretéül szolgáló épületet, amire — szól a vád - húszmilliót dobott ki a város, holott az ok­tatásügy filléres gondokkal küszködik. Úgy érzem, az SZDSZ vállalkozói és munkáscsoportjának jószándékú háborgása meg­lehetősen laikus, és rossz helyen vág eret. Sőt attól félek, hogy egyesek akár Zvolenszky István közgazdász ,,Helyzetiben írott javaslatát is komolyan veszik. Szerinte országunk gazda­sága műkincseink kiárusításával egycsapásra megváltható, adósságállományunk egy-rkét év alatt felszámolható. Hogy ily- módon nemzeti önazonosságunkat, lelkiismeretünket adnánk el szemfórgatóan nemzetmentő, hazug kényelemből egy zsírosabb jövő álmáért? Meggyőződésem, hogy Schaár Erzsébet korszakos jelentő­ségű híres szoborcsoportja sem szorul védelemre. A fényké­pek alapján minősítő tömegízlésről csak annyit: lassacskán már csak azt a Mona Lisát ismerik az emberek, amelyiknek Dali bajszot rajzolt. Schaár Erzsébetnek mi köze Pécshez? — kérdezik kiábrándító provincializmussal. A látoqatók sokasá­gát vonzó Csontvórynak, Vasarelynek, vajon mi? Gulácsy La­josnak, Schöffernek — és sorolhatnám? Mi közünk a maqya- rul csak később tanuló Liszt Ferenchez, a Torontói megyében született Bartókhoz, Párizshoz és Nagyszalontához, egyáltalán Európához? Lehet, hogy ezeket az oktatásra fordítandó mil­liókat nem az ideqenforgalműnkat olyannyira vonzó és meg­határozó, az oktatást is szolgáló múzeumi hálózatunkból kefl visszakövetelni?! A Paktum Sokan elcsodálkoztak, hogy a múlt héten megtartott MDF kongresszus résztvevői a közvélemény előtt kevéssé is­mert Für Lajost választották a (Fórum köztársaságielnök-je- löltjének. A csodálkozók kö­zül néhány bennfentes tudni vélte: ezek után kétség sem férhet ahhoz, hogy létezik az ún. Pozsgay-Antall „paktum", melynek lényege az lenne, hogy az MDF-cserébe a mi­niszterelnöki posztért - hall­gatólagosan támogatná Pozs- gay köztársasági elnökké vá­lasztását. Sokan eleinte azt rebesgették, hogy a Fórum nem is állít ellenjelöltet Pozs- gayval szemben, s most, hogy Für Lajost mégis jelölték a demokraták, a fanyalgók azt mondják, csak azért esett rá a választás, hogy Pozsgaynak ne legyen igazi ellenfele. Hogy mi igaz mindebből? Es most... Deák László, a Mecseki Szénbányák párttitkára valamint az MSZMP KB tagja - volt. Kiváncsiak voltunk véleményére annak kapcsán, hogy - mint hallhattuk - semmilyen munkahelyen sem működhet pártszervezet. {Az MSZB-nél 2107 MSZMP-tagot tartottak nyilván a kongresszusig)- Amellett, hogy úgy gondolom, a magyar átalakulási folyamat nem azon múlik majd, hogy a különböző munkahelyeken lesznek-e pártszerve­zetek, egyetértek a döntéssel. Mi már ezt a fajta struktúrát korábban is javasoltuk. Ugyanakkor, ha más pártok szervezkedni kezdenek a bá­nyánál, van eszközünk arra, hogy a megfelelő intézkedéseket megtegyük az MSZP részéről. Személyes vélemény? Tudomásul veszem a döntést, készültem rá. Eddig is már több kezdeményezést tettem arra, hogy a lakóterületi munka felé orientálódjunk. Nem adjuk fel, hogy vállalaton kívüli helyiségekben {művelődési házak, stb.) szervezzük ' tovább az MSZP-t, amelynek magam is valószinü?eg tagja leszek, bár még véglegesen nem döntöttem. Két dolog végezetül: december 31-ig szól a mandátumom a jelenlegi funkcióban. Minden bizonnyal utána más vállalatnál fogok dolgozni . . . Azzal, hogy nem vagyok a KB-tagja, semmilyen előnytől nem estem el. Legfeljebb néhány információhoz máskent kell, hogy hozzájussak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom