Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-16 / 286. szám

Dunántúli napló 1989. október 16., hétfő Befejeződött a népfront-kongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) * Végezetül azt a reményét fe­jezte ki, hogy a Hazafias Nép­front támogatja mindazokat, akik az önkormányzatok, a te­lepülés- és területfejlesztés megújítását tűzték zászlajukra. A vita zárásaként Kukorelli István összegezte a másfél nap során felvetődött gondo­latokat, javaslatokat. Úgy vél­te: egyértelműen eldőlt a párt vagy mozgalom dilemmája, hi­szen csaknem valamennyi kül­dött hozzászólásában a moz­galmi jelleg megőrzése mel­lett voksolt. Ennek kapcsán Kukorelli István kifejtette: a tagsági viszonyra kizárólag a törvényessé tétel miatt van szükség, s ez még korántsem jelent valamiféle pártosodást. Megismételte a korábbi fel­szólalásában tett javaslatát, miszerint az elnökség tagjai nevüket adhatnák a hivatalos bejegyeztetéshez. Egyetértett azzal, hogy az Országos Ta­nács továbbra is maradjon 210 fős, s úgy vélte, az alel- nökök — miként az a vitában is megfogalmazódott - ne egyfajta díszelnökség tagjai legyenek, hanem konkrét mun­katerülettel és feladatkörrel rendelkezzenek. Kukorelli István egyértelmű tényként könyvelte el, hogy a szót kapott küldöttek közül senki sem kívánta a Hazafias Népfront nevének megváltoz­tatását. A vita tapasztalatait össze­foglalva a továbbiakban a jö­vőtervvel kapcsolatos nézetek­ről szólt az ügyvezető elnök. Elöljáróban megjegyezte: egyetért azokkal, akik azt szorgalmazták, hogy egy hosz- szabb távú koncepcióban gon­dolkodó jövőterv mellett úgy­mond jelen-tervek is készülje­nek. A vita tanulságai alap­ján fontosnak tartotta a bé­kés átmenet garanciáinak mi­előbbi megteremtését, a párt­törvénnyel kapcsolatosan a pártok munkahelyekről történő kivonulását, külpolitikai táv­lati célként pedig a semleges­séget. Az ügyvezető elnök úgy vél; te: a kongresszuson tisztázó­dott az is, ki áll a jövőben a Hazafias Népfront mellett. Mint mondotta, a HNF szö­vetségesként számíthat a De- mokratikus Magyarországért Mozgalomra, az Új Márciusi Frontra, az egyházakra, a nem­zetiségi szövetségekre, s az előző nap tapasztalatai alap­ján partneri viszonyban lehet a kormánnyal is. Végezetül Kukorelli István sajnálattal vette tudomásul, hogy a pártok, a demokratikus ellenzék képviselői nem vol­tak jelen a népfront kong­resszusán. Vitaösszefoglaló­ját azzal zárta: tartalmában alapító kongresszusnak is te­kinthető a mostani, hiszen (Munkatársunk telefonjelen­tése.) Aki végig követte a HNF IX. kongresszusát, annak csekély kétsége lehet abban, hogy a népfrontmozgalom mára sikere­sen túljutott csendes válságán, omely az arculat, a politikai szerep és a legitimáció keresé­se bizonytalanságából és önbi. zalamhiányból fakadt. A kong­resszus 55 felszólalója saját he­lyi közösségi tapasztalataira hi­vatkozva erősítette a hitet: bár­mit is mondanak az új pártok, igenis jelentős az igény a nép­frontmozgalomra, legitimációját fronteszme újbóli kiteljesitésére, társadalmi igény van a nép- mór tömegbázisa megteremtet­te. A kongresszust vasárnap dél­utánig nem osztották meg frak­ciók, platformok, sőt lényeget érintő nézetkülönbségek sem. Még a vidéki Magyarország felzárkóztatását sürgető, egybe­csengő álláspontok sem okoz­tak szakadást a fővárosi és a vidéki küldöttek között. Általá­nos volt az a nézet, hogy a egyértelműen döntött a „lenni vagy nem lenni" kérdésében, s elindította a népfrontmozga­lom konszolidációját. Mivel az előre kiküldött alapszabálytervezetet a szer­kesztő 'bizottság lényegesen módosította, annak sokszoro­sítása alatt István Lajos, aje­lölő bizottság elnöke kapott szót, s röviden ismertette a bizottság szempontjait. Cseres Tibor, a Magyar írók Szövetségének elnöke - aki Kulcsár Kálmán és Szo- kolay Sándor zeneszerző mel­lett szintén szerepelt a listán HNF-elnökjelöltként — vissza­lépett a mozgalom elnökévé jelölésétől. Miután a résztvevők meg­kapták az alapszabály terve­zetét, hosszas vitába kezdtek az egyes pontokról, számos módosító javaslatot fogalmaz­tak meg. A délutáni órákban - mint­egy 3 órás vita után - a küldöttek elfogadták a Haza­fias Népfront alapszabályát. Az új alapszabály értelmé­ben a Hazafias Népfront tö­megmozgalomként működő társadalmi szervezet, amely az önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független, demokratikus, szociális bizton­ságot nyújtó jogállam megte­remtésén munkálkodik. Újdonságnak számít az alapszabályban az a kitétel, miszerint a népfront vezető­ségében csak olyan személyek tölthetnek be tisztséget, akik nem vesznek részt valamely párt országos testületében. Kulcsár Kálmán a HNF köztársasági­elnök-jelöltje Az alapszabály értelmében a Hazafias Népfront központi vezető testületéi: a kongresz- szus, az országos tanács és az országos elnökség, mig a tisztségviselők: elnök, ügyve­zető elnök, hét alelnök, ügy­vezető titkár, valamint két tit­kár. Új testület az Országos Tanács mellett működő tanács­adó testület, amely a tudo­mányos, a művészeti élet, az egyházak és a nemzetiségi szövetségek kiemelkedő sze­mélyiségeiből verbuválódik. Nyílt szavazással, elsöprő többséggel Kukorelli Istvánt választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Népfront IX. kong­resszusa. Az ELTE állam- és jogtudományi kara államjogi tanszékének 37 éves egyete­mi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a népfrontban. Oda nem illő közjáték za­varta meg a hosszas jelölési társadalmi átalakulás egyetlen lehetséges módja a békés, de­mokratikus átmenet. Egyértel­mű volt az az igény, hogy a mozgalom tartsa meg jelenlegi nevét, alulról építkező közössé­gi jellegét, ugyanakkor szük­ségképpen rendelkezzen be­jegyzett tagsággal, önálló ar­culata tükrözze a pártoktól, ideológiáktól való függetlensé­gét, toleráns semlegességét, kapcsolatteremtő készségét min­den olyan társadalmi, politikai erővel, amelynek irányvonala nem ellentétes a népfront és a népfronteszme alapértékeivel. Az is egyértelműen közös állás­pontnak mutatkozott, hogy a népfrontmozgalom nem lehet a pártokon kívüliek pártja, de képviselni akarja mindazokat, akik nem pártokban kívánják közéleti, politikai tevékenységü­ket kifejteni, illetve mindazon rétegeket, kisebbségeket, ame­lyek másképp kevés erővel hal­lathatják hangjukat. A HNF kongresszusi küldöt­tei támogatták azt a szándé­kot, hogy a mozgalom saját je­löltekkel induljon á népképvi­procedurát: a résztvevők ,,zi- tapsolták” az egyperces hoz­zászólás időtartamát túllépő Fekete Gyula írót, akit nem sokkal azelőtt az országos ta­nács tagjává választottak. Fe­kete Gyula az incidensre az­zal reagált, hogy bejelentette lemondását. Egy küldött ja­vaslatára a levezető elnök szavazásra bocsátotta: elné­zést kérjen-e a kongresszus az írótól. Bár a szavazáskor 315- en megkövették Fekete Gyu­lát, 239-en nem támogatták ezt a javaslatot, 46-an pedig tartózkodtak, az érintett er­ről nem szerezhetett tudomást, mert közben távozott a kong­resszusi teremből. A meddő jelölési vita köz­ben Szokolay Sándor zene­szerző — aki Kulcsár Kálmán mellett a másik HNF-elnökje- lölt volt - úgy döntött: visz- szalép, nem vállalja a jelölést a mozgalom elnöki tisztére. Mint mondotta, a mozgalom­tól továbbra sem válik meg, azonban meggyőződött arról, hogy ez a poszt egy erős, energikus embert kíván, az ő egészségi állapota azonban ezt nem engedi. Miután egyetlen jelölt ma­radt, nyílt szavazással döntött a kongresszus: túlnyomó több­séggel, 12 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett elnökévé választotta Kulcsár Kálmánt. A késő esti órákban kezdő­dött meg a Hazafias Népfront IX. kongresszusán a köztársa- ságielnök-jelölt személyéről a vita. Míg a kongresszus első napján több küldött - válasz­tóinak véleményét tolmácsolva — Kulcsár Kálmánt javasolta a népfront jelöltjének, vasár­nap már egyre gyakrabban merült fel Pozsgay Imre neve. Végül a kongresszus a Ha­zafias Népfront köztársasági- elnök-jelöltjévé — nyílt szava­zással — 411 szavazattal Kul­csár Kálmánt választotta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatot kapott, 29-en tartózkodtak a szavazástól. A népfront támogatja október 23. nemzeti ünneppé nyilvánítását A kongresszus végéhez kö­zeledve a küldöttek elfogad­ták azt az állásfoglalást, amely a két napos tanácsko­zás legfontosabb gondolatait, a népfronttal kapcsolatos ja­vaslatait rögzíti. Csupán két kérdésben bontakozott ki ki­sebb vita: október 23. meg­ítélésében, illetve Erdély ügyé­nek a szövegbe foglalásában. seleti választásokon, állítson saját jelöltet köztársaságielnök- választóson. Az is nyilvánvaló­an egységes nézet volt - vita­összefoglalójában dr. Kukorelli István ügyvezető elnök is ki­emelte —, hogy a népfront mozgalomként és nem pártként kíván viselkedni, közösségi tár­sadalmat akar, amelyet nem tekint a többpártrendszerrel teljesen azonosíthatónak, ha­nem annál többnek. S ezt a többletet a helyi társadalom, a helyi közélet, a helyi önkor­mányzat s egyéb szocializáló közösségek hozzák létre. A baranyai küldöttcsoportból ketten kaptak a két nap alatt lehetőséget, hogy részleteseb­ben fejtsék ki álláspontjukat. Még szombaton este, lapzárta után kapott szót dr. Tóth Jó­zsef, a HNF Baranya Megyei Bizottságának elnöke, aki föld­rajztudósként szakmailag vezet­te le, hogy a mozgalom miért kellett, hogy felvállalja a cent­rumtól távol eső végeken, a közösségteremtő és szervező szerepet, s tette ehhez kapcso­lódó tennivalóit, ahogy lehetett. Végül is a küldöttek szava­zataikkal amellett voksoltak: a népfront támogatja októ­ber 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását. Az Erdély auto­nómiájának követelésére vo­natkozó javaslatot azonban egyhangúlag elvetette a kong- ICS'ZUS. A kongresszuson nyílt sza-' vazással megválasztották a 37 tagú országos elnökséget, valamint az Országos Tanács új tagjait. Utolsó momentumként tit­kos szavazással döntöttek a hét alelnök és a három or­szágos titkár személyéről, s megválasztották az etikai bi­zottságot is. Amíg a szavaza­tokat összeszámlálták, Szoko­lay Sándor vállalkozott arra, hogy a hosszúra nyúlt napon elfáradt küldöttekkel haszno­san töltsék a szünetet - „tisz­teletbeli karnagyként" meg­énekeltette a kongresszus résztvevőit, jó hangulatot va­rázsolva a terembe.-O­A Hazafias Népfront alel- nökei lettek: Asztalos László György, Rőder Edit, Stumpf István, István Lajos, Mikola István. A további két alelnö- köt a nemzetiségi szövetsé­gek, illetve az egyházak vilá­gi képviselőiből delegálják évenkénti mandátummal. Az országos titkári posztra Bogár Lászlót, Major Istvánt, Mészáros Imrét választották meg. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa a késő esti órákban Kukorelli István zár­szavával és a Szózat elének- lésével befejezte munkáját. Kulcsár Kálmán nem mond le miniszteri tisztségéről Kulcsár Kálmán megválasz­tását követően nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta: a népfrontmoz­galomhoz nagyon régi kapcso­lat fűzi. A Hazafias Népfront elnö­kévé történt megválasztását és miniszteri tisztségét nem érzi összeegyeztethetetlennek, s jo­gilag sem minősül annak — jelentette ki. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: nem kíván le­mondani miniszteri tisztségéről mindaddig, amíg munkáját sa­ját elgondolásai szerint folytat­hatja. A meggyőződéséből ki­indulva úgy döntött, hogy a továbbiakban pártonkivüliként tevékenykedik. Az igazságügyminiszter úgy vélekedett, hogy a népfront el­nökeként nagyobb eséllyel in­dulhat a köztársaságielnök-vá- lasztáson is. Hangsúlyozta: most már az „ahogy lehet" helyett, az „ahogy kell" legyen a népfront magatartásának vezérelve. Egy­úttal arra is figyelmeztetett, hogy a nagy össznemzeti érde­kek, sorskérdések vállalása mellett a mozgalom továbbra se feledkezzen meg a végekről, a leghátrányosabb helyzetű ré­tegek és a depressziós térségek képviseletéről. Végezetül társai közös álláspontját tolmácsolta: a baranyai küldöttcsoport dr. Kulcsár Kálmán köztársasági- elnök-jelöltségét támogatja, a listán indítható képviselőjelöl­tek arányának csökkentését ja­vasolja az egyéni választókerü­letek javára. Török László pécsi küldött vasárnapi felszólalásában töb­bek között azt indítványozta, hogy a kongresszus nyilatkozat­ba foglalja a nemzeti összefo­gás szervezésének vállalását, a választásokra politikai program- nyilatkozatot alkosson, s egy­ben javasolta, hogy a többi politikai-társadalmi szervezet­hez való viszonyát is foglalja nyilatkozatba a népfrontmozga­lom kongresszusa. Dunai Imre Nem elfeledkezni a végekről ÓRA A NAGYVILÁGBAN Tűz ütött ki október 14-én az amerikai Salt Lake nemzetközi repülőtéren a Delta légitársaság egyik gépének fedélzetén. Az első osztályon keletkezett tűznek bár halálos áldozata nem volt, de több utast füstmérgezéssel kellett kórházba szállítani. MTI telefotó *-<j>- KAIRÓ: A mind erősebb kettős szorításban: a demog­ráfiai robbanás megfékezhe- tetlennek látszó terhe és a mezőgazdasági termelés stag­nálása, sőt visszaesése miatt az arab világ az ezredfordu­lón alapvető élelmiszerszük- ségletének 65-68 százalékát külföldi behozatalból lesz kénytelen fedezni - azaz a jelenlegi „élelmiszerfüggősé­ge" négyszeresére emelkedik - állapították meg a feszítő kérdésekről Damaszkuszban tanácskozó szakemberek.-©- MOSZKVA: Vasárnap a kora esti órákban Moszkvába érkezett Raoul Wallenberg nő­vére, hogy szovjet hivatalos szervekkel tárgyaljon 1945-ben Budapesten eltűnt testvére sorsáról. Nina Lagergren kísé­retében Moszkvába érkezett Sonja Sonnenleid, Wallenberg egykori budapesti titkárnője és Per Anger, a svéd Wallen­berg bizottság elnöke. Több mint 400, a helyi atom­erőmű ellen tiltakozó tüntetőt taróztatott le a rendőrség az amerikai Seabrook-ban októ­ber 14-én. Idén ez volt a má­sodik nagyszabású tüntetés az erőmű ellen. MTI Telefotó Horn Gyulát jelölték a Szaharov- díjra Az NSZK-beli Európa Unió kétnapos hamburgi kongresz- szusán Egon Klepschet válasz­tották meg az előrehaladott kora miatt távozó Waltet Scheel helyére az európai fö- deráoió és európai egyesülési folyamat előmozdításán tevé­kenykedő, pártokon felüli szer­vezet elnökének. Klepsch vasárnap megtartott sajtóértekezletén egyebek kö­zött elmondotta, hogy az euró­pai parlament Szaharov-dijára ebben az évben Horn Gyűlő magyar külügyminisztert jelöl­ték. Még október utolsó he­téig lehet más javaslatokat is előterjeszteni, mind ez idei9 azonban a magyar politikus az egyetlen jelölt, s így esé­lyes a díjra. Klepsch közlése szerint Horn Gyulát azért a tevékenységéért tartják méltónak erre az And­rej Szoharov szovjet akadémi­kusról elnevezett kitüntetésre, amelyet a helsinki biztonság1 és együttműködési konferen­cián az emberi jogokról hozott ható rozatok érvényesítéséért fejtett ki. ♦-<?- TOKIÓ: A japán tömeg­tájékoztatásban a hét végén a magyar politikusokkal készí­tett interjúk domináltak. A NAK állami televíziótársaság 24 órás, az egész szigetor­szágban műholdon át sugár­zott csatornáján szombaton este Nyers Rezsővel készített exklúzív interjút közölték. A Magyar Szocialista Párt elnö­ke nyilatkozatának elején hangsúlyozta: az, hogy a párt kongresszusán kompromisz- szumok születtek, nem jelenti azt, hogy az egész kongresz- szus kompromisszum volt. Csak személyi kérdésekben születtek rövid távú kompromisszumoki amelyek a következő kong­resszusig érvénvesek változatlan áron ! ZIMKOR fagyálló folyadék 1 kg-os 214- 5kg-os1.070“Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom