Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-03 / 273. szám

1989. október 3., kedd Dunűntűli napló Az érdekképviselet megújításáért Milyen lesz az új szövetkezeti törvény? Még nem tudjuk — nem tudhatjuk, milyen lesz az új szövetkezeti törvény. A tervezet már elkészült, de semmiképp sem tekinthető lezártnak — egyelőre „vita­anyagként" kezelik. A Ba­ranya Megyei Ipari Szövet­kezetek Szövetsége is fog­lalkozott a tervezettel. Apa- rácz Dénest, a KISZÖV el­nökét kérdeztem meg a do­logról. A készülő új szövetkeze­ti törvény alapkoncepciói, valamint az érdekképviselet és önkormányzat megújulá­sáról szóló gondolatok jók. A demokratizmus, a gazdál­kodós szabadságának, a versenysemlegesség megte­remtésének szélesítése a cé­lúk - ez tény. Viszont jócs­kán akadnak még hibák a tervezetben. így például: nem változtattak a túlsza­bályozott önkormányzati rendszeren, a belső szabá­lyozáson, — sőt még talán tovább is bonyolították. To­vábbá: a teljes tagsági vi­szonnyal kapcsolatos problé­mákra csupán homályos el­vekre, ám semmiképp sem a szövetkezeti tagság önren­delkezésére hivatkozik a ter­vezet. Hogy a szövetkezeti tag egyúttal tulajdonos is lőhessen — erre nincsenek utalások. Az elképzelések: a tör­vény legyen egységes, de ne korlátozza a szövetkezetek belső működését - ne le­gyenek tehát „uniformizált" szabályok. Az ipari szövetkezetek X. kongresszusára készülve - sok-sok vita után és előtt —, annyi már bizonyos: az érdekképviseleti szervezet a munkáját ideológiai befolyá­solástól mentesen, a pártok és politikai csoportosulások beavatkozásától függetlenül végzi majd. A KISZÖV egyébként a témát újra tárgyalja a no­vember 29-i küldöttgyűlésén. Ú. Zs. Penovác Endre kiállítása Penovác Endre kiállítása nyí­lott meg a közelmúltban a Pé­csi Ifjúsági Ház galériájában. Az alkotó 1956-ban született Tornyoson, Jugoszláviában. Mű­vészeti tanulmányait az újvi­déki művészeti akadémia fes­tészeti tanszékén végezte el. Az 1985 óta rendszeresen kiál­lító művész jó néhány hazai és külföldi tárlaton is részt vett. Több művésztelep munkájában tevékenykedett, valamint ösz­töndíjasként a Pécsi Grafikai Műhelyben dolgozott. 1987-ben elnyerte Tuzlában a jugoszláv portrékiállítás nagydíját, 1989- ben a zágrábi országos rajz­kiállítás díjazottja. A nálunk látható kiállításán grafikáit és akvarelljeit nézhetik meg az érdeklődők. A képeken főként magyar, alföldi tájak sorakoz­nak fel. Megtekinthető október 26-ig. Pécsett, a Fehérhegyi Általános Iskolában naponta kétszázon veszik igénybe az étkezést a napköziben Napközi térítési díjak az iskolában Kedvezmény csak a három-, vagy ennél több gyermekes családban Hunor­gyár­összevonás Gazdasági megfontolások alapján október elsejei hatály, lyal összevonták a Hunor Pé­csi Kesztyű- és Bőrrúházati Vállalat 2-es számú pécsi kesz­tyűgyárát és bőrruházati gyá­rát. Minderről a vállalati ta­nács mór korábban döntött, előirányozva a párhuzamos munkakörök megszüntetését és a létszám-átcsoportositást a gyári irányító és adminisztrá­ciós szervezetekben. Nem küld­tek el senkit, mindenkinek ta­láltak helyet, a szervezeti át­rendeződés mára megtörtént. A Hunor vezérigazgatója az ösz- szevont két gyár igazgatójá­vá Marczi Mihályt — a 2-es gyár eddigi igazgatóját — ne­vezte ki. Dr. Szabó József, a bőrrúházati gyár igazgatója ez év végén nyugdíjba vonul. Műelemzés és irodalom- tudomány Háromnapos konferenciát rendezett Szegeden az MTA Irodalomtudományi Bizottsága, az Országos Pedagógiai Inté­zet és a szegedi Irodalmi je­lentéstan kutatócsoport. „A műértelmezés helye az iroda­lomtudományban" című orszá­gos tanácskozáson közel har­minc előadás hangzott el, há­rom témakörben. A ,,Műértel­mezés és irodalomtörténet" cí­mű szekció az irodalomértel­mezés céljándk, módszereinek és történetiségének kérdéseire összpontosított. A „Műértelme­zések elmélete és gyakorlata" című részben szépirodalmi mű­vekről, illetve ezek recepciójá­ról hangzottak el elemzések, míg a 'harmadik ülés a műér­telmezésnek az irodalomtaní­tásban betöltött szerepével fog­lalkozott. Az előadások mellett egy pádiurrvbeszélgetésre is sor ke­rült, melyen Esterházy Péter és Nádas Péter, valamint a mű­veiket a Diptychon című kö­tetben elemző kritikusok fej­tették ki véleményüket az alko­tói és a befogadói folyamat­ról, a :mű, a kritika, az író és az olvasó viszonyáról. A .konferencián nagy lét­számba n képviseltették magu­kat a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatói. Bé- csy Tamás: Drámaműnem és műértelmezés, Bókay Antal: Az irodalomtörténet mint in­terpretációs jelenség, Hars György Péter: Fordítás és fél­reértés, Horváth Károly: A re­gényelmélet és regénykritika előfelvetései Blonckenburgnál, P. Müller Péter: A zavarbaej- tett műbírálat (Nádas Péter drámáinak kritikai fogodtatá- fio) és Tarnay László: Az in­terpretáció argumentativ szerke­zete címmel tartott előadást. Úgy tűnik, a jövedelmi vi­szonyainkból adódó réseket a legkevésbé sem tudja befoltoz­ni egy-egy rendelkezés. A kö­zelmúltban érvénybe lépett szabályozás szerint az általá­nos iskoláknak nem kell ke­reseti igazolást kérni azöktól a szülőktől, akik gyerekeiket nap­közibe kívánják íratni vagy számukra menzai ellátást kér­tek. A napközi térítési díja egységesen 'napi 28 .forint, a három vagy ennél több gyer­mekes szülők 50 százalékos kedvezményben részesülnek, függetlenül jövedelmi viszo­nyaiktól. De milyen kedvez­mény 'illesse meg az egyedül­álló vagy alacsony jövedelmű szülőket, ahol esetenként egy vagy két gyermek eltartása, iskoláztatása is komoly gondot jelent? A pécsi Anikó utcai általá­nos iskola igazgatója, Moór Miklós helyzetüket ecsetelve elmondta, hogy az ide járó 674 diák közül 275-en napkö­zisek, 63-an ebédelnek men­zán.- A kilencvenezer forintos tanácsi támogatás 45 kisdiák kedvezményes napközis ellátá­sát teszi lehetővé jelenleg, akik így tizenkilenc forintot fi­zetnek - mondja az igazgató. — Az elhibázott rendelkezés eredményeként most szülői ké­relem, belátás és az iskolo pénzügyi kondíciója dönti el, kit milyen mértékű kedvez­ményben részesíthetünk. £z annál is súlyosabban jelentke­zik nálunk, mert a környékbeli gyermekek szülei jórészt f'zikai dolgozók. — Jelentősen csökkent a napközit igénylők számo, a 670 diákból 189 napközisünk, 130 menzósunk van — mond­ja dr. Komanovics Józsefné, a Berek utcai iskola igazgatója. — Mi a tanácstól több mint 200 ezer forint támogatást kér­tünk, mert talán 60-on, 80-an szorulnának hathatós segitség- re. Most a szeptembertőj de­cember végéig terjedő időszak­ra 30 e;er forintot kaptunk. A kedvezményezettek körének megállapítása, a méltányos pénzelosztás körülményes, ne­héz feladat. Kevés az olyan helyzetben lévő intézmény, mint az Építők úti Testnevelési Általános és Sportiskola. A szinte egész na­pos, aktív elfoglaltságot adó iskola 820 tanulója közül 600- an helyben étkeznek - tudtuk meg Fenyvesi Alajos igazgató­tól -, imíg a hetedik-nyolca­dik osztályosok tanrendje már más: ők, hozzávetőleg 220-an a közeli 506. Szakmunkáskép­ző látogatói, az ebédért 20 fo­rintot fizetnek. Ők is kevesell­ték a támogatásul kapott 20 ezer forintot, de a rászoruló gyerekek száma is jóval keve­sebb, nem szólva a saját konyha és a 10 százalékkal megemelt nyersanyagnorma ér­zékelhető előnyéről. Sajnos van példa az ellen­kező végletre is. Az Eszék Ét­teremből ebédet 'kapó kertvá­rosi iskolának - ahová ma már csak 439 gyerek jár, töb­bek között Keszüről, Gyódból is - melegítő konyhája sincs már évek óta. A inapközisek- menzások száma a felére csök­kent — bár tavaly is már csak másfél százan lehettek Szabó Ferenc iskolaigazgató tájékoz­tatása szerint. Csak az alsó- tagozatosok számára tudnak napközit biztosítani, a tanítás is délután, egyre áldatlanabb körülmények közt folyik. Már nem is térítési díjak nagysága okoz gondot az itt tanulóknak- tanítóknak, hanem az iskola- épület állaga, a teremhiány, a napköziotthonos ellátás pusz­ta léte. Bóka R. KOMLÓ VAROS TANACSA pályázatot hirdet PÉNZ-, TERV- ÉS MUNKAÜGYI OSZTÁLYVEZETŐT munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: szakirányú felsőfokú végzettség, 5 éves államigazgatási és vezetői gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés: a 13/1987. (X. 25.) ABMH számú rendelkezéssel módosított 11/1983. (XII. 17.) ABMH számú rendelkezés szerint. A pályázatot részletes önéletrajzzal 1989. október 20-ig városi tanács elnöke címére kell megküldeni —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt DN - esélyegyenlőség „A megyei napilapok te­remtsenek esélyegyenlőséget a pártok és szervezetek számára. Szerkesztőségi kollektívájuk gondoskodjon a régió polgá­rainak hiteles tájékoztatásá­ról. A főszerkesztői állások betöltésére írjanak ki pályá­zatot. E lapok egyetlen párt. mozgalom kisajátító szócsövei se lehessenek" - fogalmazták meg álláspontjukat Szegeden, a megyei napilapok és a nem fővárosi, független lapok új­ságírói a Nyilvánosság Klub vitáján álláspontjukat. Bár a Dunántúli Naplónál a pályá­zat kiírása már megtörtént, s ennek eredményeképpen a nyugdíjba vonuló Mitzki Er­vin helyét Lombosi Jenő veszi át, a nyilatkozat két pontja a D. N.-t is érinti. Hogyan tud a legnagyobb vidéki napilap esélyegyenlőséget teremteni Baranyában, s reális-e az az Napló lesz? A Dunántúli Napló 1989. október 2-i számában megje­lent „Napló nincs!" cikke! kapcsolatban, az alábbiakról tájékoztatom önöket: A kérdéses árushelyen - Építők útja 4. sz. — 1989. ok­tóber 1 -jén, a hírlapárus a vásárlók tájékoztatása céljá­ból, jóhiszeműen, 10.30 perc­kor táblát helyezett el a ki­rakatban, mivel akkorra elfo­gyott a Dunántúli Naplója. Az árushely egyébként 11 órá­ig tartott nyitva. Sajnálatos tény, hogy ese­tenként az árushelyeken zárá­sig nem mindenkor biztosított egyes lapokból a kínálat. Ta­pasztalat, hogy az optimális lapellátottság biztosítása igen nehéz feladatot jelent, mivel« a jelentkező igényeket több tényező is befolyásolja. Emellett az el nem adott lapmennyiségre is figyelemmel kell lennünk, amely 10 száza­lék körül lehet. Példaként em­lítem meg, hogy az elmúlt hó­napban a konkrét adatok alapján a szóban lévő árus­helyen Vasárnapi Dunántúli elgondolás, hogy a Dunántúli Napló a továbbiakban ne az MSZMP szócsöve legyen? — kérdeztük az újonnan megvá­lasztott főszerkesztőtől. Lom­bos! Jenő a két kérdésről a következőképpen vélekedik:- A tisztességes választá­sokhoz mindenképpen biztosí­tani akarjuk a baranyai pár­tok, szervezetek számára az esélyegyenlőséget. Ennek gya­korlati megvalósítására meg­vannak a terveink, melyeket a Megyei Koordinációs Fóru­mon szerdán elő fogunk ter­jeszteni. Hogy független lesz-e a Dunántúli Napló? Ennek előfeltétele a gazdasági füg­getlenség, s azt hiszem, jó úton haladunk efelé. Azt vi­szont megígérhetem, hogy a D. N. soha nem lesz a kü­lönböző szervezetek mocskoló­dósainak színtere . .. Naplóból 8 százalékos volt a remittenda. Az érdekelt árust körültekin­tőbb lapigénylésre hívtam fel. Ezen túlmenően napi felada­tunknak tekintjük, hogy a hír­lappavilonokban az igényekhez igazodó lapmennyiséget biz­tosítsuk, ha kell, átcsoporto­sítással is. Igénybevevőink eb­ben segítenek 'bennünket. (Csermely László hivatalveze­tő.) * Tegnapi lapunkban azt ir­tuk: egyik szemünk sir, a má­sik zokog, hiszen korábban megjelent Írásunkra választ nem kaptunk, a DN elosz­tása pedig továbbra is rap- szodikus maradt. Tegnap vá­laszt kaptunk a posta illeté­keseitől. Levelük tartalma nemigen nyugtatott meg ben­nünket. Elsősorban azért, mert nem tartalmaz konkrét ígéretet arra, hogy egyes helyekre megfelelő mennyiségű DN ér­kezik, mondjuk ma már. A kö­vetkező napok döntik el, hogy ez az okoskodásunk téves volt-e. Szerdán megtudjuk Lapunkat is többen hívták telefonon Orsós Anikó, 4 éves komlói kislány brutális meggyilkolásával kapcsolatban. Mivel néhány telefonáló név szerint is megnevezte a tettest és mivel a közvetlenül a környékben lakókat és másokat továbbra is foglalkoztat az ügy, megkérdeztük a megyei rendőr-főkapitánysá­got, miért nem adtak le eddig részletesebb tájékoztatást az esetről. Az illetékesektől telefaxon a következő választ kaptuk. — Az eljárás sikere érdekében az ügy olyan részleteiről, amelyek a kihallgatások során fontossá válhattak, nem adha­tunk tájékoztatást. A teljes körű informálásnál fontosabb érde­ke a társadalomnak, hogy egy súlyos bűncselekmény, egy gye­rekgyilkosság elkövetőjét felderítsük, és kétséget kizáróan bi­zonyítani tudjuk az alapos gyanút. Az ügyben október 4-én — mint azt korábban jeleztük — sajtótájékoztatót tartunk. (Kodba Ferenc rendőr alezredes, a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság bűnüldözési osztályának vezetője.) * Úgy véljük, a teljes körű informálásnál kevés fontosabb ér­deke van a társadalomnak, ugyanakkor tudomásul vesszük a rendőrség válaszát, bizunk abban, hogy szerdától senki sem találgathat ebben az ügyben sem. Segély e kéj? Huszonnégy tőkés ország egy legutóbbi, brüsszeli ta­nácskozásán úgy döntött, hogy jelentős összeggel támogat­ja „a magyar és lengyel po­litikai reformfolyamatot". Ennek keretében 200 millió ECU, (mintegy 250 millió dol­lár) értékű különleges pénz­ügyi forrást hoznának létre az 1990-es pénzügyi évben ha­zánk és Lengyelország részére. A tagállamok nemzetközi költ­ségvetésének terhére további 100 millió ECU értékű pénz­ügyi támogatást is kilátásba helyeztek. A közlemény jobb megérté­séhez Barocs Dénesnek, az MTI brüsszeli tudósítójának segítségét telefonon kértük:- Az esetleges félreértése­ket tisztázandó, feltétlen meg­jegyzem, hogy az említett ösz- szegeket csupán a 24-ek munkáját koordináló bizottság javasolta. A döntést talán ép­pen ma, Luxemburgban, egy közös tanácskozáson véglege­sítik. Annyi bizonyos, hogy ez a támogatás célirányos lesz, tartalmára vonatkozóan a magyar és a lengyel fél is konkrét ajánlatokat tesz. Az összegeket a pontos ajánlatok alapján osztják majd el. En­nek megfelelően a nemzeti költségvetési támogatások ösz- szege nőhet is. Az itteni han­gulat alapján szinte bizonyos, hogy komoly összegű támoga­tást kap hazánk is, egyik ki­kötés szerint viszont ezt a pénzt például a meglévő hi­telek törlesztésére semmikép­pen sem lehet fordítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom